Népszabadság, 2016. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
2 POLITIKA ÉS GAZDASÁG LAPSZÉL Kikérték az ügyészségtől Vizoviczki levelét A Jobbik felszólította az ügyészséget, hogy hozza nyilvánosságra azt a tízoldalas levelet, amelyet a költségvetési csalással, vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt Vizoviczki László írt a Fidesz alelnökének, Kubatov Gábornak. Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közölte: ha a hatóság nem tesz eleget felszólításuknak, akkor az azt jelenti, hogy a Fidesz a „nemzeti együttbűnözés rendszerét" építette ki. A Jobbik képviselője emlékeztetett: az már bebizonyosodott, hogy Vizoviczki László és Kubatov Gábor találkozott egymással, de azt még nem lehet tudni, hogy Vizoviczki milyen kampánytámogatásról ír levelében. MTI Navracsics Tibor a nemzeti és az uniós identitásról A Huxit, azaz Magyarország kilépése az unióból is szóba került szombaton Felsőtárkányban az Ökopolisz Alapítvány nyári akadémiáján, a Magyarország és az EU jövőjéről rendezett pódiumbeszélgetésen. Szél Bernadett, az LMP társelnöke hangsúlyozta: Magyarország unióból történő kilépésének még a lehetősége is tragikus lenne. Úgy vélte, a kilépés felvetése is óriási felelőtlenség ezekben az időkben, a kvótareferendumot pedig cinkelt politikai merényletnek nevezte. Navracsics Tibor, az EU kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa (képünkön) kijelentette: jó szívvel tudna szavazni az unióban maradásra, de nem tartja valószínűnek, hogy ez a kérdés „élesben" felmerül a magyar politikában. Hozzátette: a vitákra szükség van, ám az egyértelmű, hogy Magyarország helye az EU-ban van. Az uniós biztos szerint a kilépésről tartott brit népszavazáson két identitás jelent meg. „Ki lehetett játszani egymással szemben a nemzeti és az uniós identitástudatot” - mutatott rá. MTI FOTÓ: VERES VIKTOR LMP-s képviselők interpelláltak a legtöbbször A Lehet Más a Politika (LMP) frakciójának három tagja volt a legaktívabban interpelláló képviselő az Országgyűlés tavaszi ülésszakán. A legtöbb interpellációt pedig Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez címezték. A három legtöbbet interpelláló képviselő közül Szél Bernadett kilencszer, Sallai R. Benedek nyolcszor, Schmuck Erzsébet pedig hat alkalommal fordult a miniszterekhez. Az első fél évről készült, a parlament honlapjára felkerült részletes statisztika szerint a képviselők tavasszal összesen 451 interpellációt nyújtottak be, a kormányoldal 130-at, az ellenzék pedig 321-et jegyez. MTI Fidesz-mintára levelező Jobbik POSTALÁDA Beindul a Jobbik ősszel, a már korábban meghirdetett „valódi nemzeti konzultációt” kiszélesítve, kérdőívet küld az összes háztartásba. CZENE GÁBOR Az utóbbi időben nem bontanak pezsgőt a Jobbikban, ha kijön egy új közvélemény-kutatási adat: a párt támogatottsága egy helyben vesztegel, vagy éppen csökken. - Másoktól eltérően a Tárki azt mérte, hogy a biztos pártválasztók körében erősödtünk - említ ellenpéldát Volner János, a Jobbik parlamenti képviselője, a frakcióvezetői poszt várományosa. Összességében azonban nem vitatja, hogy mostanában stagnál a Jobbik népszerűsége. „Pánikra semmi ok, ősztől belehúzunk” - jelentette ki lapunknak. A megtorpanás szerinte nem a belső konfliktusokkal vagy a néppártosodással függ össze, de még csak nem is a személye ellen indított - ahogyan Volner fogalmaz - „lejárató kampánnyal”. Hanem azzal, hogy a Jobbik „túl sok dologgal foglalkozik egyszerre", így olyan látszat keletkezhet - magyarázta -, mintha a pártnak fontos kérdésekben nem lenne érdemi mondanivalója. A Jobbik helyzetét nehezíti, hogy kevés médiafelületet kap: ha nem szűkíti a megjeleníteni szánt témák körét, akkor szétaprózódhat. A Fidesz ebben egyelőre sikeresebb. Képes egyszerű és közérthető, egy-két ügyre fókuszáló üzeneteket eljuttatni a választókhoz. „Ha mást nem is, ezt a technikát érdemes eltanulnunk Orbán Viktortól” - állapította meg Volner János. A Jobbik a közeljövőben az egészségügyre, az oktatásra és a korrupció elleni küzdelemre fog koncentrálni. Az egészségügy és az oktatás közvetve vagy közvetlenül mindenkit érint, de a harmadik tétel akár meglepő is lehet. Politikai elemzők azt szokták mondani, hogy a nagy felháborodást keltő esetek ellenére a korrupciót - legalábbis a fideszes kormány regnálása idején - a választók nem sorolják a legfontosabb problémák közé. Volner szerint mára döntően megváltozott a közhangulat. Erről tanúskodik a HVG megbízásából készült friss Medián-kutatás, amely megállapítja, hogy a korrupció a lakosságot leginkább foglalkoztató kérdések egyikévé nőtte ki magát. Az úgynevezett „valódi nemzeti konzultáció” keretében a Jobbik az említett három témában: egészségügy, oktatás, korrupció - kérdőívet küld valamennyi háztartásba. Volner nem árulta el, hogy a papírokon pontosan milyen kérdések szerepelnek. Csak annyit mondott, hogy az ívek már a nyomdában vannak, és várhatóan ősz elején kerülnek a postaládákba. Kérdésünkre hozzátette: a „migránsügy” azért maradt ki, mert erről nem lett volna értelme megkérdezni a lakosságot. Egyértelmű ugyanis, hogy a nagy többség „hevesen ellenzi bevándorlók betelepítését”. Az íveket a Magyar Posta terjeszti majd, a költségekről Volner János egyelőre nem tudott nyilatkozni. Elmondása szerint egészen biztos, hogy a töredékébe kerül annak, amit a kormány költött „nemzeti konzultációra”. A későbbiekben - ígérte - a teljes elszámolást nyilvánosságra hozzák. Volner János szerint nincs ok pánikra a párt stagnáló népszerűsége miatt „Beállt a Jobbik népszerűsége" A Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül 2015 elején volt a legmagasabb, akkoriban 18-19 százalékot is mértek a pártnak - emlékeztetett Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója. Azóta csökkent, 10-12 százalék körül stabilizálódott a radikálisok támogatottsága, de ez az arány még mindig magasabb, mint a 2014-es választások előtt volt. A Jobbik tehát képes bővíteni szavazótáborát - hangsúlyozta Mikecz, aki szerint nem bizonyított, hogy létezne olyan üvegplafon, amely fölé ne tudnának kerülni. A szavazótábor bővülését az is segítheti, hogy csökkent a párt elutasítottsága. Kiugró emelkedésre azonban valóban nem volt példa, 2016 óta „beállt" a Jobbik népszerűsége. A Jobbik stagnálását, támogatottságának némi csökkenését a kormány menekültellenes politikájával szokás magyarázni, amely érthetően elnyeri a radikális beállítottságú szavazó tetszését (és a Fidesz irányába tereli őket). Mikecz Dániel azonban lényegesebbnek tartja, hogy Orbán Viktor a magyar belpolitikát kinyitotta és következetesen európai dimenzióba helyezte. Erre a szintre nehezen tud felkapaszkodni egy olyan ellenzéki párt, amelyik kevéssé remélhet szövetségeseket nemzetközi téren, és még kormányzati tapasztalatnak is híján van. Láthatóan a Jobbik igyekszik ledolgozni a hátrányát azzal, hogy párbeszédet remél a német és az amerikai külképviseletekkel, polgármestereket tesz alelnöki pozícióba. A Jobbik aktívabb a korrupciós ügyekben is, a párthoz kötődő internetes tévé rendszeresen szivárogtat ügyészségi információkat a Vizoviczki-ügyről. A korrupciós ügyek miatt mégsem vándorolnak a Jobbik felé az egykori Fidesz-szavazók és a bizonytalanok. Mikecz Dániel szerint ennek az az oka, hogy a szavazókat inkább demobilizálja a korrupció, hiszen azt gyakran az egész politikai rendszerrel, osztállyal azonosítják. A párt aktív korrupciós ügyek feltárásában, mégsem profitál ebből - véli Mikecz Dániel Civilek a korrupció ellen ALÁÍRÁSGYŰJTÉS Több civil szervezet összefogva „nekimegy” az intézményesített korrupciónak: vasárnap késő délután sajtótájékoztatón jelentették be, hogy két kérdésben aláírásgyűjtő akciót kezdeményeznek. Újhelyi Sándor, a Civil Ellenzéki Kerekasztal (CEKA) képviselője kérdésünkre elmondta, hogy már ma országjárásba kezdenek, és elsőként Győrött, majd Szombathelyen, utána Budapesten, s azt követően Pécsett települnek ki az utcákra. A CEKA három témában jelentett be júniusban népszavazási kezdeményezést, ám a Nemzeti Választási Bizottság egyiket sem engedte át. Azt szerették volna elérni, hogy az állami tulajdon értékesítésére vonatkozó dokumentumok legyenek nyilvánosak, a nemzeti vagyon terhére elkövetett visszaélések ne évüljenek el, s a parlament alkosson törvényt a közpénzek felhasználásáról szóló szerződések teljes nyilvánosságáról. A választási bizottság elutasító határozatai ellen a CEKA jogorvoslati kérelmet nyújtott be, de mivel Újhelyi szerint nem remélhető kedvező ítélet, nem várnak tovább, hanem az első két ügyben megkezdik az aláírásgyűjtést. Arra a kérdésünkre, hogy kik állnak az akció mögött, elmondta: egyelőre a Demokratikus Ellenállás, az Európa Facebook-csoport, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom és egy kevéssé ismert segélyszervezet támogatása biztos. Lencsés Károly ® Kétszázezer aláírást próbál összegyűjteni Újhelyi Sándor és negyven aktivista társa Megint pert vesztett az MNB NYILVÁNOSSÁG Jogerősen pert nyert az MNB-vel szemben a Transparency International Magyarország egy olyan tenderrel kapcsolatban, amelyet a Századvég nyert meg meglehetősen sajátos eljárásban - adta hírül a Napi.hu. Ennek eredményeként a jegybanknak most nyilvánosságra kell hoznia a Századvég mintatanulmányát, és a pályázat elbírálásának dokumentumait. A történet előzménye: az MNB tavaly február elején közbeszerzési felhívást tett közzé. A márciusi benyújtási határidőig ketten jelentkeztek, a kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítvány, valamint a Kopint-Tárki és a Tárki alkotta konzorcium. A jegybank április 30-án a Századvéget hirdette ki győztesnek, amely három évre 1,8 milliárd forint értékű megbízást nyert. Ezt követően a Kopint-Tárki iratbetekintést kért az MNB-től, és ennek alapján megállapította, hogy a Századvég mintatanulmánya sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg a kiíró által a tenderdokumentációban előírt feltételeknek. Ami azért is érdekes, mert a Kopint-Tárki és a Tárki közösen 1,2 milliárdos - tehát harmadával olcsóbb ajánlatot tett. A konzorcium előzetes vitarendezési eljárásra vonatkozó kérelmet nyújtott be az MNB-nek, amelyben kitért a szakmai értékelés szempontjaira is. Formai szempontból pedig azt a kérdést tette fel, hogyan adhatott maximális pontszámot az MNB a Századvég dolgozatára, ha abban egyetlen, a megadott időszakban megjelent forrást sem használtak fel, holott ez előírás volt. A jegybank nem adott érdemi választ, s ezt követte a Transparency által kezdeményezett per, amit az MNB elbukott. L. K.