Népszabadság, 2011. február (69. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-01 / 26. szám
2011. FEBRUÁR 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország • Szentes Tamás, a Fővárosi Önkormányzat főpolgármester-helyettese keddre valamennyi kórház főigazgatóját magához kérte. Egy-egy főigazgatóra húsz percet szán a politikus. Az intézményvezetők közül többen azt remélik, az idő nem lesz akadálya, és végre megtudják, mi is történik a jövőben a fővárosi kórházakkal. Az intézmények sorsáról csak a múlt hét csütörtök óta legalább három koncepció jelent meg a sajtóban: volt szó integrációról, részleges és teljes állami működtetésről. www.nol.hu Bezárnák az állami kezelésbe adott fővárosi kórházakat? A Fővárosi Közgyűlés nem is tárgyalt a kórházátadásról, viszont további döntési jogköröket ruházott át a főpolgármesterre és a közlekedési holdingra. Szalai Anna - Előre elmondanám, csak hogy ne kelljen újra szót kérnem: nekem van igazam - jelentette ki tegnap Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésén, miután Horváth Csaba szocialista frakcióvezető kifogásolhatónak tartotta a Budapest díszpolgára cím új jelölési rendjét. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a korábbi egynegyed helyett egyharmadra emelte volna a javaslattételhez szükséges képviselői támogatást, ami a gyakorlatban a jelölés Fidesz-ellenőrzés alá vonását jelentette volna. Az előterjesztő végül visszavonta ezt a javaslatát, viszont Tarlós Istvánét elfogadta a közgyűlés. A főváros legrangosabb kitüntetését ezentúl június 19-én - Csomós Miklós szerint a magyar szabadságért vívott harc egyik legjelesebb napján -, a szovjet csapatok kivonulásának évfordulóján adják át. Némi szópárbaj után egyhangúlag fogadták el a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat megillető bevételek megosztására vonatkozó rendeletet. A 212,5 milliárd forint 47 százaléka a fővárost, 53 százaléka a 23 kerületi önkormányzatot illeti egy bonyolult számítás alapján. A kerületek így összességében 112,3 milliárd forintot kapnak a forrásmegosztás révén, míg a főváros 100,2 milliárdot. A szavazást megelőző vitában Tüttő Kata szocialista képviselő emlékeztette a fővárosi képviselőket, hogy az idegenforgalmi adó forrásmegosztás alól való kivonása hárommilliárd forinttal csökkentette a szétosztható összeget. A személyi jövedelemadó visszaosztásának megváltozott szabályai miatt 2,5 milliárddal, míg az iparűzési adó elvonása miatt további 4,7 milliárddal csökkent a főváros bevétele. A Budapestet hátrányosan érintő elvonásokról fideszes képviselők - köztük Rogán Antal V. kerületi polgármester és fővárosi képviselő - javaslatára döntött a parlament. Rogán azzal vágott vissza, hogy a jogszabályok kedvező változása viszont négymilliárdot hozott a főváros konyhájára. - Egyiküket sem tudom cáfolni - tárta szét a karját Tarlós István, aki egyúttal reménykedett abban, hogy a kormány támogatásával sikerül megoldást találniuk a főváros siralmas pénzügyi helyzetére. A főpolgármester később rendkívüli szünetet kért éppen a pénzügyeket érintő hírek miatt. Az ülésterembe visszatérve viszont csak annyit árult el, hogy kedvező híreket kapott az állami támogatással kapcsolatban. A városvezetés két területen szeretne állami támogatáshoz jutni. A főváros közösségi közlekedésének átszervezéséhez - főként a BKV adósságának szanálásához -, illetve a szintén jelentős tartozást felhalmozó kórházak átvételéhez. Úgy tűnik, az utóbbi kérdésben gyorsabban haladnak. A főváros egyelőre négy fővárosi, a Szent István, a Szent László, a Péterfy Sándor Utcai és a Heim Pál Gyermekkórházat adná állami kézbe. Utóbbi kettő jelentős tartozásokat halmozott fel. A főváros egészségügyi intézményeinek összadóssága a fele sincs a debreceni Kenézy Gyula Kórház által felhalmozottnak, és eltörpül az Állami Egészségügyi Központ hatmilliárdot meghaladó tartozása mögött - mutat rá Havas Szófia szocialista fővárosi képviselő. - Az intézmények átadása nem oldja meg a kérdést, csupán a felelősséget tolja át másra. S mivel az állami költségvetésben erre a feladatra semmilyen pluszforrást nem különítettek el, így nem kizárható, hogy az átvétel valójában a bezárást megelőző lépés. A főváros kezelésében maradó nyolc kórház sorsáról később döntenek. Az átszervezésükre vonatkozó előterjesztést Szentes Tamás főpolgármester-helyettes az ülés elején visszavonta. A közgyűlés mindezek után további döntési jogköröket engedett át a főpolgármesternek a fővárosi cégekkel kapcsolatban. Kaltenbach Jenő LMP- frakcióvezető ugyan elismerte a főpolgármesternek a hatalomkoncentrációhoz való jogát, csak azt kérte, hogy időnként tájékoztassák a közgyűlést. Ezt Tarlós István meg is ígérte. A fővárosi képviselők később megszavazták a cégek vállalatbiztonságáról szóló előterjesztést, amely a vállalatok ellenőrzését hivatott erősíteni. Összevonták a főváros két vagyonkezelő szervét, a FIMUV és a BFVK Zrt.-t, újabb 18 nagyberuházást vontak a Vitézy Dávid vezette BKK Zrt. ellenőrzése alá. Többek között a rákoskeresztúri buszfolyosó kialakítását, a csepeli gerincűt, a Margit híd felújítását, a Szentmihályi úti és a régi Budaörsi úti buszsávot. Az egészségügyi átszervezéshez hasonlatosan nem tárgyalták a szociális ellátórendszer átszervezéséről szóló javaslatot. Holott a döntést már maga főpolgármester is megszellőztette: a civil szervezetek, köztük a hajléktalanellátó szervezetek túlnyomó többségével szerződést bontanak. Csupán a Menhely Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat maradhat. A közgyűlés újabb döntési jogköröket engedett át a főpolgármesternek Fotó: Kurucz Árpád „Menesztették” a 4-es metró igazgatóját Klados Gusztáv maga kérte felmentését a DBR Metró Projekt Igazgatóság éléről, munkáit ideiglenesen Kocsis István, a BKV vezérigazgatója veszi át, aki ezért külön fizetést nem kap. - Soha nem volt Klados Gusztávval sem nekem, sem a Budapesti Közlekedési Központnak vitája - tisztázta a helyzetet Tarlós István hétfőn. A DBR Metróigazgatóság vezetője azért kérte menesztését, hogy el tudjon vállalni egy Kuala Lumpur-i alagútépítést. Május helyett - amikor lejárt volna a szerződése - január 31-én távozott. A megfelelő utódot egyébként Tarlós István szerint sokkal korábban meg kellett volna találni. (A DBR Metró Projekt Igazgatóság által javasolt szakembert a főpolgármesteri kabinet nem fogadta el.) A főpolgármester hangsúlyozta: a 4-es metró építését Kladós Gusztáv távozása nem hátráltatja. A hirtelen távozás mögött az új városvezetés sokszor hangoztatott elégedetlensége mellett anyagi okok állhatnak. György István főpolgármester-helyettes ugyanis végig kívánta vinni az új bérpolitikai irányelveket, s ennek szellemében csak jóval kisebb fizetés mellett újították volna meg a projektigazgató szerződését. Kladós Gusztáv 2008 májusában került operatív projektmenedzserként a DBR Metró Projekt Igazgatósághoz. Demszky Gábor korábbi főpolgármester akkor azzal indokolta a kiemelten magas, évi 70 millió forint körüli díjazását, hogy Kiadós Gusztáv a világ egyik legelismertebb metróépítő szakembere. Többek között főépítés-vezetője volt a La Manche csatorna alatt megépült alagútnak is. Kiadós Gusztáv az MTI-nek így kommentálta a történteket: új városvezetés van új koncepciókkal, amihez idomulni kell. (Sz. A. A.) Pálinkás József visszavág Az Akadémia elnöke a sajtó munkatársainak feladatáról Munkatársunktól „A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként felhívom az állami hatóságok, a sajtó munkatársainak és a tudomány művelőinek figyelmét, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/G szakaszának (2) bekezdése szerint »Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak«. Ennek tiszteletben tartása azok számára is kötelező, akik a kutatás, a fejlesztés és az innováció pályázati rendszerében, a tudományos intézmények működésében jogsértést vélnek felfedezni” - olvasható Pálinkás József akadémiai elnök közleményében, aki szerint a hatóságok jogosítványa, hogy a jogsértéseket feltárják és a jogsértőkkel szemben törvényes keretek között eljárjanak. A sajtó munkatársainak feladata, hogy a közvéleményt minderről hitelesen és kiegyensúlyozottan tájékoztassák, ugyanakkor elkerüljék az igaztalan vádaskodást, a megelőlegezett ítélkezést. Pálinkás József szerint a Széchenyi-terv keretében 2001-ben kezdeményezésére meghirdetett társadalomtudományi kutatások rendszerét a kormányváltást követően jelentősen átszabták, szakmaiságában megalapozatlanná, finanszírozásában logikátlanná, jogilag támadhatóvá tették. „Az új pályázati rendszerben jelentős összegektől fosztották meg a felfedező (alap) kutatásokat, gyengítve az ország tudásmegtartó képességét, ugyanakkor lehetőséget nyújtottak arra, hogy az innovációhoz vagy Magyarország EU-csatlakozásához olykor csak verbális bravúrokkal köthető társadalomtudományi kutatási pályázatokat a megszokottnál jóval tekintélyesebb összegekkel támogathassák” - véli Pálinkás. Ahogy arról lapunkban beszámoltunk, a Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001- es pályázatán (nemzeti örökség és a jelenkori társadalom kihívásainak kutatása) ötven pályázat kapott pénzt, átlagosan ötvenmillió forintot. Granasztói György (Teleki László Intézet) azonban 96 milliót kapott a kulturális külpolitika kutatására. A szintén konzervatív tudós, Kulcsár Szabó Ernő pályázatára 83 milliót ítéltek oda kultúrakutatásra. Ugyanezen a pályázati kiíráson 2002-ben - még az Orbánkormány regnálása idején - harminc jelentkezést támogattak átlagosan 48 millió forinttal. 2004-ben az NKFP-program (szintén nemzeti örökség témakörben) huszonöt pályázatnak adott átlagosan 58 millió forintnyi támogatást ebben a körben nyert az utóbbi hetekben a jobboldali sajtóban pellengérre állított Vajda Mihály, Steiger Kornél és Radnóti Sándor. A három filozófus pályázata egyenként 90 millió volt, de a Kulcsár Szabó Ernő vezette konzorcium is 88 milliót nyert. Az MTA elnöke szerint tehát az Orbán-kormány idején osztott átlagos 48-50 milliónál az új kormányzat 58 milliós átlagtámogatása jóval tekintélyesebb. 2001-ben joggal kapott pénzt például egy Anjou-kori oklevéltáras pályázat, de 2004-ben már kilóg az ókori filozófia és tudomány támogatása. Pálinkás szerint közös érdekünk, hogy ezt a torz, nehezen átlátható, az ország fejlődése szempontjából hátrányos pályázati rendszert egészségessé tegyük. A megkezdett munka sikerét veszélyeztetheti a szakszerűtlenség, a megfontolatlanság, a mesterségesen gerjesztett politikai sárdobálás, eredjen az akár a tudományos élet területéről, a közigazgatásból vagy a sajtó tevékenységéből. Az alkotmányra hivatkozik Fotó: Kocsis Zoltán