Népszava, 1910. november (38. évfolyam, 259–284. sz.)
1910-11-01 / 259. szám
1910 november 1. NÉPSZAVA Ennek az állításnak nyilvánvalóan az volt a célzata, hogy a tanítók visszatartassanak a felekezetiesen állami oktatásért küzdő egyesülettől. Az igaz, hogy a Szabad Egyesület másféle hazafiságot vall, mint a papcselédek, tudniillik a népért és nem az ezerholdasokért és papokért való hazafiságot. Ami pedig a vallásellenességet illeti, az buta koholmány. Elvégre, aki azt mondja, hogy a vallástanítás nem való az iskolába, az még nem okvetetlenül vallásellenes. A Szabad Egyesület pedig ezt mondja és azzal, hogy az iskolán kívül milyen legyen a vallás szerepe, egyáltalában nem törődik, mert az nem tartozik reá ... És anarchizmus? Hát az Alpári-féle alakoknak van sejtelmük arról, hogy mi az az anarchizmus? Persze, a Szabad Egyesület tisztában van azzal, hogy Alpári tanfelügyelő berzenkedésének mi a célja. Éppen azért hatalmasan a körmére ütött a nevezett urnák. Az „Új Korszak", az egyesület hivatalos lapja most megjelent számában a következő nyilatkozatot hozza: A királyi ember hazudik és rágalmaz. Alább részletesen foglalkozunk az egri közgyűlés lefolyásával és nekem itt csupán a „Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete" nevében van néhány komoly szavam Alpári Lajos kir. tanfelügyelőhöz, aki — az összes lapok egybehangzó és cáfolatlan híradása szerint — azt állította az egri gyűlésen, hogy egyesületünk hazafiatlan, vallásellenes és anarchisztikus működést fejt ki. Kötelességemnek tartom azt kijelenteni, hogy Alpári tanösfigyelt, amikor ezeket állította, gyalázatosan hazudott és hitványul rágalmazott, Írtam pedig e szokatlan és ízlésemmel nagyon ellenkező sorokat azért, hogy bíróság előtt bizonyíthassam a királyi ember eljárásának alávalóságát. Zigány Zoltán: Nagyon helyes dolog, hogy a progresszivista tanítók egyesülete erélyesen szembeszáll a papcselédek rágalmaival. És most már érdeklődéssel várjuk a sajtópert, melyet a királyi ember indítani fog. Biztos a psiktum. Természetesen Horvátországban, a most lezajlott választások után s annál inkább is biztosabb, mert a paktumot ellenző radikális koalíciósokat sikerült kibuktatni kerületeikből a saját párthíveiknek. Mindegyik enni akar a hős matadorok közül, a koalíció emlegeti a „békés együttműködést" s olyan hangsúlyozással emlegeti, mintha ezzel az országnak szolgálna és elveinek hozna áldozatot. Egy zágrábi jelentés szerint a „komoly és higgadt elemek" óhajtják a bánnal való megegyezést, már csak azért is, mert különben a horvát tartománygyűlés nem lesz munkaképes és a bán abba a kényszerhelyzetbe jutna, hogy ismét föl kellene oszlatni a Labort. A bán programmjával megválasztott képviselők fogják alkotni azt a magot, amely köré csoportosulnak majd mindazok a pártok, amelyek a kiegyezés alapján állva, mint kormányzó többség tekintetbe jöhetnek. Hogy mikor indulnak meg ez irányban a tárgyalások, most még nem lehet tudni. A bán Budapesten jelentést fog tenni a miniszterelnöknek a választások lefolyásáról és a keletkezett helyzetről s ez alkalommal meg fogják állapítani a tartománygyülés összehívásának határnapját is. Hír szerint a tartománygyülés még november 20-ika előtt fog összeülni. Legelőbb a megalakulás és a mandátumok igazolása fogja a Labor idejét igénybe venni s ezenközben indulnak meg a tárgyalások az egységes párt alakítása érdekében és csak ha e tárgyalások nem vezetnének eredményre, áll elő az a helyzet, hogy a bán kénytelen lesz új választásokhoz folyamodni. Hite jár Zágrábban, hogy a koalíciónak a bánhoz való közeledéséről csak az esetben lehet szó, ha a bán abban a helyzetben lesz, hogy teljes garanciát nyújt aziránt, hogy még az indemnitási vita előtt a szolgálati pragmatika módosítását keresztül viszi; hogy a kiegyezés elleni sérelmek megszűnnek és hogyha a horvát tartománygyűlés parlamenti jellegét biztosítja. A parasztpárt a bán politikáját fogja támogatni. Ennek jeléül tekinthető az, hogy a párt vezére, Radics István hétfőn meglátogatta Tomasics bánt, akivel hosszabb ideig értekezett. A hétfői pótválasztáson egyébként ismét két kormánypártit és egy parasztpártit választottak meg. Egy kis összehasonlítás. Havas Mór főmérnök egy hosszabb munkában foglalkozik a Máv. 1908. évi jelentésével. Ebből közöljük a Magyar Vasutas nyomán a következő összehasonlítást: x Egy-egy alkal- Emel-1Vumvacuit összes alkalmazottak mázott átlag- kedés 11 dbal létszáma javadalmazása százamárkalékban 1893 1908 1893 1908 Magyar 59.172 100.226 829 1203 45 Osztrák 60.709 177.191 880 1023 16 Porosz-hesseni 277.684 486.575 1207 1542 28 Bajor 34.142 55.830 1447 1589 9 Szász 33.820 45.008 1169 1554 33 Németalföldi 13.043 20.118 969 1266 31 Román 17.270 24.697 811 990 22 A Máv személyzete ma átlagban jobban fizetett ember a hivatalos kimutatás szerint, mint a szomszéd Ausztriában és Romániában, de rosszabbul fizetett, mint a német államvasutaknál. Az átlagjavadalmazás államvasutainknál ugyan legnagyobb emelkedést mutat, de ezzel szemben tényként megint állítható, hogy a megélhetés viszonyai az elmúlt 15 évben sehol sem drágultak meg oly arányban, mint éppen nálunk. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy szociális kedvezményben a külföldi vasutak többet nyújtanak alkalmazottaiknak s egyéni szabadságukból sokkal kevesebbet rabolnak el tőlük, munkával nem terhelik annyira túl őket. Végeredmény: kevesebb karambol, egészségesebb, munkabiróbb személyzet. A delegáció. Bécsből jelentik, hogy a magyar delegáció külügyi albizottsága hétfőn délelőtt ülést tartott, amelyen az előadó bemutatta jelentését. Az albizottság a jelentést a gazdasági politikára vonatkozó rész kihagyásával elfogadta. Azután a külügyi osztályfőnök adott felvilágosítást a külföldi osztrák-magyar kereskedelmi kamarák és a londoni tengerészeti konferencia dolgában. A kereskedelmi kamarákra vonatkozóan az osztályfőnök kifejtette, hogy ezek nem külügyi szervek s elnevezésük csak gazdasági érdekközösséget fejez ki, mint például az angol-osztrák bank. A magyar delegáció négyes albizottsága november 7-én kezdi meg tárgyalásait, míg a magyar delegáció első plenáris ülése kedden, november 8-án délután lesz. A drágaság ellen. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés választmánya legutóbb elhatározta, hogy az egyesület országos akciót indít a drágaság ügyében. Vasárnap az Omke vidéki kerületeinek vezetésével három helyen tartottak gyűlést ebben a kérdésben. Szegeden az összes ipari és kereskedelmi testületek, a magánhivatalnokok és kereskedelmi alkalmazottak egyesületei képviseltették magukat az ülésen, amelyet Szarvady Lajos kamarai elnök vezetett. Megnyitó beszéde után dr. Szende Pál, az Omke központi főtitkára ismertette az élelmiszerdrágaság ügyét, majd Perjéssy László kamarai titkár indítványára elfogadták a határozatot, amely követeli a Szerbiából való élő állatbehozatalt. Elhatározták, hogy úgy a város, mint a megye országgyűlési képviselőit, úgyszintén a törvényhatóságokat megkeresik a mozgalom támogatása végett. Pápán a városháza nagytermében folyt le az ülés, amelyet zsúfolásig megtöltött a kereskedők, iparosok, köz- és magántisztviselők és kisgazdák köréből megjelent nagyszámú közönség. Steinberger Lipót ügyvéd elnöki megnyitója után Beck Géza, az O. M. K. E. helyettes főtitkára tartott hosszabb előadást az élelmiszerdrágaság kérdéséről. Dr. Fehér Dezső nyújtotta be erre a határozati javaslatot, amelynek alapján a gyűlés egyhangúlag az élőállat-behozatal engedélyezése mellett foglalt állást és az élelmiszerdrágaság enyhítésére alkalmas további reformokat sürgeti. Dr. Antal Géza orsz. képviselő különösen a kiviteli refakciókat tartja károsnak. A baj fő okának elhibázott gazdasági politikánkat ítéli. Mélyreható intézkedéseket sürget, ígéri, hogy törvényhozói minőségében a legjobb erejével működik közre a szanálás munkájában. Klein József nagybérlő és Kellner Vilmos húsiparos több speciális okra mutatott rá, amelyek a húsdrágaságot előidézik. Végül Mészáros Károly, Pápa város polgármestere ismertette a miniszterelnöknek a városok deputációjához intézett válaszát. Az újvidéki kerület Kron Károly elnöklete alatt tartott ülésén Balkányi Kálmán dr. központi titkár ismertette az élelmiszerdrágaság tárgyában teendő lépéseket. Frank Gyula és Gold Béla felszólalása után egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatot. A gyűlésen jelen volt Slezák Lajos országgyűlési képviselő is. Vasárnap este a drágaságról tartott előadást Pásztor Mihály a Galilei-körben. Fejtegetései során arra az eredményre jutott, hogy a magas agrárvámoknak nagyobb részük volt a drágaság előidézésében, mint a depekorációnak (az állatállomány csökkenésének) és a szertelen állatexportnak. Normális vámokkal, a fogyasztók millióinak a gyomor és zseb érdekeit is szolgáló kereskedelmi és vámszerződésekkel paralizálni lehetne azokat e bajokat, amelyeket a természet szeszélye és az előre nem látó gazdálkodás idéz elő. Az állatexport túlhajtásának nagy része volt abban, hogy állatállományunk lerongyolódott, mert igaz ugyan, hogy az állatexport az ország egyik fő jövedelmi forrása, amely tavaly is csaknem 200 millió korona külföldi pénzt hozott be az országba, de viszont az is kétségtelen, hogy ezt a 200 millió koronás jövedelmet drágán fogjuk megfizetni, mert odáig jutottunk, hogy a következő néhány esztendőben már nem lesz mit exportálni és elesünk az eddigi jövedelemtől. A gazda éppen úgy meg fogja érezni a bajt, mint a fogyasztó, mert nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is erősen megromlott a szarvasmarha-állomány. Ezek az állapotok pedig odavezetnek, hogy a jövő esztendőben még drágább lesz a húl, mint az idén. Régebben a szerb állatimport annyira-amennyire paralizálta a szertelen export káros hatásait. Az agráriusok azonban követelték az agrár védővámokat és a szerb határ elzárását, azzal érvelvén, hogy a szerb import tönkreteszi a magyar állattenyésztést. Nos, a mai állapotok meghazudtolják az agráriusok igazságát, mert a szerb határt lezárták és a magyar állattenyésztés tönkrement. Nálunk csődöt mondott az az igazság, hogy az export fokozása fokozza a termelést is. Nálunk az abszurdumig fokozott export tönkretette az állattenyésztést. A mai szomorú állapotok pedig addig nem fognak megjavulni, amíg a kereskedelmi és vámszerződések megkötésénél a kormányok nem lesznek tekintettel a fogyasztók millióira is. A szerb állatimport eltiltása segített megdrágítani a húst; a búza autonóm vámja tavaly 8,9 fillérrel drágította meg a kenyér kilóját; az őrlési forgalom beszüntetése 1*10 koronával olcsóbb búzaárak mellett a régi árakhoz képest 7 koronával drágította meg a barna liszt árát és 5 koronával drágította meg a korpa árát, a hizlalás egyik főeszközét. A hizlalás másik főeszközét, a kukoricát, szintén a magas vám nem engedi át a határon. Ilyen viszonyok között az istállóhizlalás természetesen nem fizeti ki magát. Gróf Khuen Héderváry Károly miniszterelnök szombaton megmagyarázta a főváros küldöttségének, hogy a húsdrágaság oka az, hogy a húskereslet nagyobb mértékben emelkedett, mint a kínálat. Megszaporodtak a húsevők, ami megjavult kereseti viszonyokra mutat. Mivel pedig a húsfogyasztás a jólét mértéke, ennélfogva a miniszterelnök okoskodása szerint a húsdrágaság tulajdonképpen örvendetes jelenség. A miniszterelnök okoskodása azonban legföljebb azt bizonyítja, hogy Héderváry gróf ötletes ember, de igaza nincs. Nincs igaza," mert az utolsó tíz esztendő alatt az állatállomány jelentékeny mértékben nem emelkedett, ellenben két millióval gyarapodott a lakosság száma. Szóval, viszonylagosan ma kevesebb a húsfogyasztó Magyarországon, mint volt tíz esztendővel ezelőtt. Nálunk nem emelkedett a húsfogyasztók száma, ellenben a húsállomány csökkent. Mégpedig sok minden egyéb okon kívül azért csökkent, mert Ausztriában, Németországban és Olaszországban a nagy ipari föllendüléssel, a nagy indusztrializálódással és a kultúra fejlődésével igenis emelkedett a jólét, emelkedtek az igények és javultak a kereseti viszonyok. Most tehát Ausztria, Németország és Olaszország több vágóállatot visz el tőlünk, mint eddig vitt, ezért jut nekünk kevesebb, ezért kell nekünk drágábban megfizetnünk a húst. Ezen a visszásságon olyan kereskedelmi és vámszerződésekkel lehetne segíteni, amelyek nem egy érdekcsoportot protegálnak, hanem a fogyasztók zseb- és gyomorérdekeit sem hagyják figyelmen kívül. Itt tehát csak egy segítség van. Szervezkedjenek a fogyasztók is. 1917-ben lejárnak a kereskedelmi és vámszerződések. Már most hozzá kell tehát fogni, hogy ezeket a szerződéseket ne a mostani igazságtalan alapon kössék meg újra. Az előadáshoz hozzászóltak Pfeifer Sándor, Bergstein Béla és mások. * Temesvár város törvényhatósága közgyűlést tartott, amelyen foglalkozott a húsdrágaság kérdésével is és elhatározta, hogy csatlakozik a fővárosnak a kormányhoz intézett kérelméhez, amely kéri a szerbiai állatbehozatal megengedését. A fiumei kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők egyesülete széleskörű mozgalmat indított az argentínai hus behozatala mellett. A tisztviselői egyesületekkel tartott előzetes konferencia alapján elhatározták, hogy november 6-án ez ügyben nagygyűlést tartanak. * 3 Rövid belpolitikai hírek. A képviselőház szombaton, e hó 5-én ülést tart, hogy az igazságügyi bizottságban a polgári perrendtartásról szóló jelentését átvegye. A bizottság hétfőn fejezte be a tervezet tárgyalásait.