Népszabadság, 2008. július (66. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-24 / 172. szám
2008. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarorszá RÖVIDEN A Tárki szerint csak kettő maradna Egy most vasárnapi választáson továbbra is csak az MSZP és a Fidesz jutna be a parlamentbe, az SZDSZ és az MDF nem - derül ki a Tárki legfrissebb, tegnap nyilvánosságra hozott felméréséből. A kutatás adatai szerint a Fidesz támogatottsága a felnőtt lakosság körében júliusban 33 százalékos, az MSZP tábora pedig 16 százalékos. A pártválasztók körében a Fidesz 31 százalékponttal vezet az MSZP előtt. Utóbbi támogatottsága a tavaszi mélyponthoz képest azért javult, mert az idősek, a fővárosiak és a diplomások körében valamelyest nőtt a népszerűsége. (MTI) Horváth Aladár: Közönyös a politika A szociális kirekesztettség és a fizikai fenyegetettség miatt a cigányság drámai helyzetet él át, és félő, hogy a helyzet még súlyosabbá válik - jelentette ki tegnap Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. „Megbukott a foglalkoztatási és a szociálpolitika, a kapitalista Magyarország nem érte el, hogy a rendszerváltást követően leselejtezett cigányság felemelkedjen, faji és szociális alapon kirekesztették őket a társadalomból” - fogalmazott. Horváth szerint a nyomor „termeli ki” az újfasiszta ideológiát: a falusi nyomortól, az erőszaktól, az uzsorától és az élhetetlen élettől szenved cigány és nem cigány egyaránt. A politika mindezt közönyösen nézi, ezzel legitimálja a szélsőjobboldali, cigányellenes nézeteket. (MTI) Pénteken is lesz kormányülés Ezen a héten pénteken is lesz kormányülés, jövő héten viszont nem ülésezik a kabinet. Budai Bernadett kormányszóvivő közlése szerint az ülés napirendje még nem ismert. Ugyanakkor Gyenesei István önkormányzati miniszter korábban egy rádióműsorban arról beszélt, hogy pénteken dönthet a kormány a Forma-1-es Magyar Nagydíjról szóló szerződés meghosszabbításának támogatásáról, a magyar államnak ugyanis a futamok megrendezéséért jogdíjat kell fizetnie. (MTI) Hosszabbítás 2010-ig a Nap-keltének Az MTV közalapítvány kuratóriuma 2010 végéig meghosszabbította a Nap-keltével kötött szerződést. Kilencen megszavazták a meghosszabbítást, a Fidesz részéről tartózkodtak, a KDNP által delegált kurátor, Balogh László ellenezte a meghosszabbítást - tudtuk meg. Gyárfás Tamás, a Nap-kelte producere úgy nyilatkozott lapunknak: örül a döntésnek, s különösen annak, hogy a Fidesz nem lépett fel a hosszabbítás ellen. A Nap-kelte mindenkinek azonos feltételeket kíván biztosítani az elkövetkezőkben is, legyen szó akár a megjelenés gyakoriságáról, akár a vendégekkel szembeni hangütésről. A Nap-kelte a klasszikus hagyományainak kíván megfelelni, s a kapuk nyitottak valamennyi parlamenti párt előtt - közölte Gyárfás Tamás. (Munkatársunktól) www.nol.hu Újfajta számítás, széthúzott mezőny Az internetről és SMS-ből is megtudható a felsőoktatási ponthatár Pótfelvételik augusztus 13-ig Buli a Millenárison, SMS- figyelés, internetböngészés: ezek határozzák meg a felsőoktatásba felvételizők mai napját, ezeken a fórumokon teszik majd közzé a ponthatárokat. A Népszabadság július 26-án, szombaton, a Ponthatárok mellékletben közli a teljes listát. Varga Dóra Több mint 96 ezer felvételiző sorsa dől el ma, késő estére kiderül, kik jutottak be egyetemre vagy főiskolára. Ma állapítják meg az egyes szakokon a sikeres felvételihez szükséges ponthatárokat. Ezeket elsőként késő este, a Millenáris Parkba szervezett „Pont ott partin” teszi közzé az Országos Felsőoktatási Információs Központ, illetve az adatok felkerülnek a www.felvi.hu oldalra. A jelentkezők SMS-ben is megkapják pontszámukat, illetve a megpályázott szak ponthatárát. A Népszabadság július 26-i Ponthatárok mellékletében közli a teljes listát. Hogy az idén milyen magasak lesznek a ponthatárok, arról egyelőre csak találgatni lehet, de egy biztos: 160 pont fölöttiek lesznek, ennyit ugyanis mindenkinek el kell érnie a sikeres felvételihez, akár költségtérítéses, akár államilag támogatott képzésre jelentkezett. A tavalyi 144 pontos maximumhoz képest ez magasnak tűnhet, de mégsem az, hiszen az idén egy 480 pontos rendszerben számolják a felvételizők teljesítményét. A pontszámítás alapelve azonban lényegében változatlan: részben a középiskolai teljesítményből, részben pedig a felvételiként előírt érettségi tárgyak eredményeiből állnak össze a pontok, amelyekhez többletteljesítményért, illetve hátrányos helyzetért járulhatnak még további pluszpontok. Az igazán lényeges változás az érettségi eredmények felvételi pontokká történő átváltásánál van. A felvételiként előírt két tárgy érettségi vizsgájának százalékos eredményét ugyanis „egy az egyben” számolják át. Ahány százalékot elért a vizsgázó, annyi felvételi pontot kap tárgyanként, vagyis összesen maximum 200-at, így senki sem veszít pontot, mint korábban, amikor a százalékos eredményt egy táblázat alapján váltották át, tárgyanként maximum 30 pontra. A remények szerint az új pontátváltás jobban széthúzza a mezőnyt, így nem lesz torlódás sem az egyes szakokon (vagyis nem ér el 70 felvételiző egyformán maximális pontszámot ott, ahová csak 30 kerülhet be, mint történt az két éve). A felvételin további 200 pontot értek a tanulmányi pontok. 100 pontot lehetett szerezni a magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és egy választott tárgy utolsó két tanult év végi osztályzata összegének a kétszereséből. További 100-at pedig az öt érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlaga adott ki (egész számra kerekítve). Az így összegyűjthető 400 ponton felül további 80 pluszpontot lehetett szerezni a többletteljesítményekért (nyelvtudásért maximum 50, emelt szintű érettségiért 40, tanulmányi versenyekért 80, szakképesítésért 30, sportteljesítményért 20 pontot), illetve a hátrányos helyzet miatti előnyben részesítéssel (legföljebb 50 pontot). Annyi azért megjósolható, hogy a népszerű szakokon most is magas ponthatárok lesznek. Jó eséllyel magas lesz a küszöb a gazdaságtudományok képzési területen, hiszen ilyen képzésekre szeretne bekerülni első helyen a legtöbb, 22 391 fiatal, miközben a kormány itt csökkentette a felvehető támogatott létszámot 5900 főre. A szakok közti rangsort is egy gazdaságtudományi képzés vezeti: első helyen a legtöbben - 5980 fő - a gazdálkodás és menedzsment szakra szeretnének bejutni. A ponthatárok ugyanakkor nem csupán a jelentkezők és a lerohelyek számától függenek, hanem attól is, hogy a jelentkezők milyen pontszámot értek el, és hányadik helyen jelölték meg az adott szakot. A ponthúzás bonyolult folyamatát ezért egy számítógépes algoritmus segíti, amely egyszerre vizsgálja a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat is. Az algoritmus a jelentkezőket a pontszámok alapján szakonként országos rangsorba állítja, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott intézménybe és szakra. Ha egy intézmény már feltöltődött a kapacitása határáig, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, és így tovább. Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve szakon a felvettek száma el nem éri az országosan felvehető államilag támogatott keretszámot. Az algoritmus ezután a költségtérítéses jelentkezők közt dolgozik tovább, akik közül annyit vesz fel, amennyit az intézmény kapacitása enged. A kapacitásszám egy tavaly bevezetett fogalom a felvételi eljárásban. Ez azt jelzi, hogy az intézmény hány hallgatót képes oktatni összességében és az egyes szakjain. A korábbi gyakorlattól eltérően nem osztották le előre, hogy ezen belül hányan tanulhatnak államilag támogatott, és hányan költségtérítéses formában. Oda kerül ugyanis a legtöbb államilag támogatott hallgató, ahová a legtöbb jó teljesítményű felvételiző jelentkezett. Az oktatási tárca ezzel azt szeretné elérni, hogy a minőségi képzést nyújtó intézmények maradjanak fönn (hiszen amelyik iskola nem kap támogatott hallgatót, vagyis állami fejkvótát, előbb-utóbb lehúzhatja a rolót), de hogy melyek ezek, annak eldöntését a leendő hallgatókra bízta. Tavaly ezzel az elosztással elsősorban a vidéki főiskolák jártak rosszul, ám korántsem biztos, hogy a minőségi problémák miatt. A felvételizők preferenciáiban ugyanis szerepet játszhat a nagyvárosok erőteljesebb vonzereje, illetve a nagy tudományegyetemek népszerűsége. Az idén a tavalyihoz képest 12 ezerrel kevesebben, valamivel több mint 96 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, 80 százalékuk államilag támogatott képzésben szeretne tanulni. Közülük azonban az idén is csak 56 ezren nyerhetnek felvételt államilag támogatott férőhelyekre, ebből is mindössze 39 650 hely van a legtöbbek által megpályázott alapképzésben (a többi felsőfokú szakképzés, osztatlan képzés, illetve mesterképzés), így tehát több ezren lesznek azok, akik most nem nyernek felvételt sehová. Számukra utolsó mentsvár a pótfelvételi, amelyre augusztus 13-ig lehet jelentkezni az intézményeknél beszerezhető felvételi lapon. Ponthúzó buli 2007-benFotó: Kovács Bence M0-s híd: bizakodás, konkrétumok nélkül Egyelőre nem lehet tudni, hogy valóban használatba lehet-e venni szeptemberben az M0-s északi hídját. A szaktárca bizakodik, mások óvatosabbak. Kálmán Attila Teljes a tanácstalanság a hatóságoknál és a közlekedési tárcánál az M0-s északi hídja átadásával összefüggő bizonytalanságok miatt mindössze annyit lehet tudni, hogy mindenki szeretné elkerülni azt a fiaskót, hogy a 62 milliárd forintért megépülő híd használaton kívüli torzóként tornyosuljon a Duna felett hónapokon át. A műszakilag egy-másfél hónap múlva elkészülő műtárgy forgalomba helyezésének feltétele, hogy Szigetmonostor és Szentendre közt - elvileg egyidejűleg az Mo-s híddal - megépül a két települést összekötő híd. A beruházást az autópálya-átkelő építési engedélyében is előírták, amit később a Fővárosi Bíróság (FB) jogerős ítélettel megerősített. Szigetmonostor polgármestere, Molnár Zsolt lapunknak többször is elmondta: garanciákat várnak a közlekedési tárcától a létesítmény legkésőbb 2012-ig történő megépítésére. Ha nincs garancia, ők nem adnak az autópályahídra használatbavételi szakhatósági engedélyt. Az utóbbi napokban egyre élesebb vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy így kiadható-e vagy sem a használatbavételi engedély. Az biztos, hogy a döntés során nem lesz könnyű dolga a forgalomba helyezést engedélyező Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (NKH). Mindenesetre az ebben a helyzetben a beruházás lebonyolításáért felelős Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) hallgat. A kizárólagos nyilatkozati joggal rendelkező vezérigazgató és a zrt. szóvivője szabadságon van, az engedélykérelemmel kapcsolatban pedig a társaság július végéig még semmilyen formában nem kereste meg az NKH-t. Az NKH a lehetséges megoldásokat (például ideiglenes forgalomba helyezés - a szerk.) firtató kérdéseinkre írásban arról tájékoztatta lapunkat, hogy „előzetes szcenáriókat nem akar felállítani”. Az NKH a NIF Zrt. kérelme alapján indíthatja majd el az eljárást, amelyben részt vesz minden érintett szakhatóság, közmű- és közútkezelő, a kijelölt építésügyi hatóságok, az önkormányzatok és a szomszédos ingatlantulajdonosok. Ha a létesítmény megfelel az előírásoknak, a forgalombiztonsági követelményeknek, s a szakhatóságok is megadták hozzájárulásukat, az NKH engedélyezi a forgalomba helyezést. A kommunikációs főosztályon ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az önkormányzatoknál építésügyi szakhatóságként a jegyző jár el, akinek arról kell nyilatkoznia, a „megvalósított építmény megfelel-e az országos építési követelményeknek, illetőleg a helyi rendezési tervnek és építési szabályzatnak”. Eközben a közlekedési tárca szakállamtitkára, Csépi Lajos szerdán az MTI-nek úgy nyilatkozott, folyamatosan egyeztetnek az M 0-s híd ügyében az érintett településekkel, így Szigetmonostorral is. A minisztérium bízik egy kölcsönösen elfogadható megoldásban, s biztos a megállapodásban. Ezért „korai lenne még arról beszélni, hogy a szigetmonostori önkormányzat nem járul hozzá a Megyeri híd használatbavételéhez”.