Népszabadság, 2007. november (65. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-02 / 255. szám
2007. NOVEMBER 2., PÉNTEK • LXV. ÉVFOLYAM, 255/2. SZÁM, 24 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 138 FORINT Százas olaj, másfeles dollár Lejtmenetben a börzék Az olaj ára csütörtökre virradóra már meghaladta a hordónkénti 96 dollárt, az euróért 1,45 dollárt adtak. Az infláció gyorsulása és a gazdasági növekedés lassulása miatt egyaránt aggódó amerikai jegybank kamatot vágott szerdán, ám a börzék így is nagyot estek tegnap. A friss adatok nyugtalanítóak, de a harmadik negyedévben meglepő módon még szárnyalt az USA gazdasága. 12. oldal A Political Capital elemzése Utód lehet: Bajnai Gordon Lesz-e Orbán Viktor utáni Fidesz? Orbán Viktorral lesz-e Fidesz? És ha nem vele, akkor kivel? Lesz-e Gyurcsány nélkül MSZP? Vagy MSZP nélkül Gyurcsány? Látjuk-e a két, saját oldalukat vezető sztárpolitikuson túl a többieket? A Political Capital ezúttal Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter kilátásait elemzi. 5. oldal Több biztosító A bankgarancia nem elég Horváth Ágnes egészségügyi miniszter becslése szerint körülbelül tízmilliárd forintba kerül egy kötelező egészségpénztár elindítása a magánbefektetőnek. A pályázóknak ezt az összeget be is kell mutatniuk - a bankgarancia nem elég. 3. oldal A Cirque du Soleil és a pénz Álombácsik A kanadai Cirque du Soleil, a cirkuszművészet megújításának ájulásig tisztelt társulatainak egyike Budapesten járt, és egy jókora káprázatot adott el igen-igen drágán. Persze utólag ne sopánkodjunk, hiszen a veszélyérzetünk működhetett volna. 9. oldal Sokat keresnek a keresőkön Kattintásra telik a kassza Az internetes hirdetések térhódításának legnagyobb vesztese a televízió lehet - a kutatások szerint pontosan az esti főműsoridőben a legaktívabbak az internetezők -, bár a tévétől elhódított bevétel egyelőre csak morzsákat jelent a reklámtortából. 19. oldal Mai mellékletünk: Lakáskulcs 14., 15., 16. oldal Schengeni nyitás: újabb határon túl Határállomások felszámolása nyugaton és északon, könnyített beléptetés délen és keleten - a karácsony előtti nyitás hazánk mind a hét határszakaszát érinti valamilyen módon. Szőcs László Brüsszel Újabb, ezúttal már politikai akadályt vett szerdán a december 21-re tervezett schengeni határnyitás; az EU szakmai fóruma már korábban rábólintott erre. Az unióhoz 2004-ben csatlakozott kilenc ország (Ciprus, a tizedik, haladékot kért) teljesíti a feltételeket a szárazföldi és a vízi határellenőrzés felszámolására - mondták most ki a brüsszeli EU-nagykövetek. Mindezt a belügyminiszterek jövő heti ülése várhatóan csak megerősíti, majd decemberben dönt végleg a sorompók felnyitásáról. Az EU belső eljárása értelmében ugyanis a tagállamok tanácsának meg kell várnia az Európai Parlament november 15-i véleményét - ezért a késlekedés. A reptereken csak 2008 márciusának végén, a nyári időszámításra való átálláskor történik meg a váltás. Addig mindenütt olyan folyosókat kell kiépíteni, hogy a schengeni övezeten belülről, illetve belülre utazókat ne vessék alá határellenőrzésnek. A szárazföldi nyitás hazánk mind a hét szomszédja irányában érinti a forgalmat. Az osztrák, a szlovák és a szlovén határon megszűnik az ellenőrzés (magyar szempontból fontos, hogy nagyköveti szinten a korábban még felkészületlen szlovákokat most már megdicsérték, csak az észtek kaptak némi feddést). Két korláttal számolni kell. Ausztria a jövő évi futball-Eb idejére felmondja a határellenőrzés megszüntetését, s mindhárom új schengeni szomszédunknak joga van a határtól legfeljebb 80 kilométerre „mélységi ellenőrzéssel” követnie a külföldiek forgalmát, s adott esetben igazoltatnia is. Románia, mivel EU-tag, könnyített uniós határellenőrzést kap, nagyjából olyat, amilyen jelenleg Hegyeshalomnál folyik - hiszen valójában itt az történik, hogy a schengeni övezet határa egy tagországgal (hazánkkal) keletebbre tolódik, de nem éri el az unió keleti határát (mint ahogy Hegyeshalomnál most sem). A horvátok nem EU-tagok, de hazánk (és Szlovénia) „elintézte” az EU tanácsában, hogy állampolgárai továbbra is személyi igazolvánnyal jöhessenek, amennyiben egy betétlapot is hoznak magukkal, amelybe a schengeni határőr pecsételni fog. A magyarok horvátországi utazását (személyivel) a schengeni nyitás logikailag sem érinti. Szerbiából és Ukrajnából schengeni beléptető vízummal jöhetnek majd az ottaniak (a magyarok is). Ez 35 euróba (8800 forint) kerül majd, de például kiskorúak vagy sportolók ingyen is megkaphatják. Különlegesség, és a kárpátaljai magyaroknak segítség, hogy Ukrajnával a határtól számított ötven kilométeres körzetben fennmarad a kishatárforgalom. Az EU hazánkat is érintő ezen két külső határán gyors ellenőrzést ígérnek. Forradalmasítja majd az ügymenetet a schengeni információs rendszer - éppen sokadik késésében lévő - második generációjának bevezetése. Ezt 2008 végére ígéri az Európai Bizottság. A magyar rendőrség és határőrség összevonásáról a 4. oldalon Rajkánál nyit a schengeni határ Fotó: Kovács Bence Drága a magyar szabadalom Évek óta csökken - és tavaly már az ezret sem érte el - az idehaza benyújtott szabadalmak száma. A jelenséget csak részben magyarázza a Magyarországot is érintő nemzetközi szabadalmi bejelentések nagy száma, ugyanakkor legalább ilyen fontos ok, hogy a hazai jövedelmi viszonyokhoz képest a szabadalmi oltalom megszerzése túlságosan drága. Hargitai Miklós Tavaly mindössze 924 szabadalmi bejelentés érkezett a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSZH). 2005- ben ugyanez az érték még 1275, 2004-ben 2657, 2003-ban pedig 4810 volt, vagyis a szabadalmi aktivitás négy év alatt a negyedére csökkent. A visszaesés drámainak tűnik, ám ennyire azért nem rossz a helyzet: a nemzetközi együttműködés keretében benyújtott, Magyarországot is érintő szabadalmak száma ugyanezen idő alatt 100 ezerről 145 ezerre nőtt. A hazai gazdaság állapotáról, illetve „innovációs potenciáljáról” talán a hazai bejelentők szabadalmai árulják el a legtöbbet. A magyar szabadalmak száma az elmúlt öt esztendőben évi 700 körül stagnált, ami azt jelenti, hogy sem a gazdasági növekedés tempója, sem pedig a szabályozók változása (az innovációs járulék, illetve az Innovációs Alap megszületése) nem volt rá érzékelhető hatással. Hazánk 2003-ban csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez, azóta a külföldi szabadalmaztatók európai szabadalmi bejelentést tehetnek, s ennek során elegendő megjelölniük, hogy Magyarország területére is kérik a szabadalmi oltalmat (azaz nem kell közvetlenül az MSZH-hoz fordulniuk). A legtöbb szabadalmi igény amerikai és német cégektől érkezik, a gazdasági területek közül a gyógyszeripar, a biotechnológia, a gépelem- és műszerfejlesztés, valamint a kémia a legaktívabb. A bejelentők többsége multinacionális nagyvállalat - számukra a szabadalmi oltalom megszerzésének költsége eltörpül az így elérhető előnyök értéke mellett. A szabadalmaztatás ugyanis drága: már az első éves díj költsége százezres nagyságrendű, és utána a fenntartási díj is hasonló kiadást jelent (igaz, ez utóbbi már 20 évre elosztva jelentkezik), így egy multi akár azt is megteheti, hogy egy ötletet csak azért szabadalmaztat, nehogy a versenytársa kezdeni tudjon vele valamit a hazai kisvállalkozások viszont sokszor azokat a megoldásokat sem tudják védelem alá helyezni, amelyeken a létük múlik. Érdemi - tehát nem adókedvezmény típusú - támogatás csak a külföldi szabadalmaztatáshoz, illetve találmányi vásárokon történő részvételhez szerezhető, ez pedig a hazai piacon érdekelt kisvállalkozásokon nem segít. AZ ÖTÖS LOTTÓ VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN A HATOSLOTTÓ VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN azaz egymilliárd-ötvenmillió forint azaz hatszázharminchatmillió forint SZERENCSEITEK ZRT www.szerencsejatek.hu HIRDETÉS