Népszabadság, 2015. április (73. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-01 / 77. szám
21 Magyarország Lapszél Ádert már nem a terrorelhárítók védik Mától a Terrorelhárítási Központ helyett a Készenléti Rendőrség védi Áder János köztársasági elnököt. Az erről szóló kormányrendelet tegnap jelent meg. A Hvg.hu a múlt héten írt arról, hogy az államfő bizalma megrendült a TEK-ben, miután világossá vált számára, hogy Orbán Viktor minden programjáról tud. Az elnöki hivatal akkor nem kommentálta az értesülést. (Munkatársunktól) ÁSZ-feljelentés a kamupártok ellen Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltésénél - állapította meg az Állami Számvevőszék a most elkészült és kedden bemutatott jelentésében. A jelentés szerint a mandátumhoz nem jutott pártok ellenőrzése során az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést. (MTI) Csak a Jobbik alapítványa hallgat Kikérte a közpénzből gazdálkodó pártalapítványok szerződéseiről szóló adatokat az Atlatszo.hu. A szervezetek összesen több mint egymilliárd forintot kasszíroznak a költségvetésből. Annak a pártnak az alapítványa kap a támogatásból, amelyik legalább a szavazatok egy százalékát megszerezte a múlt évi országgyűlési választáson. A portál kérésére csupán a Jobbik nem adta ki a kért adatokat. (Hírösszefoglalónk) Helyreigazítás Lapunk március 27-i számának első oldalán Életösztön címmel megjelent cikkünkben „a bankfelügyelet sem állt a helyzet magaslatán” megfogalmazással valótlanul állítottuk, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) bármiféle felelőssége volna amiatt, hogy a Quaestor-vállalatcsoport tulajdonosi szerkezetét átalakították, s emiatt a Quaestor kisbefektetői állítólag hátrébb kerültek a kártalanításra várók sorában. A valóságban az MNB a jogszabályok alapján nem felügyeli a Quaestor-csoport különböző vállalatait, így annak kötvénykibocsátó cégét, a Quaestor Financial Hrurira Kft.-t sem. ERŐS MONDAT Ez valahogy szóba is került egy beszélgetés során a Schmitt Palival, és szerintem ő szólt a Viktornak mert még egy ilyen apróság is őrajta múlik aki aztán rögtön kiadta, intézkedni kell. Kóbor János, az Omega énekese a HVC-nek adott interjújában arról, hogyan kapott Kossuth-díjat NÉPSZABADSÁG Dagály-törvény Ugrótorony épülhet a Parlament elé 2017-re Műugrás a „vizes” vb-be Akár a Parlament elé is épülhet 30 méteres ugrótorony. A kedden elfogadott törvény mindent alárendel a 2017-es úszó-világbajnokságnak: a beruházás során lényegében semmilyen jogszabályra és előírásra nem kell tekintettel lenni. Szalai Anna Alig három nap alatt átvitték a parlamenten a fővárosi Duna-part látképét meghatározó nyolcmilliárd forintba kerülő úszópalota építését lehetővé tevő törvényt. Az uszodakomplexum építőit lényegében minden jogszabályi kötelezettség alól felmentették anélkül, hogy egyetlen elemzés vagy hatástanulmány készült volna a beruházásról. A jogszabály értelmében a közbeszerzési hirdetményekkel kapcsolatos határidő egy nap, míg a létesítmény szakhatósági engedélyeit öt nap alatt kell kiadni, hosszabbításra pedig nincs mód. Igaz, nem is lesz mit mérlegelni, hiszen a projektre nem vonatkoznak se az építési szabályok, se a fapótlásra, árvíz-, természet- és örökségvédelemre vonatkozó előírások. Nem készült hasznosulási tanulmány sem, így nem tudható, mit kezd az állam a létesítménnyel a 2017-es „vizes” világbajnokság után. Holott sok milliárdot költenek a beruházásra, átépítik a védett fürdő épületét, kivágják az útban lévő fákat, elbontják az árvízi védműveket.Majd építenek helyette egy másikat, másutt. Ha közben árvíz pusztítana, megtérítik a károkat.) Ez így ugrás a sötétbe - figyelmeztetett Schiffer András, az LMP társelnöke, aki szerint az effajta „törvényen kívüli törvények” növelik a korrupció kockázatát, és a környezetvédelmi szempontokat a legkevésbé sem veszik figyelembe. Érvei nem találtak meghallgatásra, hiszen a parlament elsöprő többséggel megszavazta a javaslatot, így tett az MSZP is. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a fővárosi mellett leginkább a szocialista vezetésű angyalföldi önkormányzat érintett az ügyben. A jogszabály értelmében az önkormányzatok versenyeztetés mellőzésével „átruházhatják” a létesítményhez szükséges ingatlanokat. Ha nem születik megállapodás, akkor az ingatlanokat a „sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítását szolgáló közérdek” miatt ki kell sajátítani. Ajánlatot viszont egyelőre sem a főváros, sem a XIII. kerület nem kapott. A hírek szerint Budapest a BKV adósságrendezését kaphatja cserébe, de Angyalföld kártalanítási elképzeléséről nincs hír. A létesítményfejlesztésről szóló törvényt az egyeztetések kikerülése okán nem a kormány, illetve valamely minisztérium, hanem két képviselő nyújtotta be. Bár a három héttel korábbi, illetve a hétfői ötpárti egyeztetésen a kormánypárt tett néhány ígéretet, ezek közül alig valamit tartottak be. Az LMP által kért jogi vélemény, illetve környezetvédelmi hatástanulmány például nem készült el. Abba viszont belementek, hogy a Jobbik javaslatára egy ötpárti testület ellenőrizhesse a beruházást. S ez különösen hasznos lehet, hiszen még a miniszternek sincs joga ellenőrizni a közbeszerzés szabályosságát. A sietséget a 2017-es felnőtt világbajnokság bevállalása, illetve az eredeti menetrendhez képest immáron egyéves csúszás indokolja. A 25 ezer négyzetméter alapterületű, elhúzható tetővel ellátott, alapállapotában ötezer nézőt befogadó komplexumban több medence, továbbá ugrótorony kap helyet. Ugyanakkor a vb idejére elkészül egy 14 ezer férőhelyes mobillelátós rész és más létesítmények is. Mi több, Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok korábbi vezetője tavaly felvetette, hogy a Duna vizébe telepítendő medencébe ugorhatnának az óriás-toronyugrás résztvevői a Lánchídról. Elvégre lenyűgözően szép háttér lenne a versenyhez a budai Vár, illetve a Parlament. A törvényhozók fölöttébb jónak találhatták az ötletet, elvégre a jogszabály szövegében az áll: „az óriás ugrótorony (...) - ideiglenes építményként - a Duna bármelyik oldalán az Erzsébet híd és az Árpád híd között a rakparton bárhol elhelyezhető, ideértve az Országház és a Duna között húzódó Id. Antall József rakpartot is, és az építmény egyes részei a Duna medrében is elhelyezhetőek.” ...az úszópalota épül forrás: mnsk.hu Delegáció Nem tudni, mi indokolta az osztrák gép bérlését Bécsi Fiúkórussal Kazahsztánba Varga G. Gábor Az Austrian Airlines Boeing 767- 300ER típusú repülőgépével repült Kazahsztánba Orbán Viktor és delegációja. A légitársaság korábban ilyen géppel repült Bécsből New Yorkba és Japánba is, de mivel újították a flottát, ezeket a repülőket ki tudják adni privát utakra. Ezúttal viszont sem az utasok létszáma, sem a távolság nem indokolta, hogy ekkora gépet béreljenek, melyet egyébként Wiener Sängerknabennek, azaz Bécsi Fiúkórusnak neveznek. Az osztrák nemzeti légitársaság gépe 214 utast szállíthat. A gép hatótávolsága 9800 km, amit nem feszeget a nagyjából 3700 km-es Budapest-Asztana táv. Azt még nem tudni, mennyibe kerül a gép bérlése, és ki állja a számlát. Információink szerint a repülőgépen 140-en utaztak, ebből 35-en voltak a kormánydelegáció tagjai, 105 utas - többségében üzletember - fizetett azért, hogy a kormánydelegációval tarthasson. A hivatalos árak szerint 15-20 ezer dollárt kell átutalni egy ilyen gépért óránként, vagyis az oda-vissza út költsége 45 millió forint körül lehetett. Ezt a távot, ezzel a létszámmal meg lehet tenni olcsóbb, keskeny törzsű gépekkel is, amit ráadásul magyar cégektől is bérelhetett volna a Miniszterelnökség. Érdekesség, hogy jó néhány hónappal ezelőtt, mikor egy hasonló delegáció Japánba utazott - éppen a rövidebb utakon használatos keskeny törzsű repülővel a kíséretben többen szóvá tették, hogy a tízórás utat kényelmetlen gépen kellett megtenniük, miközben vagyonokat fizettek az útért. Ráadásul többször le is kellett szállniuk, hogy a gép tankoljon. Ugyanakkor mivel 105 fizető utas is volt a gépen, egyáltalán nem biztos, hogy az adófizetőknek egyetlen forintjába is került az út. Nem tudjuk, mennyit kellett fizetniük az üzleti delegáció tagjainak, de az ilyenkor szokásos, milliós összegekből elvileg össze is jöhet a repülő bérleti díja. Azaz a Miniszterelnökség akár még nyerhet is az úton. Ám ezt egyelőre nem tudjuk, mert a kancellária vonatkozó kérdésünkre azt felelte: nyújtsunk be közérdekű adatigénylést az ügyben. Légi segítség: osztrák repülővel utaztak Orbánék fotó: Austrian airlines 2015. április 1., szerda Külügy, belügy Eligazolt egy futsalos Március utolsó napján befejezte külügyi szolgálatát Andréka Domonkos, a külügyminisztérium szervezési vezetője, aki tavaly nyárig a Dunakeszi Kinizsi futsalcsapat ügyvezetője volt. Már a Miniszterelnökségen együtt dolgozott a teremfocicsapatot erősítő Szijjártó Péterrel, és protokollreferensként - egy interjúban elárulta - egyebek mellett vécéket térképezett fel a kormányfő számára. A külügynél Szijjártó érkezése óta protokollfőnöki feladatokat látott el, de a VS.hu korábbi írása alapján munkaszerződéssel, miután nem volt meg a vezető beosztású kormány-tisztviselői poszthoz szükséges felsőfokú végzettsége. A tárca lapzártánkig nem válaszolt a távozás okát firtató kérdésre, így nem tudni, számíthat-e más kormányzati megbízásra. A minisztérium - miután a sajtóban megjelent, hogy a futsalcsapat több tagja náluk kötött ki - korábban azt közölte: Andréka, mióta leköszönt a Kinizsi éléről, csak a tárca protokolláris feladatait látja el, „munkáját tisztességgel és magas szintű szakértelemmel végzi”. (B. D.)