Népszabadság, 2008. december (66. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-01 / 280. szám

2008. DECEMBER 1., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország RÖVIDEN EP-választás: húzónév nélkül készül az MSZP Nem Gyurcsány Ferenc párt­elnök-miniszterelnök vezeti az MSZP európai parlamen­ti választási listáját, és iga­zán nagy húzónév sem lesz a listán, amelyről a jövő márciusi tisztújító kong­resszus dönt - tudta meg az MTI a párt több elnökségi tagjától. A listára az orszá­gos elnökség és a választ­mány tesz javaslatot márci­us 16-ig. Kampányra sem készülnek a szocialisták. Szerinük az uniós választá­sokon sosem a kormány­pártok nyernek Európában, és politikailag semmi jelen­tősége nincs, hogy hány képviselőjük van az EP-ben. (MTI) Kóka: Nem szavazunk meg rossz adóterveket Kóka János ma azt javasolja az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportjának, hogy - felelős pártként - ne sza­vazzák meg a jövő évre vo­natkozó kormányzati adóter­veket. A frakcióvezető azt mondta: a „gyenge és sok sebből vérző költségvetés” elfogadását azért támogatta az SZDSZ frakciója, hogy ez­által megelőzzenek egy még nagyobb krízist. (MTI) Molnár Csaba ismét Győr megyei elnök Az MSZP Győr-Moson- Sopron megyei elnökévé újraválasztotta Molnár Csabát a megyei küldött­­gyűlés szombaton. A közle­kedési miniszteri bársony­székét ma elfoglaló politi­kus egyedüli jelölt volt a tisztségre. (MTI) Pluszpénz hátrányos gyerekek tanárainak Havonta plusz húszezer fo­rintot kapnak a hátrányos helyzetű diákok tanárai feb­ruártól - jelentette be Hiller István oktatási miniszter az egyik kereskedelmi televí­zióban. Az osztályfőnökök februártól másfélszeres pót­lékot kapnak. (MR) Léderer András marad az Új Generáció élén Léderer András maradhat újabb két évig az SZDSZ Új Generáció elnöke a szer­vezet hétvégi küldöttgyűlé­sének döntése értelmében. A liberális ifjúsági szerve­zet arra kérte a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteit, hogy álljanak ki az iratnyil­­vánosság jogállami megol­dása mellett, és kezdemé­nyezzék a Kenedi-bizottság jelentésével összhangban álló törvény megalkotását. „Amíg a múltat nem ismer­hetjük meg, addig Magyar­­országon még mindig erő­sebbek a kommunista tit­kosszolgálatok, mint a de­mokratikus erők” - fogal­maznak. (MTI) Tajkártya és személyi járna már a születéstől Nyártól az újszülöttek is kapnának személyi igazol­ványt egy most készülő tör­vényjavaslat szerint, így nem kellene kétévente útle­velet csináltatni a gyerekek­nek, ha európai uniós or­szágba utaznak. A személyi igazolványt is cserélni kelle­ne, de az 14 éves korig in­gyenes lenne. A személyivel együtt minden újszülött megkapná első tajkártyáját és adóigazolványát is. A út­levelet most kétévente cse­rélik, ami alkalmanként 2000 forintba kerül. (RTL Klub) WWW.NOL.HU Sztrájk követheti a tüntetést Ma folytatódnak az egyeztetések a közszféra és a kormány között Becslések szerint tizen­ötezren tüntettek szomba­ton a fővárosban az egysé­ges közszolgálati sztrájk­­bizottság felhívására. A demonstrálók petícióban követeltek béremelést, s 13. havi illetményük meg­maradását. Bejelentették: ha tiltakozásuk eredmény­telen marad, január 12-én sztrájkba lépnek. A kor­mány kompenzációt ígér. Kun J. Erzsébet Hatásos koreográfiát választott a szombati demonstráció felve­zetésére a Fegyveres és Rend­védelmi Dolgozók Érdekvédel­mi Szövetsége. A Hősök terétől a Kossuth térig vonuló, fekete egyenruhába öltözött tűzoltók, börtönőrök, rendőrök, katonák, pedagógusok sorát szirénázó tűzoltóautók vezették, az élen a „Törvényesség” feliratú kopor­só „haladt” egy kopjafa szom­szédságában, amire azt írták: „Rendvédelem, élt 2009-ig”. A reggel gyakorlatilag népte­­len Belváros utcái délre bené­pesültek: az esős, havas, hideg idő ellenére becslések szerint 15 ezren szánták rá magukat, hogy az utcán tiltakozzanak a közszférát érintő megszorítá­sok ellen. A demonstráción fő­ként közintézmények dolgozói, vagyis köztisztviselők, tanárok, egészségügyi és szociális terü­leten, közművelődési intézmé­nyekben, bölcsődékben dolgo­zók vettek részt. A megkülönböztető jelekkel ellátott, pelerinbe öltözött köz­szolgák fegyelmezetten tüntet­tek, véleményüket leginkább transzparenseiken tudatták. Ezek között volt, amelyik sze­rint a méltó élet feltétele a tisz­tes munka és az igazságos bére­zés, s olyan feliratú is, hogy „Feri, ne játssz a tűzzel!”, „Olts Te tüzet ennyiért!”, „Válság ide­­oda, a közszféra nem tehet ró­la”, illetve „Köszönjük, Feri”. S bár árpádsávos zászló ezúttal nem tűnt fel a rendezvényen, néhány Munkástanácsok felira­tú tábla alatt álldogáló idősebb ember időnként bekiabálta a jól ismert „Gyere ki!” mondatot. Bár, hogy kinek kellett volna kimennie, az nem derült ki. Az egyik bölcsődei dolgozó lapunknak azt mondta: bízik abban, hogy a kormány végig­gondolja, mit jelent például a csaknem létminimumon élők­nek, a szociális ágazatban dol­gozóknak a 13. havi illetmény el­vonása. Kollégái elszántak arra, hogy januárban legalább két­órás sztrájkot tartsanak, ha fi­gyelemfelhívásuk eredményte­len maradna. Az egyik tűzoltó lapunknak ugyanakkor azt mondta: a szol­gálati viszonyban állók nem sztrájkolhatnak. Ők abban bíz­nak, hogy e mostani demonst­ráció meghozza a hatását. Kol­légája keményebben fogalma­zott. Utalt arra, hogy a szolgála­ti törvény szerint fenyítés ese­tén lehet csökkenteni a bért. A 13. havi illetmény az illetmény­­rendszer része, tehát, ha meg­vonják, az kollektív fenyítést je­lent az egész állomány számára. Csak azt nem tudják, hogy mi­lyen kollektív bűnt követtek el. A tüntetésen felolvasták azt a petíciót, amelyet később a Mi­niszterelnöki Hivatal államtit­kára, Maxim Péter vett át a sztrájkbizottság képviselőitől. A petíció lényege, hogy a köz­szférában dolgozók elfogadha­tatlannak tartják, hogy elvegyék a 13. havi illetményüket, az ugyanis nem jutalom, hanem a a munkavállalók éves kereseté­nek szerves része. A dokumen­tum szerint ma már lehetetlen újabb elbocsátás a közszférá­ban, mert az elmúlt két évben 80 ezernél több munkavállalót bocsátottak el, és több mint 120 ezer álláshely szűnt meg. A de­monstráció résztvevői tiltakoz­nak a közszolgálatban dolgozók életminőségét rontó, megélhe­tési feltételeit veszélyeztető in­tézkedéstervezetek ellen. A petíció is tartalmazza, de Varga László, a tüntetést szer­vező sztrájkbizottság elnöke nyomatékosan megismételte: eltökéltek abban, hogy ha a kor­mány kikényszeríti, jogos köve­teléseik teljesítése érdekében január 12-én országszerte sztráj­kot tartsanak. A Kossuth téri demonstráci­ót a Himnusz eléneklésével nyi­tották meg, s a Szózattal zárták. Rendbontás nem volt. Nem sokkal később a Kor­mányszóvivői Iroda közlemény­ben tudatta, hogy a mai tárgya­láson javaslatot tesz az alacsony fizetésűek kompenzációjára. Kónya Péter, a demonstrációs bizottság vezetője ugyanakkor lapunknak úgy nyilatkozott: a tüntetéssel jelentősen erősö­dött tárgyalási pozíciójuk. Sze­rinte nem kompenzációra van szükség, hanem a törvényben foglalt járandóságok kifizetésé­re. Felhívta a figyelmet arra, hogy „durvul” a helyzet a szfé­rában, amire a döntéshozóknak oda kellene figyelniük. A rendszerváltozás óta az egyik legnépe­sebb demonstrációjukat tartották a köz­­intézmények dolgozói. 1999. március 20- án a rendőrségi adatok szerint 35 ezren tüntettek, ugyancsak az Országház előtt, akkor is az illetménybefagyasztásuk el­len. Akkor azonban csak a közalkalma­zottak és a köztisztviselők vonultak utcá­ra, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók­ra nem terjedt ki az Orbán-kormány bér­stopja. Most ők is ott voltak a Kossuth té­ren. Az összképhez tartozik, hogy a költ­ségvetésből tíz éve még 811 ezren kapták a fizetésüket, ma már csak 690 ezren. A létszámcsökkentés a szakszervezeteket sem kímélte: a közintézményekben alig éri el a 27-28 százalékot a szervezettség. A tagvesztés a versenyszférában is ér­zékeny kérdés: becslések szerint a 3,6 millió munkavállaló alig 17-18 százaléka tagja valamely érdekvédelmi szervezet­nek. Mozgósításuk pedig egyre nehe­zebb. Nemcsak azért, mert mind többen féltik a munkahelyüket, így nem merik vállalni a nyilvános fellépést, hanem amiatt is, mert folyamatosan csökken a szakszervezetek presztízse. Ennek oka volt az országos konföderációk közti harc is: míg 2001-ben még 50 ezer embert tudtak közösen a Hősök terére vinni, ma egy ekkora demonstrációnak nincs esé­lye. Épp egy éve például alig öt-hatezren gyűltek össze a kancellária épülete előtt, hogy megakadályozzák az egészségbiz­tosítás átalakítását. Munkaügyi szakértők a gazdasági szerkezet átalakulásával, a munkavállaló­kat érintő megszorításokkal magyaráz­zák a tagság csökkenését. A legnagyobb „vesztes” az MSZOSZ, egykori félmilliós tagsága nem éri el a 150 ezret. E mostani állapot szerint a közszférában szervező­dő Szakszervezetek Együttműködési Fó­ruma tudja maga mögött a legnagyobb támogatottságot, a Liga azonban - radi­kális fellépéseinek hatására - folyamato­san csábítja a többi konföderációhoz tar­tozókat. A közelmúltban csatlakozott a szövetséghez tízezernél több tagjával a villamosenergia-szektorban működő szakszervezet és az ugyancsak népes Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Ér­dekvédelmi Szövetsége is. Úgy tudjuk, a ma még a SZEF-hez tartozó Egészség­ügyben Dolgozók Demokratikus Szak­­szervezete is a Ligához készül. (K. J. E.) Egyre olvadó szakszervezeti tagság Polgári körök és a lyukas ’56-os zászló A kiábrándult, kissé meg­fáradt polgári körök újjá­szervezése volt a cél a hét végén Tapolcán. Orbán Viktor nem volt ott, de levélben buzdított. Csuhaj Ildikó „Ébredj, bizonyságtévő lélek! A várfalakra őrök álljanak, kik bátran szólnak, s harcra ké­szek...” - ez volt a mottó szom­baton, a polgári körök országos találkozóján, amelyet Tapolcán rendeztek. Bíró Ildikó, a polgári körök felelőse (a Fidesz parla­menti képviselője) a csaknem ezer résztvevő előtt arról be­szélt: „csak azért is együtt va­gyunk”, de most már nem az egymásra találás örömével, ha­nem „mint a kemoterápia után”. A konferencián nem volt je­len Orbán Viktor, aki londoni utazásával mentette ki magát. Felolvasták viszont a levelét, amely szerint „ma már nem­csak mi mondjuk, hanem az egész ország, sőt a világ is tudja: hazánk bajban van. És nem a nemzetközi válság ragálya terí­tette le a hazát, hanem éppen azok gyengítették le és betegí­­tették meg, akiknek a meghir­detett programja és esküvel vál­lalt kötelessége lett volna vi­gyázni rá, hogy olyan erős, gya­rapodó és jövőjében bízó or­szág legyen, mint amilyet közö­sen rájuk hagytunk”. A tapolcai találkozó célja nyilvánvalóan a polgári körök újraélesztése volt. Az aktivizá­lásuk, annak megakadályozása, hogy végképp elhagyják a köz­életet. Sokan közülük hiteha­­gyottak lettek ugyanis, és bele­fáradtak a tehetetlen várakozás­ba, már ami Gyurcsány Ferenc „hatalomból való kipenderíté­­sét” illeti. Tapolcán a polgári körös mozgalom ugyanakkor úgy tűnik, intézményesült. Bíró Ildikó kezdeményezésére meg­alakult egy erkölcsi testület, amelynek rajta kívül a radikális jobboldalon kedvelt közéleti személyiségek a tagjai, mint például Czakó Gábor író, Csó­­kay András agysebész, Freund Tamás agykutató, Eperjes Ká­roly színművész, Kondor Kata­• Újpesten a polgári körök kísérle­tet tesznek spontán akció kereté­ben Újpest két MSZP-s parlamenti képviselőjének, Csizmár Gábornak és Kiss Péternek a képviselői tiszt­ségükből való visszahívására - ezt Fricz Tamás politológus tudatta szombaton Tapolcán. Tegnap la­punk kérdésére, hogy mégis, ho­gyan képzelik a képviselők viszahí­­vását, hiszen Magyarországon nincs­en újságíró, Papp Lajos szívse­bész. Az erkölcsi testület öt ön­védelmi, önsegélyző csoportot hozott létre. Erről lapunk érdeklődésére Bíró Ildikó azt mondta: kifeje­ilyen jogintézmény, Fricz úgy rea­gált, valóban nincs erre alkotmá­nyos lehetőség. Fricz Tamás azt tudja elképzelni, hogy amikor Csizmár Gábor, illetve Kiss Péter képviselői fogadóórát tart, a polgá­ri körösök „csendes demonstráció keretében számon kérik a nem tel­jesült ígéreteket, s nyilván felszólít­ják a szocialista politikusokat, hogy távozzanak a Parlamentből”. (Cs. I.) Ketten a polgári körösök védel­méről van szó, ezért áll fel a jo­gi, az egzisztenciális, a gazdasá­gi, a kulturális és az „anyagi ön­segélyező” csoport. Az anyagi azt jelenti, hogy a krízishelyzet­ben lévőknek segélyt juttatnak, a kulturális pedig, hogy a nem­zeti érzelmű művészek a kö­zönségükkel egymásra találja­nak, például a Polgárok Házá­ban. Munkatársunknak polgári körösök mindezt úgy értelmez­ték: ezáltal erősödik a polgári körök szuverenitása és a Fi­­desztől való függetlensége is. A konferencián bemutatták a polgári körök új zászlaját, amely lyukas, így tükrözve, hogy osztják ’56 eszmeiségét. A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület fellépése a találkozón Fotó: MTI - Nagy Lajos A kisgazdáknak is vállalhatatlan Lengyel Zoltán Egyelőre nem lép ki Lengyel Zoltán, MDF-es parlamenti képviselő a Független Kisgaz­da-, Nemzeti Egységpártból, noha erre az FKNP elnöksége szombaton felszólította. Mol­nár László kisgazda elnök el­mondta: az elnökség szombati rendkívüli ülésén 4:1 arányú ha­tározat alapján megvonták a bi­zalmat Lengyel Zoltántól. „Lengyel Zoltán politikai te­vékenysége és magatartása az FKNP számára vállalhatatlan. Megszavazta a 13. havi nyugdíj részleges elvonását, erről azon­ban az elnökséggel nem egyez­tetett” - így az indoklás. Ezért felszólították, hogy a kisgazda­­párt jelvényét ne használja, és tartózkodjon mindenfajta nyi­latkozat megtételétől a párt ne­vében.­­ Egyelőre nem lépek ki a kisgazdapártból. Parlamenti képviselőként én is tagja va­gyok az FKNP elnökségének, de nem kaptam meghívót a szombati ülésre - mondta la­punknak vasárnap Lengyel, aki a sajtóból értesült minderről. Arra a kérdésre, hogy ezek után belép-e a Magyar Demok­rata Fórumba, úgy válaszolt: „Majd meglátjuk. Az MDF- frakcióban mindenesetre jól megvagyok.” (Cs. I.)

Next