Népszabadság, 2008. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-01 / 204. szám
www.nol.hu „Akit a kígyó egyszer megmart...” A megyei MDF-szervezetek többsége Dávid Ibolyát ajánlja pártelnöknek Dávid Ibolya fölénye jelentős az elnökjelölések táblázatán Almássy Kornéllal szemben - mégis kemény küzdelem kezdődött a küldöttek voksaiért. Csuhaj Ildikó „Akit a kígyó egyszer megmart, az már a gyíktól is fél...” - információink szerint így fogalmazott Boross Péter szombaton az MDF országos választmányának zárt ülésén, amikor értékelte az Almássy Kornél indulásával kialakult helyzetet. (A „kígyóval” bizonyára a Lezsák-féle Dávid-ellenes „pártütésre” utalt.) A volt miniszterelnök kiállt Dávid Ibolya mellett. „A régi jó MDF-es időket idéző, sokórás vita alakult ki az ülésen” - fogalmazott az egyik politikus lapunknak, aki szerint a régi vágású MDF-eseket meglepte „az almássysta fiatalok magabiztossága, yuppis nyomulása”. Almássy Kornél közölte: az, hogy indul, nem jelenti azt, hogy „bomlaszt”. A választmányi ülés után néhányan úgy vélekedtek: nem volt elegáns, hogy a Fővárosi Közgyűlés külsős szakértői közül lecserélték az Almássy Kornélhoz kötődő Szilasy Gábor Cézárt és Huber Szebasztiánt. Erről a Magyar Hírlap írt a hét végén, s Dávid Ibolya bosszúhadjáratának aposztrofálták a személycseréket. Katona Kálmán választmányi elnök - aki egyúttal fővárosi közgyűlési képviselő is - emlékeztetett: Almássy legfőbb támogatója, Lévai Zoltán külsős szakértő maradt. Viszont nemmel válaszolt arra, hogy a visszahívásokról egyeztettek-e Almássy Kornéllal, aki budapesti MDF-elnök. A tisztújítás során a választmányi küldöttek 37 százaléka cserélődött ki. A 105 fős választmány legalább 54 tagjának a bizalmát meg kell szereznie annak, aki elnökjelölt akar lenni, s szeptember 27-én az országos gyűlésen indulhat Dávid Ibolya ellen. Demokrata fórumosok úgy kalkulálnak, hogy Almássy már 40-45 küldött voksára számíthat. Az MDF választmánya szeptember 13-án Debrecenben ülésezik, ekkor határoznak az elnökjelöltekről is. Egyelőre Dávid Ibolyán és Almássy Kornélon kívül Olajos Pétert, Viniczai Tibort és Karsai Pétert ajánlották a megyék pártelnöknek. Olajos Péter „nagy megtiszteltetésnek” tekinti a jelölést, de már jelezte: az MDF számára is sokkal hasznosabb, ha Brüsszelben EP- képviselő marad. Állítólag azért ajánlották pártelnöknek a Dávid Ibolyához lojális Karsai Pétert, hogy négy elnökaspiráns legyen, s Almássy Kornél - mint a „felesleges negyedik” - kiessen. Katona Kálmán szerint a valós, tényleges támogatással bíró jelöltet nehéz a választmányi szavazáson kiszorítani, ám a „faljelöltnél” ez megtörténhet. Hock Zoltán alelnök, Dávid Ibolya és Viniczai Tibor, az országos elnökség alelnöke a szombati ülésen Fotó: MTI - Soós Lajos Jelölések az MDF elnöki tisztségére (14 megye) Baranya: Dávid Ibolya Komárom: Dávid Ibolya Pest: Dávid Ibolya Tolna: Dávid Ibolya Zala: Dávid Ibolya Hajdú-Bihar: Dávid Ibolya-Olajos Péter Szabolcs: Dávid Ibolya-Olajos Péter Fejér: Dávid Ibolya-Viniczai Tibor Bács-Kiskun: Dávid Ibolya-Karsai Péter Békés: Dávid Ibolya-Almássy Kornél Jász-Nagykun-Szolnok: Dávid Ibolya- Almássy Kornél Somogy: Almássy Kornél-Dávid Ibolya Heves: Almássy Kornél-Dávid Ibolya Veszprém: Almássy Kornél- Dávid Ibolya Dávid Ibolya még nem kapott választ munkatársunktól Minél előbb tárgyalóasztalhoz ülne Dávid Ibolya az ellenzéki pártok elnökeivel, hogy tárgyaljanak az adó- és költségvetési kérdésekről. Az MDF elnöke szerint a magyar belpolitikában komoly fordulópontot jelenthet a nemsokára kezdődő őszi parlamenti ülésszak, s kulcsszerepük lesz a már többséget alkotó ellenzéki pártoknak. A kisebbségi kormány valódi reformok helyett ötletel, ez azonban Dávid szerint ma már kevés. Az országnak tettekre, konzervatív gazdaságpolitikai fordulatra van szüksége - így szól a levél, melyet szombaton küldött el Orbán Viktornak (Fidesz), Semjén Zsoltnak (KDNP) és Fodor Gábornak (SZDSZ). Dávid Ibolya négyszer is az új többségre hivatkozik. (Az „új többséget” Orbán Viktor használta először, de nem a parlamenti ellenzékre, hanem általában azokra értette, akik szemben állnak Gyurcsány Ferenc kormányával.) Az ellenzéknek van eszköz a kezében arra, hogy néhány fontos adótörvénnyel kényszerpályára állítsa a kormányt - ezt július végén mondta az MDF elnöke a Népszabadságnak. Egyelőre nyitott kérdés, hogy lesz-e ellenzéki konszenzus az adótörvényekről. Tegnap Semjén Zsolt KDNP-elnök és Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő is úgy nyilatkozott: ha megkapják Dávid Ibolya levelét, tanulmányozzák azt, és megfelelő időben válaszolnak rá. Az SZDSZ sem zárkózik el a párbeszédtől, de erről az ügyvivői testület foglal állást - nyilatkozta Gulyás József. Gyarapodó charta Konrád György nem csatlakozik a mozgalomhoz Számos köztiszteletben álló személy és civil szervezet csatlakozott már a Gyurcsány Ferenc által életre hívott Magyar Chartához. Konrád György író, a Demokratikus Charta alapítója viszont nincs a támogatók között. Szalay Tamás Lajos A nyár eleji melegfelvonuláson történtek miatt szeptember 6-ára hívta össze Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök az erőszak elleni demonstrációt, ezen a napon azonban csak zászlót bont a Magyar Charta mozgalom, a tüntetés szeptember 20-án lesz. A charta támogatói szerint a magyar demokrácia „ingatag”, a szabadságot fenyegetik azon antidemokratikus erők, amelyek „újra meg újra magukkal azonosítják a nemzetet, és megtagadják politikai vetélytársaiktól a nemzeti ügy képviseletének legitim voltát, idegen érdekek követőiként állítva be őket”. A charta szerint a kirekesztés járványként terjed a társadalomban, s egyes csoportok újra meg újra elvitatják a kisebbséghez tartozóktól, a másként gondolkodóktól, más nézetet vallóktól, más életmódot követőktől, más szenvedélyeknek hódolóktól a jogot, hogy egyenrangú polgárokként a nemzeti közösség tagjai lehessenek. Az 1991-es Demokratikus Charta hagyományaira épülő Magyar Charta mozgalmat sok közéleti személyiség támogatja, így Gyurcsány Ferenc mellett Bauer Tamás, Békés Pál, Debreczeni József, Heller Ágnes, Kende Péter, Moór Mariann, Pomogáts Béla, Rainer M. János, Vágó István, Vásárhelyi Mária, Vitányi Iván és a volt köztársasági elnök, Göncz Árpád is. Nincs a névsorban a Demokratikus Charta emblematikus személyisége, Konrád György. Lapunk értesülései szerint az író nem vesz részt a mozgalomban. Ennek okáról nem tudni, Konrád Györgyöt lapzártáig nem értük el. • A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége ma, a II. világháború kitörésének 69. évfordulóján megemlékezést tart Bajcsi-Zsilinszky Endre budapesti, Deák téri emlékművénél, 17 órától. Közleményükben felszólítják a kormányt, készítsen cselekvési programot a fasisztoid, náci nézetek terjedését szolgáló okok mérséklésére, a demokratikus értékrend erősítésére. NÉPSZABADSÁG • 2008. SZEPTEMBER 1. HÉTFŐ Magyarország • 3 Mindenesetre a miniszterelnök egy rádióinterjúban feltett kérdésre adott válasza esetleges lemondásáról (amelyről egyébként nem ilyen neuralgikus pillanatban már szót ejtett) újra elszabadította a fantáziát a szabad demokraták ügyvivőinél, s valószínűleg néhány MSZP-s potentátnál is. Tessék választani? Tamás Ervin tamase@nepszabadsag.hu A pártelnök-miniszterelnök a népszavazás, majd a koalíció felbomlása után komoly leckét kapott, és azt láthatóan meg is értette. A szabad demokraták a népszavazással, a szocialisták a koalícióval nem tudtak mit kezdeni. Majd Gyurcsány Ferenc írt egy tanulmányt, amelynek alapvetése ismerős - hogyan polgárosodjunk most már nem olyan könnyen, gyorsan, egyszerűen, mint azt korábban gondolta. Minderre rápakolta a szabad demokraták által kívánt árut, úgy, hogy közben a szocialisták pultjáról se fogyjon el semmi. A dolgozat elméleti részében, miután beismerte tévedését, mely szerint az emberek mentalitását rendeleti úton meg lehet változtatni, újra lefektette a képletet: a magyar sokat vár az államtól, lehetőleg anélkül, hogy kötelezettségeit teljesítené vele szemben. Sutba hát az angolszász, avagy a svéd modellekkel, nincs mit tenni, maradjon az állami elosztás szinte érintetlenül, háborítatlanul éljenek tovább a különböző kedvezmények. Ugyanakkor marad a költségvetési szigor, a konvergenciaprogram továbbra is érvényes. Nagyobb átalakításra azért sincs szükség - állítja -, mert elérkeztünk a reformok előszobájába, az emberek maguktól akasztják majd fogasra a kerülő úton megszerzett holmikat, ha komolyan számolhatnak azzal: előbb-utóbb meg fogják kérdezni tőlük, hogy miből tellett rájuk. Gyurcsány Ferenc fájdalommentes adókönnyítésre tett javaslatot, s mindjárt egy gesztussal is élt: az első évben, 300 milliárd forint erejéig a kormány meghitelezi a „fehérítést”, amelynek végösszege csaknem ezermilliárd, annyi, amennyiről a volt koalíciós partner korábban említést tett. A mutatvány akrobatikus értéke vitathatatlan. Kérdés, hogy vitaalapnak jó-e. Persze, amikor a Fidesz erőltette e tétel gyakorlatba ültetését, tekintélyes szakértőktől hallhattuk: kockázatos a könnyítések összegével mechanikusan növelni a nagyobb kedvvel adózóktól érkező bevételt, vagy matematikai képletbe gyűrni a gazdaságélénkítésre, foglalkoztatásra gyakorolt hatását. Ezen az sem segít, ha rákoppintunk a bürokrácia orrára, s egyszerűbbé válnak az űrlapok. A „Megegyezés” lényege, hogy a szocialisták a régóta hiányolt baloldali programként üdvözöljék, a szabad demokraták pedig lássák viszont benne az adó- és járadékkönnyítés sarokszámait. Lehet, hogy a fehérítés révén befutó tételek nagyságát sokan megkérdőjelezik, de most az időnyerés a fontos, és az is nyilvánvaló: alkukhoz a Gyurcsány-csomagban vannak még rejtett rekeszek. Az, hogy a program az MDF számára porhintés, a Fidesz pedig beetetést emleget, nem sokat nyom a latban, politikai értelemben egyetlen párt válasza releváns: a szabad demokratáké. Idő előtti választástól szóban ugyan mindenki tart, de a korábbi nyilatkozatok alapján érzékelhető, hogy az SZDSZ-ben fordítottá vált a szereposztás: a szakítás embere, Kóka János hagyna nyitott opciót, a koalícióból való kiválást anno meggondolatlannak bélyegző Fodor Gábor ma már Gyurcsány visszafordíthatatlannak minősített hitelvesztésére fókuszál. Hogy a kétnapos ügyvivőin eredetileg árnyaltabb nyilatkozat készült-e, mint amilyet szombat délután Dunaújvárosban Fodor Gábor elmondott, nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy miként viselkednek ezután az SZDSZ „másként gondolkodói”. Bezsebelhető-e mégis a szocialisták számára a szükséges voks, mit tesz a szabad demokrata frakció, s ez milyen következményekkel jár a pártra nézve? És hol vagyunk még a költségvetés elfogadásától! Mindenesetre a miniszterelnök egy rádióinterjúban feltett kérdésre adott válasza esetleges lemondásáról (amelyről egyébként nem ilyen neuralgikus pillanatban már szót ejtett) újra elszabadította a fantáziát a szabad demokraták ügyvivőinél, s valószínűleg néhány MSZP-s potentátnál is. A Kiss Péter kancelláriaminiszter által még pénteken is vágyott koalíció helyreállításához Fodornak jelenleg két feltétele van. Egy Gyurcsány nélküli kormány, s persze program. Néhány szocialista gondolatai egyelőre az első pontnál köröznek kedvtelve. Kérdés, hogy ki, miként gondol a másodikra. Azt mondták az asszonynak: ha nem veszi át ingyen, akkor egyáltalán nem kaphatja meg a tankönyveket, s szeptember elsején esetleg matematikakönyv, biológiai munkafüzet és miegyéb nélkül mehetnek a gyerekei iskolába. A józan ész diadala Doros Judit toross@t-online.hu Alaposan megkavarta az iskolai rendet egy ismerősöm - háromgyerekes asszony -, aki most augusztus végén, a tankönyvek átvételekor közölte: szeretné kifizetni mind a három általános iskolás csemetéjének a könyvcsomagját. Azt a választ kapta, hogy ez lehetetlen, neki ugyanis, nagycsaládos lévén, ingyen jár a gyerekek után a tankönyv, akár akarja, akár nem. Az elszámolási rend szigorú, még csak az kéne, hogy három rubrika üresen maradjon a statisztikában, felborulna az egész, jól kidolgozott rendszer. Ő azonban megmakacsolta magát, és közölte: rendezett anyagi körülmények között élnek, a férjének és neki is jó állása van, nem szorulnak rá arra, hogy ingyen kapják meg azt a csomagot, amiért mások gyerekenként tizennégy-tizennyolcezer forintot fizetnek. Azt is hozzátette, hogy mivel egy kis faluban laknak, jól ismeri a gyerekei osztálytársait, családjaik anyagi körülményeiről is van némi fogalma - akárcsak a könyveket osztó pedagógusoknak. Azt mondta, ha kell, akár ott helyben felsorolja, kik azok, akik náluk jobban rászorulnak az ingyentankönyvre. Igaz, ott nem három gyerek van, hanem csak kettő, s olyan család is akad, amelyet egyedülálló anyuka tart fönn minimálbéres fizetéséből - a gyermeküket egyedül nevelőknek azonban, tavaly óta, egy törvényi változás miatt már nem jár a térítésmentes tankönyvcsomag. A könyvet osztó tanárok hüledeztek, ilyet eddig még nem láttak. Olyat már igen, hogy a hatalmas autóval érkező, köztudottan tehetős vállalkozó apuka az elsők között nyújtott be igazolást minimálbéres keresetéről, s ez alapján kért kedvezményes étkezést a gyerekeinek. A fordítottjára azonban, hogy valaki önként lemondjon a törvény kínálta előnyről, eddig nemigen akadt példa. Nem is tudtak ezzel mit kezdeni. Azt mondták az asszonynak: ha nem veszi át ingyen, akkor egyáltalán nem kaphatja meg a tankönyveket, s szeptember elsején esetleg matematikakönyv, biológiai munkafüzet és miegyéb nélkül mehetnek a gyerekei iskolába. Mit volt mit tenni, hazavitte a térítésmentes csomagot. Védőfóliával borította a szép kiállítású kiadványokat. Az egyik olvasókönyvbe még bele is lapozott. Történetek voltak ott igazságról, s arról, hogy a becsületesség, a józan ész mindig győzedelmeskedik.