Népszava, 1906. augusztus (34. évfolyam, 180–205. sz.)
1906-08-25 / 200. szám
1906. augusztus 19. NÉPSZAVA A kongresszus különben a svéd szakszervezeti mozgalomra nézve igen fontos javaslatokat tárgyalt. Elhatározta, hogy agitációt indít a nyolc órás munkanap törvényes behozatala mellett és felszólította a szociáldemokrata frakciót, hogy erre vonatkozólag már a legközelebbi ülésszakban terjesszen javaslatot az országgyűlés elé. Ugyancsak határozati javaslatot fogadott el a kongresszus az éjjeli munka eltörlése vagy korlátozása mellett. Igen fontos az a határozati javaslat, mellyel a kongresszus kimondotta, hogy az általános sztrájk alkalmas fegyver lehet a munkásság felszabadításra irányuló küzdelmében. E határozat annál meglepőbb, mert tudvalevőleg Németországban éppen a szakszervezetek egyes vezetői a legnagyobb ellenségei az elvtársak között mindennemű általános sztrájknak. A kapitalizmus fejlődése és ezzel az osztályharc fokozottabb kiélesedése azonban ott is és mindenütt rá fogják kényszeríteni a szervezeteket, hogy e fegyverrel, mint a proletariátus leghatalmasabb, legélesebb fegyverével megalkudjanak. "Mert a proletariátus mozgalma túlcsap azokon a kereteken, mikben eddig mozgott. Ha „kezdetben egyes munkások, azután egy gyár munkásai, majd egy szakma ugyanezen helyen tartózkodó munkásai harcoltak az egyes burzsoá ellen, aki őket kizsákmányolja", a fejlődés ma az osztályharc egységesítése felé vezet. A világ proletárjai egyesülésének nagy munkája rohamlépésekben halad a teljesség felé. A műhelyfönök „tartós szabadságra" ment. Két ízben is foglalkoztunk már az érsekújvári vasúti műhelyfönök garázdálkodásaival, aki a neki nem tetsző munkásokat még akkor is kidobta a munkából, ha azok betegállományban állottak. A basáskodás akkoriban oly nagy megbotránkozást keltett a munkások körében, hogy az igazgatóság kénytelen volt vizsgálóbizottságot kiküldeni ez ügyben. A „Magyar Vasutas" most,a következőket írja ez ügyből kifolyólag: „A Fehérváry főfelügyelő vezetésével megindított vizsgálat az érsekújvári műhelyben Leményi-Papp Gábor őrjöngései dolgában befejezést nyert és a vizsgálóbizottság pénteken már visszautazott a fővárosba. Hogy a vizsgálat mit derített napfényre, az természetesen egyelőre hivatalos titok. Csak annyit tudni, hogy Leményi-Papp Gábor műhelyfőnök „tartós szabadságot" kapott és már eltávozott az érsekújvári műhely éléről. Ez a kielégítő megoldás kezdete volna. A teljesen megnyugtató és a nyugodt fejlődést a jövőre biztosító megoldása a súlyos konfliktusnak azonban csak az lehetne, ha gyökeresen elejét vennék hasonló esetek megismétlődésének. Erre sajnos, alig van kilátás. Sőt ellenkezőleg : úgy értesülünk, hogy Leményi-Papp Gábor csak félig követte el a bűnös baklövések sorozatát a saját kezdéséből, mert buzdítást és biztatást felülről kapott. Úgy halljuk ugyanis, hogy augusztus hóban egy kereskedelmi miniszteri rendelet jelent meg, amely arra szólítja fel a szolgálati főnökségeket, hogy a Szolgálati fegyelmet „sértő", az „izgató" és „lázító" munkásokat bocsássák el, addig is, míg az „elvben" már jóváhagyott fegyelmi bíróság gyakorlatilag is létesíttetik. Ha igaz ez a hírd és nincs okunk kételkedni forrásunk szavahihetőségében — akkor a tanulságok egész sorozata tárul fel elénk. Elsőbben is nyilvánvaló lett, hogy ezzel a rendelettel Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter valósággal ráuszította a vasúti munkásokra azokat a szolgálati főnököket, akik amúgy is szívesen nyomják és sanyargatják az alájuk rendelt munkásokat. Még ha megtiltják nekik a munkások üldözését, akkor is megteszik. Hátha még nemcsak megengedik, hanem egyenesen megparancsolják nekik a munkások üldözését és sanyargatását. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter nagyon szerencsétlen rendelet alá írta a nevét. Olyan rendelet kapcsolódik itt össze a Kossuth nevével, amely a munkások jogfosztásának és szabadságmegszorításának a kútforrása és sok könynek és fájdalomnak az okozója. Lám, Vörös László volt kereskedelmi miniszter, a darabont, a törvénytelen kormány tagja, az alkotmányellenes uralom egyik oszlopa, másként bánt a vasúti munkásokkal és jobban respektálta a szabadságukat. Ő kiterjesztette a vasutasok jogait, Kossuth Ferenc szűkíti és megnyirbálja őket. Ő adott a vasutasoknak, Kossuth Ferenc pedig még azt is elveszi tőlük. Ne csodálkozzék hát senki, a legkevésbé pedig Kossuth Ferenc az ő excellenciája, ha a vasúti munkások égészíve kezd kialudni Kossuth Ferenc és az általa képviselt rendszer irányában. Nagyon gyorsan és nagyon alaposan kiábrándított bennünket a kegyelmes úr. Ami pedig az üldözéseket illeti, hát majd csak meg leszünk valahogy. Láttunk mi már nagyobb viharokat is! . . ." Az állami dijnokok mozgalma. Megírtuk, hogy az állami dijnokok legutóbbi országos közgyűlése kimondotta, hogy a jövőben radikálisabb eszközökkel fognak küzdeni a helyzet megjavításáért. Az állami dijnokok szervezőbizottsága most a következő felhívást küldte szét az összes állami hivatalokban lévő dijnokoknak: Kedves Kartársunk ! Az „Állami dijnokok országos szövetségé"-nek most lezajlott közgyűlésén a tagok egyeteme kimondotta, hogy a létérdekünket képező fizetésemelést bármi áron és bármi módon a legrövidebb idő alatt keresztül kell vinni. E célból egy, a vezetőségtől teljesen függetlenül működő szervezőbizottság küldetett ki, amely a legnagyobb erélylyel, a társadalom bevonásával fogja számukra a nagyobb darab kenyeret megszerezni. A szervezőbizottságnak e célból adatokra, mégpedig pontos, megbízható adatokra van szüksége, hogy feladatának megfelelhessen és a bajnokok érdekeit egyébként is megvédhesse. Felkérjük tehát a. kartársat, hogy ezen fáradságos munkánkban azzal szíveskedjen támogatni, hogy kartársainkat (még ha nem is tagok) hívja fel arra, hogy minden irányú sérelmeiket részletesen és minden elfogulatlansággal közöljék sürgősen ezen szervezőbizottsággal. Minden adatbeküldő neve titokban marad, arról csupán a bizottság fog tudni, mivel a bizottság maga is titkos lévén, mindenkivel szemben titoktartást biztosit s igy nincs ok sem félelemre, sem adatelhallgatásra. Ha az írásbeli bejelentésre nem volnának hajlandók ottani véreink, ugy arra kérjük 1. kartársat, hogy az ottani viszonyok szorgos fürkészése és kartársai meghallgatásával szíveskedjék a következő statisztikai pontokat kitölteni : 1. Mikér történik a felvétel ? Érvényesül-e a protekció ? A felfogadás iránti kérvény beadása után mikorra történik a felvétel? Kik és mi által részesülnek előnyben ? 2. Felfogadás után folyósíttatik-e a napidíj (és mennyi), ha nem, mennyi ideig díjtalan a díjnak? 3. Mikorra történik az állandósítás (véglegesítés ?) 4. Az „értesítő" mily idő után adatik ki ? 5. Miképp történik a napidíjemelés , sorrend, érdem,protekció vagy hajlongások szerint? És mennyi szolgálati év után ? 6. Betegség esetén meddig élvez napidíjat a díjnok? 7. Pihenő (szabadság) engedélyeztetik-e ? Ha igen, kérvényezés, vagy szóbeli kérelmezés útján ? És mennyi ? 8. Minő a bánásmód a feljebbvalók részéről ? Különösen a kartársnőkkel szemben. 9. Mettől-meddig tart a hivatalos óra? 10. Vannak-e oly tisztviselők, kik különös szekatúráknak teszik ki a kartársakat? 11. Vannak-e besúgók? S mi a kémkedés jutalma? 12. Mi a munkaköre az ottani társaknak? (Számszerint jelezve, így: 2 másol, 1 másol és kezel, 1 kezel, 1 fogalmaz, stb.) A felebvalók hivatali munkáikat, vagy azok ezek egy részét nem hárítják-e kartársainkra? Esetleg nem adnak-e magánmegbizatásokat ? 13. A kinevezés mi módon történik (sorrend, érdem, protekció vagy talpnyalás szerint)? Mennyi idő alatt? 14. Melyek a sérelmük? Az adatok szerzésénél nagy súlyt fektessen kartárs úr arra, hogy valók, pontosak és részletesek legyenek. Az egyes kartársak is ezen minta szerint közöljék panaszaikat, könnyebb áttekinthetés végett. A közlemények zárt borítékban Bognár Kálmán titkárnak címére, a szövetség helyiségébe (Budapest, VIII., Gyöngytyuk utca 10. szám, földszint) mihamarabb küldendők. Kartársi üdvözlettel A szervezőbizottság. Figyelmeztetjük az állami dijnokkart, hogy a mérhetetlen korrupció föltárásával még nem sokat tettek, hanem szükséges, hogy a sok piszkot ki is söpörjék, ami azonban csak egyesült erővel, osztálytudatos szervezkedéssel lehetséges. Pályázati hirdetmény. A magyarországi bőröndös-, szíjgyártó-, nyerges- stb. munkások szakegyesülete ez év november hó 1-ére betöltendő gondnoki állásra pályázatot hirdet. Pályázhat az egyesületnek minden női tagja, aki a magyar és német nyelvet szóban és írásban bírja és megfelelő agitátori képessége van. Teendője az egyesület összes helyiségeit tisztán és rendben tartani, valamint az egyesületi vagyon felett őrködni. Ennek ellenében kap szabad lakást, fűtést és világítást. Írásbeli pályázatok zárt borítékban „Pályázat" címen ez év szeptember hó 15-éig az elnökséghez nyújtandók be. Pályázat. A magyarországi molnárok és malommunkások szakegyesülete hivatalnoki állásra pályázatot hirdet. Feltételek: Pályázhat minden molnár vagy malommunkás, aki a föntemlített szakegyesületnek tagja, agitálóképessége van és az utóbbi időben tevékeny részt vett a malommunkás-mozgalomban. Kezdő fizetés havi 120 korona és költség-átalány. Pályázatok szeptember 5-ig, Széll Menyhért, Budapest, Kerepesi út 32., I. em., 7. címére küldendők. Felhívás: Az I., II. és III. kerületekben lakó vas- és fémmunkások e hó 27-én, hétfőn este 7 órakor a II. ker. magánhelyiségben (Medve utca 6. szám) szíveskedjenek megjelenni. Napirend: pártbizalmi férfiak választása a budai pártszervezetben való képviseletre. A párttag-igazolvány elhozandó. 13 TÖRVÉNYSZÉK. (§) Vigyázatlanság , sikkasztás! A szatmári törvényszék G. Ilona alsóferencelyi postamesternőt 10.000 korona hivatalos pénz elsikkasztásáért másfél évi börtönre ítélte. A vádlott a tegnap tartott főtárgyaláson előterjesztett védelmében égre-földre erősítette, hogy az eltűnt bankjegyek kezei között a felborult lámpa lángjától csomagolás közben elégtek. A szegény teremtés védekezésének nem adott helyt a törvényszék. (§) C3&10 zsentri. Pár nappal ezelőtt megírták a lapok, hogy a budapesti kir. törvényszék nyomozólevelet bocsátott ki ismeretlen helyen tartózkodó Vécsey Ervin, huszárhadnagy ellen, aki ez év február 1-én Bécsben Jansner Károlynak, a Grand Hotel portásának kárára csalást követett el. Ezen hírre vonatkozólag Vécsey Ervin hadnagy ma reggel egy-két napilapban nyilatkozatot tett közzé s ebben valótlan rágalmaknak jelenti ki a közlemény tartalmát s tagadja, hogy ellene körüző levél adatott volna ki. Végül tudatja, hogy a közlemény szerzője ellen, akit egy uzsorásban vél felismerni, megindítja a rágalmazási és becsületsértési sajtópert. A hadnagy ur nyilatkozatára cáfolatul leközöljük a budapesti büntető törvényszék köröző levelét: Ismeretlen helyen tartózkodó Vécsey Ervin ellen, aki alaposan gyanusíttatik, hogy 1905 évi február hó 1-én Bécsben azon célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, Jansner Károlyt, a Grand Ilotel portását, ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette és ezáltal annak kétszáz korona kárt okozott (Btk. 379. §.), a nyomozólevél kibocsátása elrendeltetett. Minthogy terhelt, akinek személyleirása alább közöltetik, az eljárás során megszökött, felhivatnak az összes birói és közigazgatási hatóságok, hogy a terheltet tartóztassák le s a legközelebbi kir. járásbíróság vagy kir. ügyészség fogházába szállítsák s erről a budapesti kir. büntető törvényszéket értesítsék. Személyleirása: születési helye Zombor, kora 28 éves, vallása róm. kat., foglalkozása nyug. huszárhadnagy, beszél magyarul és németül, nagysága közép, arca hosszas, haja barna, szemöldöke barna, szeme barna, orra rendes, fogai jók, szakálla borotvált, ruházata tiszti, vagy polgári. 32863/906. Budapest, 1906. évi julius hó 26-án. Kir. tvszék. Ezek után a hadnagy úr bátran megindíthatja a rágalmazási sajtópert a büntetőtörvényszék vizsgálóbirája ellen, aki készséggel el is vállalja majd a törvény előtti felelősséget. (§) A zilahi kasszafurók. A nagykárolyi, kisvárdai, szászrégeni és zilahi milliós kasszafúrás ismeretes bűnügyében váratlan fordulat állt be a minap. A királyi ügyészség letartóztatta Zember Márkus sajómogyorósi lakost, akire a zilahi börtönben fogva levő egyik betörő azt a vallomást tette, hogy nála a kasszafúrók a fent megnevezett adóhivatalokból ellopott pénzből ötvenkétezer koronát helyeztek el. A testvéröccsével letartóztatott Zember hosszas vallatás után beismerte a fegyenc vallomásának igazságát. A már másfél év óta fogságban levő betörők ügyében a debreceni királyi ítélőtábla is határozott és pedig úgy, hogy az összes elítéltek büntetését felemelte. Talismann Márkusnak, a banda fejének és szervezőjének 8 évi fegyházbüntetését 10 évre emelte fel, ugyancsak felemelte Brukmann József büntetését 5 évi fegyházról 6 évre, Weltmann Mórét 3 évről 4 évre. A törvényszék felmentő ítéletét is megváltoztatta a tábla. Mózes Mórnét, akit a zilahi törvényszék felmentett, bűnpártolás miatt 4 havi fogházra ítélte; férjének, Mózes Mórnak és Vigdorovics Adolfnak büntetését a vizsgálati fogságban eltöltött 1 és fél évvel kitöltöttnek vették. TŐKE ÉS MUNKA. A kizárt ácsmunkások kitartanak rendületlenül. Az ácsmesterek már azt sem tudják, hogy mihez fogjanak s füt-fát segítségül hívnak, hogy a kátyúból kikerülhessenek. A Popper cég szintén kizárta segédeit s most a Pesti molnárok és sütök gőzmalmában tető nélkül áll egy sürgősen elkészítendő munkája. Popper a malomigazgatósághoz fordult segítségért, amely most úgy tünteti fel a dolgot, mintha a félbenmaradt építkezést házilag végeztetné s ezzel az ürüggyel akar munkásokat szerezni. E célból a következő tartalmú leveleket küldözgeti szét azon munkásoknak, akiknek címét ismeri.