Népszabadság, 2008. december (66. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-01 / 280. szám
2008. DECEMBER 1., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország RÖVIDEN EP-választás: húzónév nélkül készül az MSZP Nem Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök vezeti az MSZP európai parlamenti választási listáját, és igazán nagy húzónév sem lesz a listán, amelyről a jövő márciusi tisztújító kongresszus dönt - tudta meg az MTI a párt több elnökségi tagjától. A listára az országos elnökség és a választmány tesz javaslatot március 16-ig. Kampányra sem készülnek a szocialisták. Szerinük az uniós választásokon sosem a kormánypártok nyernek Európában, és politikailag semmi jelentősége nincs, hogy hány képviselőjük van az EP-ben. (MTI) Kóka: Nem szavazunk meg rossz adóterveket Kóka János ma azt javasolja az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportjának, hogy - felelős pártként - ne szavazzák meg a jövő évre vonatkozó kormányzati adóterveket. A frakcióvezető azt mondta: a „gyenge és sok sebből vérző költségvetés” elfogadását azért támogatta az SZDSZ frakciója, hogy ezáltal megelőzzenek egy még nagyobb krízist. (MTI) Molnár Csaba ismét Győr megyei elnök Az MSZP Győr-Moson- Sopron megyei elnökévé újraválasztotta Molnár Csabát a megyei küldöttgyűlés szombaton. A közlekedési miniszteri bársonyszékét ma elfoglaló politikus egyedüli jelölt volt a tisztségre. (MTI) Pluszpénz hátrányos gyerekek tanárainak Havonta plusz húszezer forintot kapnak a hátrányos helyzetű diákok tanárai februártól - jelentette be Hiller István oktatási miniszter az egyik kereskedelmi televízióban. Az osztályfőnökök februártól másfélszeres pótlékot kapnak. (MR) Léderer András marad az Új Generáció élén Léderer András maradhat újabb két évig az SZDSZ Új Generáció elnöke a szervezet hétvégi küldöttgyűlésének döntése értelmében. A liberális ifjúsági szervezet arra kérte a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteit, hogy álljanak ki az iratnyilvánosság jogállami megoldása mellett, és kezdeményezzék a Kenedi-bizottság jelentésével összhangban álló törvény megalkotását. „Amíg a múltat nem ismerhetjük meg, addig Magyarországon még mindig erősebbek a kommunista titkosszolgálatok, mint a demokratikus erők” - fogalmaznak. (MTI) Tajkártya és személyi járna már a születéstől Nyártól az újszülöttek is kapnának személyi igazolványt egy most készülő törvényjavaslat szerint, így nem kellene kétévente útlevelet csináltatni a gyerekeknek, ha európai uniós országba utaznak. A személyi igazolványt is cserélni kellene, de az 14 éves korig ingyenes lenne. A személyivel együtt minden újszülött megkapná első tajkártyáját és adóigazolványát is. A útlevelet most kétévente cserélik, ami alkalmanként 2000 forintba kerül. (RTL Klub) WWW.NOL.HU Sztrájk követheti a tüntetést Ma folytatódnak az egyeztetések a közszféra és a kormány között Becslések szerint tizenötezren tüntettek szombaton a fővárosban az egységes közszolgálati sztrájkbizottság felhívására. A demonstrálók petícióban követeltek béremelést, s 13. havi illetményük megmaradását. Bejelentették: ha tiltakozásuk eredménytelen marad, január 12-én sztrájkba lépnek. A kormány kompenzációt ígér. Kun J. Erzsébet Hatásos koreográfiát választott a szombati demonstráció felvezetésére a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. A Hősök terétől a Kossuth térig vonuló, fekete egyenruhába öltözött tűzoltók, börtönőrök, rendőrök, katonák, pedagógusok sorát szirénázó tűzoltóautók vezették, az élen a „Törvényesség” feliratú koporsó „haladt” egy kopjafa szomszédságában, amire azt írták: „Rendvédelem, élt 2009-ig”. A reggel gyakorlatilag néptelen Belváros utcái délre benépesültek: az esős, havas, hideg idő ellenére becslések szerint 15 ezren szánták rá magukat, hogy az utcán tiltakozzanak a közszférát érintő megszorítások ellen. A demonstráción főként közintézmények dolgozói, vagyis köztisztviselők, tanárok, egészségügyi és szociális területen, közművelődési intézményekben, bölcsődékben dolgozók vettek részt. A megkülönböztető jelekkel ellátott, pelerinbe öltözött közszolgák fegyelmezetten tüntettek, véleményüket leginkább transzparenseiken tudatták. Ezek között volt, amelyik szerint a méltó élet feltétele a tisztes munka és az igazságos bérezés, s olyan feliratú is, hogy „Feri, ne játssz a tűzzel!”, „Olts Te tüzet ennyiért!”, „Válság ideoda, a közszféra nem tehet róla”, illetve „Köszönjük, Feri”. S bár árpádsávos zászló ezúttal nem tűnt fel a rendezvényen, néhány Munkástanácsok feliratú tábla alatt álldogáló idősebb ember időnként bekiabálta a jól ismert „Gyere ki!” mondatot. Bár, hogy kinek kellett volna kimennie, az nem derült ki. Az egyik bölcsődei dolgozó lapunknak azt mondta: bízik abban, hogy a kormány végiggondolja, mit jelent például a csaknem létminimumon élőknek, a szociális ágazatban dolgozóknak a 13. havi illetmény elvonása. Kollégái elszántak arra, hogy januárban legalább kétórás sztrájkot tartsanak, ha figyelemfelhívásuk eredménytelen maradna. Az egyik tűzoltó lapunknak ugyanakkor azt mondta: a szolgálati viszonyban állók nem sztrájkolhatnak. Ők abban bíznak, hogy e mostani demonstráció meghozza a hatását. Kollégája keményebben fogalmazott. Utalt arra, hogy a szolgálati törvény szerint fenyítés esetén lehet csökkenteni a bért. A 13. havi illetmény az illetményrendszer része, tehát, ha megvonják, az kollektív fenyítést jelent az egész állomány számára. Csak azt nem tudják, hogy milyen kollektív bűnt követtek el. A tüntetésen felolvasták azt a petíciót, amelyet később a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Maxim Péter vett át a sztrájkbizottság képviselőitől. A petíció lényege, hogy a közszférában dolgozók elfogadhatatlannak tartják, hogy elvegyék a 13. havi illetményüket, az ugyanis nem jutalom, hanem a a munkavállalók éves keresetének szerves része. A dokumentum szerint ma már lehetetlen újabb elbocsátás a közszférában, mert az elmúlt két évben 80 ezernél több munkavállalót bocsátottak el, és több mint 120 ezer álláshely szűnt meg. A demonstráció résztvevői tiltakoznak a közszolgálatban dolgozók életminőségét rontó, megélhetési feltételeit veszélyeztető intézkedéstervezetek ellen. A petíció is tartalmazza, de Varga László, a tüntetést szervező sztrájkbizottság elnöke nyomatékosan megismételte: eltökéltek abban, hogy ha a kormány kikényszeríti, jogos követeléseik teljesítése érdekében január 12-én országszerte sztrájkot tartsanak. A Kossuth téri demonstrációt a Himnusz eléneklésével nyitották meg, s a Szózattal zárták. Rendbontás nem volt. Nem sokkal később a Kormányszóvivői Iroda közleményben tudatta, hogy a mai tárgyaláson javaslatot tesz az alacsony fizetésűek kompenzációjára. Kónya Péter, a demonstrációs bizottság vezetője ugyanakkor lapunknak úgy nyilatkozott: a tüntetéssel jelentősen erősödött tárgyalási pozíciójuk. Szerinte nem kompenzációra van szükség, hanem a törvényben foglalt járandóságok kifizetésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy „durvul” a helyzet a szférában, amire a döntéshozóknak oda kellene figyelniük. A rendszerváltozás óta az egyik legnépesebb demonstrációjukat tartották a közintézmények dolgozói. 1999. március 20- án a rendőrségi adatok szerint 35 ezren tüntettek, ugyancsak az Országház előtt, akkor is az illetménybefagyasztásuk ellen. Akkor azonban csak a közalkalmazottak és a köztisztviselők vonultak utcára, a fegyveres és rendvédelmi dolgozókra nem terjedt ki az Orbán-kormány bérstopja. Most ők is ott voltak a Kossuth téren. Az összképhez tartozik, hogy a költségvetésből tíz éve még 811 ezren kapták a fizetésüket, ma már csak 690 ezren. A létszámcsökkentés a szakszervezeteket sem kímélte: a közintézményekben alig éri el a 27-28 százalékot a szervezettség. A tagvesztés a versenyszférában is érzékeny kérdés: becslések szerint a 3,6 millió munkavállaló alig 17-18 százaléka tagja valamely érdekvédelmi szervezetnek. Mozgósításuk pedig egyre nehezebb. Nemcsak azért, mert mind többen féltik a munkahelyüket, így nem merik vállalni a nyilvános fellépést, hanem amiatt is, mert folyamatosan csökken a szakszervezetek presztízse. Ennek oka volt az országos konföderációk közti harc is: míg 2001-ben még 50 ezer embert tudtak közösen a Hősök terére vinni, ma egy ekkora demonstrációnak nincs esélye. Épp egy éve például alig öt-hatezren gyűltek össze a kancellária épülete előtt, hogy megakadályozzák az egészségbiztosítás átalakítását. Munkaügyi szakértők a gazdasági szerkezet átalakulásával, a munkavállalókat érintő megszorításokkal magyarázzák a tagság csökkenését. A legnagyobb „vesztes” az MSZOSZ, egykori félmilliós tagsága nem éri el a 150 ezret. E mostani állapot szerint a közszférában szerveződő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma tudja maga mögött a legnagyobb támogatottságot, a Liga azonban - radikális fellépéseinek hatására - folyamatosan csábítja a többi konföderációhoz tartozókat. A közelmúltban csatlakozott a szövetséghez tízezernél több tagjával a villamosenergia-szektorban működő szakszervezet és az ugyancsak népes Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége is. Úgy tudjuk, a ma még a SZEF-hez tartozó Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is a Ligához készül. (K. J. E.) Egyre olvadó szakszervezeti tagság Polgári körök és a lyukas ’56-os zászló A kiábrándult, kissé megfáradt polgári körök újjászervezése volt a cél a hét végén Tapolcán. Orbán Viktor nem volt ott, de levélben buzdított. Csuhaj Ildikó „Ébredj, bizonyságtévő lélek! A várfalakra őrök álljanak, kik bátran szólnak, s harcra készek...” - ez volt a mottó szombaton, a polgári körök országos találkozóján, amelyet Tapolcán rendeztek. Bíró Ildikó, a polgári körök felelőse (a Fidesz parlamenti képviselője) a csaknem ezer résztvevő előtt arról beszélt: „csak azért is együtt vagyunk”, de most már nem az egymásra találás örömével, hanem „mint a kemoterápia után”. A konferencián nem volt jelen Orbán Viktor, aki londoni utazásával mentette ki magát. Felolvasták viszont a levelét, amely szerint „ma már nemcsak mi mondjuk, hanem az egész ország, sőt a világ is tudja: hazánk bajban van. És nem a nemzetközi válság ragálya terítette le a hazát, hanem éppen azok gyengítették le és betegítették meg, akiknek a meghirdetett programja és esküvel vállalt kötelessége lett volna vigyázni rá, hogy olyan erős, gyarapodó és jövőjében bízó ország legyen, mint amilyet közösen rájuk hagytunk”. A tapolcai találkozó célja nyilvánvalóan a polgári körök újraélesztése volt. Az aktivizálásuk, annak megakadályozása, hogy végképp elhagyják a közéletet. Sokan közülük hitehagyottak lettek ugyanis, és belefáradtak a tehetetlen várakozásba, már ami Gyurcsány Ferenc „hatalomból való kipenderítését” illeti. Tapolcán a polgári körös mozgalom ugyanakkor úgy tűnik, intézményesült. Bíró Ildikó kezdeményezésére megalakult egy erkölcsi testület, amelynek rajta kívül a radikális jobboldalon kedvelt közéleti személyiségek a tagjai, mint például Czakó Gábor író, Csókay András agysebész, Freund Tamás agykutató, Eperjes Károly színművész, Kondor Kata• Újpesten a polgári körök kísérletet tesznek spontán akció keretében Újpest két MSZP-s parlamenti képviselőjének, Csizmár Gábornak és Kiss Péternek a képviselői tisztségükből való visszahívására - ezt Fricz Tamás politológus tudatta szombaton Tapolcán. Tegnap lapunk kérdésére, hogy mégis, hogyan képzelik a képviselők viszahívását, hiszen Magyarországon nincsen újságíró, Papp Lajos szívsebész. Az erkölcsi testület öt önvédelmi, önsegélyző csoportot hozott létre. Erről lapunk érdeklődésére Bíró Ildikó azt mondta: kifejeilyen jogintézmény, Fricz úgy reagált, valóban nincs erre alkotmányos lehetőség. Fricz Tamás azt tudja elképzelni, hogy amikor Csizmár Gábor, illetve Kiss Péter képviselői fogadóórát tart, a polgári körösök „csendes demonstráció keretében számon kérik a nem teljesült ígéreteket, s nyilván felszólítják a szocialista politikusokat, hogy távozzanak a Parlamentből”. (Cs. I.) Ketten a polgári körösök védelméről van szó, ezért áll fel a jogi, az egzisztenciális, a gazdasági, a kulturális és az „anyagi önsegélyező” csoport. Az anyagi azt jelenti, hogy a krízishelyzetben lévőknek segélyt juttatnak, a kulturális pedig, hogy a nemzeti érzelmű művészek a közönségükkel egymásra találjanak, például a Polgárok Házában. Munkatársunknak polgári körösök mindezt úgy értelmezték: ezáltal erősödik a polgári körök szuverenitása és a Fidesztől való függetlensége is. A konferencián bemutatták a polgári körök új zászlaját, amely lyukas, így tükrözve, hogy osztják ’56 eszmeiségét. A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület fellépése a találkozón Fotó: MTI - Nagy Lajos A kisgazdáknak is vállalhatatlan Lengyel Zoltán Egyelőre nem lép ki Lengyel Zoltán, MDF-es parlamenti képviselő a Független Kisgazda-, Nemzeti Egységpártból, noha erre az FKNP elnöksége szombaton felszólította. Molnár László kisgazda elnök elmondta: az elnökség szombati rendkívüli ülésén 4:1 arányú határozat alapján megvonták a bizalmat Lengyel Zoltántól. „Lengyel Zoltán politikai tevékenysége és magatartása az FKNP számára vállalhatatlan. Megszavazta a 13. havi nyugdíj részleges elvonását, erről azonban az elnökséggel nem egyeztetett” - így az indoklás. Ezért felszólították, hogy a kisgazdapárt jelvényét ne használja, és tartózkodjon mindenfajta nyilatkozat megtételétől a párt nevében. Egyelőre nem lépek ki a kisgazdapártból. Parlamenti képviselőként én is tagja vagyok az FKNP elnökségének, de nem kaptam meghívót a szombati ülésre - mondta lapunknak vasárnap Lengyel, aki a sajtóból értesült minderről. Arra a kérdésre, hogy ezek után belép-e a Magyar Demokrata Fórumba, úgy válaszolt: „Majd meglátjuk. Az MDF- frakcióban mindenesetre jól megvagyok.” (Cs. I.)