Népszabadság, 2011. február (69. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-01 / 26. szám
2011. FEBRUÁR 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország RÖVIDEN Hétfőig kellett vallani a képviselőknek Hétfő délután fél háromig több mint 350 országgyűlési képviselő adta le a 2010-es vagyonnyilatkozatát a parlament mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságánál - tájékoztatták az MTI-t a bizottság titkárságán. Hétfő este nyolc óráig összesen 385, vagyis még több mint 30 képviselői vagyonnyilatkozatot várnak. A dokumentumok nyilvánosak, ma reggeltől tekinthetők majd meg az Országgyűlés honlapján a képviselők nevei alatt. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény alapján a honatyák minden év január 1-jétől számított harminc napon belül kötelesek az Országgyűlés elnökénél a törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozathoz csatolni kell a közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, valamint gyermek vagyonnyilatkozatát is. (MTI) Két új harang a Mátyás-templomba A budapesti Mátyás-templom négy új harangja közül kettőt szerda reggel emelnek be daruval a templomtoronyba - közölte Mátéffy Balázs, a templom múzeumának igazgatója hétfőn. A másik két új és a két felújított harang behelyezése előreláthatóan február végéig megtörténik. Mátéffy Balázs elmondta: szerdán kerül fel a toronyba az Úr Krisztus tiszteletére öntött, 200 centiméteres, valamint a II. János Pál pápa emlékére készült, 117 centiméter átmérőjű harang; előbbi 45, utóbbi 15 mázsát nyom. (MTI) NOL-Totó: Hol bujkál Dávid Ibolya? Ha kedd, akkor ismét jelentkezik a Népszabadság online közkedvelt videointerjúsorozata, a NOL-Totó. A 13+1 kérdést ezúttal az MDF (új nevén JeSZ) elnökének, Makay Zsoltnak tettük fel. Többek között arra vártunk választ, hogy vajon tudja-e, hol bujkál a párt volt elnöke, Dávid Ibolya, mit kért utoljára Bokros Lajostól, a fentieken túl szóba kerül Antall József, továbbá, hogy milyen egy konzervatív párt illata, és nem maradhatott ki a kérdések sorából Gangxsta Zolee sem. Sőt a válaszokból az is kiderül, hogy a politikus vajon melyik ValóVilág-villalakóval ápol baráti kapcsolatot. (Munkatársunktól) www.nol.hu www.noltv.hu Pontosítás A mindszenti betegperről szóló, január 28-án megjelent tudósításunk címében és szövegében tévesen állítottuk, hogy a bíróság elvesztett egy szakvéleményt. A Csongrád Megyei Bíróság által közölt helyesbítés szerint nem szakvéleményről, hanem egy bizonyítási indítványról volt szó, amelyet a bírónő nem elvesztett, csupán nem talált a tárgyaláson. Tudósításunknak az a része helytálló, amely szerint a tárgyalást vezető bíró azt állította: a védő be sem csatolta az okiratot, majd a korábbi tárgyalás jegyzőkönyve és az ügyész példánya alapján megbizonyosodott róla, hogy ez megtörtént. Ezt követően a bírónő valamennyi bizonyítási indítványt elutasított. (Munkatársunktól) www.nol.hu Engedékenyen elutasító válasz A legsúlyosabb megállapítást válasz nélkül hagyta a kormány Továbbra sem tartja megalapozottnak a kormány az Európai Bizottság médiatörvényt érintő aggályait, de mindhárom kifogásolt területen esetleg hajlandó a változtatásra. Lényegében ezt tartalmazza Navracsics Tibor igazságügyi miniszter válasza Neelie Kroes uniós médiabiztosnak a médiatörvénnyel kapcsolatban komoly aggályokat felvető levelére. Bednárik Imre-Csuhaj Ildikó Nyitottak vagyunk arra, hogy a médiaügyekért felelős EU- biztos által felvetett pontokban „az általunk jelzett formában és gondolkodás mentén” a változtatás lehetőségét megnyissuk. Az üzengetések és félreértések elkerülése érdekében azonban személyes, illetve szakértői egyeztetést javaslunk az Európai Bizottsággal, hogy a változás, ha esetleg szükség van rá, minél hamarabb és minél pontosabb formában végbemehessen - ezt Kovács Zoltán mondta tegnap, miután a kormány elküldte a válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagálva. „Ezzel véget ér a süketek párbeszéde, és nem politikai, hanem szakmai síkon folytatódik a konzultáció a médiatörvényről”, tette hozzá. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tegnap is úgy fogalmazott, hogy Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos „alapvetően jogtechnikai, jogharmonizációs kérdésekben” fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez. „Ennek szellemében születtek a válaszok is. A jogalkotó szándékát mondjuk el a levélben, hiszen mi csak ebből a szempontból beszélhetünk a kérdésről. És kibontjuk azt is, hogy milyen megoldási utakat találtunk”, mondta. A Kroes levelében foglaltak „alapvetően jogtechnikai és jogharmonizációs kérdéssé” tétele ismételt csúsztatás az államtitkár részéről, mert a médiabiztos levelében, amelyet lapunkban korábban teljes terjedelmében közöltünk, az szerepel, hogy „a Bizottságnak (Európai Bizottság - a szerk.) komoly kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar szabályozás kompatibilis-e az unió jogával”. 1. Neelie Kroes elsőként azt az aggályt fogalmazta meg, hogy a magyar szabályozás túlzottan tág körben írja elő a kiegyensúlyozottság követelményét, amikor azt kiterjeszti a lekérhető adattartalmakra, tehát akár a blogokra is. Erre a magyar kormány úgy reagált, hogy ez a magyar jogrendszernek 1996 óta a szerves részét képezi. A médiatörvény ezt azért terjeszti ki az úgynevezett lekérhető médiaszolgáltatásokra, a hír- és tájékoztató műsorszámokra, mert a tendenciák alapján az látható, hogy a hagyományos televíziózás mellé, illetve annak helyére egyre markánsabban zárkózik fel egy új típusú médiaszolgáltatás, így ennek a szabályozásnak a kiterjesztése azokra a területekre, ahol hasonló tevékenység folyik, „indokoltnak látszott”. A válaszlevélben a magyar fél készségét fejezte ki, hogy pontosítsa a lekérhető audiovizuális szolgáltatások körét, amelyek esetén a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét érvényesíteni kívánja. „Megfontolható lehet a szabályozás olyan irányú módosítása is, amely a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében kizárja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség előírását”. A válaszlevélben a miniszter hozzáteszi, szintén elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos lineáris médiaszolgáltatások esetében is megszűnjön vagy enyhüljön e kötelezettség. Kovács Zoltán „közkeletű félreértésnek nevezte”, hogy a szabályozás a magánjellegű termékekre, tájékoztatásra, blogokra is kiterjedne. „Itt mi alapvetően segítséget kérünk a bizottságtól, a sűrű levélváltások helyett. A személyes találkozókon azt próbáljuk körvonalazni, hogy ilyen elképzelések mentén lehetne továbblépni”, mondta. Arra a kérdésre, azt is elképzelhetőnek tartja-e, hogy elsősorban az online sajtótermékeket, de az írott sajtót is kivonják a kiegyensúlyozott tájékoztatási szabályok hatálya alól, az államtitkár azt mondta: nincs olyan felhatalmazása, hogy további spekulációkra, felvetésekre válaszoljon. A levél érdekessége, hogy Navracsics nem reagál Kroesnak arra a kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos aggályára, miszerint a bizottság szakértőinek komoly kétségei vannak afelől, hogy a törvény ezen passzusa összhangban van-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkelyével, amely a szólás és az információ szabadságának alapvető jogát tartalmazza. Ez ugyanis a Kroes-levél egyik legsúlyosabb megállapítása. 2. A bizottság második aggálya, hogy a törvény hatálya kiterjed a más EU-tagállamokban letelepedett műsorszolgáltatókra. Az erre adott válasz lényege, hogy itt szó szerint vették át az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat. Alapvetően a küldő országnak, az anyaországnak van joga a jogsértő médiaszolgáltatóval szemben fellépni, két egymást követő alkalommal. A fogadó ország csak a harmadik alkalommal léphet be a folyamatba, ha a küldő állam intézkedései nem arányosak, azoknak nincs hatásuk a szabálysértő médiaszolgáltatóra. A magyar kormány kompromisszumos javaslata, ha a bizottság továbbra is úgy véli, hogy az uniós irányelvvel nem egyeztethető össze a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozóan bírság megállapítása, a magyar kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a bírság kiszabásának lehetőségét mellőzve a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét. Kovács Zoltán közölte, „határozott szándékunk, hogy a bizottság jogértelmezésével maradéktalanul összhangban álló jogi megoldást intézményesítsünk. Ebben is kérjük a bizottság párbeszédét, a szakértői szintű egyeztetést”. 3. A médiabiztos kifogásolja, hogy a törvény kiterjeszti a regisztrációs kötelezettséget valamennyi online audiovizuális médiumra. Az ezzel kapcsolatos aggályokat a magyar kormány nem tartja megalapozottaknak, „mert a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját”. Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, a regisztráció nem feltétele a szolgáltatás megkezdésének, pusztán egy ahhoz kapcsolódó járulékos kötelezettség. Az államtitkár közölte, a magyar kormány mindemellett kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az internetes sajtótermékek publikálásával kapcsolatos alapvető információk szükség esetén más jogi megoldás révén álljanak a hatóság, illetve a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére. Arra, hogy ha bírságról nem lehet szó a külföldön bejegyzett médiatermékek esetében, akkor esetleg szűrésről vagy a hazai elérés gátlásáról lehet-e, úgy reagált: „minden ilyen dolog spekuláció”. A magyar médiatörvényt illetően „meg fognak történni a szükséges kiigazítások” - közölte hétfőn Brüsszelben újságírókkal Martonyi János külügyminiszter. Az ellenzéki pártok viszont elégedetlenek a kormányzati válasszal. Az MSZP elnöke szerint a kormány semmibe vette az Európai Bizottság levelét, konkrét válaszok helyett kioktatta a médiabiztost. Mesterházy Attila szerint a válaszlevélből egyértelműen látszik, hogy a kormány valójában nem akar változtatni a médiatörvényen, hanem időhúzásra játszik inkább, abban bízik, hogy a magyar soros uniós elnökség nyári leteltével az európai figyelem elterelődik majd a jogszabályról. Az MSZP-nek továbbra is az a határozott álláspontja, hogy a több ponton is alkotmánysértő médiatörvényt vissza kellene vonnia a kormánynak és egy újat kellene alkotni az ellenzéki pártok és a szakmai szervezetek bevonásával. Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy ne csak az Európai Bizottsággal, hanem a hazai szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal is egyeztessen a médiatörvényről - reagált a kormány levelére Karácsony Gergely, a párt parlament frakcióvezető-helyettese. Sajátosnak nevezte, hogy a magát a nemzeti együttműködés kormányának nevező kabinet csak az Európai Bizottsággal hajlandó egyeztetni. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban a kormánypártok semmilyen egyeztetést nem tartottak a belföldi szereplőkkel, hanem azt egy „törvénykezési cunami részeként” terjesztették be és „toltak át a parlamenti darálón”. Karácsony szerint a médiatörvény „úgy rossz, ahogy van”, a jogszabály az Európai Bizottság által megfogalmazott aggályokon kívül is több ponton alkotmányellenes, korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot. Ezért az LMP elsősorban az Alkotmánybíróságtól várja a médiatörvény megsemmisítését. Kovács Zoltán államtitkár a kormány válaszlevelével segítséget kérnek a bizottságtól? Fotó: Kurucz Árpád Nem kielégítő a magyarázat - mondja Guy Verhofstadt - Nem technikai kiigazításokra, hanem a törvény alapvető megváltoztatására lenne szükség - hangoztatta hétfőn közleményében Guy Verhofstadt, az európai liberális frakció vezetője, aki azt követően nyilatkozott, hogy megtudta, a magyar kormány válaszolt az uniós médiaügyi biztos, Neelie Kroes január 21-én elküldött levelére. A magyar kormánynak azon állítása, hogy a médiatörvény összhangban áll az uniós szabályozással a regisztrálási kötelezettséget, a pluralizmust és a származási ország szerinti elvet illetően, téves - hangsúlyozza a liberális politikus, volt belga kormányfő, aki a napokban Budapesten találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és a kormány több tagjával. Verhofstadt szerint egyetlen európai országban sem kell előzetesen regisztrálni minden médiumot. Lehet hogy a magyar szabályozás e tekintetben nem sérti a vonatkozó uniós direktívát, de sérti az Alapjogi Charta 11. cikkelyét, amely a sajtószabadság garantálását rögzíti. Az Európai Parlament liberális vezére hozzáteszi, hogy a külföldi székhelyű műsorszolgáltatókra ilyen általános értelmű szabályozást nem lehet a nemzeti joganyagba beilleszteni. Ha a magyar kormány nem érti meg, milyen súlyos a helyzet, ha továbbra sem hajlandó a módosításokra és nem veszi figyelembe az EBESZ által megfogalmazott bírálatokat, akkor a liberális frakció sürgetni fogja, hogy az Európai Bizottság gyakoroljon még erőteljesebb nyomást, és indítsa meg a jogsértési eljárást - utalt a várható fejleményekre Verhofstadt. A szocialista frakció Kroes levelének ismeretében, de még a magyar válasz megérkezte előtt ismételten sürgette a törvény visszavonását. Kérdésünkre Kroes biztos szóvivője csak annyit mondott hétfő délután, hogy egyelőre határidő nélkül tanulmányozni fogják a magyar magyarázatot, a további lépések attól függnek, a szakértők milyen következtetésre jutnak. (Blahó Miklós)