Népszava, 1920. augusztus (48. évfolyam, 182–206. sz.)
1920-08-08 / 188. szám
XLVIII. évfolyam. Budapest, 1920 augusztus 8. vasárnap. 188. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 280 kor. fél évre 140 kor. negyed évre 20 kor. egy hóra 25 kor. EGYES SZÁMÁRA 1 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) A rend, az ország rendje és nyugalma tekintetében különböző fölfogások élhetnek az emberekben és különböző fölfogások érvényesülhetnek az ország dolgainak kormányzásában, egyben azonban mindenkinek meg kell egyeznie: a rend nem épülhet rá kivételes rendszabályok alapjaira és a nyugalom nem lehet a temetők zord csöndessége. A kormány programja fölött megindult nemzetgyűlési vitában leginkább kiéleződött a fölfogások különbözősége, azonban a jobbra és a közép felé, de mégis inkább a jobbra igazodó fölfogások útjain is egy kívánsághoz jutottak el az ország érdekeinek komolyabb szószólói. Ahhoz, hogy vizsgáltassanak át még egyszer az eddig lemorzsolódott vagy leviharzott események, kerestessenek meg az erők, amelyek az ország újjáépítéséhez fölhasználhatók, a szószaporítások és elvi nyilatkozatok zuhatagjai után induljon meg végre az a munka is, amelyik teremt, erőt ad és egyensúlyozójává válik a társadalmi és gazdasági területen meglevő különbségeknek. Minden párt vagy társadalmi osztály, amelynek történelmi vagy gazdasági törvényszerűségek adtak életet és amelyeket éppen e törvényszerűségek miatt nem lehet a közéletből semmiféle rendszabállyal csak úgy egyszerűen elfújni, az ország mostani helyzetében a legnagyobb komolysággal, a felelősségnek teljesen átérzett öntudatával törekszik a társadalmi és gazdasági konszolidáció felé. A lelkeknek ilyen fölkészültsége mellett talán érthetetlen az, hogy az építéshez szükséges teremtő munka még mindig csak az óhajtás állapotában van. Hiszen az első pillanatra olyan egyszerűnek látszik a dolog. Mindnyájan akarjuk a munkát, nem volna tehát más hátra, minthogy meg is kezdjük. A dolgokra való egyszerű rátekintés azonban az akadályoknak olyan sokaságát mutatja, amelyek valóban komoly akadályok és amelyekről őszintén kell beszélni, hogy végre legyőzhetők legyenek. A magyarországi szociáldemokrata munkásságia az építő munkához a hajlandóságát nemcsak szavakban nyilvánította, hanem már egynéhányszor komoly lépéseket is tett abban az iránybnál, hogy ezt az óhajtását végre is hajtsa. Hogy kiben és miben volt a hiba, arról most nem kívánunk beszélni, nem is rekriminálunk, mert úgy gondoljuk, hogy az érintkezés, amely a szociáldemokrata munkásság képviselői és gróf Teleki miniszterelnök között szombaton történt, mégis csak elindítja majd a dolgokat a kibontakozás, a komoly, az eredményeket jelentő munka felé. Ez a szombati összejövetel Teleki miniszterelnök számára is földeríthette azokat a momentumokat, amelyek akadályai a közös munkának és megmutatta azokat ez utakat is, amelyeken elindulva, az akadályok elháríthatók volnának. A szociáldemokrata munkásság, mondhatnók úgy is, hogy a munkásság számára meg kell teremteni azt a légkört, amelyben zaklatás nélkül élhet és ezenfelül intézményesen is biztosítani kell azokat az érdekeket, amelyeknek szolgálata nem holmi kivételes kedvezés a munkásság számára, hanem nagyon fontos közérdek. A szociáldemokrata munkásság ragaszkodik a szervezeteihez, kitart ama gazdasági és szociális alakulatok mellett, amelyek br- -zu *-z-tír^ -".'•- t^-'tő "mókájában a kulturális fölemelkedettség és az állampolgári és társadalmi öntudat érveit szerezték meg számára. Az államhatalom végső szükség esetén beleszólhat a gazdasági és társadalmi ellentétek kérdéseibe, de sohasem szólhat bele olyan módon, hogy ez a gyöngébb rovására essen és az államhatalomnak nemcsak tűrnie, de kívánnia is kell, hogy az államban ne szervezetlen és szétbomlott csoportok, hanem szervezett egységek fegyelmezetten és a törvények korlátain belül védelmezzék társadalmi és gazdasági érdekeiket. Ez külföldön mindenütt így van és mennél inkább nyugatra jár a tekintetünk, annál inkább van így. Csak a nyugat kultúrájából vesznek át egy értékes darabot, ha Magyarországon is ezt a rendszert biztosítják. Ha a miniszterelnök jószándékkal van e dolgok iránt, úgy ebben bizonyára nagyon súlyos közszükséglet nyilatkozik meg. A szociáldemokrata munkásság elhatározóan áll a demokrácia álláspontján. A demokrácia eszközeivel akarja kiküzdeni azokat a célokat, amelyeket társadalmi és gazdasági vonatkozásokban maga elé tűzött és világfölfogásánaktermékeny módszereivel akar részt venni abban a gazdasági és kulturális munkában, amelyek számára is, az ország érdekében is csak a jót és a helyeset jelentik. Olyan helyzetben van az ország, hogy az mindenkire a legnagyobb őszinteséget parancsolja rá. A szociáldemokrata munkásság tehát ezzel az őszinteséggel fordul az illetékesekhez: cselekedjenek úgy, ahogy azt tudomásukra adatta. Nem különleges kedvezéseket kér. Állampolgári és emberi jogait követeli és ez legelsősorban az ország érdekében való követelés. a A nemzetgyűlés szombati ülése. Feltűnően kevés képviselő jelent meg szombaton a nemzetgyűlésen, úgy hogy a határozatképesség megállapítását kellett kérni és csak miután az elnök gyülekező céljából negyedórás szünetet rendelt el, jöttek össze annyian, hogy a tanácskozást megkezdhették. Nyilván nem tudták, hogy mi készül a Házban, nem tudták, hogy olyan attrakció kerül sorra, amilyent sem a sok mindent látott magyar parlament, sem semmi más gyülekezet nem látott, nem hallott. Az egyik, Budavári László nevű törvényhozó indítvány formájában közhírre adta, hogy miként képzeli a zsidókérdés megoldását. Nemigen lehetett tudni, hogy beszédének melyik része az indokolás és melyik maga a javaslat, mert mind a kettőt fölovasta. De előadása még így is, bár nagyon vegyes, de kétségtelenül nagy hatást váltott ki. Voltak, akik megdöbbentek, hogy parlamentben ilyesmi is elhangozhatok, voltak, akik hitetlenkedve csóválták a fejüket, voltak, akik mosolyogtak rajta, mondván, hogy nem is tudták, hogy a Háznak ilyen nagyszerű humoristája is van, aki így ki tudja csúfolni az antiszemita jelszavakon lovaglókat és voltak olyanok is, akik komolyan vették a fölolvasást és szívük mélyéből sajnálkoztak, mondván, hogy „szegény Budavári László, tegnap még nem volt semmi baja". Andrássy, Apponyi, Giesswein és a kisgazdapárton egynéhányan megelégelték ezt a mulatságot és ellene szavaztak az indítvány napirendre tűzésének, de a többség nem volt ezen a fölfogáson és úgy határozott, hogy napirendre tűzi az indítványt. Most végre megtudják, hogy „mi lesz a zsidókkal". Ezután áttértek a gabonaforgalmi rendelet módosításáról szóló indítvány tárgyalására és nagyatádi Szabó István miniszter felszólalása után bizottságot küldtek ki a rendelet módosítása céljából, amivel a vita véget is ért Az ülésen Bottlik József elnökölt. A pénzügyi bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését több egyenes adóról és a közadó kezeléséről szóló törvényes rendelkezések módosítását tartalmazó javaslatra vonatkkozóan. Minthogy nagyon kevesen voltak jelen? Milosevics János a tanácskozásképesség megállapítását kérte, de jó időbe telt, amíg elegendő számú képviselő gyűlt össze. Ekkor harmadszori olvasásban elfogadták az államfői jogkör kiterjesztéséről szóló javaslatot. Machunka Imre (Friedrich-csoport) a kisipar érdekében benyújtott indítványát indokolta. A nemzetgyűlés úgy határozott, hogy napirendre tűzi az indítványt. Budaváry László (kormánypárt) a zsidókérdés megoldása végett beadott indítványát indokolta meg. Neve akar pogromot, magyarázgatta. Ez ellen erélyesen tiltakozik. A zsidókérdést törvényesen kell magoldani. A zsidóság nem akart egybeolvadni a magyarsággal. A zsidókban nincs erkölcs, tisztesség, csak pénzindulás. A politikába befurakodtak s amikor nem tudták a cionista államot megcsinálni nálunk, megcsináltáka szociáldemokrata pártot és tönkretették általa az országot. A zsidók gyávák. A zsidók a magyarság árulói voltak mindig, ma is azok. Adatokat sorol föl, hogy mennyi földbirtok van zsidó kézen. (Bodor György: Ezeket a meséket mind tudjuk már. Ne töltse az időt. — Az elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék csöndben hallgatni a szónokot.) Hosszabb indítványt terjesztet be, amelynek tartalma a következő: — Magyarországon zsidó sem nem vehet, sem nem bérelhet, földet, a zsidó tulajdonban levő földek a vételi árak alapján megváltandók, a zsidó bérletek ez évi október 1-i hatálylyal érvényüket vesztik és az igy fölszabaduló földek parcellázandókk; a zsidó kézen levő házhelyeik és telkek megváltandók; zsidóknak csak egy házuk lehet, a többi megváltandó; zsidó kézen levő fölösleges lakrészek elrekvirálandók; a zsidók letelepedési jogot vagy hatnosságot nem kaphatnak; az 1914. óta bevándorolt zsidók kitoloncolandók , és vagyonuk megváltás nélkül elkobzandó. Követeli az oktatás terén a numerus clausust; zsidók nem tarthatnak fönn iskolákat; zsiidó kézen levő orfeumok szigorúan ellenőrizendők; színházak élén zsidók nem állhatnak. Zsidók semmiféle közszállítást nem kaphatnak; ipari nyersanyagok elsősorban keresztényeknek adandók. Zsidók nem tarthatnak személyes szolgálatra keresztény alkalmazottat. Napilapok vagy folyóiratok főszerkesztői, lapvezérei, felelős szerkesztői és főmunkatársai zsidók vagy szabadkőművesek nem lehetnek s az újságírók esküt tartoznak tenni a magyar alkotmányra, törvényekre és a hazáihoz való hűségre. Héber nyelvű újságok nem jelenhetnek meg. A héber címtáblák eltávolítandók. Az összes állami kedvezményeket és jogosítványokat revízió alá kell venni. Zsidók köztisztviselők nem lehetnek, politikai jogokat nem gyakorolhatnak és végül azok, akik a kommunizmusban vétkesek vagy külföldön agitálnak, tettenérés esetén statáriális úton halállal büntetendők. Nagyatádi Szabó közélelmezési miniszter kijelentette, hogy sok tekintetben nem ért ugyan egyet Budaváryval, de hozzájárul az indítvány, tárgyalásához. Orfeck Attila személyes kérdésben szólalt föl. A nemzetgyűlés többsége, szavazásra kerülvén a sor, úgy határozott, hogy az indítványt napirendre tűzi. A szavazás alkalmával gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, Bottlik József, Giesswein Sándor és még vagy húszan ülve maradtak. Napirend szerint rátértek a termésrendelet módosítása ügyében beadott indítvány tárgyalására. Huszár Elemér (kormánypárt) a liszt drágaságát annak tudta be, hogy egyes szervek X XXXXX X X