Népszava, 1926. november (54. évfolyam, 249–272. sz.)
1926-11-03 / 249. szám
2 mai választásokon, mert igaz ugyan, hogy az ellenzéki oldalon küzdő demokrata párt agitációs eszköz gyanánt az alkoholtilalom mérséklésének jelszavát is fölhasználja, de amint a demokraták között is vannak probicionistáik,így a republikánus párt soraiban is akadnak „nedveseik" (alkoholpártiak). . A védvám kérdése már inkább tekinthető olyannak, amely lényeges szerepet játszik ademokraták és republikánusok mai küzdelmében. A republikánusok, mint az ipari telke emberei, föltétlenül az ipari védvámok mellett vannak, míg az agrárrétegre támaszkodó demokraták nem nagyon lelkesednek a vámokért. Amerikában ugyan elég magas agrárvámok is vannak érvényben, ezek a vámok azonban nem bírnak nagy jelentőséggel, hiszen Amerika mezőgazdasági téren többet termel, mint amennyit el tud fogyasztani. A demokraták tehát szívesen vennék az ipari vámok csökkentését, mert így az európai konkurencia le tudná szorítani az amerikai piac iparcikkeinek magas árait, amelyek természetszerűleg főleg az agrárnépesség vállait nyomják. Hatalmas agitációs eszköz a demokraták kezében a farmerek részére követelt állami támogatás kérdése. Az amerikai mezőgazdaság a piac leromlása folytán súlyos válsággal küzd, a farmerek állami támogatást követel-nek, amelynek megadása ellen az ipari tőkével összeölelkezett republikánusok a leghevesebben küzdenek. A világot — amint említettük — főleg a szenátusválasztás eredményei érdeklik. Az amerikai szenátus 96 szenátorból áll, akiket hat évre választanak, de nem egyszerre, mert a szenátus tagjainak harmadrésze minden második évben új választás alá kerül. A kormányon levő republikánus párt eddig kilenc szótöbbséggel rendelkezett a szenátusban. Az újraválasztás alá kerülő 32 szenátor között 25 republikánus és 7 demokrata van. Ha a demokratáknak csak 5 mandátumot is sikerül elhódítaniok a republikánusoktól, ők kerülnek többségre a szenátusban és ha ez nem is jelent azonnali irányváltozást az amerikai törvényhozás életében, mégis nagy befolyással bírhat a két év múlva esedékes elnökválasztásra. Coolidge elnöksége ugyanis még két évig tart és ez alatt az idő alatt az amerikai alkotmány értelmében az elnöknek a szenátus többségével szemben is módja van arra, hogy a vétójog gyakorlásával megakadályozza a szenátus többsége által kivánt törvények életbelépését. E vétójog gyakorló alkalmazása azonban nagyon népszerűtlenné teheti az elnököt és vele együtt a republikánus pártot is, amely ebben az esetben nemigen remélhetne sikert a következő elnökválasztáson. Európai szempontból a ma lefolyó amerikai választások főleg azért bírnak fontossággal, mert a demokraták győzelme esetén Amerika valószínűen tovább fog menni az Európához való közeledésnek azon az útján, amelynek a hágai döntőbírósághoz való csatlakozás egyik fontos állomását képezte. I^VWWWVWVWW^rtAAAAAJWVW\AA/WWWX/WA/\/wyW>/\/\/W Törökország békét akar. Hétfőn — amint Angolából jelentik — nyitották meg a török nemzetgyűlés őszi ülésszakát. Musztafa Kemal basa megnyitóbeszédében elsősorban az ország gazdasági helyzetét vázolta – utalt a török kormány takarékossági politikájának tagadhatatlan sikereire, amely most már az ország gazdasági életében egyre jobban érezteti hatását. Expozéja külpolitikai részében Kemal Ifasa ismételten hangoztatta Törökország békés szándékait. Elsősorban a török-orosz viszonyról nyilatkozott s kijelentette, hogy a legutóbbi biztonsági és semlegességi szerződés a törökorosz viszonyt a lehető legbarátságosabb alapra helyezte. Az európai államok és Kelet Ázsia államainak nagy részével Törökország szintén különböző szerződéseket kötött, amelyeket lojálisan be is tart. A Németországgal folytatott kereskedellmi tárgyalások befejezése küszöbön áll s rövidesen aláírják az Olasz- és Franciaországgal megkötött konzuli egyezményeket is. A budapesti tábla új elnöke. Ismeretes, hogy a budapesti táblának már régebbi idő óta nincs elnöke. Sokan tudni vélték, hogy a tábla elnöki állását ezideig azért nem töltötték be, mert a kormány egyik tagjának szánták ezt a méltóságot. Most félhivatalosan azt jelentik, hogy a budapesti tábla elnökévé a kormányzó Degré Miklós táblai alelnököt nevezte ki. Degré neve ismeretes a közönség előtt, elnöke az egyik táblai tanácsnak, amely különösen a politikai és sajtópörökben hozott ítélkezései révén vált közismertté. Néhány nappal ezelőtt nevezték ki tudvalevően Töreky Gézát a budapesti törvényszék elnökévé és ez a két kinevezés mutatja, hogy a kormány az igazságszolgáltatás mostani szellemét érintetlenül akarja továbbra is föntartani. WSFE 2AVA 1926 november 3. z ausztriai szociáldemokrata Párt kongresszusa. A párt programjának a reviziója. (Bécsi tudósítónk távirata.) Az idén augusztusban adta ki az osztrák szociáldemokrata párt azt a programtervezetet, amely az 1901-i pártprogramot a forradalom tapasztalatai alapján új iránymegállapítással látta el. Európa összes szocialista pártjai, sőt a polgári pártok legkiválóbb politikusai és szociológusai is hozzászóltak ehhez a hatalmas tervezethez, amelyet most az osztrák testvérpárt vitatott meg a szombaton Linzben megkezdett kongresszuson. Ausztria közéletében a tervezet azért nyert különös jelentőséget, mert benne a szociáldemokrata pártmegjelöli a hatalom meghódításának útját, ami Ausztriában — amint Bauer elvtárs hatalmas beszédében kifejtette — nem a jövő generációjának szánt feladat, hanem a most élő munkásnemzedék történelmi feladata". Külsőségekben is megnyilatkozott a kongresszus tárgyának jelentősége, mert az idén, mint még soha, 425 küldött jelent meg a kicsiny Ausztriából. Évtizedes gyakorlattal szemben a szombat délutáni megnyitó után vasárnap már nem a pártvezetőség jelentését, hanem a program kérdését tárgyalták. Két részre osztották ennek tárgyalását. Az első részt vasárnap vették tárgyalás alá, ez a kapitalizmus fejlődéséről és az osztályharcról szóló elvi jelentőségű fejezetekből áll, a másik rész az államhatalom meghódításáról szól, gyakorlati jelentőségű. A tárgyalást dr. Otto Bauer elvtárs hatalmas beszéde vezette be. Vázolta az európai kapitalizmus válságát és annak okait. Európa kapitalizmusa háttérbe szorult Amerika kapitalizmusával szemben. Maga Európa súlyosbította ezt a helyzetet a gazdasági területek szétdarabolásával és képtelen vámrendszerével. A kapitalizmus alapjaiban megingott ugyan, de a bolsevizmus világforradalmi illúziói is szertefoszlottak, mert a kapitalizmus sokkal ellenállóbb képességűnek mutatkozik, mint a bolsevizmus prédikátorai hirdetik. Más részről azt is hirdetik, hogy a kapitalizmus megerősödés előtt áll. Az igazság az — mondotta Bauer —, hogy a kapitalizmus meggyöngült, a proletárság hatalmas méretekben megerősödött Valószínű, hogy az osztályok hatalmi erőviszonyaiban az egész világon ugrásszerű változások fognak beállani. Ezt a pillanatot kell a proletárságnak a hatalom meghódítására megragadnia. Az eszköz erre csak a demokrácia lehet. A szocializmus és a demokrácia vonzó erejében kell bíznunk. Szakítanunk kell a régi fölfogással és be kell vonni a munkásosztály harcaiba a falusi proletárságot, a szellemi munkásokat, a kisbirtokosokat, általában a kispolgári elemeket, amelyekkel együtt a munkásosztály a nép olyan túlnyomó többsége, hogy az a demokrácia segítségével a politikai hatalmat mindenütt meghódíthatja. A harcban a vezető a munkásosztály kell, hogy maradjon, ami korántsem jelenti azt, hogy aki a pártba belép, ne lenne egyenrangú elvtárs. Megkülönböztetés nálunk nem lehetséges. A szociáldemokrata párt mindenáron a demokrácia erejével akar győzni. Ha a hatalomra kerülne is, a demokráciát akarja alkalmazni és csak az esetben kellene a diktatúrát alkalmaznia, ha a burzsoázia nem respektálná a demokrácia törvényének értelmét és parancsát és polgárháború segítségével akarná a demokráciával megszerzett hatalmat a proletárságtól elragadni. A proletárság gyűlöli az erőszakot, ismeri az emberi élet szentségét. Nemcsak a háború, hanem a polgárháború munkásosztályt sújtó veszedelmét jól ismeri, ezért csak mint védelmi eszközt alkalmazná a demokráciával megszerzett államhatalom megtartása érdekében a diktatúrát. Végül fölszólította Bauer elvtárs a munkásságot, hogy készüljön föl a szellemi és erkölcsi erők gyarapításával a nagy harcra, mert ez erők nélkül a megszerzett hatalmat sehol se lehet megtartani. Bauer nagyszabású beszéde után magas színvonalú vita indult meg, amelyben többen részt vettek. A felszólalások közül különösen kitűntek Friedrich Adler elvtársnak, az Internacionálé titkárának és Austerlitz elvtársnak, az Arbeiter-Zeitung szerkesztőjének beszédei. Austerlitz elvtárs a demokráciát a következőképen körvonalazta: „A demokrácia az a politikai rendszer, amelyben a számok győznek. Ez az, ami a jogegyenlőség lényege." Hétfőn volt a kongresszus második napja. Ekkor megkezdték a pártprogram második részének tárgyalását, amely a szociáldemokrácia legközelebbi feladataival foglalkozik. Ezt a témát szintén dr. Otto Bauer elvtárs beszéde vezette be. Különösen két pont adott alkalmat nagyon élénk vitára. Az egyik a vallás kérdése, amelyben a pártprogram szigorúan ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az egyház minden politizálgatása ellenére a párt a vallást magánügynek tekinti. Mindenki kövesse szabadon vallási meggyőződését, ez azonban nem feszélyezheti a pártot a kapitalizmus védelmét szolgáló keresztény és zsidó klerikalizmus ellen vívott harcaiban. Ugyancsak élénk vita folyt a programnak a népesedési politikáról szóló fejezete körül. Szemben a kapitalizmus rendszertelen népesedési politikájával, a pártprogram olyan népesedési politika mellett tört lándzsát, amely a már élő embert és annak születendő gyermekeit veszi védelmébe. Teljes szabadságuk van a szülőknek, hogy akarnak-e és tudnak-e gyermekeket fölnevelni. Ennél a tárgynál tizennégy fölszólalás hangzott el, amelyeket mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel figyeltek. A tanácskozást kedden folytatták. Az egykori és rokkantbiztosítás. (Linz, november 2.) A szociáldemokrata pártkongresszus Danneberg képviselőnek a politikai helyzetről és a legközelebbi nemzetgyűlési választásokról szóló jelentése után határozati javaslatot fogadott el, amelyben követeli az aggkori és rokkanthiztosításról, valamint az özvegyek és árvák ellátásáról szóló törvény elkészítését. Követeli továbbá az alkalmazottak célszerű biztosítását, állami intézkedéseket a munkanélküliség megszüntetésére, a munkanélküliek jogainak biztosítását és ha a nemzetgyűlés nem tudja megoldani legsürgősebb feladatait, akkor a pártkongreszszus követeli annak a feloszlatását. A határozat intézkedéseket kíván a lakásvédelem és a lakóvédelem terén, valamint az építkezés fejlesztését és célszerű kisajátítási törvényt, azután a mezőgazdasági munkások betegségelleni biztosítását, végül a közélet megtisztítását. A pártelnökséget és Seitz elnököt újra megválasztották. A magyar munkástestvéreit értsék meg... Vasárnap délután a Tisza István Társas Kör gyászünterpán Vass József mondott emlékbeszédet, amelyben Tisza István jelentőségét méltatta. Beszédeinek végén a mai helyzetre fordította szónoklatát, mondván: — Irányok ütköznek össze, amelyek a magasabb egységbe való egybetartozandóságunkat nem érzik át. Szakadékok támadnak, amelyek osztályokat és felekezeteket választanak el, vagy alkalmasak elválasztani. A társadalom olyan ellentétekkel dolgozik, amelyek a nemzet erejét fogyasztják. Megírt drótsövények vannak keletkezőben a nemzet társadalmi életében. A templomok, amelyek kellene, hogy bástyák legyenek minden szinti áramlat ellen, erődítményeknek mutatkoznak, amelyekből nemcsak az imádság hangja száll föl, hanem lövöldözés hangzik belőlük. Ne lövöldözzünk magyar a magyarra. Drótsövények, lövészárkok ne legyenek a magyar társadalomban. Ne legyen senki, aki elhagyottnak érzi magát és ne tűrje a magyar nemzet azt, hogy a magyar munkásság részére emberek külön világot építsenek, amely idegen a magyar nemzet egyetemes világától. — A magyar munkás testvérek értsék meg, hogy ők ebbe a nemzeti egységbe tartoznak bele, ez munkálója az is javaknak és külön világot, ideológiát, hazát, törekvéseket és célkitűzéseket ne teremtsenek és alkossanak maguknak. Ez a magyar unió gondolata, amelyet én meghirdetni kívánok a gránitóriás lábainál az én magyar nemzetem felé. Vasa József megint az emberek szocializmusiban valló tudatlanságaira spekulál, amikor külön világról és nemzeti unióról szónokolt. A külön ideológiát, a külön célkitűzéseket nem emberek fantáziája szüli, hanem a tulajdonviszonyokból és a termelés trendjéből eredő osztálykülönbségek. Ezeket az osztálykülönbségeket közös nevezőre hozni nem lehet. Elképzelhető azonban az osztályharcnak ha nem is szelídebb, de parlamantárisiai formája, mint amilyen folyik Magyarország földjén manapság. De ehhez az szükséges, hogy „ne legyen senki, aki elhagyottnak érzi magát", de ne legyen főképen senki, aki a fölülről vezetett osztályharc borzalmas brutalitásának kiszolgáltatottja. Nemzeti egység csak ott lehetséges, ahol a demokrácia kiegyenlítő ereje érvényesül a politikában és a szociális gondoskodás nevn kerüli el ridegen a dolgozó tömegeket, ahol az államkormányzat nem kedvez a vagyonos osztályoknak, a vagyontalan tömegek rovására,ahol a nemzeti egységet nemcsak ünnepi beszédekben hirdetik meg, hanem cselekedetekkel az egyenlőség nagy, emberi gondolatának szellemében munkálják. Az iraki kormány lemondott. Bagdadi jelentések szerint az iraki kormány lemondott. A kormány a parlamentben súlyos vereséget szenvedett s a parlament elnökévé az ellenzék egyik tagját választották meg. A parlamentet minden valószínűség szerint királyi kézirattal föl fogják oszlatni. Titokzatos letartóztatások Franciaországban, Parisból táviratozzák, hogy a francia rendőrség Perpignan-ban 16 olasz és spanyol állampolgárt tartóztatott le. A letartóztatás oka ismeretlen. A romániai állapotokat nem szabad leirn, Bukarestből jelentik, hogy a belügyminiszter huszonnégy órai határidővel kiutasította Meissner amerikai újságírót, az „United Press" tudósítóját a romániai viszonyokról küldött jelentései miatt.