Népszabadság, 2011. február (69. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-22 / 44. szám
2011. FEBRUÁR 22., KEDD • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Ha az élet a fogantatással kezdődik, nincs többé abortusz Ha a magzati életet alkotmányos védelem illeti meg, akkor „ez a jog nem különbözhet bármely más ember élethez és méltósághoz való jogától” - figyelmeztetett az Alkotmánybíróság éppen húsz éve. Aki tehát azt állítja, hogy az élet a fogantatással kezdődik, nemet mond az abortuszra is. Lencsés Károly - Garanciákat kaptunk a Fidesztől arra, hogy a magzati élet védelmének elve is szerepelni fog az új alkotmányban - nyilatkozta a Magyar Nemzet múlt szombati számában Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Vagyis: a párt álláspontja szerint az alaptörvény mondaná ki, hogy „a magzat emberi élet, és a fogantatásától kezdve védelem illeti meg”. Semjén úgy véli, ez egy elvi deklaráció, míg „konkrét törvénymódosításnak (...) nyilvánvalóan akkor lesz realitása, ha a társadalom többségének a véleménye is változik ebben a kérdésben”. A politikus nyilván az abortusz szabályozására utalt, miközben Orbán Viktor miniszterelnök már korábban világossá tette: szigorításról szó sem lehet, mert az széles rétegek ellenérzését váltaná ki. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű! Ha a magzatot az alkotmány az emberi életet általában megillető védelemben részesíti, annak akarva-akaratlanul súlyos következményei lesznek. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis éppen húsz esztendeje figyelmeztetett: „Alapvetően más jogi helyzet keletkezik attól függően, hogy a magzat jogalany-e, vagy sem. A két lehetséges értelmezés jogi következményei egymást kizárják”. Ha „a magzatnak alanyi joga van az életre és méltóságra, akkor ez a jog nem különbözhet bármely más ember élethez és méltósághoz való jogától, azaz az anya alapjogaival is ugyanúgy állítandó szembe, mint a már megszületett emberek esetében” - magyarázta a testület az abortusz alkotmányellenességének megállapítását célzó beadványok kapcsán. Az AB ugyanakkor óvakodott attól, hogy a magzat jogi státusáról az alaptörvény értelmezése alapján döntsön, csupán jelezte: a szabályozás legcélszerűbb módja az lenne, ha ezt az alkotmány határozná meg. A magzatra ma is kiterjed az állam intézményes életvédelmi kötelessége, s maga is helyesli, hogy a meg nem született gyermek rendelkezzék bizonyos jogokkal - hangsúlyozza Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter. Ám ha a meg nem született gyermek az alkotmány szerint emberi lénynek minősülne, az számos jogterületet érintene, tehát korántsem elvi kérdésről van szó. Az emberi élet ugyanis olyan jogon kívüli érték - emlékeztet Bárándy az AB-nek a halálbüntetés eltörléséről szóló határozatára -, amellyel a jog csak egyet tehet: feltétlen védelemben kell részesítenie, s ez azt jelenti, hogy minden ettől eltérő szabályozás alkotmányellenes. Elsőként mindjárt a Btk.-t kellene módosítani, törölve a tiltott magzatelhajtást, hiszen az ilyen cselekmény emberölésnek minősülne. (A töretlen bírói gyakorlat ma az élet kezdetének a tolófájdalmak jelentkezését tekinti, annak valamennyi jogkövetkezményével együtt.) Kétségtelen viszont, hogy egy méhmagzat „megölése” kevésbé veszélyes a társadalomra, mint egy már meglevő élet elvétele - véli Bárándy hiszen az embernek a közösségben kialakult helye van, s része egy adott viszonyrendszernek, míg ugyanez egy embrióról nem mondható el. Ezért az ilyen cselekményt esetleg kisebb büntetéssel lehetne fenyegetni, de mindenképpen szankcionálni kellene. Mindebből egyenesen következik az is, hogy az abortusz sem „ízlés kérdése” többé - állítja a volt miniszter. A ma hatályos szabályok szerint a terhesség megszakítása egyebek mellett akkor engedélyezhető, ha az súlyosan veszélyezteti az anya egészségét, illetve ha nagy valószínűséggel fogyatékos gyermek jönne világra. Emellett a terhes nő súlyos válsághelyzete is indokolhatja a beavatkozást. Amikor azonban az embrió embernek számít, senki nem lehet abban a helyzetben, hogy az abortuszról döntsön. Bárándy álláspontja szerint akkor sem, ha az anya életét közvetlen veszély fenyegeti, hiszen életek között kellene választani. Vagyis: hiába ígérik politikusok, hogy nem változnának az abortusz szabályai, mert az élet kioltásának tilalma alól az alkotmány módosítása után nem lehetne felmentést adni. Bárándy úgy látja, legfeljebb a végszükség jelenthetne kivételt, mert az, „aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti”, nem büntethető. A terhes nő életveszélyes helyzetére ez talán megoldást jelentene, bár egy ilyen ügy végkimenetele elég bizonytalan lenne, mert a szankció elmaradásának feltétele az is, hogy a cselekmény „kisebb sérelmet okozzon, mint amelynek elhárítására törekedett”. Ekkor megint csak emberi életek kerülnének egymással szembe. És nincs válasz például arra sem, mi történjék akkor, ha a gyermek erőszakos közösülés során fogant. Mindezekhez képest kevésbé jelentős probléma, hogy a magzat emberi életként történő elismerése a polgári jog egyes rendelkezéseinek módosítását is megkövetelné. A magzatot ma csupán feltételes jogalanyiság illeti meg, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy a csecsemő a világra jöttét megelőző háromszáz napban - tehát a fogantatásától - örökölhet, feltéve, hogy élve született. Amennyiben az embriót embernek tekintenék - utal egy újabb szempontra Bárándy -, a hagyaték már korábban őrá szállna, s egy esetleges vetélés esetén a törvényes öröklési rend lépne érvénybe, tehát a kedvezményezettek a szülők lennének. Ha a magzat az alaptörvényben „emberi élet”, annak súlyos következményei lesznek Fotó: Rédei Ferenc Évszázados mélyponton a születések száma Tavaly hatezerrel kevesebb gyerek született, mint az előző évben. A halálozások száma viszont évek óta nem csökken, a várható élettartam pedig még mindig az uniós átlag alatt van. Matalin Dóra Tavaly 90 350 gyermek született, több mint hat százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma körülbelül 130 ezer volt, ez lényegében megegyezik a tavalyival - derül ki a KSH jelentéséből. Mindebből következik, hogy tavaly több mint negyvenezer fővel csökkent Magyarország lélekszáma. Ha azonban a bevándorlók számát is figyelembe vesszük, akkor a csökkenés „csak” 28 ezer fő. A becsült népességszám tavaly a tízmilliós lélektani határ alá csökkent, az év végén már csak 9 millió 986 ezer volt. Tavaly az év első hónapjaiban még nem volt különösebb változás a születésszámban, alig valamivel kevesebb gyerek jött világra, mint az előző év azonos időszakában. Május és október között azonban jelentősen, több mint tíz százalékkal kevesebben születtek, mint 2009-ben. Novemberben újra emelkedett a születések száma, de az év utolsó hónapjában megint négy százalékkal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban. Ilyen kevesen a születések számának regisztrálása, 1876. óta nem születettek Magyarországon. - Pont az ellenkezője történt annak, amire számítottunk - mondja Kamarás Ferenc, a KSH főtanácsadója. A szakemberek ugyanis azt várták, hogy emelkedik a születések száma, mert az 1974-1978 között született nagy létszámú generáció tagjai közül sokan még gyermektelenek. Kutatásokból tudják, hogy ezek a fiatalok szeretnének családot alapítani, ezért a demográfusok minden évben arra számítanak, hogy jelentősen emelkedik a születések száma. - Úgy tűnik, hogy tovább halasztották a gyerekvállalást. Az okokat csak találgatni tudjuk, vélhetően a gyes időtartamának csökkentése is hozzájárulhatott a döntéshez - véli Kamarás Ferenc, aki szerint manapság rendkívül tudatosak a párok e tekintetben és minden a gyerekeseket érintő döntést számításba vesznek. Ezért tartja elképzelhetőnek, hogy a gyes három évre történő visszaállításával megszülethetnek az elhalasztott gyerekek. - Amennyiben halasztásról és nem lemondásról van szó - teszi hozzá. Ami a halálozások számát illeti, 2010. nagyon jól indult: az első negyedévben több mint hat százalékkal kevesebben haltak meg, mint az előző évben. A következő hónapokban azonban, november kivételével, a halálozások száma körülbelül ugyanúgy alakult, ahogy a korábbi években. Évek óta nem javul a halálozások éves, 130 ezer fő körüli száma. A kilencvenes évek végén, a 2000-es évek elején úgy tűnt, hogy egyre jobbak a statisztikák, de mostanra megállt a fejlődés. Pedig lenne hova javulni, mert a várható élettartam még mindig az uniós átlag alatt van - magyarázza a főtanácsadó. Ha elérnénk az uniós szintet, akkor évente körülbelül 110 ezren halnának meg. A házasságkötések száma is tovább csökkent tavaly. Különösen az első fél évben álltak kevesen oltár elé, és hiába kötöttek több házasságot szeptember és december között, az esküvők száma már nem tudta elérni az előző évben megkötött 36 ezret, így ez a mutató is tovább romlott: több mint három százalékkal kevesebben házasodtak, mint 2009-ben. Ez, hasonlóan a születések számához, az egyik legrosszabb adat a magyarországi statisztika történetében. Csak az első világháború idején kötöttek kevesebb házasságot, amikor a férfiak a fronton voltak. www.nol.hu • Nem ismerte el az Emberi Jogok Európai Bírósága a magzat jogi státusát, s még 2004 nyarán elutasította egy nő keresetét, aki büntetőjogi felelősségre vonást követelt orvosi műhiba miatt elvesztett magzata miatt. A strasbourgi bíróság 14:3 arányban úgy vélekedett, hogy Franciaország nem sértette meg az emberi jogok európai konvenciójának 2., az élethez való jogról rendelkező cikkelyét, amelyre a sértett ügyvédje a tavaly december 10-i meghallgatáson hivatkozott. „A bíróság meggyőződése, hogy nem kívánatos és nem lehetséges jelenleg válaszolni arra az elvont kérdésre, hogy a születendő gyermek személy-e a konvenció 2. cikkelyének értelmében” - hangsúlyozta a végzés. (MTI) Beismerő vallomás után bizottsági meghallgatás MTI-jelentés Meghallgatná az Országgyűlés honvédelmi bizottságának az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottsága Oláh János dandártábornokot, aki a Hír TV szerint a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) történt korrupciós ügyben beismerő vallomást tett. Csampa Zsolt, az albizottság fideszes elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón közölte: a testület pénteki ülésén ugyancsak szeretnék meghallgatni Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost, aki hétfőn átadta neki az üggyel kapcsolatos, birtokában lévő iratokat. A pénteki tanácskozásra meghívják a szocialista országgyűlési képviselő Juhász Ferencet, volt honvédelmi minisztert is. „Az elmúlt nyolc év korrupciós ügyeire szeretnénk választ kapni, illetve (...) hogy milyen kár érte valójában a Magyar Honvédséget, a Honvédelmi Minisztériumot és ezáltal az államot azzal, hogy adott esetben az akkori tárcavezetők nem voltak a helyzet magaslatán” - mondta a fideszes politikus. Budai Gyula az újságírók előtt emlékeztetett: a napokban Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, és átadta neki azokat a jegyzőkönyveket, amelyek alapján azt vélelmezi, hogy Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert illetően - aki Oláh vallomása alapján szintén kapott a honvédségi korrupciós pénzekből - a Budapesti Katonai Ügyészség nem tette meg azokat az intézkedéseket, amelyek a vallomások alapján szükségesek lettek volna. „Az ügyben kulcsszerepet játszó Oláh János dandártábornok 2010 májusában tett terhelő vallomást Fapál László volt közigazgatási államtitkárra és Juhász Ferencre” - idézte fel a kormánybiztos, megjegyezve: idén január 19-én a katonai ügyészség úgy zárta le az ügyet, hogy Juhász Ferencet még tanúként sem hallgatta meg. Az MSZP sajtóosztályán az MTI-vel pénteken azt közölték, hogy Juhász Ferenc határozottan visszautasította a korrupciós vádakat, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. A sajtóosztályon arra hívták fel a figyelmet, hogy több mint egy éve vizsgált ügyről van szó, így ha az ügyészség szükségesnek tartotta volna, már megkérdezte volna Juhász Ferencet, de ez mindeddig nem történt meg.