Népszabadság, 2011. április (69. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-01 / 76. szám
2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország WWW.NOL.HU Lencsés Károly Ha valakinek a tulajdonát támadás éri, joga van annak elhárítására, ezért a Fidesz pontosítaná, sőt az új alaptörvénybe foglalná az önvédelem szabályait. A kormányfő kijelentette: az alkotmány lehetőséget ad majd arra, hogy az emberek a bűnözőkkel szemben „a rendőrségi erőn túl önvédelmet is gyakorolhassanak”. A fegyvertartás szabályainak liberalizálására viszont a kormánypárt szerint nincs feltétlenül szükség, Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a maga részéről nem esne át a ló túloldalára. A miniszterelnöki szóvivő ezzel kapcsolatban csak azt mondta, hogy az alaptörvény e passzusával kapcsolatos Btk.-módosítás nagyon komoly munka lesz, a ma hatályos rendelkezéseket az év végéig felülvizsgálják. A kérdés csak az, hogy mit tudnak e tekintetben szigorítani. A jogos önvédelemre vonatkozó szabályokat ugyanis már a Bajnai-kormány idején módosították, mert a korábbi Btk. szerint azt is büntetés fenyegette, akit megtámadtak, ám túllépte a jogos védelem határait. Vagyis: ha valakire csupán ököllel támadtak, az a védekezéshez nem vehetett igénybe emberi élet kioltására alkalmas eszközt, ami nemcsak lőfegyver, hanem kés vagy akár egy sörösüveg is lehet. Ez az arányossági követelmény azonban ma már nem érvényes - ha valaki ijedtében vagy más méltányolható okból a jogos védelem határait túllépi, már nem büntethető. A korábbi bírói gyakorlat szerint bizonyos esetekben ki kellett térni a támadás elől. Ha tehát hozzátartozó, elmebeteg, ittas vagy bódult állapotban levő személy rontott rá valakire, a Legfelsőbb Bíróság egy irányelve szerint a konfliktust mindenképpen kerülni kellett. Tehát el kellett szaladni. A törvénymódosítás elfogadása óta ilyen kitérési kötelezettség sincs. A 2009 óta hatályos Btk. ugyanakkor kimondja: az sem büntethető, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése érdekében olyan technikai eszközöket telepít, amelyek a jogtalan támadó sérülését okozhatják. Az ilyen berendezések azonban nem lehetnek alkalmasak az emberi élet kioltására, emellett mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy vétlen személyek testi épségét ne veszélyeztessék. A kertet határoló drótkerítés hálózati feszültség alá helyezése így továbbra is tilos, de a nem halálos áramütést okozó villanypásztor, esetleg a jogtalan behatolás esetén működésbe lépő fényvagy füstgránát telepítése már nem. Egyetlen feltétel: a védekezést célzó technikai eszközökre megfelelően fel kell hívni a figyelmet. Igaz, az már a tulajdonos felelőssége, hogy miként előzi meg olyan vétlen személyek - például gyermekek - sérülését, akik nem képesek a védett terület határán elhelyezett figyelmeztető feliratok vagy piktogramok értelmezésére. A Bajnai-féle törvénymódosítás sem jelent tehát tökéletes megoldást. Olyannyira nem, hogy Kontrát Károly jelenlegi belügyi államtitkár akkorejjjjelentette, hogy a megtámadott állampolgárokat a rendőrséginek kell megvédenie. Hasonlóképpen vélekedett Répássy Róbert mostani igazságügyi államtitkár, aki a törvénytervezet parlamenti vitája során azt hangoztatta: „Az államot azért hozták létre, hogy az emberek ne magukat védjék meg, hanem az államra ruházzák át azt a büntető hatalmat, amellyel az meg tudja őket védeni, mert az állam ebben a tekintetben erősebb, mint az Állampolgár." Azt is hozzátette, hogy „az a gondolkodás, amely azt sugallja, hogy védd meg magad, sajnos azt is sugallja, hogy védd meg magad, mert én úgyse foglak megvédeni - ezt mondja az állam". „Miért nem azon gondolkodik a Tisztelt Ház, hogy hogyan fogja megvédeni például a kistelepüléseken és a tanyákon élő embereket? Nyilvánvalóan nem a büntetőjogi hanem a közbiztonság szavatolásának más eszközeivel,például a rendőrőrsprogrammal lehet ezt legalábbis segíteni”, nyilatkozta akkor Répássy. Mára viszont nyilván alaposan megváltozott a koncepció, hiszen maga a miniszterelnök jelentette ki: a polgárok joga, hogy „a rendőrségi erőn túl önvédelmet is gyakorolhassanak”. Igaz, a részletekkel adós maradt. Az önvédelem jogát egyetlen országban sem emelték alkotmányos rangra, annak cizellált részletszabályait mindenütt a polgári és a büntetőjog tartalmazza, figyelemmel arra is, hogy az önkénynek semmilyen módon ne adjanak menlevelet. Veszélyes útra téved, aki erről másként gondolkodik - véli Szikinger István alkotmányjogász -, mert teret enged azoknak, akik azt követelik, hogy „hadd puffantsam már le azt, aki behatol a birtokomba”,s ezzel a hosszú évek alatt kialakult határok mozdulhatnak el. Az állam erőszak-monopóliuma nem azonos a védelemhez való joggal, hiszen senkitől nem lehet elvitatni azt a lehetőséget, hogy saját vagyonát megóvja - hangsúlyozza az alkotmányjogász. Ha azonban ez utóbbit az alkotmányban is fontosnak tartják megjeleníteni, az annak beismerése lehet - véli -, hogy a rendőrségtől nem várható el többé, hogy megőrizze a közbiztonságot. Ez szerinte azért is furcsa, mert kormánypárti politikusok folyamatosan hangoztatják, hogy ez kizárólag a rendőrség feladata lehet. Más forrásaink szerint a hatalom az önvédelemmel kapcsolatos új rendelkezéssel „az ősi ösztönökre” alapozva próbálja megőrizni támogatottságát, megfeledkezve arról, hogy ezzel anarchikus viszonyokat teremthet. Ráadásul abba sem gondolt bele senki, hogy az önvédelem jogának alkotmányos rangra emelése esetén nehezen tagadható meg a védelem szintjének valós emelése, ami akár a fegyverviselés szabályainak liberalizálásához vezethetne. Szikinger szerint azonban ez a javaslatból nem vezethető le, s nyilván a kormány sem akarja. Vagyis: tulajdonképpen nem adnak semmit - a cél csupán a szavazatszerzés. Egy alkotmányban az önvédelem jogának azért sincs he „Védd magad, ahogy tudod” A Fidesz-KDNP az új alkotmányba foglalná, hogy a bűnözőkkel szemben mindenkinek joga van a rendőrségi erőn túli önvédelemhez. Ez azért érdekes, mert ellenzékben épp azt hangoztatták, hogy az államot azért hozták létre, hogy az emberek ne magukat védjék meg. Orbán Viktor, ahogy azt kifejtette, „nem esne át e tekintetben 116 túloldalára” vagyis nem valószínű, hogy az alkotmánymódosítás utáni Btk.-szabályozás együtt járna a fegyvertartás liberalizációjával. De akkor mire gondolnak? Az alkotmányjogász szerint az alkotmánymódosításnak valójában nincs konkrét tartalma, a célja sokkal inkább a szavazatszerzés. Íge, mert az alaptörvény feladata az állam és a polgárai közötti kapcsolat szabályozása - emelik ki forrásaink. Vagyis: az alkotmány elsősorban a hatalom önkorlátozásáról szóló dokumentum, amelynek nem feladata az egyes emberek közötti jogviszonyok leírása. Most ezt a logikát veszik semmibe, rájátszva a kétségkívül meglevő félelmekre, amelyeket azonban a bűnözés jelenlegi helyzete nem indokol. Ezt azonban nem magyarázza el senki, s arról sem beszélnek, hogy a biztonságérzetet a munkahely elvesztése miatt érzett szorongás talán még nagyobb mértékben rontja. Inkább előállnak egy „ajándékkal”: mostantól mindenkinek alkotmányos joga, hogy védje meg magát. Ahogyan tudja. A kormány eltörölte azt a szigorítást, amelyet a pécsi egyetemi lövöldözés miatt vezetett be tavaly a Bajnai-kormány. A harminc nap múlva életbe lépő kormányrendelet szerint már nem kell hároméves klubtagság a sportlövőknek ahhoz, hogy fegyvert tarthassanak. Kovács Tibor, a Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkára a Független Hírügynökségnek azt mondta: a korábbi elhibázott döntés volt, amely visszavetette az egész sportágat. Egy év alatt legalább ezer ember hagyta abba ezt a sportot, ezzel nagy bevételtől estek el a klubok. Az akkori törvényhozók a pécsi lövöldözés után nem hallgatták meg a szövetség véleményét. A főtitkár hozzátette: a fegyvertartás és fegyverhasználat szabályait is módosítani kell még a jövőben, ez minden bizonnyal ősszel lesz, amikor megalkotják az egységes fegyvertörvényt. Fotó: Móricz Simon „Az államot azért hozták létre, hogy az emberek ne magukat védjék meg, hanem az államra ruházzák át azt a büntető hatalmat, amellyel az meg tudja őket védeni, mert az állam ebben a tekintetben erősebb, mint az állampolgár.” (Répássy Róbert) • A napokban megrovással sújtotta a Debreceni Ítélőtábla Szoboszlai Barna kesznyéteni gazdálkodót, aki 2008 nyarán áramot vezetett a kerítésébe, mert ezzel akarta megvédeni a terményeit a tolvajoktól. A férfi nem a kertet határoló kerítést, hanem az attól többméternyi távolságban beljebb levő drótokat helyezte áram alá, ám ez sem tartotta vissza azt három embert, aki tudott ugyan a védelmi rendszerről, ám mindenképpen uborkát akart lopni. Egyiküket halálos áramütés érte, ezért a gazdára első fokon gondatlanságból elkövetett emberölés miatt egy év felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki. A méltányosnak tűnő verdiktet a táblabíróság még enyhítette is, hiszen nem ítéletet szabott ki, hanem intézkedést alkalmazott, ami csupán a társadalom rosszallását fejezi ki. A kesztenyési gazdának követője is volt. Nem sokkal később egy kisari férfi vezetett áramot a kerítésébe, hogy távol tartsa a tolvajokat a birtokától. Ám a gyanútlan szomszédját ütötte meg az áram, aki nem tudott a „biztonsági intézkedésről”, és csak véletlenül ért a dróthoz. Szerencsére kesztyűt és gumicsizmát is viselt, így csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A férfi ellen - aki azzal védekezett, hogy többször betörtek hozzá, amíg börtönben volt - emberölési kísérlet gyanúja miatt indult eljárás. Emiatt, illetve azért, mert édesanyját megkéselte, hat év börtönbüntetésre ítélték. Egy halálos áldozatot is követelő szegedi tömegverekedés viszont az önvédelem megállapításával, s így felmentéssel zárult. Az eset előzménye egy pofonokkal kísért kocsmai szóváltás volt, ahonnan egy férfi kereket oldott, ám az ismerősei utána eredtek. Ő az utcán talált vasrúddal vaktában csapkodott hátrafelé, és az üldözők közül - akiknél gázpisztoly, baseballütő, vipera, szamurájkard és egy székláb is volt - olyan szerencsétlenül talált el valakit, hogy életét vesztette. A bíróság szerint ugyancsak jogos védelmi helyzetben volt az a kőszegi apa, aki saját fiát verte agyon. A felnőtt gyermek szüleit hosszú időn keresztül rettegésben tartotta, rendszeresen fenyegette őket és pénzt követelt. A tragédiához az vezetett, hogy a fiú késsel támadt saját édesapjára, aki felkapott egy kuktát, amivel agyba-főbe verte. Szoboszlai Barna megrovást kapott Fotó: Kocsis Zoltán HIRDETÉS