Népszava, 1922. január (50. évfolyam, 1–25. sz.)
1922-01-14 / 11. szám
2 lenére rövid időre még föntartjuk, de ki kell jelentenünk, hogy amennyiben a megbeszélt dolgokat az ígéret szelleme szerint sürgősen és tökéletesen végre nem hajtják, a következményekért azokra hárítjuk a felelősséget, akik ígéreteket tesznek, de azokat vagy nem tudják vagy nem akarják beváltani. Ha már ennél a kérdésnél tartunk, meg kell említenünk, hogy az amnesztiát elfelejtették kiterjeszteni azokra a nagyszámú elítéltekre és eljárás alatt levőkre, akiket a katonai bíróságok ítéltek el vagy a katonai hatóságok tartóztattak le. Ezek ügyének sürgős megvizsgálására ezennel fölhívjuk az illetékeseket. Bennünket rosszhiszemű ellenfeleink és ellenségeink már sokszor meggyanúsítottak azzal, hogy mi csak a szociáldemokratákért viaskodunk. Ebből annyi igaz — és ez természetes —, hogy elsősorban, elvtársainkat védelmezzük, a közszabadságokat, apolitikai jogokat, az egyenlő elbánást ellenben sohasem tartottuk a saját külön ügyünknek és amennyire tőlünk telik, minden elnyomottat, minden üldözöttet védelmünkbe veszünk. Nem a mi hibánk, hogy a kormány, a keresztényi szeretet és az agrárdemokrácia uralmának idején, olyan nagyon szűken méri ezt a portékát. Nagyon téved a kormány, ha azt hiszi, hogy jó vásárt csinál, amidőn sikerül neki még tovább fönntartani a kivételes állapotokat és még tovább nyugtalanítani a tömegek lelkületét. Igazi megnyugvás csak akkor következhetik be, az új államélet csak akkor fog megindulni, amidőn akad majd egy kormány, amely nem fog visszariadni az ellenforradalom pusztításainak jóvátételétől. * # Hassaji Károly Indítványt nyujtott be, hogy az államfőSi hatSera határidejének kérdésát törvényben szabálytossák. — A nemzetg^űlés szombaton határos a ülésekről. — FrSetSirscE? szerint agenS provoNiatSrok ujabb ki^áS^pMCCsot készítenek elő. A nemzetgyűlés pénteki ülése is azzal kezdődött, amivel már néhány hét óta mindig kezdődik: „Minthogy a Ház nincs együtt, az ülést 5 percre fölfüggesztem." Az 5 percből persze félóra lett, de mi 11-re legalább együtt voltak tanácskozóképes számban. Sőt, szokatlanul „nagy" számban jöttek össze. Igaz, hogy csakaz ellenzéki oldalon és a kereszténypárt padsoraiban voltak többen a szokottnál, míg a kisgazdaoldalon csak néhány mérges pontot láttunk. Az indemnitási Adtát folytatták pénteken is. Rassay Károly mondott, csaknem az ülés egész idejét kitöltő beszédet, amelyben keményen bírálta a kormány politikáját. Délfelé, amikor Rassay szünetet kapott és a képviselők kitódultak a folyosókra, az a hír terjedt el, hogy Zita — két gyermekével együtt — Budapestre érkezett A hírt később cáfolgatták, de azért sokáig izgatott csoportok beszéltek róla. Az egyik csoportból kihangzott: Ebből még vérontás lesz... Egy másik csoportból Andrássy Gyula hangja volt hallható. Arról beszélt, hogy Zita nem nagyon jelenhet meg a nemzetgyűlés előtt, mert nem tud magyarul és így nem imponálna... Az egyik sarokban Friedrich tanácskozott néhány legitimistával. Nyilván a mentelmi jogán esett sérelem bejelentését beszélte meg. Rassay beszéde után engedélyt kapott Friedrich fölszólalásra. Mentelmi jogának megsértését jelentette be. Amint ő mondotta, agent provokátorok járják sorra a legitimista politikusokat valami Károly-brigád alakítása ügyében. Legitimista puccsot akarnak rendezni, hogy azután a legitimistákat újból letartóztathassák. Arról is beszélt, hogy detektívek őrzik a lakását, Andrássy, Rakovszky, Pallavicini, Sigray lakását is és állandóan provokálják őket. A nemzetgyűlés épülete is tele van detektívekkel... A kaszárnyákban és a rendőrségen készültség... A nyolcórás ülésekről a nemzetgyűlés szombati ülésében határoz. Hétfőn már valószínűen megkezdődnek a délutáni ülések. Gaál elnök az ülést délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Az ürességtől tátongó padok láttán Kerekes ellenzéki kisgazda kérte a tanácskozásképesség megállapítását. Minthogy nem voltak elegendő számban együtt, az ülést föl kellett függeszteni. Szünet után folytatták az indemnitás tárgyalását Rassay beszéde. Rassay Károly ellenzéki kisgazda volt az első szónok, aki kemény bírálatban részesítette a nemzetgyűlés eddigi „tevékenységeit". Fölsorolta azokat a feladatokat, amelyeket a nemzetgyűlésnek el kellett volna végeznie... A nemzetgyűlés nem végezte el azokat a teendőket, amelyeket az első miniszterelnök, Huszár Károly programba foglalt így történt a földbirtokreformnál is, amelynél pénzügyi akadályokra hivatkoznak. Drózdy Győző: A különítményekre van pénz! Rassay Károly: E példára 1848-ban a jobbágyokat se szabadították volna föl, hiszen akkor hivatkozhattak volna arra, hogy erre a célra „nincs pénz"... Hát annak milyen pénzügyi akadálya van, hogy az elavult mezőgazdasági cselédtörvény helyébe másikat hozzanak? Itt van a munkásbiztos más reformja; hoztak egy koros törvényt, amelyet nem is lehetett tárgyalni. Miért nem hoztak jobbat alkalmasabbat? Ezzel szemben egy csomó antiszociáls adótörvényt hoztak, amelyek révén egész adórendszerünk a fogyasztási adók rendszerévé vált. A pénzügyi életben bizonytalanság uralkodik. Két év óta egyetlen költségvetést nem tudott produkálni a nemzetgyűlés. A kormány attól fél, hogy a költségvetési vitában napfényre kerülnek a felhatalmazás nélkül elköltött milliók. A nemzetgyűlés mulasztást követett el a közigazgatási reform elhanyagolásával is. Vizsgálta ezután, hogy mit tett a nemzetgyűlés az alkotmány kiépítése körül. Az 1920. I. törvényben lefektetett ideiglenességi elvet örökössé és megváltozhatatlanná akarják átváltoztatni. Az államfői jogok tekintetében a nemzetgyűlés szolgalelkű volt s e jogokat szaporította, de arra nem volt bátorsága, hogy kimondja, hogy az államfő alkotmánysértés esetén vád alá vonható. Áttért ezután a királykérdésre s azt fejtegette, hogy a kormány s a kisgazdapárt itt meghajolt a külföldi beavatkozás előtt. (Zaj a kisgazdapárton.) A detronizációs törvény csak koros törvény. Ezután kijelentette, hogy ő a köztársaságot tartja ideálisnak, ez azonban nem az érzelmek kérdése. Azt az államformát kell elfogadni, amelyik a legelőnyösebb. És ha a nép a köztársasági államformát akarja, ő ezt is elfogadja De a királyság csak olyan lehet, ahol a király a nemzettel egyenlő faktor. Mi a jelenlegi államformái Talán azt lehetne mondani: királyi köztársaság. A nemzetgyűlés választotta meg az államfőt de a hatalom időtartamát nem állapította meg. Az 1920. évi I. törvénycikket ideiglenes jelleggel hozták meg. A mi akaratunkat mi vagyunk hivatva magyarázni, mert mi nem örökös államfőt akartunk választani. Ezt a kérdést tehát szabályozni kell. Fölolvassa a határozati javaslatot, amely szerint utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az államfői hatalom időtartamára, annak miként való betöltésére vonatkozóan törvényjavaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé. Rassay 10 perc szünetet kért és kapott Szünet után arról beszélt hogy nemcsak a törvényalkotás terén, hanem a társadalmi és állami élet egész területén is ijesztő eredménytelenséget látunk. A nemzetgyűlésben a háborús vagyonok eltolódását emlegették. És ezalatt az idő alatt más téren olyan vagyoneltolódások támadtak, amelyek mellett a háborús vagyoneltolódások szinte lényegtelenek. Azután a tisztviselő kérdésről beszélt, majd arról, hogy a jogszolgáltatás függetlensége, és érintetlensége miképen kerültek bele a politika örvényébe. Amikor a forradalmak és ellenforradalmak után a nemzetgyűlés összeült, azt a programpontot állítottuk fel, hogy a munkásság és polgárság közötti jóviszonyt a szerzett, véres tapasztalatok alapján helyre fogjuk állítani. De a kormány csak akkor eszmélt rá ennek szükségére, amikor a királypuccs alkalmával a fölfordulás elkövetkezett és amikor látták, hogy a munkások hidegen nézik az eseményeket. Letértek a demokratikus politika útjáról is. Amikor tragikus helyzetbe jutott a nemzet akkor a tömegek nem oda húzódtak, ahova kellett volna húzódniok, mert azt gondolták, hogy ennél az antidemokratikus uralomnál csak jobb jöhet. És csak ekkor ébredt a miniszterelnök úr arra, hogy nem elegendőek az uralom föntartására a problematikus oszlopok és megkezdte a tárgyalásokat a munkásokkal. A kormány azonban hű maradt önmagához és áruba vitte a nemzet nagy javait. Dinich Vidtor: A munkások nem is tudnak hinni neki! Rassay Károly: Nem akarok részletesen foglalkozni ezekkel a dolgokkal, inkább áttérek az amnesztia kérdésére. Itt megállapította, hogy a kormány ígéretét nem tartotta be, mert a politikai bűnösökkel szemben fönntartotta a politikai jogok gyakorlásának elvonását és egyéb mellékbüntetéseket míg azokkal szemben, akik a kurzus oszlopai, azok mellékbüntetéseinek föntartását nem tartotta szükségesnek. Ezután az Általános Fogyasztási Szövetkezettel foglalkozott majd arról beszélt hogy a munkásokkal való tárgyalással a kormánynak nem volt egyéb célja, mint hogy a választások előtt egy kis atmoszféra-könnyebbülést tudjon magának létrehozni és az, hogy a munkásokat elszakítsa természetes szövetségeseitől, a demokráciáért harcoló polgárságtól. De a kormánynak ez a törekvése nem fog sikerülni. Ennek a kormánynak sem a parlamentben, sem a nemzetben semmi néven nevezendő gyökere nincs. A mostani végrehajtó hatalom születése pillanatától kezdve ellensége a nemzetnek. Nem lett volna szabad másképen kormányozni, mint demokratikusan. Ehelyett megakadályozzák a választójog, a közigazgatási reform és a többi alkotmányjogi kérdés elintézi, sőt Hát nem tudták a kormányok, hogy február 16-án a nemzetgyűlés mandátuma lejár ? Ha a kormány ismeri ezt a dátumot, miért nem terjeszti be a megfelelő javaslatokat? Grieger Miklós: Hogy oktrojjal választhassanak. Szilágyi Lajos: Kormányzói abszolutizmus. Elnök Szilágyit rendreutasítja. Rassay Károly: Azért nem hozzák ide, mert tudják, hogy a választójogi reform ebben a nemzetgyűlésiben csak demokratikus úton oldható meg. A közigazgatás reformjával is foglalkozni kellene, mert ha ez az apparátus fogja a választói névjegyzéket is összeálltani, ez visszatérést jelent a munkapárti időkre. Ezt a kérdést sem tudja ez a nemzetgyűlés megoldani, ezért már csak az államfői hatalom gyakorlásának időhöz kötése és a választói reform megoldására gondolhatunk. A kormány a főrendiház reformját akarja előbb tárgyaltatni, hogy azután, ha a nemzetgyűlés mandátuma lejár és a nemzetgyűlés föloszlik, azt mondhassa: most pedig új országgyűlést hívunk egybe, de nem annak a választójognak alapján, amely csupán a nemzetgyűlés összehívására vonatkozott, hanem az 1917—1918. évi választójog alapján. Rupert Rezső: Szervezik a forradalmat. Rassay Károly: Igenis, ez forradalomba viszi a nemzetet. Éppen emiatt határozati javaslatot nyújtok be, amely szerint a nemzetgyűlés mondja ki az 1920. évi I. törvénycikk 10. szakaszának egyedül helyes és autentikus értelmezését, hogy tudniillik, ha a nemzetgyűlés szétoszlana az új választójogi törvény megvalósítása előtt, úgy az új nemzetgyűlés csakis a Friedrich-féle választói rendelet alapján hívható össze. Ezután a kiviteli panamák dolgával foglalkozott, kijelentvén, hogy nem akar addig elmenni innen, amíg ezt a kérdést a nemzetgyűlés el nem intézi. A bűnügyi iratokban vallomás van arról, hogy létezik egy pártkassza. Arról is van vallomás ezekben az iratokban, hogy a miniszterelnök úr minisztertársait protezsálta a kiviteli engedélyeknél és a jövedelem az egységes középpárt kasszájáé lett volna. Drózdy Győző: Ez betyárság! Rassay Károly: Ha a miniszterelnök úr idézgeti Tisza István szellemét, idézze föl egykori küzdőtársa Désy Zoltán szellemét is. Azután arról beszél, hogy van a kezei között vallomás arról, hogy 40.000.000 koronát szedtek össze különböző célokra. * Drózdy Győző: Számoljon el! A lopást nem tűrhetjük! Rassay: Itt van a kezeim között egy nyugta gróf Tisza György kezéből, aki a szabadforgalmi irodának úgyszólván létrehozója volt és összekötőtiszt volt a miniszterelnök ur és a volt földmivelésügyi miniszter között]. A nyugta szerint Tisza György gróf 900.000 koronát kapott és ebből 640.000 koronáért nyomban egy automobilt vásárolt magának Szilágyi Lajos: Egy 18 éves gyerek! (A Ház minden oldalán óriási zaj kerekedik, az ellenzéki oldalon a padokat verik, az elnök csak nehezen tudja a rendet helyreállítani. Rassay a zaj csillapultával arról beszélt, hogy a választásokat nem lehet úgy csinálni, hogy a szabadságjogok föl legyenek függesztve. Amíg a kivételes törvények uralkodnak, addig a választásról szó sem lehet. A kormány mai összetételében nem elegendő garancia arra, hogy itt igazságos elbánás lesz. Vagy jöjjön a kormány egy olyan javaslattal, amely a kivételes törvényeket hatályon kívül helyezi, vagy adja át a helyét egy olyan koncentrációs kormánynak, amelyben a társadalom minden rétege képviselve van. Ő előre is kijelenti, hogy nem riad vissza attól, hogy a megértő műveit külföld védelme alá helyezze magát és társait a választások alkalmával minden atrocitással szemben. Grieger Miklós: Ez a helyes, ezt tesszük! Rassay Károly: Mi annál inkább is megtehetjük, mert a kormány tagjai is idegen védelem alá helyezték bőrüket, kritikus időben. Bethlen Hohler angol követ védelme alá helyezte magát és Nagyatádi is. Vass kultuszminiszter: Nem igaz. Rakovszky István: Bethlen azt mondta, hogy öngyilkos lesz. Vass kultuszminiszter: Nem igaz. Rassay ezután kijelentette, hogy nincs bizalommal a kormány iránt, a három hónapi indemnitást megszavazza, a hat hónapit azonban nem NÉPSZAVA 1922 január 14.