Népszabadság, 2011. április (69. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-08 / 82. szám
Mind több település szeretné egyházi kézbe adni iskoláját ► A kormány szabadulna a vallásos hitnek álcázott üzleti vállalkozásoktól ► Nehéz kiigazodni a rengeteg keresztény szerveződés között ^6 Gazdasági válság Korai a lisszaboni segély mértékéről és feltételeiről tárgyalni Európai lecke, nem csak Portugáliának Az adósságuk szorításában levegőért kapkodó portugálok helyett az unió egészének érdekeit tartotta szem előtt tegnapi ülésén az Európai Központi Bank, amikor az addig egyszázalékos kamatot 1,25 százalékra emelte - védte meg az EKB döntését tegnap Jean-Claude Trichet, a bank elnöke. Nem mindenki értett vele egyet, amint az kiderült a kamatemelés után tartott tájékoztatón. A kritikus hangok szerint a magasabb kamat az eurózóna perifériáján káros hatást fejt ki, ám Trichet szerint az EKB a hiteles antiinflációs politikával a mindenkinek szükséges bizalmat erősíti. Elemzők szerint azonban a kamatdöntést inkább a száguldó német gazdaságra szabták. Trichet szerint senki nem úszhatja meg a lecke elvégzését. Ezzel arra utalt, hogy az EKB nem vállalhatja át másoktól - a tagállamoktól - a feladatot a kassza rendbetételére. Portugália azonban mind nyilvánvalóbban nem képes egyedül megbirkózni a válsággal, s harmadik eurózónabeli tagországként az EU-hoz fordul pénzügyi segítségért. A luzitánok ügye az itthoni politikusokat is véleményük közlésére késztette. Orbán Viktor kormányfő úgy fordította le a történteket, hogy kormánya sikeresen megvédte az országot a szakadékba zuhanástól, s ennek köszönhető, hogy ma már nem rólunk, hanem Portugáliáról szól a nemzetközi sajtó. Az üdvözítő gazdaságpolitika szerinte egyéni megoldásokra is épít, ötvözi a válságkezelés hagyományos és innovatív eszközeit. A gazdasági ügyekért felelős kormányzati szereplők pedig azt hangsúlyozták, hogy a soros magyar uniós elnökség kész azonnal, késlekedés nélkül megvitatni a portugál helyzetet, de még korainak tartották a polémiát a segély feltételeiről és annak összegéről. Tanulságként mindenesetre leszűrték, hogy csak egy hiteles, strukturálisan megalapozott kormányprogrammal védhető ki a krízis kialakulása. A bizalom erősítése hozzájárul, hogy ne kelljen „uzsorakamatot” fizetni az állam által kibocsátott kötvények után - mondta lapunknak Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkár. A frankfurti székhelyű EKB kamatemelése nem feltétlenül hozza olyan helyzetbe a Magyar Nemzeti Bankot, hogy maga is a kamat növelésére kényszerüljön. Elemzők szerint az 1,25 százalék és az itthoni 6 százalék közti kamatkülönbözet még elégséges ahhoz, hogy a befektetők ne akarjanak megszabadulni a forinttól. Az ügyet Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke tegnapi frankfurti sajtótájékoztatóján magyarázza a kamatemelést fotó: reuters- kai pfaffenbach Szombat reggel hétvége ► Romsics Ignác történész az 1941-es bácskai bevonulásról. ► P. Szűcs Julianna kritikus köztéri szobrok eltüntetéséről. ► Interjú Császy Zsolttal, a sukorói per egyik vádlottjával. A Budavári Palota felújítása: vár állott, most múzeum Semmi sem emlékeztet a budai királyi palota hajdani pompájára. A 60-as évek puritán rekonstrukciós szemléletét most részletekben átírják. ^13 patokat érte Líbiában. Valami nincs rendben, írja a Guardian, amióta a NATO vette át az irányítást Washingtontól. Képünkön sebesült rá LÍBIA: VALAMI NINCS RENDBEN Sok felkelő meghalt abban a légi csapásban, amely véletlenül a Kadhafi ellen harcoló csazadot ápolnak az adzsdabíjai kórházban. ^8 FOTÓ: REUTERS - YOUSSEFBOUDLAL ÖTÖDIK HASÁB Ziccer Egy év alatt nagyot változott a világ és benne a fideszesek véleménye arról, ki mennyire tehető felelőssé a költségvetés helyzetéért, azért, hogy a deficit az év első negyedében, felében messze meghaladja az egész évre tervezettet. Tavaly, a Bajnai-kormány idején a dilettantizmus és a nemzettel szembeni szándékos károkozás egyaránt szerepelt az akkori ellenzék kommunikációs repertoárjában, amikor kiderült, hogy az államháztartás hiánya márciusra elérte az éves terv háromnegyedét. A Fidesz vezető politikusai a büdzsé összeomlásáról, kezelhetetlen helyzetről beszéltek a sajtóban, elengedve a fülük mellett az Oszkó Péter vezette szaktárca intelmét, hogy a hiány lefutása nem egyenletes: az első fél évben meg is haladhatja az éves tervet, hogy aztán a második hat hónapban szépen visszatérjen a kitűzött célhoz. Tegnap kiderült, az immár Matolcsy György irányítása alá tartozó államháztartásban az idén három hónap alatt 108 százalékos deficit jött össze. Vagyis nyolc százalékkal több, mint amennyinek december végén lennie kellene. Hogy miért történhetett ez meg? Láss csodát: a nemzetgazdasági tárca tájékoztatása szerint azért, mert a hiány lefutása nem egyenletes, a különadók meg a nyugdíjvagyon csak a második fél évben növelik a költségvetés bevételeit! Ziccer ez a javából. Azon ritka pillanat tanúi vagyunk, amikor az ellenzéknek nem kell kínlódnia az általában nyögvenyelősre sikeredő kormánykritikája megfogalmazásával: elég felidéznie az egy évvel ezelőtti lapokban megjelent cikkeket. És megkérdezni Matolcsyt: mit gondol a tavalyi Matolcsyról? (A szerk.) Megszámláltatunk N. Kósa Judit a közelgő népszámlálás kapcsán elgondolkodott: miért nem tudja hivatalosan igazolni: ő az, aki. ^11 Alkotmányos remény Bitó László a készülő alaptörvény körüli viharokból arra jut: nem több vitára, hanem egy mély lélegzetvételre volna szükség. ^12 9 770133 175050 11082