Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)
1914-09-12 / 223. szám
3914 szeptember 12. NÉPSZAVA A berlini tőzsde és a háború. (Berlin, szeptember, 11.) Kapcsolatban a nyugaton és keleten, de különösen Keletporoszországban kivívott eredményekkel, valamint a verduni sikerek következtében a tőzsde hangulata ma igen bizakodó volt. Hindenburg tábornok eljárása és sikerei jogosulttá teszik azt az általános reményt és kívánságot, hogy Keletporoszország területe mihamarább tisztíttassék meg teljesen az ellenségtől. Külföldi bankjegyek, valamint a magánleszámítolási pénzpiac tételei változatlanok maradtak. * # * A nyuga teynek a harcok Páris alatt. — Éhínség előtt a francia főváros. gőztösök. — Háború a gyarmatokon. Páris alatt egyre nagyobb arányokat öltenek a harcok. 'A németek nagy erővel támadnak, a franciák a kétségbeesés elszántságával védekeznek, sőt ahol lehet, ők maguk lépnek föl támadólag.A német előnyomulást azonban nem igen lehet föltartóztatni; a német lovasság — egy Rotterdamon ott érkezett távirat szerint — már bevonult a Szajna mellett — és Páristól mintegy 130 kilométerre. — fekvő Troyes-ba. Az ostrom előtt álló Páris éhínségnek néz elébe. Hasonló siralmas helyzetben van Belgium, az ostendei menekültek borzalmas dolgokat beszélnek az ország állapotáról. A tengeren hajók hajók után sülyednek el és meg kell állapítani, hogy a legtöbb és legsúlyosabb veszteség idáig a hatalmas angol tengerészetet érte. Európán túl, a gyarmatokon egyre 'élénkebb mozgolódás tapasztalható és nagyon komoly akciónak látszik 'Japánnak Csingtau ellen intézett támadása is. * .* A' nyugati harctéren a stratégiai helyzet nagyjában ez. A németek, mint ismeretes, több nagyobb seregre oszolva nyomultak be Franciaország területére. • Egyik seregük, az, amelyik északkelet felől törekszik Páris felé és amelyik előrenyomuló útjában La Fére-t, Laon-t és Reims-t elfoglalta, s pár nap előtt, fölvonulása közben, kisebb csapatot tett előre Páris irányába. Ez a kisebb német csapat volt az, amelyet a franciák Páristól keletre túlnyomó nagy erővel megtámadtak. A német csapat Meaux és Montmirail között két napig föltartóztatta a támadó francia sereget, de amikor a franciák új és jelentékeny megerősítést kaptak, a német csapatok rendben visszavonultak, anélkül, hogy a franciák üldözték volna őket. Ugyanakkor a német trónörökös hadserege a Verdun-től délnyugatra fölállított, megerősített francia sereget megtámadta és a Verdun-től délre eső erődítéseket (részben a Marne nyugati és részben a Meuse mindkét partján) erős ostrom alá fogta. A németeknek ezzel a merész hadmozdulattal nyilván az volt a céljuk, hogy a Marne és Meuse között fölállított francia hadsereget elvágják a Páris védelmi vonala mentén csoportosított francia seregektől. Más szóval, hogy beékeljék magukat a francia sereg keleti és nyugati frontja közé. Ha a németeknek ez a taktikája sikerül, akkor a francia hadseregnek erre a részére a biztos megsemmisülés vár, annál is inkább, mert a trónörökös serege Verduntől délnyugatra a már említett ellenséges hadállást heves támadás után elfoglalta. Mindebből nyilvánvaló, hogy a németek Parissal, a Páris védelmére fölállított sereggel minél gyorsabban akarnak végezni. .* *' * Háborús franciákkal. * A hadárat hírei. Német lovasság Troyes-ban. (Berlin, szeptember 11.) A „Vossische Zeitung" Rotterdamon át azt a hírt kapta, hogy a német lovasság már bevonult a Szajna mellett fekvő Troyes-be.Troyes Paristól mintegy 130 kilométerre délkeletre fekszik, egyenes vonalban délre Reimstől. A fenti jelentés nem mondja meg, hogy a német lovasság bevonulása Troyes-be mikor történt. .Valószínű, hogy a Reimstől délre, a Marne alatt küzdő német seregnek (amely kétnapos csatát vívott a franciákkal), előre törtető lovas csapatairól lehet itt szó. Troyes — a kiejtése: Trou — egyébként az Aube departement fővárosa, püspöki székhely, nagy iparos város, vagy hatvanezer lakosa van. A városnak igen értékes műkincsei vannak. Mint katonai pont igen fontos és eként sokszor szerepelt már; 1811-ben például Schwarzenberg hadiműveleteinek egyik főtámasztéka volt. Katonai operációk szempontjából tehát egyformán fontos hely.) Páris alatt csaták dúlnak. (Milano, szeptember 11.) Az olasz lapok tegnap táviratokat kaptak Parisból a főváros környékén megkezdődött ütközetekről. E jelentések szerint a nagy csata javában dúl, rekkenő hőségben harcol a védősereg, amelynek harcikedve a képzelhető legjobb. A francia főhadvezetés hivatalos jelentéseket adott ki a francia sereg egyeselentékenyebb sikereiről. A nagy nyilvánosság Franciaországban ezekre a hivatalos jelentésekre van utalva, egyébként semmit sem tudhat meg azokról az eseményekről, amelyek most Páris kapui előtt, végbemennek. Maga a főváros lázas erőfeszítéssel készül Párisesetleges ostromára. Francia foglyok a német szolgálatban. (Köln, szeptember 11.) A „Kölnische Zeitung" írja: Montmedynél a francia hadifoglyokat a németek arra használják, hogy az ottani alagutat szabaddá tegyék, amíg a német vasútezred új vonalak építésével foglalatoskodik. A német vasutak Montmedyig közlekednek. A francia Hadügyminiszter a csapatok magatartásáról. (Genf, szeptember 11.) A francia hadügyminiszter szeptember 7-én körözvényt bocsátott ki a parancsnokló tábornokokhoz, amelyben azt a fölszólítást intézi a csapatokhoz, hogy ne hagyják el magukat, ne csüggedjenek el, amint ezt számtalan helyőrség csapatainak magatartásában és fegyelmében észlelték. Minden katonának tudnia kellene, hogy többé nem rendelkezik magával, hanem mindenestül hazájáé. A franciák vesztesége északon. (Kopenhága, szeptember 11.) Londonból jelentik, hogy a „Manchester Guardian" haditudósítója nyolcvanezer emberre becsüli a franciák veszteségét azészaki határon. A francia katonák pusztításai. (Frankfurt, szeptember 11.) A „Frankfurter Zeitung" legutóbbi száma egy német katona előadását közli, amely nagyon jellemző a francia hadseregre. A francia hadvezetőség a belgákkal egyetértve, tudvalevőleg azt híresztelte, hogy a német katonaság, amerre átvonult, mindenütt pusztítást vitt véghez, falakat égetett föl és úgy viselkedett, mint valamikor a barbár hordák. Ezt alaposan megcáfolja a harctérről visszatért német katona, aki elmondja, hogy ha a német katonaság valamelyik községbe vonult, amelyből előzőleg a franciák eltávoztak, ott mindent elpusztítva és földúlva talált. A házakban a bútorok össze voltak törve, az élelmiszerek szétszórva hevertek a földön, a ruhaszekrények tárva-nyitva álltak és tartalmuk a földre volt szórva. A francia katonák, amikor a németek elöl menekültek, minden felszerelésüket eldobták, amelyet azután egyes községekben akartak pótolni, úgy hogy a lakosoktól erőszakkal szerezté be a szükséges holmikat. Egy bajtársa mesélte a most visszatért katonának, hogy sok helyen föl voltak törve a pénzszekrények is, amelyek mellett ott feküdtek a francia lovaskatonák lándzsái, amelyek így elárulták, hogy kik voltak a tettesek. Ezzel szemben nyilvánvaló a német csapatok tartózkodása minden rablástól és pusztítástól. Ha a franciák saját országukban pusztítanak és rabolnak, vájjon mit cselekednének idegen földön ! Ernessasx-masinirsigent hersag is Zesetti (Meiningen, szeptember 11.) Vilmos császár a szász-meiningeni herceggel táviratban közölte, hogy Ernő szász-meiningeni herceg, a Namur előtt elesett Frigyes szász-meiningeni herceg fia, a szász nagyhercegnő fivére, augusztus 20-án Maubeuge előtt elesett, ahol katonai pompával eltemették. Mérve a német katonákról* (Berlin, szeptember 9. — A Vorwärts jelentése. A római „Tribuna" Hervé Gusztáv egyik cikkéből a következő részleteket közli: Ha vannak a német hadseregben barbárok, akik egyenruhájukra gyalázatot hoznak, akik nőket és gyermekeket ölnek meg, szabad azért azt hinniuk, hogy minden német gyilkos és szörnyeteg? Hogy a francia hadsereg bátor, azt tudjuk valamenynyien. De szükséges-e azt hirdetnünk a népnek, hogy a porosz hadsereg gyávák seregéből áll! * Franciaországi Páris éhínség előtt. (Berlin, szeptember 11.) Hollardyan át jelentik: A párisi lapok vásárcsarnoki jelentéseiből kitűnik, hogy a hús- és főzelékfölhozatal nagyon csökken és a francia fővárost éhinség fenyegeti. A husinség tegnap válságos ponthoz jutott, ami abból is kitűnik, hogy nagy megrendelést tettek Angliában fagyasztott húsra. Nagy nyugtalanságot okoz az is, hogy nagy a rendőrhiány s a rend föntartása is egyre nagyobb nehézségekkel jár. Az utóbbi napokban hat apast tartóztattak le. Közöttük egy orosz is volt. (Turin, szeptember 11.) Parisból jelentik : A szajnai prefektus tegnapelőtt rendeletet bocsátott ki, amely szerint szigorú büntetés alá esnek azok, akik a szétosztott kérdőívekbe hamis adatokat írnak arra vonatkozólag, hogy hány gyermekük van, akit tejjel táplálnak. Továbbá, hogy fával, szénnel avagy petróleummal főznek-e. Egyidejűleg megtiltották és a hadijog szerint büntetik a gáznak fűtésre való használatát. A költözködő Franciaország. (Köln, szeptember 11.) Egész Franciaország képe olyan most, mint egy roppant nagy költözködés. Szeptember hetedikéig egy millió ember hagyta oda Párist. Ezelőtt Páris lakossága 3.400.000 embervolt, most valamivel több mint két millió. (Berlin, szeptember 11.) Bordeauxból jelentik, hogy a kormány odaérkezése óta a városban nagyon élénk élet fejlődött ki; megérkezett oda a francia főváros diplomáciai kara és igen sok párisi előkelőség. A köztársasági elnök a prefektúrán lakik, Viviani miniszterelnök a városházán, Millerand hadügyminiszter a hadtestparancsnokságon, Augagneur tengerészeti miniszter pedig a tengerészeti orvosi akadémián. Az idegen nagykövetségek is Bordeauxba székelnek, míg a követségek Arcahonban. A nagy fraancia újságok közül a „Temps", a „Matin", a „Journal" és a l'Humanité szintén átköltöztek Bordeauxba, hasonlóképen a „Daily Mail" párisi kiadásain. A szeptember 5-ikén tartott minisztertanács megállapította, hogy a lakosság mindenütt nyugodt és bízik a kormányban. Azutáni intézkedéseket tett, hogy a polgári lakosság életemmel kellőképen el legyen látva. • V 3