Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)
1921-04-08 / 74. szám
4 * * * A görögök veresége katasztrofális. (A tudósítás eleje a 3. oldalon.) (Pótis. április 7. — Havas.) A ..Temps" jelenti Athénből. A legutolsó jelentések szerint A görögök eszkisebb veresége mindinkábbkatasztrofális méreteket ölt. A görögök 6000 embert és sok tisztet vesztettek. Athénben nagy a lehangoltság. A veszteséget annak tulajdonítják, hogy egyrészt nem voltak tisztában ahaderők valódi harci értékével, másrészt pedig a Konstantin király visszatérte után kilépett tisztek Irányoznaik a vezetésből. (,M. T. J.") * * * Németország jegyzésre Felsőszilézia ügyében. (Berlin, április 7. — Wolff.) A német kormány az antant kormányainak és az oppelyi szövetségesközi bizottságnak jegyzéket küldött la felsősziléziai kérdésben. A német kormány a jegyzékben utal arra, hogy Felsőszilézia, a március 20-iki népszavazás alkalmával lakosainak csaknem kétharmadával és községeinek túlnyomó többségével a Németország kereteiben való megmaradás mellett nyilatkozott meg. A jegyzék javasolja, hogy az egész felsőszilézsiai népszavazási területet osztatlanul szavazzák meg a német birodalomnak. („M. T. I.") HÍREK. * # * Forduljon meg Excellenciád! NÉZEGETÉS ELŐRE fid HÁTRA.A padon gyakran megpihenünk ketten: én, meg az öreg generális. Ha jobb volna a memóriám, a nevét is elárulhatnám, de az márfoly h tppolt a fejemből, pedig: jól tudtam valamikor. fesokszor láttam ezt a hosszúbajuszu, nyírott fehérszakálas arcot a világháború alatt a képes újságokban. Annyi metália csüngött a blúzán, hogy szinte meggörbítette a vállát. Akkoriban bajosan fértünyt meg egypadom, akármilyen széles és hosszú lett volna is. Az oresz út most nem éppen elegáns, de tiszta civilben jár és azt hinnéd, hogy valami jóságos, galambszelid, nyugalmazott iskolamester, aki napokig nem tud enni, ha egy csirke nyalkát előtte elvágják. Őexcellenciája a délelőtti séta után egy-egy Télórépsikát pihen a padon. A botját nézegeti, a kavicsos homokot, ütögeti vagy a sárgára meszelt, haragos kék ,zsalukáteres császári kastélyt bámulja. Lehet, hogy beszélgetnek egymással. Én nem vagyok gondolatolvasó és én tőlem azt beszélhetnek, amit akarnak. Különben is én hátat fordítok a császári kastélynak és a vele szemben levő épületet bámulom, amely szintén meleg, kaszárnyaszerű valami, de hát más, mégis más: iskola, amelyben azok szedhetnek tudományt a hegyükbe, akik a jövő emberei lesznek, akik a modern technika csodáinak titkait ebben a Múzeumban lesegetik, tanulgatják. Azt a szentközti kastélyt inkább a múlt emberei bámulgatják, akiket a roppant érdekel, hogy melyik volt a reichstadti herceg szobája, hol aludt Napóleon, milyen a Mária Terézia nyoszolyája, milyen a képe annak a teremnek, amelyet egy millió ezüst forintért restauráltak annak idejében és melyik császár melyik sarokban sóhajtott utolsót. Ez is nagyon érdekes lehet sok embernek. De az is érdekes ám, hogy a Múzeum, amit nemrégiben csinálhattak, parknak szánt portáján milyen élet kezdődik. A park ugyanis elment háborúba, nem lett belőle semmi, eltűnt, elesett. A Múzeum csupaszon, meztelen maradt. De hát a portája az a 30—40 hold föld megvan és nem arra való, hogy azt várja, mikor sétálnak belé a császári kastély szobrai. Ebben az országban, ebben a világvárosban egy tenyérnyi hely sem lustálkodhat A parknak szánt területet körülvették a háborúból megmaradt drótsövényekkel és apró parcellákra osztva kiosztották szegény embereknek", amilyenek a hivatalnokok, a munkások. Ezek Tiekigyürkőztek és ássák, kapálják, veteményezik, nyüzsögnek rajta, hogy a rögök alól élelmet fakasszanak. Az ásó és kapa nyélhez nem szokott, kéz hólyagos lesz, a görbedezéshez, emelgetéshez nem tört derék megfájdul, demindegy, dolgozni kell, mert szükség van az élelemre. Aztán olyan szép, olyan jó, nemes, egészséges ez a tavaszi munka. Mintha a jövendő fundamentumát rakosgatná rá az ember. És nini, a pár lépésnyi keskenységű földsczallagokon az emberek apró házikókat, filagóriákat építgetnek maguknak. Ki minőt tud. ( Akkorákat, hogy majd nyáron, óraikor öltik-o kádunk, az esőből, a forróság elől hármannégyen belebújhatnaks elmondhatják, hogy nekik is van nyaralójuk, kastélyuk, nekik is jutott ebben az életben a kényelemnek egy morzsája, amihez vérhólyagos tenyerek árán jutottak. Nagyon kedves kis házikók ezek. Néhány szál ócska vagy új deszkából és lécből ütődtek össze és éppen szemközt fordultak a császári kastéllyal, ahol valamivel több az árnyék, több a kényelem, több a szórakozás. Ezek itt még az ősember magacsinálta kunyhói, amaz ott a fáraók rabszolgahordta piramisa, a holtak művészies, csodálatos kripátja. Az előbbi a Jelen, a Jövő és az utóbbi a Múlt. Szomszédom, a jóságos arcú,kékszemű ember a kastélyon mereng. Én a vele farkasszemet néző apró kalyibákat bámulom. Ha beszédesek volnánk, megmondanám: — Excellenciás uram, forduljon meg és nézee, amit én bámulok, mennyivel érdekesebb! Bujdosó Péter. * * * — Föloszlik az OBKI. Olvasóinknak aligha kell elmagyarázniunk, hogy e négy betű mögött a hírhedt és közszeretetnek egyáltalán nem örvendő Országos Burgonyaközvetítő Iroda rejlik. Most végre — amint értesülünk — a közélelmezési miniszter elrendelte az OBKI feloszlatását Lapunkban sokszor voltunk kénytelenek foglalkozni az OBKI tehetetlenségével és helytelen gazdálkodásával. Tavaly december 17-én adatokkal fölszerelt nagy cikkben lepleztük le az OBKI-bak történő szabálytalanságokat. Cikkünk nyomán megindult a vizsgálat és ennek során azzal is fenyegetődztek, hogy sajtópert indítanak ellenünk. Ez azonban máig nem történt meg. A sajtóper elmaradt és a tehetetlenül vergődő, rosszul gazdálkodó OBKI végre eltűnik a közélet színpadáról. Ha most, amikor ezt az intézményt föloszlatják, csak az Iroda igazgatójának, Hegyi Dezső miniszteri tanácsosnak a nyilatkozatát közöljük, olvasóink ebben is megtalálják mindazt, amit mi az OBKT-ról írtunk. Az igazgató szerint a burgonya rekvirálás nehezen ment. A burgonyát hozzá nem értő hivatalnokokkal rekviráltatták. (Tehát az OBKI-nak még annyi hatalma, sem volt, hogy ő jelölje ki a rekviráló embereket!) Tavaly az OBKI még azzal dicsekedett, hogy az egész lakosságot ellátja burgonyával. Később már csupán a tisztviselők burgonyaellltását vállalta és márciusban még ezt a kötelezettségét sem tudta teljesíteni. Ausztria részére 5000 vagon burgonyát kötött le, ezt a szerződést is föl kellett bontania, mert csupán 2300 vagon burgonyát tudtak Ausztriának szállítani. Ha az OBRI életét nem hosszabbították volna meg tavaly, akkor a főváros közönsége ma nem VOUTWI. kénytelen. 3,50—40 koronát egy kiló burgonyáért fizetni. Végül még csak annyit akarunk megjegyezni, hogy — tudomásunk szerint — tavaly, amikor első ízben határozták el az OBKI föloszlatását, a személyzetet már végkielégítették, úgy, hogy erre másodszor nem kerül a sor, föltéve, ha a végkielégített tisztviselők visszafizették az akkor fölvett összegeket. Betiltották a Köztársasági Párt nagygyűlését. Rövidesen azután, hogy a sajtóellenes politikai gyűlések a Vigadóban és a Petőfiszobor előtt lezajlottak, az Országos Köztársasági Párt is elhatározta, hogy az államforma megválasztása körül kialakult propagandában a maga elveinek hirdetése céljából részt vesz. Amint, már jelentettük, a Köztársasági Párt április 14-re országos nagygyűlést hívott össze a Vigadó nagytermébe és a Petőfi-szobor elé. Ezt nagygyűlést azonban rendőrség a most kiadott határozatával betiltotta, hivatkozva arra a bizonyos miniszteri rendeletre, amely a politikai jellegű, népgyűlések és fölvonulások megtartását tiltja. A határozat ellen Nagy György dr. és társai föllebbezést adtak be a belügyminiszterhez. •Munkásmatiné Hódroezcvésárhelyen A Kosaánytói. érkezett bódm-G/ifcusár helyi lapok portálMánk «aerint, (te valametinyk'unf«aeteBm fixrlatiOMM-k a hwtawizevásár-Helyi Mwvezeti munkásság irodalmi matinéjéival, aim'ly hoasza idő óta a» első nagyszabású TieguyUalkonára a/, ottani munkásság««!.. .V lapok valamennyien megegyeznek abban, hogy a matin» a munkásság magas inbrrrália ter.invonaláról tett tanúságot. A megitélés különbnaprSHgie a matiné ünnepi szónoklatára vontkozik, amelyből ..av. emberswrreteten. a/. rgrymált való megértéssen és megbecsültt »en fotópitó világrend" eseménye csendült ki. Az egyik lap azt mondja a muntásoknak, hogy először legyenek magyarok, azután jöhet a velük való megértés. Mondják, jó ember"*. Fanglerek, Tasslerek,travátzaik lehetnek .A vásárhelyi munkások első- és utolsó sorban is mások, mint m»«gyarok? Burgonya, hagyma és tojás. A főváros zöldségüzeme csütörtökön 30 fillérrel redukálta a burgonya árát. A burgonyán kívül a zöldségüzem bódéiban vöröshagymát is árulnak korona é1 fillérért. Ezzel szemben az élelmiszerüzem elárusítóhelyein két-három nap óta nincs égy fellen egy tojás. A múlt héten az élelmiszeriszm kötelességszerűen arra törekedett, hogy a tojást, olcsóbbá, tegye és a szabadforgalomban koronáért árusított, tojást 2 korona fix fillérjével dobta a piacra- Ennek a hatása pár napon belül jelentkezett, mert a tojáskereskedők is 2 korona 80 fillérjével adták a tojást. Mert, hogy a községi bódéiban nincs tojás, a kereskedők máris :2 korona 29 fillérre szöktették föl az árát. Vagy talán azért nem árusítanak most tojást ,a községiben, hogy egy-két nap múlva már ő is drágábban adja.?... — Győz az „igazság". Amióta a mozi-kandalom a közvéleményt foglalkoztatja, az ember nem akar hinni a szemének. Két tábor alakult ki, az egyik merev, fejlődésre képtelen hajlandóság folytán görcsösen ragaszkodik a magántulajdon szentségének mondott jogi állásponthoz, a másik tábor rajongó lelkesedéssel kész föláldozni az útjába álló régi elveket. Világszerte óriási irodalma van annak a kérdésnek, hogy a magántulajdon jogrendje mennyiben felel meg a változott viszonyoknak, de, Oroszországot kivéve, lényegbe vágó korlátozások e téren nem történtek. Még csak nekünk adatott meg, hogy az elméleti vitát — legújabban a mozi-idill napirendre tűzésével — a gyakorlati élet tanulságai bővítsék ki. , A polgári sajtó egy része csökönyösen a magántulajdon álláspontjára helyezkedik, a másik része tapssal üdvözli a tulajdonjog merész reformját és napról-napra ez a vita harsog a polgárság sajtójában, amelynek láttán az iber — amint mondánk — nem akar hinni a szemének. Annyira előrehaladtunk volna, a fejlődésben, hogy egy forradalmi áramlat erős kézzel bontogathatja a régi gerendánkot, amelynek védelmére az érvek légióit kénytelenek fölvonultatni? Úgyis látszott sokáig, hogy az nyító irányzat kardcsapás és egyéb fáradság nélkül vonulhat be az új pozíciókba, de hiába, a patyolatfehér igazságot, amelynek zászlajára azoknak a bizonyos özvegyeknek és árváknak szent közérdeke volt fölírva, immár hullafoltok fenyegetik. Ez is mutatja, hogy a sajtószabadságnak még erre a bölcsen megszabott mértéke is mennyire veszedelmes a fejlődésre. A nemes értelemben vett destruktív irányzattal szemben, az elavult eszmékhez ragaszkodó sajtónak sikerült bebeszélni a közvélemény szélesebb rétegeinek, hogy itt a magántulajdonnak olyan értelmű eltávolításáról van szó az eddigi tulajdonos zsebéből egy másik, árvaságra jutott idősebb magánegyén vagy megözvegyült részvénytársaság javára, amelyet a tudomány sohasem szocializálásnak nevezett. Most úgy áll a dolog, hogy a nagy lárma miatt több miniszter is meglepetésszerűen a magántulajdon álláspontjára helyezkedett, mondván udvariasan, hogy annak szigorúbb értelmezését kívánják és ezért — úgy mondják — valami megegyezés készül. Egyelőre az hírlik, hogy a rendeletet fogják átgyúrni, hogy az jobban megfeleljen a magántulajdon elvének, ne sértsenek vele „jogos érdeket" vagy „szerzett jogokat", úgy vagyunk ezzel a készülő módosítással, mint az egyszeri ember, akinek az ügyvédje azt telegrafálta, hogy győzött az igazság és a kliens ijedten azt telegrafálta vissza,: akkor fellebbezünk!TOP) izgatottan lesik mindkét oldalon az „igazság győzelmét". — Iparművészetünknek eseménye van. A program nem túlságosan változatos. Néhanapján éhen hal valaki, ez a ritkábbik eset, gyakoribb az öngyilkosság, mert — bármilyen furcsa is — kevés embernek van meg a lelkiereje bevárni azt, hogy éhen haljon és áll a nagy hídavatás, a halál önkéntesei széles folyamként hömpölyögnek az örvény fölé. A társadalom mindezt egyre kifáradtabb lélekkel és egyre tompább följajdulással nézi. Egyikoldalon folyik a zabálás a nagykanállal és az emésztés nyögdécselése elnyomja a halálbamenők sikoltását és a másik oldalon néma közöny, mely hódol az élet helyett a halálnak. Az öngyilkosság tömegjelenséggé lett és sehol a kéz, amely mentőkötelet dobna a vergődők felé. A sok között megint egy kiemelkedőbb érték pusztult el. Nebel Károly iparművész, a maga oly kevés. 25 esztendejével az Aréna ut. 84. szám alatti lakásán fejbelőtte magát és meghalt. Hátrahagyott levelében megírta, hogy elviselhetetlen nyomora kergette a halálba. Na nálunk nem a, hazug jelszavak tobzódnának, a munka, teremthetne, a művészet alkothatna ,nem kellene elpusztulni egy 25 éves fiatal művészembernek, akinek nyilván az volt a leg-főbb bűne, hogy nem győzte a versenyt diadalmas törtetőkkel. Lehetett munkaképes, lehetett tehetséges, de hát így van ez, ha nincs iparművészeti politikánk, a minál inkább politikai iparművészetünk. — Károlyi Mihály Spalatoban, Klaarenfurtból jelentik: Az ideiglenes tartománygyűlés szerdai ülésén a nagynémetek és a parasztszövetség kérdést intéztek Károlyi Mihály villachi tartózkodására, vonatkozóan. A tartományikormányzó válaszában beszámolt arról, hogy a kormány ebben az ügyben minő intézkedéseket tett és bejelentette, hogy a jugoszláv kormány megengedte, hogy Károly ezentúl Spalatoban tartózkodjék. Károlyi április 7-én oda utazik. A gyűlés elvetette azt az indítványt, hogy az interpellációra adott válasz fölött vitát kezdjenek. A szocialistáik a Választójog általános vitája során s kerestek alkalmat arra, hogy a maguk álláspontjárt, a Károlyi-ügyben kifejtsék. Szónokuk — Gröger.képviselő — ,szemére vetette a nagynémeteknek és a parasztszövetségi pártiaknak, hogy türelmetlenek Károlyival szemben, holott Kerolyi volt az első köztársasági elnök Magyarországon és semmi felelősség sem terheli őt az olasz front fölbomlásáért. („M. T. I.' Kimaradt a magyar labdarúgók slumertngi mérfrjae«?. RöCsiml jelentik: A lapot, «wrirrt a budapesti Torra Kin!'. uaVér. a héedi Vion Tis, csapatának isü fürtökre Mmlert a H .simmerii Kri labdarosirovemenyst a ningyszovra.pai. Mbb játékosának me®3erulé«G miatt, nem játszotta le. (II. T. I.) NÉ3?S2iA¥A 1921 április 8. ;