Népszava, 1917. szeptember (45. évfolyam, 219–244. sz.)
1917-09-01 / 219. szám
XLV. evfotymm. Budapest, 1917. »»e^temürer I, mzombtet./^^. • KDU^l AZ ELŐFIZETÉS ÁSA.S? évre....».«. M.—| negyed évre*^.^* . .• A leöl*» fél évre... 15.-- kor. egy hóra ........ 2.5» kar. egy hétre ....... 60 fillér. EGYES SZÁM ÁRA 10 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE, Jegjelenik hétfő kivételére minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., GOJZTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-11. és József 8-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) 219. szám. Lapunk mai száma 12 oldal. A népjóléti minisztérium. A népjólét és az osztályuralom nem férnek meg egymással. Csak olyan államokban lehet beszélni népjóléti intézményekről, ahol a munkásoknak közvetlen befolyásuk van a parlamentre. Ha a dolgozó néposztályok nagy befolyást gyakorolnak a politikai életre, akkor az ország törvényhozásának a vagyontalanok érdekeivel is számolnia kell. Ahol azonban csak az uralkodó osztályok megbízottai kerülhetnek a parlamentbe, ahol a kormány csak ügynöksége azoknak az osztályoknak, ott szó sent, lehet népjólétről. A világháború minden államban homlok-, térbe helyezte a szociális kérdések tárgyalását. A harctereken folytatott nagy emberpusztítás és a háborúval együtt járó nyomorúság milliókkal apasztják Európa népességét. A halandóság aránya ijesztő mértékben emelkedik. Különösen a nők és gyermekek pusztulnak el nagy tömegekben a hiányos táplálkozás miatt. Figyelembe kell azt is venni, hogy a frontról visszatérő katonák milliói megtörtek, egészségükben megfogyatkozva jönnek vissza. A nagy megerőltetés, a háborús fáradalmak csak a háború után nyilvánulnak majd meg a maguk ijesztő borzalmaival. Növeli a bajokat, hogy a fronton az egészséges emberek százezrei pusztulnak es hogy a legerősebbek térnek vissza megrokkanva, tehát el lehetünk arra készülve, hogy a háború után a meglévő emberanyag védelmét és megtartását csak nagyszabású szociálpolitikai intézkedésekkel lehet biztosítani. .Előnyös helyzetben vannak azok az államok, amelyek már a háború előtt is nagy gondot fordítottak a munkásosztály egészségének és életének biztosítására. Már több ízben fölsoroltuk, hogy Németország milyen hatalmas, szociális készültséggel ment a háborúba, hogy az elmúlt huszonöt esztendő alatt milyen nagy eredményeket ért el a csecsemőhalandóság korlátozásában és a tüdővész leküzdésében. Fölösleges újra idézni az idevonatkozó adatokat. Elég annyit tudni, hogy a betegsegélyző, balesetbiztosító és a rokkant pénztárak több milliárd vagyonnal rendelkeznek, hogy kórházaikkal, a szanatóriumokkal és üdülőhelyekkel a munkások százezreinek életét mentik meg. A német kormánynak tehát látszólag nem kellene sürgősen foglalkoznia a népjóléti intézmények létesítésével, mert ezen a téren a legfejlettebb intézményekkel rendelkezik. És mégis azt látjuk, hogy a német kormány már most, is lázasan készül a háború utáni időkre, hogy a német birodalom minden országában nagy intézmények foglalkoznak a háború betegeivel és rokkantjaival, az árvák nevelésével, hogy százmilliókat költenek az anya- és csecsemővédelemre, az olcsóbb népélelmezésre és az egészséges lakásokra. Magyarország népjóléti intézményeiről nem is lehet beszélni. A nép védelmét szolgáló intézkedések dolgában legutolsó helyen állunk Európában. A betegsegélyezés és balesetbiztosítás csak a lakosságnak igen szűk körére terjed ki, a rokkantbiztosítást még nem is valósították meg. A mezőgazdasági népesség biztosítása a kolduspénztárban a legnagyobb jóakarattal sem nevezhető gondoskodásnak, az egészségügy , az egész országban borzalmasan gyatra. Kevés kórház, kevés iskola, kevés orvos?, row: 'és egészségiben lohn*, sok temflom, sok kolostor, sok 'csuhás és apám : amagyar osztályára 1 a m úgynevezett szociálpolitikája. Ennek megfelelően nálunk a legnagyobb a gyermekhalandóság, nálunk pusztít legjobban a türdővész, nálunk halnak meg a legtöbben veleszületett gyöngeségben és nálunk pusztítanak legjobban a járványos betegségek. A Tisza-kormány a"jogot követelő munkásság megnyugtatására állandóan a szociálpolitikai alkotások szükségességének jelszavát hangoztatta. Szociálpolitikai frázisokat eleget hallottunk Magyarországon. Modern intézmények létesítéséig sohasem jutottak el. És nem tudták a munkásságot sem elámítani, mert a szervezett munkások tömegei mindig tisztában voltak azzal, hogy igazi népjóléti intézkedéseket csak olyan parlamenttől várhatnak, amelyben a saját osztályuk is képvisletet nyert. .A Tisza-kormányt a pokolba zavarták, de itt hagyták a filléreken tengődő hadisegélyes népesség millióit, itt hagyták az alamizsnán koplaló rokkantakat, özvegyeket és árvákat. A háború áldozatainak százezrei várják az állam segítő kezét, de hiába várnak, mert évek munkájára van szükség, százmilliókat kell áldozni, hogy a legsúlyosabb bajokat megszüntessék. Az Esterházy- és utána a Wekerle-kormány szintén a legelső teendők közé sorolta a szociálpolitikai és népjóléti intézmények létesítését. Az Esterházy-kormány külön népjóléti minisztériumot szervezett s a magyar osztályparlament ennek a minisztériumnak költségeire évi 100,000 korona hiútárt nyújtott. A Tiszáék népgyűlöletét, tudatlanságát és szociálpolitikai érzéketlenségét semmi sem bizonyítja jobban, mint az a10.000 korona, amelyet, a népjóléti minisztérium költségeire elegendőnek tartanak. Mi már a híres munkapárti szemtelenkedés idejében megmondtuk, hogy a népjóléti minisztérium részére megszavazott 100.OOO korona csak a nép iránt érzett gyűlölet és megvetés '•jelének• tekintend is. Most azután a kormány is belátja, hogy ezzel'a nevetséges összegge! a minisztérium meg sem kezdheti működését. Csak helyeselni tudjuk, hogy Batthyány Tivadar gróf, az új népjóléti miniszter, nem akar komédiázni, hanem a parlament elé törvényjavaslatot akar terjeszteni a minisztérium hatásköréről, belső szervezetéről, ügyköréről és költségvetéséről. Még nem tudjuk, hogy mit akarnak átvenni a népjóléti minisztérium hatáskörébe. Annyi kérdés vár megoldásra, hogy tíz minisztérium is kevés volna az elintézésükre. Sürgősen rendezni kellene a munkásbiztosítás összes kérdéseit, haladéktalanul meg kell alkotni a kötelező rokkantbiztosítást. A biztosítás körét lényegesen ki kell terjeszteni, be kell vonni az ipari munkások kategóriájába a bányamunkásokat, a mezőgazdaság munkásokat és cselédeket. Sürgősen kell szervezni összes egészségügyi intézményeiül«.« Az egész országban modern, új kórház», át kell építeni, szaporítani kell a gyógyszertárakat, sokkal több orvosról kell gondoskodni, foglalkozni kell a lakáskérdés**-t, munkáslakásokat, kertvárosokat kell építeni. És nemcsak a nagyobb városokban, hanem a falvakban is egészségesebb lakásokról kell gondoskodni, mert tévedés, ha azt hisszük, hogy csak a városokban vannak rossz, egészségtelen lakások. Foglalkozni kell a kapitalista üzemek úgynevezett jóléti intézményeivel is, mert ezen a címen a legtöbb helyen a legpiszkosabb üzérkedő, folyik, a legtöbb selyem egészségtelen lakásokért és silány élelmiszerekért uzsoraárakat követelnek és ez intézmények segítségével függő helyzetben tartják a munkásokat..Foglalkozni kell a rokkantakkal, az özvegyekkel és az árvákkal. Nemcsak a segélyeket kell emelni, hanem a rokkantakat nevelni, tanítani kell arra, hogy elhelyezkedhessenek a gazdasági életben, az árvákat úgy kell fölnevelni, hogy ne mások alázatos szolgái, hanem önérzetes, kenyerüket megkeresni tudó polgárok legyenek. Sürgős rendezést vár a hadisegélyesek dolga, az anya- és csecsemővédelem kérdései, a szülő nők támogatása, a munkanélküliek segítése,a tüdővész leküzdése, az alkoholizmus, a nemi betegségek" és sok más olyan baj, amely ezernyi áldozatokat követel. • Mindezekkel csak és n.-ilik azokat a kérdéseket, amelyekkel a népjóléti minisztériumnak foglalkoznia kell.. Ha az új miniszter modern irányú üdvös programmal járul a képviselőház elé ,akkor szeretnék látni, hogy a sóvitézek le merik-e szavazni.