Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)
1914-12-02 / 313. szám
8 r. Husuzsora Aradon. Aradról jelentik a ,,Magyar Tudósító"-nak . Amióta Arad városa bezárta a hatósági husszéket, az aradi mészárosok indokolatlanul emelni kezdték a hus árát. Az áremelést oly nagy mértékben fizték az aradi mészárosok és hentesek, hogy a legutóbbi közgyűlésen több bizottsági tag indítványozta, hogy nyissák meg ismét a hatósági mészárszéket. A többség a hússzék beszüntetése mellett döntött, mmire a mészárosok ismét fölemelték a hús árát. A tanács hétfői ülésén ismét foglalkozott a kérdéssel és megállapította, hogy az áremelés indokolatlan. Erre kimondotta a tanács, hogy amennyiben a mészárosok és hentesek megmaradnak az indokolatlanul magas árak mellett, úgy a város belsejében megnyitják a hatósági bússzéket és üzemben tartják,még ha rá is fizetnek. A kérdésben még tanácskozni fognak az aradi mészárosokkal és hentesekkel. — Megijedtek a lovak. Székesfehérvárról jelentik: Kiss Andrásné úrhidai gazdálkodó felesége leányával és fiával kocsin Székesfehérvárra jött, hogy a kórházból hazaszállítsa sebesült katonafiát. A budai úton egy katonai automobil jött velük szembe, amitől a lovak megriadtak és elragadták a kocsit. Egy fordulónál a kocsi fölborult és a benne ülők az úttestre estek. Kiss Teréz 18 éves leány halálos sérülést szenvedett. Katonák szállították a kórházba. Kissnét és fiát is kórházba kellett szállítani. — Furcsa passzió. Hétfőn este a Dohányutca és Akácfa utca sarkán négy, mintegy 10—12 éves kisfiú görcsökben összeesett. A mentőket hívták, akik a Stefánia-gyermek-kórházba vitték őket. Itt kiderült, hogy mind négy holtrészeg. Később sikerült megállapítani azt, hogy a négy kisfiút a Klauzálutcában egy nő becsalta a korcsmába és ott leitatta őket. A rendőrség a nyomozást megindította. •—• Életuntak. Dr. Sz. Lajos kereskedelmi miniszteri tanácsos kedden délben a hivatalában főbelőtte magát. Súlyos betegen a János-kórházba vitték. — E. Sarolta 16 éves háztartásbeli nő a Ferenc József-rakpartról a Dunába ugrott. A közeli hajósok kimentették. A mentők szállították a Rókus-kórházba. — K. János 20 éves napszámos a Klauzál-tér 9. számúházban lévő korcsmában mellbelőtte magát. A Rókus-kórházba szállították. — Székesfehérvárról jelentik: Ganzt Manó 38 éves lovasberényi lókereskedő lakásán szivenlőtte magát és nyomban meghalt. A kereskedőnek egy nagyob üzleti vállalkozása balul ütött ki, ami annyira elkeserítette, hogy öngyilkosságot követett el. — Ki tud róla? Müller János őrvezető, 72.gye. 8. menetszázad, szeptember 6 óta nem ad életjelt magáról. Ha valaki valamit tud róla, úgy szíveskedjék értesíteni Müller Károlyt. Budapest, VIII. Baross utca 81, II. em. 25. .Mészáros Lajos beregszászi születésű, a 34. gye. menetszázadában indult el Kassáról az északi harctérre. Aki tud róla valamit, értesítse Zsiday Gyulát, Vinkota, Ilona-telep. — Kis József gyalogos, a 60. gye. 3. századában augusztus 1. óta nem irt aggódó családjának. Aki tud róla, értesítse Kis Józsefnét, Csepel, Erzsébet-utca 70, ajtó 5. — Összeégett cseléd. A Bulyovszky utca 21. szám alatti szolgálati helyén a kályhától kipattanó szikrától Konyut Mária 46 éves cselédruhája meggyulladt. Súlyos égési sebeket szenvedett. A Rókus-kórházba szállították. Napirend. Naptár: szerda, december 0. (Görög-orosz: november 39.) nap kél reggel 7 óra 20 perckor, nyugszik délután 4 óra 10 perckor. — A hold két délután1 óra 30 perckor, nyugszik reggel 7 óra 25 perckor. — A miniszterek nem fogadnak. — A harctéri sebesültek látogatása :a XVI. helyőrségi kórházban délután 1-től fél 4-ig ; a XVII. helyőrségi kórházban délután 1—3-ig ; a Vöröskereszt fölügyelete alatt álló kórházakban délután 2—1-ig ; a Shulabalparti kórházakban csíikis a sebesültek hozzátartozói számára délután 3—11-ig. — Múzeumok: Nemzeti Múzeum állattára 9-től 1-ig: Petőfi ház (Bajza utca 21), nyitva 30-től 2-ig. Belépődíj kedd kivételével 40 fillér. Ernst Múzeum (Nagymező-utca), nyitva 9—1-ig. Gyermektanulmányi Múzeum 9—52-ig és 4—7-ig. Mezőgazdasági Múzeum 3—1—1-ig. Tanszermúzeum 10—12-ig. Társadalmi Múzeum (Mária Valéria utca 12. szám) nyitva 30—12-ig. Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum , külkereskedelmi Hírszolgálat és közszállítási osztály 9—2-ig ; váza- és tarifairtály ;•—e-ig ; nyilvános szakkönyvtár 9—2 .... — Könyvtárak : Akadémiai Könyvtár ;»—7-ig: Ilgyeuimi Könyvtár 9—és "—S-ig ; Városi Nyilvános Könyvtár (grú£ Károlyi utca 8) 10—L-ig . Nemzeti Múzeum Könyvtára 9— 5-ig. Vodagecziai könyvtár, nyitva d. u. 8—7 óráig. — Statisztikai Könyvtár 10—1-ig. — Képtárak: Állandó téli kiállítás a Könyves Kálmán művészeti szalonjában (Nagymenő-utca 57—59). Nyitva egész nap. Belépődíj nincsen. A Szépművészeti Múzeum modern magyar képtára, nyitva 10—2-ig. — Jótékony névi képzőművészeti kiállítás I. Szépművészeti Múzeumban, nyitva 9—4-ig. Belépődíj 40 fillér. NÉPSZAVA lyl4 decem bear 'L Milyen lesz a gabona áralakulása a hatósági árszabás folytán * X német és magyar árszabás. — H ga~bona olcsóbb tesz a hatósági «firmff. Hinek lessz. belőle fto.se.na? Előző cikkeinkben ismertettük a hatósági árszabást és kimutattuk, hogy körülbelül mi lesz a gabona és lisztfélék hatóságilag megszabott, tehát legmagasabb ára Budapesten. Hangsúlyozzuk, hogy a hatósági árszabás legfőbb hibája az, hogy a legmagasabb árat túl magasan szabja, meg, búzánál körülbelül 10 koronával, rozsnál5 koronával drágábban, mint a megfelelő berlini ár. Ennek semmi jogosultsága nincsen ; a liszt keveréséről szóló rendelet a tulajdonképeni kenyérgabona túlságos fogyasztását úgyis korlátozza; ebből a szempontból tehát semmi szükség sincs ezekre a túl magas árakra. Viszont, ha a német agráriusok megelégszenek a 31,26 koronás búzaárral, a mi termelőink is meg lehetnének vele elégedve. Ezzel szemben nem hallgathatjuk el azt sem, hogy más szempontból a magyar és osztrák árszabás előnyösebb az áralakulásra, mint a német. A német árszabás ugyanis nem egyszer és mindenkorra szabja meg a gabona árát, hanem a 31,26 koronás búzaár csak most érvényes ; ellenben a későbbi hónapokban a legmagasabb ár lassan kint emelkedik, úgy hogy a jelen gazdasági év utolsó hónapjában — pontos adatok nem állanak rendelkezésünkre —, körülbelül 32—33 koronáig emelkedhet. Ez a fokozatos áremelkedés természetesen abba a helyzetbe hozza a gazdákat, hogy termésüket minden kockázat nélkül a gazdasági év végéig tartogassák, mert amit a kamatveszteség és száradás által veszítenek, azt az áremelkedés által megnyerik. Nálunk a dolog nem így áll. A magyar és osztrák rendelet a legmagasabb árat egyszer és mindenkorra szabja meg. Azok a gazdák tehát, akik eddig további áremelkedésre számítva, tartogatták terményeiket, most, miután meg lesz adva az áremelkedés végső határa, sietni fognak gabonájukon minél előbb túladni. A búza ára legföljebb 40,60 korona lesz Budapestre szállítva. Minden gazda tudja, hogy bármeddig tartja is búzáját, ennél többet nem kaphat érte. Érdeke tehát minél előbb túladni rajta, mert hisz az érte kapott pénzt kamatoztathatja. A kamatveszteséget a gazdasági év végéig a mai viszonyok között bátran az érték három százalékára tehetjük. Ezenkívül a gabona idővel veszít súlyából, beszáradás, elszóródás által. Végül, némi munkaköltségbe is kerül a tartása ; időnként át kell lapátolni, megforgatni, hogy meg ne romoljon, végül biztosítani kell tűz ellen. Súlyveszteséget, kezelési munkaköltséget és biztosítási díjat 2 százalékba számítva, a kamatveszteséget 3 százalékba, együttesen 5 százalékkal olcsóbban adhatja el ma minden számító gazda a gabonáját a hatósági ár alatt és még mindig éppen olyan jól jár vele, mintha a spekuláció végső határáig, az idei gazdasági év végéig tartogatná. Mivel pedig a mi gazdáink nagyon jól tudnak számolni, úgy véljük, hogy a gabona ára decemberben 4,5 százalékkal lesz olcsóbb, mint a hatósági ár, tehát a busa nem fogja elérni a 39 koronás árszínvonalat. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk a rendelet egy gyakorlati hiányára. .Aki fog történni a liszt árával, ha a gabona ára tényleg — amit szinte biztosra veszünk — mostanában 4—5 százalékkal olcsóbb lesz a hatóságilag megszabott legmagasabb árnál? Ki fogja ezt a különbözetet élvezni: a malmok vagy a fogyasztók? Mi lesz, ha a búza ára egyik hétről a másikra leszáll? A liszt ára ilyen esetben változatlanul a régi fog maradni? Avagy hétről-hétre vagy napról-napra fogják megszabni a legmagasabb árat, amennyiben az árszínvonalba legmagasabb árnál olcsóbb színvonalon fog mozogni? Mindezekre a kérdésekre a rendelet szövege alapján kielégítő választ adni nem tudunk. Még kevésbé látjuk tisztázva a kicsinybeni eladási árak kérdését. A hatósági ár csakis a malmok eladási árára vonatkozik. A kicsinybeni eladási árakat a rendelet nem szabja meg, hanem csak azt az általános fogalmazást alkalmazza, hogy aki aránytalanul magas árakat követel a kiccsinybeni eladásnál, kihágást követ el és ezért megbüntethető. Igen ám, de ki állapítja meg, hogy az eladási ár tényleg aránytalanul magas-e vagy sem? A széneladásnál már tapasztaltuk, hogy ez mit jelent. Ha a rendőrség valakit meg akart büntetni a szénuzsora miatt, előbb a kereskedelmi és ipari kamara véleményét kellett kikérni, hogy tényleg fönforog-e az uzsora esete vagy sem? A kereskedelmi és iparkamara pedig kikérte a kebelébe tartozó szénkereskedők szakvéleményét, amely természetesen az volt, hogy 6 korona egy mázsa szénért nem tekinthető uzsorának. Ezt a véleményt aztán a kamara mint a saját szakvéleményét továbbította a rendőrségnek, amiért a rendőrség nem büntethette meg azokat, akik 6 koronát kérnek a megszorult emberektől egy mázsa szénért. Hasonlóan lesz a liszt árával is. Ezért már most fölhívjuk a kormányt, hogy szabja, meg, hány százalékkal szabad a liszt kicsinyben való eladási árának fölülmúlni a mindenkori nagybani hatósági árat. Még sürgősebb a kenyér eladásiárának hatósági megszabása. Ez most, amidőn csak kétféle búzaliszt és kétféle rozslisztből — az árpaliszttel vagy a kukoricalisztttel kevertből — lehet kenyeret sütni, igazán nem nehéz feladat! A kenyér hatósági árának megszabása annál sürgősebb volna, mert a közönség abszolút tájékozatlanul áll szemben az újfajta lisztekből készült kenyér árával és így a pékek egészen tetszés szerint szabják majd meg az árakat, arra hivatkozván, hogy az újfajta lisztekből nem sül annyi kenyér egy mázsából, mint a tiszta búza- vagy rozslisztből. Hogy, tehát a közönséget a károsodástól megóvja, okvetlen szükséges volna, hogy a kormány minél előbb szabja meg a kenyér árát is! Ez éppen a legszegényebb néposztályok számára, amelyek kivétel nélkül kész kenyeret vásárolnak, nem maguk sütnek kenyeret, bír igen nagy fontossággal. Hisz ma már sok helyen annyira mennek a kenyérdrágítással, hogy 8 fillérnél kisebb pénzért kenyeret egyáltalán nem adnak, ideje volna tehát, hogy a pékek gazdálkodását is korlátok közé vegyék! PÁRTÜGYEK * * * Kispest. A párt végrehajtó bizottsága december 2-án, szerdán este 8 órakor a Munkásotthon kistermében nagyon fontos ügyben ülést tart. Felszólíttatnak a végrehajtó bizottságnak, az ellenőrző bizottságnak és a pártcsoportok vezetőségi tagjai, valamint a vas- és fémmunkások, az építőmunkások, az ácsok, festők, cipészek, textilmunkások, élelmezési munkások, a testedzők vezetőségi tagjai és az Általános Fogyasztási Szövetkezet mindkét raktárnoka, hogy ezen az értekezleten föltétlenül jelenjenek meg, mert az ügy rendkívüli fontossága ezt megkívánja. A Kispest-Wekerletelep-i végrehajtó bizottság tagjai a „Hegedüs"-féle vendéglőben e hó 2-án, szerdán este 8 órakor fontos ügyek megbeszélése végett megjelenni szíveskedjenek. Az újpesti végrehajtó bizottság szerdán este 6 órakor rendkívüli fontos ügyben ülést tart. YTT