Munkás-Heti-Krónika, 1875 (3. évfolyam, 1–52. sz.)
1875-01-03 / 1. szám
1. szám. iHű hottára eür . III. évis olyan társadalmi és gazdászati néplac. III! A magyarországi munkások közlönye. Administratió és kiadóhivatal: 3 dob-utcza 67. sz. a hová minden reklamácziók intézendők. Előfizetési ár: Negyedévre tíz kr. — Szerkesztösagi iroda: háromdob-utcza 67. sz. Kéziratok vissza nem küldetnek. Hirdetmények: legolcsóbban számittatnak és az administráczióban elfogadtatnak. Megjelenik minden vasárnap magyar és német kiadásban. Budapest, január 3-án 1875. 1876. évi január 1-től uj előfizetést nyitunk a „Munkás-Heti-Króniká"-ra, melyet elvtársaink figyelmébe ajánlunk. Lapunk, mint eddig, úgy ezentúl is csakis a munkásnép érdekeit fogja képviselni és ebbeli feladatának minden irányban eleget teend. Támaszkodva részvételekre, lapunk nagyobb alakban jelenik meg és a magyar olvasóktól fog függni, hogy a „Munkás-Heti-Krónika” megfelelend e feladatának. Ha szemügyre veszszük társadalmi álapotainkat okvetlen fel kell ismernünk sajtónk nagy fontosságát. Annyi bizonyos, hogy ez állapotok megküzdésével nem a legszebb jövőnek nézünk elébe; fáradságok, csalatkozásoknak és üldöztetéseknek hiányában nem leszünk; de tartozunk ezzel nem csak önmagunknak, de elveinknek is erőnkből kitelthetőleg a szellemi harczot fáradatlanul folytatni. De ehez elvtársaink és barátaink támogatására van szükségünk. Reméljük tehát, hogy elvtársaink legfőbb figyelmüket a „Murk's-Heti-Krónisára” fogják irányozni és be fogják látni, hogy a közönyösség az egész munkásosztály hátrányára van. Az elhanyagolt és háttérbe szorított munkásosztálynak hamisutlan szellemi tápra van szüksége és ezt csak a munkássajtó utján kaphatják; ez által fogják a mai nyomor szülő okait megismerhetni, ennek következtében a „Munkás-Heti-Krimika” egyetlen műhelyben, egyetlen munkáscsaládnál se hiányozzék. Támaszkodva a magyarhoni munkások bizalmába, a ,,Munkás-Heti-Krónika" újévtől kezdve nagyobb alaban jelenik meg és előfizetési ára egy negyedévre csak 60 kr., havonkint 20 kr., postai szétküldéssel. Az előfizetésnél legczélszerűbb és legolcsóbb a postai utalványokat használni. A „Munkás-Heti-Krónika" kiadóhivatala, 3 dob-utca 67. k- Tömeges munkásgyűlés, Budapécs, dpn7.fember 25. Ma az Újvilág helyiségében egy 2500 munkás által látogatott gyűlés tartatott, melynek tárgyalását a következőkben adjuk: A behivók részéről Kovács Károly magyar nyelven, Bayer német nyelven nyitják meg a gyűlést és felkérik azt, hogy a legnagyobb rendben viselje magát. Közfelkiáltással: Icrlinger Antal elnökké , Kaczander Gyula magyar, Tittel német jegyzővé választatott. A napirend első pontjához mint első szónok Bayer németül szól: Mi az államot tartjuk fenn a közvetlen adók által és semmi jogunk nincs. Törvényes úton nem fogunk megszedulni azon jogokat követelni, mely bennünket megillet. Előhozat: az államban előforduló rendezetlenséget iskolai és más tekintetekben. Ha a munkások a törvényt maguk számára megkövetelik, akkor bizonyosan győzni fognak. Szapáry azt mondja, hogy nem vagyunk eléggé képzettek a polgári és politikai jogok gyakorlására, de Ghyczy eléggé éretteknek tart bennünket az adók megfizetésére. Ez ügyben a következő határozati javaslatot terjeszti a gyűlés el : „Tekintetbe v ve,logy ,a lakásosztály minden polgári és politikai jogoktól Van zárva, e szerin semmi része a dykitut drtlaus, ér az ahol eredő neu, agyi vadságban s ennek kii r . eeeményeiben .. .csca ; tekintetbe véve, hogy a munkások jogos követeléseinek nemcsak hogy nem feleltetett meg, de illetékes oldalon nem is vétetett tekintetbe; tekintetbe véve továbbá, hogy ily országos válságok mindenkor és mindfia időben csakis az általánosság által iz tüntettet-e, mint ezt a népek történelme tanusítja. De ennek ellenében épen az államkompetenczia működik, mely az összes nép részvételét a törvényhozásban nem hogy nem mozdítja elő, de az új választótörvényben ezen minden állampolgár részéről teljesítendő jogkötelességét korlátolta, illetőleg megrövidíte:t a ma, december 25-én az Újvilágban ülésező munkás nép tömeges gyűlése, a minden jogoktól kizárt hivatkozást esztelennek nyilvánítja s ennek következtében Ghyczy pénzügyminiszter adójavaslatait a minden jogaitól kizárt néposztály megadóztatását illetőleg jelen fogalmazványaiban mindaddig jogtalannak és rákényszeritettnek tekinti, mig a munkásnépnek nem biztosíttatik a törvényhozásba és községekbe való politikai részvételének joga.* Lukácsy: A munkásokra csak a kötelességeket rójja, de a jogokról nincs szó. Ellenségeink híznak vérünkön, ők rakják zsebre véres verejtékkel keresett pénzünket. Ajánlja elfogadásra a határozati javaslatot. Felsberg: Mióta a nagypolgárság uralkodásra jutott, behozták ezzel a közvetlen adót is, s ezen közvetlen adót más nem fizeti meg, mint a lakosságnak legnagyobb része: a munkásosztály, és mindezért semmi jogban nem részesül. Az államháztartás rendezetlenségére térve, azt mondja, hogy egészen más a kép volna, ha minden néposztály lenne a törvényhozásban képviselve. Köral, hogy ki panaszkodik új adók ellen, nem más mint a tőkével bírók. Minden ember egyenlő lévén, kell is, hogy minden tekintetben egyenlő jogokat és kötelességeket is élvezzen. Fő feladatunk legyen a ránk szórt szemrehányásokat elodázni magunktól. Kürschner: Az Utóbbi új adók a czélra hozatnak, hogy a szegény népre minél több kötelességeket rójjanak. A közvetlen adók terményei árát oly magasra fokozták, hogy a szegény ember már jóformán nem is érten. Hat állam lakosságának nagyobb részére kötelességeket rónak, megilleti azt a jog is. Óvást teszünk mindazon igazságtalanságok ellen, melyek ellenünk elkövettetnek. A munkás hivatva vasi állampolgári kötelességek teljesüésére, követelnie kell tehát a jogokat is. Pachner furcsának tartja, hogy ma még jogokról és kötelességekről vitatkoznak. Ma mindenkinek kellene azon tudattal bírni, hogy jogai és kötelességei vannak. De nem úgy van, mert van a mai államban egy a társadalomtól kitagadott osztály, mely a leg-nagyobb részét képezi minden államnak , melyre az uralkodó rendszer a legnagyobb kövességeket rójja. "A munkásoktól etvoé krajczarokból építenek palatákat és élnek tulságban és kényelemben belőle, a munká pedig sanyarog. A vita vége indítványoztatik; azt a gyűlés egyhangúlag elfogadja. Korn a felolvasott határozati javasltból azt értette meg, hogy részt akarunk , n. a törvényhozásban. Ha a mai törvényhozást szemügyre veszszük, azt tapasztaluk, hogy ennek csakugyan máskénen kellene szervezve lenni. A választótörvény az, mert a szerint csak a kiváltságosakf- Vitnak, nem pedig í .-államnak enem/ Végül megjegyzi, hogy nem szja ' mint A egyetlen párttal" s magunkra vagyunk utalva törvényes úton jogainkat követelni. Ha egyesülten lépünk fel, az illetékesek kényszerítve leendőek velünk számolni. Ajánlja a határozati javaslatot. A határozati jnslat még egyszer felolvastatok és egyhangúlag elfogadtatik. ..