Népszava, 1906. augusztus (34. évfolyam, 180–205. sz.)

1906-08-25 / 200. szám

1906. augusztus 19. NÉPSZAVA A kongresszus különben a svéd szakszerve­zeti mozgalomra nézve igen fontos javaslatokat tárgyalt. Elhatározta, hogy agitációt indít a nyolc órás munkanap törvényes behozatala mellett és felszólította a szociáldemokrata frakciót, hogy erre vonatkozólag már a legközelebbi ülésszak­ban terjesszen javaslatot az országgyűlés elé. Ugyancsak határozati javaslatot fogadott el a kongresszus az éjjeli munka eltörlése vagy kor­látozása mellett. Igen fontos az a határozati javaslat, mellyel a kongresszus kimondotta, hogy az általános sztrájk alkalmas fegyver lehet a munkásság felszabadításra irányuló küzdelmében. E hatá­rozat annál meglepőbb, mert tudvalevőleg Né­metországban éppen a szakszervezetek egyes ve­zetői a legnagyobb ellenségei az elvtársak kö­zött mindennemű általános sztrájknak. A kapi­talizmus fejlődése és ezzel az osztályharc foko­zottabb kiélesedése azonban ott is és mindenütt rá fogják kényszeríteni a szervezeteket, hogy e fegyverrel, mint a proletariátus leghatalmasabb, legélesebb fegyverével megalkudjanak. "Mert a proletariátus mozgalma túlcsap azokon a kereteken, mikben eddig mozgott. Ha „kezdet­ben egyes munkások, azután egy gyár munkásai, majd egy szakma ugyanezen helyen tartózkodó munkásai harcoltak az egyes burzsoá ellen, aki őket kizsákmányolja", a fejlődés ma az osztály­harc egységesítése felé vezet. A világ proletárjai egyesülésének nagy munkája rohamlépésekben halad a teljesség felé. A műhelyfönök „tartós szabadságra" ment. Két ízben is foglalkoztunk már az érsek­újvári vasúti műhelyfönök garázdálkodásaival, aki a neki nem tetsző munkásokat még akkor is kidobta a munkából, ha azok betegállomány­ban állottak. A basáskodás akkoriban oly nagy megbotránkozást keltett a munkások körében, hogy az igazgatóság kénytelen volt vizsgáló­bizottságot kiküldeni ez ügyben. A „Magyar Vasutas" most,a következőket írja ez ügyből kifolyólag: „A Feh­érváry főfelügyelő vezetésével megindí­tott vizsgálat az érsekújvári műhelyben Leményi-Papp Gábor őrjöngései dolgában befejezést nyert és a vizsgáló­bizottság pénteken már visszauta­zott a fővárosba. Hogy a vizsgálat mit derített napfényre, az természetesen egyelőre hivatalos titok. Csak annyit tudni, hogy Leményi-Papp Gábor műhelyfőnök „tartós szabadságot" kapott és már eltávozott az érsekújvári műhely éléről. Ez a kielégítő megoldás kezdete volna. A tel­jesen megnyugtató és a nyugodt fejlődést a jövőre biztosító megoldása a súlyos konfliktus­nak azonban csak az lehetne, ha gyökeresen elejét vennék hasonló esetek megismétlődésének. Erre sajnos, alig van kilátás. Sőt ellenkezőleg : úgy értesülünk, hogy Leményi-Papp Gábor csak félig követte el a bűnös baklövések sorozatát a saját kezdéséből, mert buzdítást és biztatást felülről kapott. Úgy halljuk ugyanis, hogy augusztus hóban egy kereskedelmi miniszteri rendelet jelent meg, amely arra szólítja fel a szolgálati főnökségeket, hogy a Szolgálati fegyelmet „sértő", az „izgató" és „lázító" munkásokat bocsássák el, addig is, míg az „elvben" már jóváhagyott fegyelmi bíró­ság gyakorlatilag is létesíttetik. Ha igaz ez a hír­d és nincs okunk kételkedni forrásunk szavahihetőségében — akkor a tanul­ságok egész sorozata tárul fel elénk. Elsőbben is nyilvánvaló lett, hogy ezzel a rendelettel Kossuth Ferenc kereskedelmi minisz­ter valósággal ráuszította a vasúti munkásokra azokat a szolgálati főnököket, akik amúgy is szívesen nyomják és sanyargatják az alájuk rendelt munkásokat. Még ha megtiltják nekik a munkások üldözését, akkor is megteszik. Hátha még nemcsak megengedik, hanem egyenesen megparancsolják nekik a munkások üldözését és sanyargatását. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter na­gyon szerencsétlen rendelet alá írta a nevét. Olyan rendelet kapcsolódik itt össze a Kossuth nevével, amely a munkások jogfosztásának és szabadságmegszorításának a kútforrása és sok könynek és fájdalomnak az okozója. Lám, Vörös László volt kereskedelmi minisz­ter, a darabont, a törvénytelen kormány tagja, az alkotmányellenes uralom egyik oszlopa, más­ként bánt a vasúti munkásokkal és jobban respektálta a szabadságukat. Ő kiterjesztette a vasutasok jogait, Kossuth Ferenc szűkíti és meg­nyirbálja őket. Ő adott a vasutasoknak, Kossuth Ferenc pedig még azt is elveszi tőlük. Ne csodálkozzék hát senki, a legkevésbé pe­dig Kossuth Ferenc az ő excellenciája, ha a vasúti munkások égé­szíve kezd kialudni Kossuth Ferenc és az általa képviselt rendszer irányában. Nagyon gyorsan és nagyon alaposan kiábrándí­tott bennünket a kegyelmes úr. Ami pedig az üldözéseket illeti, hát majd csak meg leszünk valahogy. Láttunk mi már nagyobb viharokat is! . . ." Az állami dijnokok mozgalma. Megírtuk, hogy az állami dijnokok legutóbbi országos köz­gyűlése kimondotta, hogy a jövőben radikálisabb eszközökkel fognak küzdeni a helyzet megjavítá­sáért. Az állami dijnokok szervező­bizottsága most a következő felhívást küldte szét az összes állami hivatalokban lévő dijnokoknak: Kedves Kartársunk ! Az „Állami dijnokok országos szövetségé"-nek most lezajlott közgyűlésén a tagok egyeteme ki­mondotta, hogy a létérdekünket képező fizetéseme­lést bármi áron és bármi módon a legrövidebb idő alatt keresztül kell vinni. E célból egy, a vezető­ségtől teljesen függetlenül működő szervező­bizottság küldetett ki, amely a legnagyobb erély­lyel, a társadalom bevonásával fogja számukra a nagyobb darab kenyeret megszerezni. A szervező­bizottságnak e célból adatokra, még­pedig pontos, megbízható adatokra van szüksége, hogy fel­adatának megfelelhessen és a bajnokok érde­keit egyébként is megvédhesse. Felkérjük tehát a. kartársat, hogy ezen fáradságos munkánkban azzal szíveskedjen támogatni, hogy kartársainkat (még ha nem is tagok) hívja fel arra, hogy minden irányú sérelmeiket részletesen és minden elfogulat­lansággal közöljék sürgősen ezen szervező­bizott­sággal. Minden adatbeküldő neve titokban marad, arról csupán a bizottság fog tudni, mivel a bizott­ság maga is titkos lévén, mindenkivel szemben titoktartást biztosit s igy nincs ok sem félelemre, sem adatelhallgatásra. Ha az írásbeli bejelentésre nem volnának hajlandók ottani véreink, ugy arra kérjük 1. kartársat, hogy az ottani viszonyok szor­gos fürkészése és kartársai meghallgatásával szí­veskedjék a következő statisztikai pontokat ki­tölteni : 1. Mikér történik a felvétel ? Érvényesül-e a pro­tekció ? A felfogadás iránti kérvény beadása után mikorra történik a felvétel? Kik és mi által része­sülnek előnyben ? 2. Felfogadás után folyósíttatik-e a napidíj (és mennyi), ha nem, mennyi ideig díj­talan a díjnak? 3. Mikorra történik az állandósítás (véglegesítés ?) 4. Az „értesítő" mily idő után ada­tik ki ? 5. Mikép­p történik a napidíjemelés , sor­rend, érdem,­protekció vagy hajlongások szerint? És mennyi szolgálati év után ? 6. Betegség esetén meddig élvez napidíjat a díjnok? 7. Pihenő (szabadság) engedélyezt­etik-e ? Ha igen, kérvényezés, vagy szóbeli kérelmezés útján ? És mennyi ? 8. Minő a bánásmód a feljebbvalók ré­széről ? Különösen a kartársnők­kel szemben. 9. Mettől-meddig tart a hivatalos óra? 10. Vannak-e oly tisztviselők, kik különös szekatúráknak teszik ki a kartársakat? 11. Vannak-e besúgók? S mi a kémkedés jutalma? 12. Mi a munkaköre az ottani társaknak? (Számszerint jelezve, így: 2 másol, 1 má­sol és kezel, 1 kezel, 1 fogalmaz, stb.) A feleb­valók hivatali munkáikat, vagy azok ezek egy részét nem hárítják-e kartársainkra? Esetleg nem adnak-e magánmegbizatásokat ? 13. A kinevezés mi módon történik (sorrend, érdem, protekció vagy talpnyalás szerint)? Mennyi idő alatt? 14. Melyek a sérelmük? Az adatok szerzésénél nagy súlyt fektessen kartárs úr arra, hogy valók, ponto­sak és részletesek legyenek. Az egyes kartársak is ezen minta szerint közöljék panaszaikat, könnyebb áttekinthetés végett. A közlemények zárt boríték­ban Bognár Kálmán titkárnak címére, a szövetség helyiségébe (Budapest, VIII., Gyöngytyuk­ utca 10. szám, földszint) mihamarabb küldendők. Kartársi üdvözlettel A szervező­bizottság. Figyelmeztetjük az állami dijnokkart, hogy a mérhetetlen korrupció föltárásával még nem so­kat tettek, hanem szükséges, hogy a sok pisz­kot ki is söpörjék, ami azonban csak egyesült erővel, osztálytudatos szervezkedéssel lehetséges. Pályázati hirdetmény. A magyarországi bőröndös-, szíjgyártó-, nyerges- stb. munkások szakegyesülete ez év november hó 1-ére betöl­tendő gondnoki állásra pályázatot hirdet. Pályázhat az egyesületnek minden női tagja, aki a magyar és német nyelvet szóban és írásban bírja és meg­felelő agitátori képessége van. Teendője az egye­sület összes helyiségeit tisztán és rendben tartani, valamint az egyesületi vagyon felett őrködni. Ennek ellenében kap­­ szabad lakást, fűtést és vilá­gítást. Írásbeli pályázatok zárt borítékban „Pályázat" címen ez év szeptember hó 15-éig az elnökséghez nyújtandók be. Pályázat. A magyarországi molnárok­ és malom­munkások szakegyesülete hivatalnoki állásra pályá­zatot hirdet. Feltételek: Pályázhat minden molnár vagy malommunkás, aki a föntemlített szakegye­sületnek tagja, agitálóképessége van és az utóbbi időben tevékeny részt vett a malommunkás-moz­galomban. Kezdő fizetés havi 120 korona és költség-átalány. Pályázatok szeptember 5-ig, Széll Menyhért, Budapest, Kerepesi­ út 32., I. em., 7. címére küldendők. Felhívás: Az I., II. és III. kerületekben lakó vas- és fémmunkások e hó 27-én, hétfőn este 7 órakor a II. ker. magánhelyiségben (Medve­ utca 6. szám) szíveskedjenek megjelenni. Napirend: párt­bizalmi férfiak választása a budai pártszervezetben való képviseletre. A párttag-igazolvány elhozandó. 13 TÖRVÉNYSZÉK. (§) Vigyázatlanság , sikkasztás! A szat­mári törvényszék G. Ilona alsóferencelyi posta­mesternőt 10.000 korona hivatalos pénz elsik­kasztásáért másfél évi börtönre ítélte. A vád­lott a tegnap tartott főtárgyaláson előterjesztett védelmében égre-földre erősítette, hogy az eltűnt bankjegyek kezei között a felborult lámpa láng­jától csomagolás közben elégtek. A szegény te­remtés védekezésének nem adott helyt a tör­vényszék. (§) C3&10 zsentri. Pár nappal ezelőtt meg­írták a lapok, hogy a budapesti kir. törvényszék nyomozólevelet bocsátott ki ismeretlen helyen tartózkodó Vécsey Ervin, huszárhadnagy ellen, aki ez év február 1-én Bécsben Jansner Ká­rolynak, a Grand Hotel portásának kárára csa­lást követett el. Ezen hírre vonatkozólag Vécsey Ervin hadnagy ma reggel egy-két napilapban nyilatkozatot tett közzé s ebben valótlan rágal­maknak jelenti ki a közlemény tartalmát s ta­gadja, hogy ellene körüző­ levél adatott volna ki. Végül­ tudatja, hogy a közlemény szerzője ellen, akit egy uzsorásban vél felismerni, megindítja a rágalmazási és becsületsértési sajtópert. A had­nagy ur nyilatkozatára cáfolatul leközöljük a budapesti büntető törvényszék köröző­ levelét: Ismeretlen helyen tartózkodó Vécsey Ervin ellen, aki alaposan gyanusíttatik, hogy 1905 évi február hó 1-én Bécsben azon célból, hogy magának jog­talan vagyoni hasznot szerezzen, Jansner Károlyt, a Grand Ilotel portását, ravasz fondorlattal téve­désbe ejtette és ezáltal annak kétszáz korona kárt okozott (Btk. 379. §.), a nyomozólevél kibocsátása elrendeltetett. Minthogy terhelt, akinek személy­leirása alább közöltetik, az eljárás során megszö­kött, felhivatnak az összes birói és közigaz­gatási hatóságok, hogy a terheltet tartóz­tassák le s a legközelebbi kir. járásbíróság vagy kir. ügyészség fogházába szállítsák s erről a buda­pesti kir. büntető törvényszéket értesítsék. Sze­mélyleirása: születési helye Zombor, kora 28 éves, vallása róm. kat., foglalkozása nyug. huszárhad­nagy, beszél magyarul és németül, nagysága közép, arca hosszas, haja barna, szemöldöke barna, szeme barna, orra rendes, fogai jók, szakálla bo­rotvált, ruházata tiszti, vagy polgári. 32863/906. Budapest, 1906. évi julius hó 26-án. Kir. tvszék. Ezek után a hadnagy úr bátran megindíthatja a rágalmazási sajtópert a büntetőtörvényszék vizsgálóbirája ellen, aki készséggel el is vállalja majd a törvény előtti felelősséget. (§) A zilahi kasszafurók. A nagykárolyi, kisvárdai, szászrégeni és zilahi milliós kassza­fúrás ismeretes bűnügyében váratlan fordulat állt be a minap. A királyi ügyészség letartóztatta Zember Márkus sajómogyorósi lakost, akire a zi­lahi börtönben fogva levő egyik betörő azt a vallomást tette, hogy nála a kasszafúrók a fent megnevezett adóhivatalokból ellopott pénz­ből ötvenkétezer koronát helyeztek el. A testvéröccsével letartóztatott Zember hosszas vallatás után beismerte a fegyenc vallomásá­nak igazságát. A már másfél év óta fogságban levő betörők ügyében a debreceni királyi ítélő­tábla is határozott és pedig úgy, hogy az összes elítéltek büntetését felemelte. Talismann Márkusnak, a banda fejének és szervezőjének 8 évi fegyház­büntetését 10 évre emelte fel, ugyancsak fel­emelte Brukmann József büntetését 5 évi fegy­házról 6 évre, Weltmann Mórét 3 évről 4 évre. A törvényszék felmentő ítéletét is megváltoztatta a tábla. Mózes Mórnét, akit a zilahi törvényszék felmentett, bűnpártolás miatt 4 havi fogházra ítélte; férjének, Mózes Mórnak és Vigdorovics Adolfnak büntetését a vizsgálati fogságban eltöl­tött 1 és fél évvel kitöltöttnek vették. TŐKE ÉS MUNKA. A kizárt ácsmunkások kitartanak rendület­lenül. Az ácsmesterek már azt sem tudják, hogy mihez fogjanak s füt-fát segítségül hívnak, hogy a kátyúból kikerülhessenek. A Popper cég szin­tén kizárta segédeit s most a Pesti molnárok és sütök gőzmalmában tető nélkül áll egy sürgősen elkészítendő munkája. Popper a malomigazgató­sághoz fordult segítségért, amely most úgy tün­teti fel a dolgot, mintha a félbenmaradt építke­zést házilag végeztetné s ezzel az ürüggyel akar munkásokat szerezni. E célból a következő tar­talmú leveleket küldözgeti szét azon munkások­nak, akiknek címét ismeri.

Next