Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-26 / 206. szám
1914 augusztus 26. TWT--1 „-',r * NÉPSZAVA '•:... jött hír a régebbi, lüttichi bombázásról: a német ágyuk olyanok és úgy dolgoznak, hogy semmiféle erőd ellent nem állhat azoknak. De Lüttichen és Namuron kívül számba vehető erőd amúgy sincs Belgiumban. Hogy a németeknek Belgiumon keresztül való rohamát megértsük, tudnunk kell, hogy Lüttichtől Namurig légvonalban jó 50 kilométer, Brüsszel és Namur között jó 60 kilométer, Lüttich és Brüsszel között jó 90 kilométer a távolság. .*. * * A németek belgiumi hadjárata. * Namur-ben, Namur a németeké! (Berlin, augusztus 25. érkezett délután 2 óra 30 perckor. — „Magyar Távirati Iroda".) A nagy vezérkar közli : A namuri erősségek öt erődje és a város birtokunkba jutott. Négy erődöt még lövetünk. Ezek eleste is küszöbön van. — Stein, főhadiszállásmester. .*. * * JVamun (így kell olvasni: Xamar, flamandul: Namen) az ugyanilyen nevű belga tartomány székvárosa a Sambre és a Maas folyók összefolyásánál. Csomópontja annak az öt vasúti vonalnak, amely Brüsszel, Littich (Liége) (és vele Aachen és Köln), Luxemburg, Charleville (Reims) és Charleroy (Páris) felé visz és egyik főállomása a Köln—Páris és Brüsszel—Luxemburg-i nagyon fontos vonalnak. 1904-ben12.000 lakosa volt. Namur nagyon régi erődítés és nagyon gyakran ki volt téve ellenség támadásainak. XIV. Lajosnak a Németalföld ellen intézett támadása után báró Cochorn, az akkori idők leghíresebb várépítésze olyan erős kőfallal vette körül, hogy általában bevehetetlennek hitték. XIV. Lajos 1092-ben mégis újabb támadást intézett ellene, amelyet Vauban híres hadvezér vezetett. A támadásban a luxemburgiak és a spanyolok is résztvettek, de így is csak hosszú, hősies küzdelem után sikerült a várat megszállaniuk. Namur föladásáért a németalföldiek azangolokat okolták. III. Vilmos angol király ugyan megjelent csapataival a harctéren, de minden érdemleges összeütközéstől visszatartotta őket. A németalföldieknek ez időtől fogva minden igyekezete Namur visszafoglalására irányult. 1695-ben látták erre elérkezettnek az időt és három hónapig tartó, szakadatlan, a legnagyobb vehemenciával folytatott ostrom után a franciák kivonultak a várból. Namur 1715-ben ismét új lakosokat kap. Az angolok hollandusokat telepítettek le és ezzel megalapozták a mai Hollandiát. A tizennyolcadik században Namur vára többször cserél urat. 1746-ban a franciák visszafoglalják, 1792-ben az osztrákok kezére került, akik 1794-ben a francia támadás elől ismét kapitulálnak és Namur újból francia birtok. A franciák lerombolták az erődítmény külső falait és az a vaserősségű falaitól megfosztott város húsz éven át egy francia járás székhelye volt. ,1815-ben Napóleon csapatai Namur alatt ütköztek meg a porosz derékhaddal és Belle-Alliancig voltak kénytelenek hátrálni. Namur utcáit akkor több ezer holttest borította. Azóta Namur várának erődítményeit újból kijavították és megerősítették. — Namur elestével szinte egész Belgium német kézen van. Lüttichben a fegyvergyár a németek számára dolgozik, Brüsszelt német katonák szállták meg és a német vasutak rendesen visznek Belgiumba. Belgiumon át most márteljesen szabad az út Franciaországba... * Lüttichben. A borzalmas hatású bombázást (Berlin, augusztus. 25. — „M. T. I.") a Wolffügynökség jelenti. A berlini lapok a vezérkar engedelmével Lüttich várának Louein nevű páncélerődítményeiről fényképeket tesznek közzé, amelyek a német nehéz tüzérség munkájának borzalmas hatáláról adnak hű képet. A nagyközönség most először értesül a 42 centiméteres ostrommozsarak létezéséről, amelyek közül egy is elég arra, hogy a legerősebb betonpáncélt átüsse. Nyilván ezek a lövegek voltak azok, amelyekről a főhadiszállásmester közölte, hogy az ellenség nem ismerte őket. Az a körülmény, hogy békeidőben képesek voltak ilyen ágyukat készíteni, anélkül, hogy a külföld erről tudomást szerzett volna, a legfényesebb bizonyítéka annak a kötelességérzetnek, amellyel a háborút békeidőkben előkészítették, helyezett akadályokat eltávolítani és csapatainkat a legjobban támogatni, hogy ezek teljesíthessék az ellenséges országban kétszeresen nehéz feladatukat. 5. Tilos az utcán való csoportosulás, a harangozás, vagy pedig az ellenséggel bármi módon való érintkezés. 6. A lakosság köteles a birtokában levő mindennemű fegyvert két órán belül a polgármesteri hivatalban leadni. 7. A polgármester, a lelkész és a város négy tekintélyes polgára azonnal köteles nálam jelentkezni, hogy túszokul szolgáljanak a csapatok ittartózkodásának ideje alatt. Ezen feltételek mellett — ismétlem — a lakosság élete és magánvagyona teljesen biztos. Az a szigorú fegyelem, amelyhez csapataink szoktak, lehetővé teszi még azt is, hogy egyetlen lakos se legyen kénytelen dolgait elhanyagolni vagy tűzhelyét elhagyni. Másrészt a legszigorúbb rendszabályokat alkalmazom, mihelyt a megemlített feltételeket nem teljesítik. Ebben a tekintetben elsősorban a túszokat veszem elő. Azonkívül agyonlövetem, akit fegyverrel a kezében találunk vagy valamely csapatunkal szemben ellenséges cselekvésen érünk. Végül az egész város felelős minden egyes lakosának a cselekedeteiért és így jól teszi, ha kölcsönös felügyeletet gyakorol, hogy megóvja a lakoságot azoktól a kellemetlen következményektől, amelyekkel az ellenséggel való együttműködésnek szükségszerűen járnia kell. * ••«• .... ••... II. A lüttichi túszok. (Berlin, augusztus 21. — A Vorwärts-ből.) Lüttich (Liége) elfoglalása után a német sereg birtokába vette a várost és mert az első órákban a város polgárai közül többen orozva rálőttek a német katonákra, a város tíz legelőkelőbb polgárát őrizet alá helyezték és túszokat fogva tartják. A város polgármestere, Henault, ezt a következő hirdetményben közölte a polgársággal:— A városi tanács figyelmezteti mindazokat a polgárokat, akik ezidő szerint Littich város területén tartózkodnak, hogy a haditörvényszék szerint szigorúan tilos civilszemélyeknek oly tényben résztvenni, amely a várost megszállva tartó német katonaság bármelyik tagja ellen irányul. Minden támadás, amelyet nem katonai egyenruhába öltözött személy intéz a német katonaság ellen, nemcsak a támadóra nézve, jár súlyos következményekkel, hanem a város többi polgárát is nagy veszedelembe dönti. Különösen azokat a polgártársainkat, akik a német csapátok parancsnoka által a citadellában túszul tartóznak. A város polgárainak nyugodt magatartását garantáló tíz túsz a következő: 1. Kutten (Littich püspöke), 2. Kleyer (polgármester), ?. Gregoire (képviselő), 4. Flechet (szenátor), 5. Van Zuylen (szenátor), 11. E. Feltzer (szenátor), 7. Coleaux (szenátor), 8. De Pauthiere (képviselő), 9. Van Hoegaerden (képvise), 10. Falloise (bírósági ülnök). — Kutten püspöknek és Kleyer polgármesternek megengedték, hogy a citadellát elhagyhassák, azonban ők is mint túszok, a katonai parancsnok rendelkezésére állnak. A város polgárságának és a túszoknak érdekében figyelmeztetjük mindazokat, akik polgárőrszolgálatot teljesítenek, hogy fokozott figyelemmel őrködjenek, nehogy a német katonaságnak a város területén bántódása essék. Közhírré tesszük, hogy a város német katonaságának parancsnoksága elrendelte, hogy azok a magánszemélyek, akiknek fegyver és muníció van birtokukban, azt haladéktalanul szolgáltassák át a katonaságnak, mert ellenkező esetben rajtakapás estén agyonlövetnek. Henault polgármester hirdetményének megjelenése óta a lüttichi polgárság példásan viselkedik. A nmet csapatok kiáltványa a meg-szállt városok lakosságához. (Berlin, augusztus 24.) A ,,Norddeutsche Allgemeine Zeitung" szerint a német csapatok parancsnokai a következő szövegű kiáltványt intézik a megszállott ellenséges városok lakosságához : Polgárok ! A német hadsereg egy csapatteste vezetésem alatt megszállta az önök városát. Miután a háborút csak a hadseregek folytatják egymás között, életük és magánvagyonuk biztosságáért minden módon kezeskedem a következő feltételek mellett : 1. A lakosság szigorúan tartózkodik a német csapatokkal szemben való mindennemű ellenséges cselekedettől. 2. A lakosság szállít élelmiszereket és takarmányt embereink és lovaink számára. Minden szállítmányt azonnal ércpénzben kifizetünk, vagy pedig utalványt állítunk ki, amelyek kiegyenlítését a háború befejezésével garantáljuk. 3. A lakosság kötelessége katonáinkat és lovainkat a legjobban elszállásolni és házaikat éjjel kivilágítani. 4. A lakosság kötelessége az utakat járható állapotba helyezni, minden, az ellenségtől el * Belgiumi hírek. Német élet Belgiumban. (Berlin, augusztus 25.) Az egész belga sajtó, kivéve az antwerpenit, német nyelven jelenik meg. (Berlin, augusztus 25.) A „Nemzetközi Távirati Hírlap" jelentése. A német birodalmi bank a legközelebbi napokban megkezdi működését Lüttichben és Brüsszelben. A belga pénzintézetek teljesen beszüntették működésüket. A legnagyobb belga bankok egyike, a Société General de Liége nem is fogja többé megnyitni pénztárait. Vandervelde Parisban. (Berlin, augusztus 21.) Németalföldi lapok jelentik, hogy Vandervelde, aki a háború kezdetén a belga kormány tagja volt, Párisba utazott, hol Poincaré köztársasági elnök és Viviani miniszterelnök kihallgatásán fogadták. Poincaré és Viviani csodálattal szóltak a belga nép magatartásáról. Vandervelde a kihallgatás után visszautazott Antwerpenbe. A belga királyról. (Bécs, augusztus 25.) A „Neue Freie Presse" jelenti Berlinből. Albert király, akiről ellenőrizhetetlen hírek keringenek, szombat óta Antwerpenben van. Az antwerpeni kikötőben az Ostender Dover-i vonal két gőzöse áll készenlétben, hogy a királyi családot a legvégső szükség esetében Angliába vihesse. 3 A franciaországi hadjárat. * Hírek a háborúból. Francia híradás — francia vereségről. (Páris, augusztus 25. — „Magy. Távirati Iroda".) E hó 24-én, éjjel 11 órakor hivatalos kommünikét adtak ki, amely a következőket mondja: A Maastól nyugatra álló hadseregünket a németek megtámadták. Hadseregünk a támadással szemben csodálatraméltó módon helytállt. Két francia hadtestet, amely előnyomult, rendkívül gyilkos tüzeléssel fogadtak. A két francia hadtest nem tágított, miután azonban a porosz gárda ellentállásba ment át, vissza kellett vonulniuk, de előbb az ellenségnek óriási veszteségeket okoztak. A Maastól keletre a francia csapatokat, amelyek nagyon nehéz területenvonultak előre, hevesen megtámadták és erős harc után vissza kellett vonulniok.