Népszava, 1914. december (42. évfolyam, 311–369. sz.)
1914-12-30 / 367. szám
to — London a háború napjaiban. Londonban Sok minden teljesen megváltozott a háború óta. Az utcák forgalma összehasonlíthatatlanul kisebb méretű az eddiginél. Minden autóbuszonvagy motorkocsin látni az angol hadvezetőség rikító verbuváló plakátjait, amelyek még a Nelson-szobrot is ellepik. A divat egyhangú: mindenütt a khaki uralkodik. Sok szabad térségen látni katonai gyakorlatozást, sőt a,a Westminster-székesegyház mögött még a lövészárkok készítését is gyakorolják. Az összes földalatti vasutakat katonaság őrzi. Este még inkább föltűnik a különbség a mostani és a régi London között A sötétség dominál mindenütt a barokat tíz órakor zárják, az éjjeli szórakozóhelyek nyitvatartását pedig a városparancsnokság tiltotta meg. A színházakban, szállodákban is pang az élet. Az utcán nagy tömeg nyüzsög esténként, kíváncsian várva az admiralitás győzelmi jelentéseit, amelyekbenvajmi ritkán van része. A hangulat igen nyomott, mert a háború nagy mértékben befolyásolja az üzletek forgalmát. A „felső tízezer" nem hagyta el Londont és látni őket esténként, amint elkerülhetetlenül szükséges bevásárlásaikat végzik a Bond Streeten. De a fényt és pompát mindenütt a gyászruhák váltották föl. Az is érdekes, hogy a háború megteremtette az első női rendőrt Londonban. Ezek a kéi rendőrök mindeddig még nem tartoznak a hivatalos rendőrség kötelékébe, hanem csak önkéntes testületet alkotnak és remélik, hogy haszn avehetőségükről meg fognak győződni. Bár karszalagjuk nincsen, de viszont a hivatásos rendőrök uniformisához hasonló sötét egyenruhát és az amerikai constables-ekéhez hasonló kemény fekete kalapot viselnek. Az új testület eddig 70 tagot számlál. — Az alkohol számlájára. Tizenöt korsó bor — hét havi fogház: ez is lehetne a címe ennek a hírnek. Vall Lajos gépkezelő egy fővárosi korcsmában tizenöt korsó sört ivott meg, de megtagadta a fizetést, mire kidobták a korcsmából. Haza akart menni, de közben elesett és oly botrányosan viselkedett, hogy a rendőr be akarta kisérni. Vall, aki a sok sörtől nagyon részeg volt, futásnak eredt és olyan gyorsan szaladt, hogy a legjobban futó rendőrök sem érték utól. Végre egy szembejövő rendőr fülelte le. A részeg ember ekkor szembeszállott a vele bajoskodó négy rendőrrel. Bicskájával hadonászva, távoltartotta őket magától és közben egy rendőrt megszúrt, kettőt megrúgott, egyet pedig megpofozott. A budapesti büntető törvényszék négy hónapi fogházra itélte. Ezt a büntetést a tábla hét hónapi fogházra emelte föl. — A kolera. A „Budapesti Tudósító" jelenti: Magyarország területéről az e hó 14-étől 20-áig terjedő hétről 32 koleramegbetegedést (10 halálozással) jelentettek, mégpedig a miskolci betegmegfigyelő-állomáson 10 (1), Újvidéken 7 (2), a heves megyei Hatvanban 2 (1), a máramarosmegyei Huszton 4, a nyitramegyei Prívistyén 1 (1), a szepesmegyei Késmárkon 1, a trencsénmegyei Kisjeszencén 1 (1), a turócmegyei Turócremetén 4 (2), a zemplén megyei Tőketerebesen 2 (2) eset fordult elő. A december 1-től 7-ig terjedő hétről jelentett esetek közül halálosan végződött Küküllőváron 1, Nyíregyházán 2 és Olaszliszkán 1 megbetegedés. A bán átirata szerint december 14-én Rámán 5, 18-án Mitrovicán 40 (10), 19-én Rumán 1 (1), Károlyvárosban 1 koleraeset fordult elő a déli harctérről odaérkezett katonák között, 19-én pedig a szerém megyei Platicsevón helybeli nő kolerában meghalt. — Házasságot vagy életet! A Szondy utca 18. számú házában P. Erzsébet, 22 éves rendőri felügyelet alatt álló lány revolverrel kétszer rálőtt V. Ádám villanyszerelőre. Egyik lövés sem talált. A rendőrség letartóztatta a leányt, aki azt vallotta, hogy V. házasságot igért neki és nem akarta elvenni. Ezért akarta megölni. — Orosz foglyok. Kassáról jelentik: A kárpáti harcokból ujabb fogolyszállitmány érkezett Kassára: 310 orosz, akiket két órai itt időzés után tovább szálitottak a fogolytáborokba. — Grácból jelentik: Az utóbbi napokban több ezer orosz foglyot szálítottak az ausztriai fogolytáborokba. A knittelfeldi fogolytáborban már 15.000 fogoly van. A foglyok a jól fűthető barakokban kitűnően érzik magukat és időtöltésből furnak-faragnak apró tárgyakat fából, bőrből és papírból. — Egy negyedmillió orosz Németországban, Berlinből írják. A berlini orosz segítő bizottság adatai szerint a hadifoglyokon kívül nem kevesebb, mint 230.000 orosz van jelenleg Németországban. Ezek közül több mint 175.000 földmunkás. Berlinben magában 10.000 az oroszok száma. A Németországban maradt orosz állampolgárok nagy számát az magyarázza meg, hogy nagy részük évek hosszú sora óta él német földön, továbbá, hogy a legtöbben közülük Oroszlengyelországba valók és a háborútól legerősebben sújtott hazájukba nem tudnak vagy nem akarnak visszatérni. —• Munkáseliadás az Urániában. 1915 január 24-én, vasárnap délelőtt 10 órakor bemutatásra kerül a „Razzia". Jegyek 40 fillérért a Népszava kiadóhivatalában már kaphatók. —Napirend. Naptár : szerda, december 30. (Görög-orosz, december 17.) A nap kél reggel 7 óra 50 perckor, nyugszik délután 4 óra 16 perckor. — A hold kél délután 2 óra 0! perckor, nyugszik reggel 0 óra 18 perckor. — A niszterek nem fogadnak. — Harctéri sebesültek látogatása XVI. helyőrségi kórházban délután 1—ót-ig : a XVII. helyőrségi kórházban délután 1—L-ig '; a Vöröskereszt felügyelete alatt álló kórházakban délután 2—l-ig ; a Dunabalparti kórházakban csakis a sebesültek hozzátartozói számára délután 1—L-ig. -- Múzeumok : Nemzeti Múzeum .'.Haltára 10 -2-ig . Petőfi Ház (Bajza utca 21). Nyitva 10—2-ig. Belépődíj kedd kivételével 40 fillér ; Gyermektanulmányi Múzeum (Mária Terézia-tér 8) 9—12-ig és 4—7-ig ; Mezőgazdasági Múzeum 10—1-ig ; Tanszermúzeum 30—12-ig ; Társadalmi Múzeum (Mária Valéria utca 12) 9—12-ig és 4-7-ig ; Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum : külkereskedelmi hírszolgálat és kizszállítási osztály 9-2-ig ; vám- és tarifaosztály 3—0-ig ; nyilvános szakkönyvtár 9—2-ig. — Könyvtárak : Akadémiai Könyvtár7-ig ; Efgyetemi Könyvtár 9—12-ig és 3—8-ig ; Városi Nyilvános Könyvtár (gróf Károlyi utca) 10—8-ig ; Nemzeti Múzeum Könyvtára 9—5-ig. Pedagógiai Könyvtár 3- -7-ig . Statisztikai Könyvtár .10—1-ig. — Képtárak: Téli kiállítás a Nemzeti Szalonban. Nyitva 9—4-ig. Belépődíj 1 korona. .Ulandó kiállítás a Könyves Kálmán művészeti szalonjában (Nagymező utca 37—39). Nyitva egész nap. Belépődíj nincsen. A Szépművészeti Múzeum modern magyar képtára. Nyitva 10—2-ig. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat karácsonyi vásárja a ..Fészek" művészklubban (Kertész utca 36). Nyitva délután .'—L-ig. Belépődíj 40 fillér. — Az Országos Magyar Iparművészet Társulat karácsonyi vásárja az Iparművészeti Múzeumban (Citci-ut 33—37). Nyitva 9—1-ig és 3—7-ig. Belépődíj nincsen. — Ki tud róluk? Keresztes Ernő géplakatos, i0. gye. 10. századában, az északi harctérről november 16 óta nem ad hírt Értesítést kér Theil Frigyes, Brassó, Romántemplom utca 43. — Bartus Lajos, a veszprémi 14. honvédmenetezred 46. zászlóaljában szeptember óta nem adott életjelt magáról. Értesítést kér: Bartus Lajosné, Budapest, VI.II, Práter utca 14, földszint 5. NÉPSZAVA 1914 december 8. Új jegybank a Németország gondoskodik Belgium szözgazdaságáról• A most folyó háború sok olyan új dolgot hozott létre, amelyet az eddigi háborúk alapján lehetetlennek vélt a legtöbb ember. Noha már rég ideje hirdetik a harcoló felek, hogy csak az ellenséges nép uralkodója vagy hadserege ellen küzdenek, nem a nép ellen, a háborúk története bizonyítja, hogy ez a legtöbb esetben csak üres szóbeszéd volt; a győztes rendszeresen fölhasználta hatalmát arra, hogy az ellenséges állam megszállt területét gazdaságilag is tönkre tegye. A mostani háborúban történt meg először, hogy a győztes Németország mindent elkövet a megszállt Belgium közgazdasági életének épségben tartására. A legújabb ilyen intézkedése Belgium német kormányzójának, egy új belga jegybank létesítése. Belgium legrégibb bankját, a „Société General de Belgique"-t ruházta föl a német kormányzó egyelőre egy évre a bankjegykibocsátás jogával, egyben elrendelte, hogy a nevezett bank által kibocsátott bankjegyek kényszerforgalommal bírnak, vagyis Belgium területén mindenki köteles azokat névértékükön elfogadni. Ennek a sajátos intézkedésnek az az oka, hogy Belgium régi jegybankja, a belga Nemzeti Bank augusztus 26-án összes arany- és ezüstkészleteit, bankjegyeit és az ezeknek előállítására szolgáló kliséket, úgyszintén a birtokában levő összes értékpapírokat elszállította Londonba. A német ideiglenes kormány megbízásából a belga Nemzeti Bank igazgatósági tagjai elutaztak Londonba és az odavitt értékek egy részének kiadását követelte, hogy ez a Belgiumban tovább is forgalomban lévő bankjegyek fedezetéül szolgáljon. Azonban az Angol Bank, amelynél a belga jegyek vagyonát letétbe helyezték, kijelentette, hogy csak a belga pénzügyminiszter utasítására adhatja ki a belga jegybank vagyonát. A kiküldött bizottság erre Le Havre-be utazott a belga pénzügyminiszterhez, aki azonban megtagadta a hozzájárulást. Ilyenformán a jelenleg 1600 millió frankra rugó belga bankjegyforgalom fedezet nélkül maradt, mert hisz senki sem akadályozhatja meg a belga kormányt, hogy a jegybank vagyonát, főleg aranyát a háború céljaira föl ne használja. Ez pedig a belga közgazdasági életben súlyos megrázkódtatást idézett volna elő. Ez vette rá a német belga kormányt, hogy a régi jegybank bankjegyfeiosztási jogait megszüntesse. A már forgalomban lévő régi bankjegyek tovább is forgalomban maradnak, azonban a régi jegybanknak nem szabad újabb bankjegyeket forgalomba hozni, sem az ezentúl pénztáraiba visszajutó bankjegyeket újra kiadni. Vagyis a német kormányzóság terve szerint bizonyos, nem nagyon hosszú idő múlva a régi bankjegyek mind kikerülnek majd a forgalomból és helyükbe lépnek az új, a német kormányzóság által bankjegy kibocsátási joggal fölruházott belga bank jegyei. Hogy ez valóban így lesz-e, az még nem bizonyos. Ha ugyanis a belga lakosság a régi bankjegyekhez ragaszkodik és azokat egymás közötti fizetések eszközlésére tovább is teljes értékben elfogadja, akkor a régi bankjegyek állandóan forgalomban fognak maradni és az a nagyon furcsa eset fog előállani, amire a gazdaságtörténelemben nincs példa, hogy úgy a levert, mint a győztes fél kormánya által engedélyezett bankjegyek fognak egymás mellett a forgalomban forogni! Ami az egész dologban különösen fontos, az az, hogy a győztes német kormányzat mindent elkövet, hogy Belgium közgazdasági élete rendben legyen. Ez természetes is. Hogy Németország valóban hasznot húzzon Belgium megszállásából, ahhoz az szükséges, hogy ott rendszeres termelés folyjon, hogy a gyári, közlekedési és pénzügyi üzemek zavartalanul működhessenek. Ennek pedig egyik feltétele, hogy elegendő és kellő fedezettel bíró bankjegyek álljanak a közönség rendelkezésére. Ezért kellett egy új jegybank létesítéséről gondoskodni, miután a réginek a működése a menekülés folytán kétessé vált. De bizonyára a német közgazdaság érdekében is helyes az új jegybank fölállítása. Ugyanis a megszállás óta az a furcsa helyzet állt elő, hogy a belga pénz árfolyama magasabb volt a német pénz árfolyamánál, vagyis ázsiója volt vele szemben. Ennek nyilvánvalóan az volt az oka, hogy a menekülő jegybank, a menekülő kormány és az óriási számban menekülő gazdag lakosság a készpénz igen nagy részét magával vitte. Belgiumban tehát nem maradt élér a fizetési eszköz az áruforgalom lebonyolítására, minek folytán a frank árfolyama tetemesen fölülemelkedett a rendes áron. Az új jegybank alapítása, által lehetségessé válik a szükséges mennyiségű belga pénz forgalomba hozása, aminek folytán a német valuta alacsony árfolyama meg fog szűnni és az áruforgalom a két, most ugyanazon kormányzat alatt álló, de külön vámterületet képező ország, Belgium és Németország köözött zavartalanul fog lebonyolódni. , az írástudatlan, a teljesen közömfic ír ICbős ember nem érdeklődik a világháború eseményei után. Estilapot olvas mindenki és szervezett munkás nem adja a pénzét a drága polgári estilapokért, amikor a Népszava estilapja minden délután 5 órakor minden lapelárusítónál és minden dohány tőzsdében kapható, közli a legfontosabb és a legfrissebb háborús híreket és egyes számának ára csak két fillér