Népszabadság, 2015. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-02 / 51. szám
21 Magyarország Lapszél Győzött is, vesztett is a Fidesz Karcagon a fideszes Kanász- Nagy Lászlót választották önkormányzati képviselővé a vasárnapi időközi voksoláson. A második a Jobbik politikusa lett húsz százalékpontos hátránnyal. A baloldali pártok nem indultak. Gyomaendrődön viszont egy olyan körzetet veszített el a Fidesz, ahol októberben még győzni tudott: most egy civil egyesület jelöltje nyerte el a mandátumot a szavazatok felével, megelőzve a kormánypárti indulót. A baloldali pártok és a Jobbik jelöltje sem érte el a tíz százalékot. (Munkatársunktól) Üzent a kormánynak az új AB-elnök Az Alkotmánybíróság mértéktartóan, felelősségtudattal élne hatásköreivel, ha visszakapná a korábban elvett jogköreit a költségvetési kérdések vizsgálatára - mondta Lenkovics Barnabás, a testület elnöke, hozzátéve: ez a bizalom jele lenne a kormány részéről. Önmérsékletre utal az is, hogy Lenkovics szerint más az eszköztára az alkotmánybíráskodásnak egy gazdag és egy szegény országban, válság idején. Az elnök így összegzett: a lényeg, hogy az intézmények együttműködésének eredménye az emberek boldogulása, az ország sorsának jobbra fordulása legyen. Mint mondta, a friss nemzetközi szakirodalomban is ez fejeződik ki. (MTI) Bell Goodfriend kitűnő munkát végzett „Kitűnő munkát végzett az amerikai politika megismertetésében és megmagyarázásában. Erőfeszítései John Kerry külügyminiszter teljes támogatását élvezték” - mondta Colleen Bell amerikai nagykövet korábbi helyetteséről, Andre Goodfriendről, aki nemrég családi okok miatt távozott Magyarországról. Az új nagykövet kijelentette: Magyarországnak a NATO és az EU tagjaként, valamint szomszédos államként „nyilvánvalóan szerepet kell játszania Ukrajna támogatásában”. (MTI) ERŐS MONDAT Nyugalom. C. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója két nappal Orbán Viktor évértékelője után a Facebookon NÉPSZABADSÁG 2015. március 2., hétfő Önkormányzatok Helyi teher: bizonyos támogatási formák akár meg is szűnhetnek Segély, kiáltás Újabb feladatot adott át az állam az önkormányzatoknak: az elég sok adóbevételhez jutó településeknek márciustól saját zsebből kell fizetniük a szociális segélyek egy részét. Egyes támogatások akár meg is szűnhetnek. Lencsés Károly Átalakul a szociális támogatások rendszere márciustól. Egyes - korábban az önkormányzatok által biztosított - ellátási formákról a kormányhivatalok járási kirendeltségei, illetve a főváros kerületi hivatalai döntenek; a segélyeket közvetlenül az állam fizeti. Más támogatások viszont már nem szerepelnek a szociális ellátásokról szóló törvényben, és ha a helyhatóságok továbbra is segítséget kívánnak nyújtani a legelesettebbeknek, azt a települések egy része csak a saját bevételei terhére teheti meg. Félmillió kérdés Egyes becslések szerint több mint félmillió ember kapott olyan segélyt, amelyet márciustól a költségvetés csak korlátozottan fedez. Nagyjából 260 olyan város van ugyanis, amely a kormány szerint jelentős iparűzésiadó-bevételéből fedezni tudja majd ezeket a támogatásokat. A többi önkormányzatnak pedig azt ígérték: lesz egy harmincmilliárdos keret, abból visszaigényelhetik a kifizetett segélyek nagyobb részét. Az alanyi jogon járó támogatásokról a kormányhivatalok kirendeltségei fognak határozni. Már korábban is e szinten döntöttek a többi között az időskorúak járadékáról, a tartósan beteg hozzátartót gondozó személyek ápolási díjáról és a közgyógyellátásról. Ezeket közvetlenül az állam biztosította, s továbbra is járnak minden rászorulónak. A rendszeres szociális segélyekről viszont a települési jegyzők döntöttek. Ilyen a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ha a munkanélküli személy családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum kilencven százalékát - ami alig több 25 ezer forintnál -, s a kérelmező öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, jogosult havi csaknem 23 ezer forint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra. Szintén kapott rendszeres ellátást az, aki az egészségkárosodása okán nem vállalhat munkát, illetve akinek a gyermeke napközbeni felügyeletének biztosítása érdekében kell otthon maradnia. A jegyzőknek február végéig még utoljára felül kellett vizsgálniuk a jogosultságot, és ha az változatlanul fennállt, a keletkezett dokumentumokat a napokban átadják a kormányhivataloknak. Az érintetteknek ezzel csak annyi dolguk volt, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén nyilatkozniuk kellett: vállalják-e az együttműködést a munkaügyi hatósággal. Több más támogatási forma kikerült a szociális törvényből. Ilyen a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági közgyógyellátás és a méltányossági ápolási díj. Ezekről továbbra is az önkormányzatoknak kell rendelkezniük, de az állam már nem téríti vissza automatikusan az ezzel járó kiadásokat. Az önkormányzatok tehát részben saját kockázatukra vállalnak kötelezettséget, rajtuk múlik, adnak-e ilyen címeken települési támogatásra átkeresztelt segélyt. A döntéssel negyven-ötvenmilliárd forintnyi többletkötelezettséget hárítottak át az önkormányzatokra - véli Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere. Ezt a megoldást nem tartja szerencsésnek, mert a helyi adókat nem szociális támogatásokra, hanem településfejlesztésre kellene költeni. Nem vitatja, hogy vannak rászoruló emberek, akiket nem lehet magukra hagyni, de az ő megsegítésük Schmidt szerint az egész közösség, végső soron az állam dolga lenne. Most viszont az történik - mondta -, hogy a kormány a saját bevételeik terhére szab meg feladatokat a helyhatóságoknak. Ráadásul álláspontja szerint kiüresítik az önkormányzati rendszert. Mert rezsicsökkentés... A TÖOSZ-elnök mindazonáltal úgy gondolja, hogy az idén valószínűleg nem esik el senki a támogatásoktól. A kisebb saját bevétellel gazdálkodó településeknek azonban azt tanácsolta, mérjék fel, mennyi központi forrásra számíthatnak, és igazítsák ahhoz a szociális ellátásokról szóló, kötelezően megalkotandó helyi rendeletüket, amelyet február végéig el is kellett fogadni. Ha ugyanis túlvállalják magukat, könnyen bajba kerülhetnek. Amúgy Tabon úgy döntöttek - mondta -, hogy mostantól a rezsicsökkentésre tekintettel nem fizetnek lakásfenntartási támogatást, amivel tízmillió forintot tudnak megtakarítani. Kisebb települések sora hasonlóképpen határozott, mert egyes segélyekről már szó sem esik a rendeletükben. Vagyis: nem adnak lakhatási támogatást, méltányossági ápolási segélyt, és a közműhátralékot felhalmozóknak adósságkezelési szolgáltatást sem nyújtanak. Nagyvárosi előny Szerencsésebb helyzetben vannak a nagyobb városokban élők. Például a főváros XV. kerületében tíz különféle címen kaphatnak segítséget a lakosok - tájékoztatott Németh Angéla alpolgármester. Itt továbbra is lesz lakhatási, ápolási, legfeljebb négyszázezres adósságcsökkentési és gyógyszertámogatás, de még szociális kamatmentes kölcsön is. Ezek nagy része az alacsonyabb jövedelműeknek alanyi jogon jár. A kerület nagyjából négyszázmilliót költ különféle támogatásokra, miközben ilyen célokra idén már egyetlen fillér állami pénzt sem kapnak - hangsúlyozta az alpolgármester. A kormány a kiadásokat, a szegény a tüzelőt fűrészeli fotó: teknős Miklós Sorsok Háza Agyagba döngölték a zsidó szervezetek Schmidt Mária koncepcióját Konszenzus az elutasításról Czene Gábor A Józsefvárosban elvileg már a végéhez közeledik az új holokauszt-emlékközpont, a Sorsok Háza építése. A kormány ígérete szerint az intézményt csak akkor nyitják meg, ha tartalmi kérdésekben sikerül konszenzusra jutni a zsidó szervezetekkel. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter „véleményezésre” szétküldte azt a koncepciót, amelyet a Sorsok Háza létrehozásával megbízott Schmidt Mária jegyez. Lázár azt kérte az érintettektől, hogy március 1-jéig küldjék vissza javaslataikat. A határidő lejárt. A lapunk birtokában lévő koncepció kétszáz oldalt tesz ki. Molnár Judit történész, aki a szegedi hitközség felkérésére készítette el állásfoglalását, hangsúlyozza: ebből az érdemi szöveges rész valójában csak hat oldal. A többi látványterv, valamint dokumentumtár, amely különböző források „ötletszerű felsorolása és halmaza összeollózva”. A koncepció - állapítja meg a történész - a valóságot torzítva azt sugallja, hogy a magyar holokauszt felelősei csak a németek és a nyilasok voltak. A képek feliratai „zavarosak, sokszor hibásak, hiányosak, értelmezhetetlenek”. Valódi szakértők nem követnének el olyan durva hibát, hogy 1941-es fotókat 1944- re datálnak. Molnár Judit szerint a koncepció alkalmatlan a magyar holokausztot felelősen bemutató, a múlttal való szembenézést segítő kiállítás és hozzá kapcsolódó oktatási programok megvalósítására. Szakmailag használhatatlan - Heisler András elnök így foglalta össze a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének álláspontját. Heisler emlékeztetett rá, hogy a Páva utcában már létezik egy holokausztmúzeum. A Mazsihisz nem látja indokoltnak, hogy két hasonló intézmény működjön a fővárosban. Ha Washingtonnak, Berlinnek, Jeruzsálemnek elegendő egy holokausztközpont, akkor a duplikáció Budapesten sem magyarázható. Heisler azt viszont fontosnak tartaná, hogy az új létesítmény a Páva utcai kiállítás történelmi narratívája alapján legyen kialakítva. Karsai László történész úgy véli, nem lehet sem koncepciónak, sem kiállítási vagy szakmai programnak nevezni a Schmidt Mária által aláírt kétszáz oldalt. Helyette „kapkodva, mindenfajta előkészítés és ellenőrzés nélkül összehányt” anyagról van szó, amely szerint - kifogásolja a történész - a zsidók diszkriminálása és üldözése 1944-ben kezdődött. Az 1938 és 1942 között elfogadott zsidótörvényekről és rendeletekről, a zsidók jogfosztásáról, kifosztásáról semmi nem szerepel. A Köves Stojjió rabbi vezette EMIH (Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség) a szóban forgó dokumentumot legfeljebb előkészítő anyagként tudja értelmezni. Az anyag kidolgozottságában és tartalmában laza vázlat jellegű, információtartalma korlátozott, ezért az EMIH érdemi szellemi teljesítményt majd „a feltehetőleg kidolgozás alatt álló tényleges koncepcióleírás” kapcsán fejt ki. A Sorsok Házának a népirtáshoz vezető utat, az előzményeket is be kell mutatnia - jelentette ki Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke. Az anyag sem koncepciónak, sem kiállítási forgatókönyvnek nem felel meg - közölte másokhoz hasonlóan. Úgy néz ki tehát: konszenzus csak az elutasításról alakult ki. Kíváncsiak voltunk Schmidt Mária véleményére is. A Sorsok Háza ügyében hetekkel ezelőtt írásban elküldtük kérdéseinket, mindeddig nem kaptunk választ. Schmidt Mária hallgat FOTÓ: REVICZKY ZSOLT