Népszabadság, 2010. augusztus (68. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-02 / 178. szám
www.nol.hu Törvényjavaslat-dömpinggel készül az LMP Korlátoznák a megyei bírósági elnökök újraválaszthatóságát Számos módosító és törvényjavaslatot nyújtott be az elmúlt hetekben a Lehet Más a Politika parlamenti frakciója, a nyári szünet után pedig további indítványdömpingre készülnek - tudta meg a Népszabadság. Szalay Tamás Lajos Törvényjavaslatot nyújtott be legutóbb Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az Országgyűléshez, amelyben egyes közjogi tisztségviselők újraválaszthatóságának kizárását kezdeményezik. A javaslat szerint a kilenc évre megválasztott alkotmánybírák és az ugyanennyi időre pozíciót kapó Költségvetési Tanács tagjai, a tizenkét évre megválasztott ÁSZ-elnök és alelnökök, a hat évre mandátumot szerző legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a hasonló időre megválasztott ombudsmanok a jövőben nem lennének újraválaszthatók. Schiffer szerint a Fidesz- KDNP-frakciószövetség láthatóan „gyarmatosítani” akarja a fékek és egyensúlyok rendszerében fontos pozíciókat. Az újraválaszthatóság kizárásával elkerülhetővé válhat, hogy adott funkcióban ülő vezetők a mandátumuk lejárásának végén megpróbáljanak a többségnek kedvezni újrázásuk támogatásáért. Schiffer András közölte, hogy a benyújtott javaslat része annak az LMP által már a választási programban is jelzett közjogi csomagnak, amelynek további elemeit is fokozatosan benyújtják a jövőben. A készülő javaslatok az LMP antikorrupciós tizenkét pontja, illetve a választási programjában megfogalmazott célok mentén formálódnak, így, a Népszabadság információja szerint várható, hogy az ökopárt új jogalkotási törvény megszavazását kezdeményezi annak kiküszöbölésére, hogy a jogszabály-tervezetek véleményeztetése során alkalmazott határidőket a pártok betartsák, ne legyenek látszategyeztetések. Ez utóbbi terület egyébként felértékelődik a Fidesz-KDNP elmúlt hetekbeli törvénykezési dömpingje kapcsán. A kormánypártiak ugyanis számos, olykor az Alkotmányt is érintő módosítást nem kormány-, hanem egyéni indítványként nyújtottak be a T. Házhoz, ami azzal jár együtt, hogy nem kötelező annak hatásvizsgálatát elvégezni, az érintettekkel érdemben egyeztetni. Továbblépne az LMP az újraválaszthatóság kérdésében is: az ÁSZ- elnök, a legfelsőbb bíró és a legfőbb ügyész után az ökopárt korlátozná a megyei bíróságok elnökének, illetve a kamarák vezetőinek újraválaszthatóságát is. Szintén ősszel várható, hogy az LMP benyújtja az új, jogállami titoktörvényt, amelyben a titkosítást sokkal szűkebb keretek közé javasolják szorítani, és ugyanebben a témakörben megszüntetnék a tényfeltáró újságírók büntetőjogi felelősségét is. Megnyitnák az előző rendszer állambiztonsági aktáit, mindenki számára kutathatóvá téve azokat. Forrásaink szerint az LMP egyelőre olyan javaslatokkal készül, amelyek nem járnak alkotmánymódosítással, de az alkotmányozás során felmerülő kérdésekre is konkrét válaszaik vannak. Az ökopárt álláspontja szerint például meg kell erősíteni az Állami Számvevőszék jogosítványait bírságoktól az igazgatási, közjogi és büntetőjogi következményekig terjedő, „következetesen érvényesített szankciórendszerrel”. Ugyancsak az alkotmányozási folyamat része lehet a mindenkori államfő hatásköreinek megerősítése, például a köztársasági elnök által jelölt személyek kiválasztásának esetében. Schiffer András frakcióvezető ezzel kapcsolatban lapunknak megjegyezte: az LMP csak olyan javaslatokat készít elő, illetve kész támogatni, amely a fékek és ellensúlyok szerepét erősíti, nem pedig egyfajta félprezidenciális rendszert segít elő. Schiffer AndrásFotó: Móricz Simon csoportosításáról, a lakosság felkészítéséről. A védekezésért pedig egyetlen személy felelne, mert eléggé kaotikus állapotokat teremthet, ha abba mindenki bele akar szólni. Változik majd a veszélyes üzemekre vonatkozó szabályozás is. Ezek tulajdonosainak fel kell készülniük arra - figyelmeztet a főigazgató -, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben érvényesítik a szennyező fizet elvét, így megvizsgálják, hogy miért közpénzekből, illetve a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásából állják a lakosságriasztó rendszerek kiépítését és fenntartását. A kritikus infrastruktúra - e körbe tartozik többek között a villamosenergia-, a víz- és a gázszolgáltatás, valamint az ár- és belvíz elleni védekezés rendszere - üzemeltetőinek felelősségét is fokozottan kívánják érvényesíteni. Bakondi szerint meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy akár hatósági eszközökkel is felléphessenek, ha egy szolgáltató nem teremti meg az üzemzavar gyors elhárításának feltételeit. Ugyancsak büntetéssel sújtanák, ha valahol elmulasztják a vízelvezető rendszerek karbantartását. Bakondi mindemellett ígéri: a polgári védelemnél létszámfejlesztés lesz, és új eszközöket - többek között terepjárókat - állítanak rendszerbe. A kormány határozott szándéka az is - mondja -, hogy a hivatásos állomány számára kiszámítható életpályát nyújtson, s olyan, a polgári védelmi és tűzoltói szolgálattal járó fokozott kockázatot elismerő fizetést biztosítson, amely másodállás nélkül elég a tisztes megélhetéshez. Ugyanakkor megváltoztatják a tapasztalt negyvenes korosztály tömeges távozásához vezető szabályozást - árnyalja a képet -, amely lehetővé teszi, hogy a hivatásosok 25 év után a nettó fizetést meghaladó nyugdíjat kaphassanak. Bakondi György, kinevezésekor Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt NÉPSZABADSÁG • 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ Magyarország • 3 A kirúgás persze lehet jó és erkölcsös lépés is, mint ahogyan minden bizonnyal az is igen erkölcsösnek találtatik valamilyen fensőbb törvényszék előtt, hogy emberek sokaságát kényszerszabadságra zavarnák, majd egy nappal a jó és erkölcsös törvény elfogadása után úgy rúgják ki őket, hogy a lábuk nem éri a földet. Kétmillió Tóth Ákos totha@nepszabadsag.hu A Fidesz a Hagyó Miklósoktól megborult szocialista pártra mutatva, kellő érzékenységgel hivatkozik a jó erkölcsre a végkielégítések kapcsán. Jó és erkölcsös dolog tehát kétmillió forint végkielégítést kapni hosszú évek jó és erkölcsös munkája után, jó és erkölcsös, ha az afölött járó összeget 98 százalékos adóval sújtják, mert - így a Fidesz végső érvként ennyit bír el a magyar gazdaság jelenlegi állapotában. Most akkor jó és erkölcsös a kétmilliós határ, vagy inkább a gazdasági kényszer diktálja? Miután gazdasági szakemberek szerint érzékelhető költségvetési megtakarítást nem jelent az intézkedés, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a jó és erkölcsös végkielégítés határa húzódik ma kétmillió forintnál. Most a kétmillió tehát és az alatta lévő összeg erkölcsös, ami efölött járna, már nem jó és/vagy nem erkölcsös. Mindegy is. Ez az államnak bizonyosan jó, hiszen ezzel garantálja, hogy itt mától, szemben az előző kormányfők) gyakorlatával, erkölcsös kormányzás folyik, és minden bizonnyal erkölcsösnek tekinti, hogy egy pedagógus úgy harmincöt év munka után a remélhetőhöz képest még veszteséget is könyveljen el, amikor egyik napról a másikra kirúgják. Ki akarna pedagógusokat vagy ápolónőket elküldeni? - kérdi ártatlanul Orbán Viktor, mintha még nem hallott volna olyanról, hogy valakit csak úgy kirúgnak. Mondjuk mert nem akarja, hogy gyerekeket hittanra oktassanak, mert azt gondolja, hogy a vallásnak nincs helye az iskolában. Vagy csak azért, mert nem tetszik az arca. A kirúgás persze lehet jó és erkölcsös lépés is, mint ahogyan minden bizonnyal az is igen erkölcsösnek találtatik valamilyen fensőbb törvényszék előtt, hogy emberek sokaságát kényszerszabadságra zavarják, majd egy nappal a jó és erkölcsös törvény elfogadása után úgy rúgják ki őket, hogy a lábuk nem éri a földet. Merthogy ez így jó. Már ha a kirúgottak erkölcstelenek voltak. Nyilván az is nagyon jó és erkölcsös, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hódmezővásárhelyi polgármesterként listázgatja a jó és erkölcsös szegényeket, akik elfogadják az étkezési jegyet, meg a rossz és erkölcstelen szegényeket, akik nem, s arra hivatkozva, hogy igen, lehet, hogy a joggal kissé ellentétes ez a lépés, de hát a szegénység nem lehet mentség a törvénytelenségre. Vajon rossz és erkölcstelen-e ilyenkor föltenni azt a kérdést, szerényen, halkan, hogy tessék mondani, a polgármesterség fölment a törvénytelenség alól? Ha igen, akkor aztán hurrázhatnak a szocialisták, lám, Hunvald Györgyüknek nem kéne most előzetesben ülnie. De akkor mit kezdjünk azzal az alaptézissel, hogy a jog eredete, forrása maga az erkölcs? Ha Lázár János az erkölcs nevében, már-már erkölcsi felhatalmazással jogtalankodhat, akkor ebből viszont az is következik, hogy jogrendünk nem nyugszik erkölcsi alapokon, így már könnyen érthetővé válik, miért is akar a Fidesz új alkotmányt, olyat, amely majd tükrözi azt az új erkölcsiséget, amelynek egyik hordozója és alakítója Pozsgay Imre, és amelynek szellemében egy olyan ember, Schmitt Pál óvja majd államfőként a magyar jogállamiságot, akire Orbán Viktor szerint föl lehet tekinteni. Minden bizonnyal azért, mert jó és erkölcsös. Fürdetés, etetés, gyógyszerezés, felügyelet - szociális ápoló otthonba senki sem tapsikolva rakja be apját-anyját. Hanem, mert önmagát és a gyerekeit is alig tudja felszínen tartani, nemhogy munka helyett/ mellett otthon ápolja szüleit. Elfekvő Friss Róbert frissr@nepszabadsag.hu Előredől a tolószékben, eltorzult arccal erőlködik. Bekakiltam, suttogja. Sír. Hetvenhét éves, tehetetlen gyerek. Várjuk a nővért. A nővér később azt mondja, születés és halál között még ellavírozunk valahogy... ha gyerekkorban nem kapunk „felismerhetetlen” vakbélgyulladást, felnőttként „azonosíthatatlan” infarktust. Ha a sors szeszélye Orvos kezébe terel bennünket, és olyan kórház kapuján lépünk be, ahonnan aztán ki is tudunk lépni. Szerencsénkre még van Szinuszgörbe. Orvos is van, nem csak orvos. kórház is van, nem csak kórház. Csak túl sok a Véletlen. Ám a kezdet és a vég még ennyire sem egyszerű. Hiába perel szülészorvost dr. Mikola, az egészségügyet sokak szerint még életben tartó évi negyvenmilliárdos hálapénzt nem tudja egyetlen morgással eltüntetni sem a betegek kezéből, sem a fehér köpenyek zsebéből, kezdje bár a kezdetnél: a gyerek az gyerek, az orvosba vetett hitnek nincs ára. Mint ahogy nem tudja megakadályozni azt sem, hogy újra és újra gazemberek adjanak el „öregek otthonának” bérelt épületeket, s embertelen körülmények között tartsanak ott magatehetetleneket. Az egyik pótcselekvés, a másik botrány, de oka van mindkettőnek. Rendszerbeli oka, amiről viszont alig beszél valaki. Rend lesz mindkét vonalon, semmi kétségem. Márhogy előírás lesz elég. Ami a szociális otthonokat illeti - borítékolom -, annyira, hogy még az a néhány intézmény is csődbe megy majd, amelyik eddig meg tudott élni a korrekt ellátásból. Mindenki rendért kiabál, csak az a 18 ezer öreg néma, aki helyre vár az országban, hogy tisztességes körülmények között tudja leélni utolsó éveit. És ez az, ami nem megy. Nincs ugyanis hol. Fürdetés, etetés, gyógyszerezés, felügyelet - szociális ápoló otthonba senki sem tapsikolva rakja be apját-anyját. Hanem, mert önmagát és a gyerekeit is alig tudja felszínen tartani, nemhogy munka helyett/mellett otthon ápolja szüleit, esetleg százezerért szakképzett nővért fogadjon melléjük, várva a túlterhelt háziorvos látogatásait. Akadnak állami/önkormányzati és egyházi intézmények, ahová bekerülni maga a csoda, vagy amit még a pénz ehhez hozzá tud adni: hely, ahová a belépőjegy több millió forint, esetleg egy leadott lakás, a nyugdíj. Anyagi öngyilkosság. És ennek is örülni kell. Marad még a kórházi hálózat. Boríték, és betegként, aktív ágyon szedheti le a fejpénzt a biztosítótól a magatehetetlen után a kórház, ahol két nővérre jut ötven „beteg”, és étel helyett csöpög az infúzió. Esetleg egy elfekvő, hogy időt nyerjünk a temetkezési költségek összegyűjtésére. Ez ma a Rendszer. Az elfekvő szociális rendszer. A csecsemőt ötven-százezerért még ki tudjuk hozni épségben a szülészetről, de hogy mit csinálunk vele tehetetlen öregkorában, fogalmunk sincs, mert nem is lehet. Két éve volt itt egy „szociális népszavazás”, amelyért ellenzékben annyira rajongott a hatalmon már oly óvatos kormányfő. Akkor háromszáz forintért kukába dobtak minden olyan elképzelést is, amely az aktív ágyak rovására az öregek ápoló ágyait gyarapították volna. A nővér legyint: nekem ennyi sem jut majd. Egy anyagilag és idegileg kimerült aktív korosztály lesi a jövőt, hová fekhet majd le, békében várva a halált - vagy valakit, aki még utoljára segítene.