Népszava, 1917. április (45. évfolyam, 88–112. sz.)
1917-04-25 / 108. szám
Pártadókimatatás 1917 március háról. 1917 március 1-től 31-ig pártadó evnen a következő összegek folytak be a központi pénztárba: Budapest: Asztalosok 188.68, Bútorszállitó munkások 5.90, Cipő cserészkészítők 300.5, Cipészek 1. szálás 1.i csoportja 88.32, Egyenruhaszabók 13.84, Festők 13. kerület 13-28, Festők III.kerület 22.76, Festők V—VI. kerület 45.32, Férfiszabók 06.72, Fodrászok és borbélyok 20.—, Férfikonfekciószabók 29.24, Famunkás V—VI. munkások 16.80, Hírlapterjesztő munkások 73.54, Könyvkötők 285.32, Kefesestők 53.56, Kosárfonók 5.—, Magántisztviselők és keausfeedekni alkalmazottak 347.88, Molmászok és unalommunkások 17.64, Nőiszabók 53.64, Női konfekciószabók 6.74, Nyomdászok 620.—, Szűcs és sapkások 28.48, Vas- és fémmunkások 1).— Vas- és fémmunkások budapesti helyicsoporta 1530.24, Vásári szebek 16.16, Vas- és fémmunkások központi irodája 22.52. Összesen 4026 korona 50 filiter. Vidék: Aninai vas- és fémmunkások 4.72, Arad 83.20, Budafoki kádárok 11.—, Debreceni nyomdászok 50.—, Etes 20.—, Eger 5.58, Galgóci vas- és fémmunkások 6.96, Gyömrő 29.76, Győr 29.46. Kispesti pártszervezet helyi csoportja 11.98. Kispesti pártszervezet 92.98, Kistarcsai festők 17.64, Kassa 50.—. Kaposvári pártszervezet. 17.82, Kispesti festők 44.44, Losonc 6.08, Miskolc 50.—. Németprónai építőmunkások 4.—. Nyíregyházai nyomdászok 10.62, Orosháza 6.— , Pécsi pártszervezet 2.12. Újpesti pártszervezet 68.44, Vittnyei gépgyár 14.72. Összesen 637 korona 52 fillér. Hirdetők: Aranyművesek 2.—, Asztalosok szervezete 12—, Asztalosok szerv. biz. 12.—, Bérmunkások 6.—, Böröndösök 4. , Cipészek közp. 10.—, Cipészek I. esop. 10.—, Cipőfelsoroszkészitők 5.—, Cukrászok 2.—, Esztergályosok 2.—, Élelmezési munkások 6.-, Épitőmunkás közp. 20.—, Famunkások közp. 20.—, Famunkások X. ker. 2.—, Festők közp. 10.—, Földmunkások közp. 5.—, Grafikai munkások 6.—, Hírlapterjesztő munk. 2—, Húsipari. munk. 4.—, Irodai munkások 2.—, Kalaposok 5.—, Kádárok 6 — , Kárpitosok 6.—, Kefekötők 1.—, Kocsigyártók 4.—, Kosárfonók 1—, Kőfaragók 6.—, Ivóművesek 10—, Könyvkötők 20.—, Magántisztviselők 10.—, Malommunkások 2.—, Mintakészitők 4.—, Munkásműkedvelők 5.—, Munkásnőegyesület 3.—, Nyomdászok 24.—, Pincérszövetség 6.—, Sütők 4—, Szobrászok 4.—, Szűcsök és sapkások 4.—, Üvegesek 3.—, Vas- és fémmunkások közp. 20.—, Vas- és fémmunkások budapesti helyi csoportja 50.—. Összesen 310 korona. Emlésekről: Épitőmunkás alkalm. 3.—, Famunkás alk. 4.—, Munkásbiztositási pénztári alk. 1 57.—, Munkásbiztositási pénztári alk. IL 145.50. Magántisztviselők, kereskedelmi és szövetkezeti alkalm. 354.—, Nyomdász alkalm. 11.—, Világosság nyomda irodai alkalm. 11.50, Vasmunkások alkalm. 8.—, Önként adakozók 53.—, Párttitkárság, szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvkereskedés személyzetének pártadója 72.15. Összesen 710 korona 15 fillér. Választójogi MoK. A magyar demokráciának meg kell születnie! Az orosz forradalom ellenállhatatlan erejű demokratikus áramlatot indított meg egész Európában, csak Magyarországon áll még mindig csökönyös konoksággal a reakció. Csak úgy zeng a forradalmi események villámlásaitól az egész világ. A százhetvenmilliós szláv nép egyetlen roppant lépéssel elhagyta Ázsia keletét és nyugat felé, más szóval a demokrácia felé indult. Ugyanakkor pedig Magyarország, a Tisza István Magyarországa úgy jár, mint Rák Bence, az Arany János „Elveszett Alkotmányának" a „maradandó" hőse, aki elindult nagy tanulmányútra a nyugati országok felé és a Balkánra érkezett meg. De a maradandók mai főhőse még gyorsabban rohan kelet felé és aa már se a demokrata Balkánra, se a köztársasági Oroszországba, se a republikánus Kínába nem érkezhetik meg úgy, hogy iietetlenül maradjon a nyugati demokrácia eszméitől. Szélvészes sebességgel fut a történelem. Kikiáltják az orosz köztársaságot és az új alkotmányt az általános választójog sziklájára építik — ugyanekkor Magyarországon Tisza István nagy beszéddel kel ki a demokratikus választójog ellen. A német birodalmi gyűlés alkotmányozó bizottságot küld ki a maga jogainak az uralkodó jogaival szemben való növelésére, — ugyanakkor a magyar parlament pártjai azon versengenek, melyikük felé fordul sugárzóbb hévvel a sorályi kegy napja. A német császár kiáltvánnyal jelenti be a népinek a porosz demokráciát, — ugyanakkor Magyarországon Tisza István szónoklata ágál az általános választójog veszedelmével szemben. Angliában megteremtik a proporcionális választójogot és magától értetődően megállják a katonák választójogát, ugyanakkor Magyarországon csak annyi történik, hogy TiszaIstván megint nagy beszéddel kel ki a választójog ellen. Németországban reformálják az egyesületi törvényt, — Magyarországon pedig se a munkásság, se a polgárság nem tarthat egyetlen népgyűlést sem. Oroszország eltörli a politikai cenzúrát, ahogy már előbb Németország eltörölte. — Magyarországon a sajtót minden szabadabb szóért többszörös cenzúrával feszítik kínpadra. A bécsi községtanács demokráciát akar a község vezetésében, — Budapesten még a Tisza-választójog is túlságosan demokratikus a béke utánra. Angliában törvénnyé teszik a nők jogát, — Magyarországon még csak szóba se kerül az asszonyok választójoga. Nagybritanniában a homorúiéval nemzetiségi önkormányzatot adnak az íreknek, —. Az osztrák parlamentet a világpolitika kényszerére májusra egybehívják, — a magyar parlamentet királyi kézirattal oszlatják szét. Ez történik künn a nagyvilágban és ugyanekkor ez történik Magyarországon. Mindenütt Európában éret pezseg, reform zsendül, békés vagy erőszakos forradalom szökik szárba, csak Magyarországon meddő még aföld és fagy le minden hajtás. A magyar népnek még mindig nincsen semmi szava a maga sorsának intézésében. A magyar parlamentben nincsen egyetlen képviselője se az ország ipari és földmíves munkásságának. Ugyanakkor, amikor Franciaország, Anglia, Belgium, Dánia, Oroszország, Osaszrszág kormányaiban szociáldemokrata miniszterek ülnek, Magyarországon a nép még mindig nem alanya, csak tárgya a kormányzásnak. Mindenütt a világon biztosítékokat keresnek a parlamentek a kormányzó hatalmak önkénye ellen, csak Magyarországon van még mindig ügy, hennem a parlament teremti a kormányt, hanem a kormány oktrojálja az országra a parlamentet. A magyar demokráciának meg kell születnie! A magyar nép nem bírja tovább a drágaság terhét. A nagy élelmiszeráraknak gyönyörűen felelnek meg a kicsinyei hadisegély elé. Mindenütt a világon az élelmiszerárakat maximálják, csak Magyarország specialitása a hadi segélymaxi máiás. A magyar, reakció megdöntésének egyetlen eszköze az általános, egyenlőés titkos választójog. A választójog önverekedésére ma egyesülnie kell minden politikailag szociális pártárnyaslatnak, mert csak így lehet megbirkózni a politikai hatalom kiváltságosainak és a hadi vagyonok kváltságosainak egyesülésével. Választójogi blokot kell, alakítani a magyar demokrácia megteremtésére. Ez a blok nem kívánja a munkásság és a polgárság különböző pártjait egybeolvasz TLT IV. évfolyam. Budapest, 1817. április 25. szerda. 108. szám. Xel érre.... AZ EX.dPSZETK3 ÁRA: 15— kor. I nasryod erre.. .... .... X*50 kor. ...... 15.—kor. egy hírra ........ 2.50 kor, egy hétre 6« fülör. EGYES SZÁM ÁRA 10 FIXEX. •ff A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT SZERKESZTŐSÉG: VIII., OOWTI XTTOA 4. (Telefon: Jóssef 3-39 és József 3-30.) KIAXOOHTWATULI^: ^m., OOKfl-CtCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Munkások! Elvtársakta mun ameSwet M mttgrsrm**»i»$zá&é sxocidldísm»foT*afa[ párt. munkaszünettel méltó módon fogunk megünnepelni. apunk mai száma 8 oldal.