Népszava, 1932. március (60. évfolyam, 49–72. sz.)
1932-03-12 / 59. szám
Ma: Teljes heti rádióműsor külön melléktelen. LX. évfolyam 10. szám. Budapest, 1932 március 12. szombatára 16 fillér NÉPSZAVA AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre 12 pengő — külföldre 21 pengő Egy hóra . 4 pengő — külföldre 7 pengő Ausztriában egy hóra. 5 pengő SZERKESZTŐSÉG: VIR. CONTI-UTCA 4. SZ. Telefonszám .... József 303—30 és J. 303—31 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA ] KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK PÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP Egyes szám ára 16, vasárnap és ünnepnap 24 fillér. nimfái raiu Ausztriában 30,vasárnap 40 groschen.Franciaorsa. V-30 fr., Csehszlovákiában bérk. 120 ill. vas. 2 ek. • • , -vt. • Romániában hétköznap 6 lei, vasárnap 12 lei. KIADÓHIVATAL: VTR, CONTI-UTCA 4. Telefonszám . . . J. 303-30, J. 303-3., J. 303-32 4 Az ezertolvas és a sarkiszenes pince. Drága a szén. Érezzük, tudjuk mindannyian. Drága és megfizethetetlen. A proletárháztartásban csak mutatóba kerül belőle itt-ott valami és a kispolgár is nagyon meggondolja, rakjon-e még egy lapáttal kályhájára a fekete gyémántból, amely hovatovább olyan elérhetetlen lesz számára, mint a diadémok szikrázó, villogó ékkövei. Drága a szén, nemcsak árában, de viszonyítva a külföldi szenekhez is. A mai devizanehézségek és szénbehozatali tilalom mellett is a porosz szén a maga sűtőképességét tekintve, olcsóbb, mint a magyar. A porosz szén ára ezer kalóriánként számítva 88 fillér, a tatai széné 97 fillér. Ez azonban a budapesti piacon kiskereskedői árban értendő. Tehát a porosz szenet a bányavidékről kell idehozni, a magyar szenet alig egy kőhajításról szállítják a fővárosba. De ez sem az igazi és az igazságos ár. Valójában a tatai szén, amelyet csak például hozunk föl, ezer kalóriánként körülbelül 2 pengő, mert gáztartalma igen nagy és mert a kalóriaérték fele felhasználatlan gáz alakjában elillan. A drága szén régi panasza a termelésnek. A drága szén ügyében összeültek, a kereskedelmi minisztériumban és ott a mezőgazdaság képviselői követelték a szén árának leszállítását A bányák persze tiltakoztak... A végén mégis megállapodtak. Megegyeztek abban, hogy a nagybirtok szénszükségletének árát ugyanúgy fogják számlázni, mint ahogyan a nagyiparnak adják a szenet. Ezzel az értekezlet, mintha jól végezte volna a dolgát széjjel is oszlott. A leglényegesebb kérdésről, a kisfogyasztók szenének ármérsékléséről nem volt szó. A bányák természetszerűleg nem hozták szóba, a mezőgazdaságot ez a probléma nem érdekli, a szénkormánybiztos ilyen irányú közbelépéséről mit sem tud a krónika. Pedig a szénkérdés, a szén drágaságának kérdése a maga teljes súlyában most, még március derekán is, ugyancsak jelentkezik. Még mindig nagy a hideg, még mindig fűtetlenek a lakások és a sarki szenes árai még mindig nem mentek lejjebb. Nemcsak megfizethetetlen a szén, de indokolatlanul drága. A bányászok bére, kereseti viszonyai egyáltalán nem indokolják a szén mai árát A bányakapitalizmus valóban nem fektet be újabban olyan tőkéket, amelyeknek kamatozása az árakban magyarázatát lelhetné. Nem, itt kizáróan a szénkartellnek és vezéreinek kereseti lehetőségéről van szó, amelyet ők maguk a világ legfontosabb szempontjának ismernek el. Nem annyira érthető azonban, hogy az állam szervei is ugyanezen a kíméletes állásponton vannak. Nem tudjuk, mit csinál a szénkormánybiztos és tudja-e, hogy milyen probléma az, ha a proletár tíz kiló szenet föl akar hozni a sarokról. Mit csinál az árkukucskáló bizottság, amelynek az volna a föladata, hogy a kartellek portáján rendet teremtsen? Mi van a kartellbizottsággal, amely — elnökének biztató ígérete szerint — a méltányosság szellemében fog eljárni? Általában mi van az apparátussal, a szervekkel és szervezetekkel, ám eneknek az volna a kötelességük, hogy a fogyasztók életét olcsóbbá és elviselhetőbbé tegyék? A drágítás tudományából levizsgázott mindenki. Az olcsóbbítás művészetében nem pályáznak babérokra? s ott Plázsiusi ünnepély Petőfi Sándor szobránal, Március 13-án, vasárnap délután V28 órakor Petőfi Sándor szobrához vonulunk márciusi ünnepélyt Az ünnepély programja a következő: tartunk. 1. Dalárda éneke, a) Kirchner: Jelige, b) Pogatsehnig: Szabadságdal. 2. Elnöki megnyitó. 3. Szavalat. Petőfi Sándor: ..Egy gondolat bánt engemet" cimü költeménye. 4. Ünnepi beszéd. 5. A szavalókórus előadja Petőfi Sándor: „Föltámadt a tenger" és Szélpál Árpád: ..Elnyomottak kórusa" cimü költeményeket. 6. A dalárda „Föl szocialisták" cimü kórusával zárjuk be az ünnepélyt-Munkások! Elvtársak! Készüljetek, zarándokoljatok el a Petőfi térre vasárnap délután, hogy ünnepélyünk méltó legyen a márciusi hagyományokhoz! Elvtársi üdvözlettel a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Az ünnepi beszédet Werner Jakab elvtárs mondja. Szóval Pajor Oszkár elvtárs. Az előadásokat a Tumgosram-Szandorai-rendszerű óriási dunaianikus hangszórók közvetítik. A budapesti és környéki munkásdalosok vasárnap délután órakor jelenjenek meg a Petőfi-szobornál. " A rendezőgárda tagjai vasárnap délután 1 órakor teljes létszámban jelenjenek meg a Petőfi-szobornál. Demonstráció legyen a mi vasárnapi márciusi ünnepélyünk, demonstráció a szocialitus, a népjogokért való nagy küzdelmünk, demonstráció a rendszerváltozás mellett! Hosszú idők óta nem volt módjában Budapest munkásságának és a környék népének megmutatnia magát. Rég idő óta nem találkoztunk- Hónapok óta lehetetlen volt, hogy a dolgozó tömegek egyetlen hatalmas seregben érezzék számuknak és szolidaritásuknak óriási erejét. Most alkalom nyílik erre! Vasárnap a Petőfi téren találkozik Budapest és környéke dolgozó népe. Petőfi szobra előtt, a szabadság lánglelkű dalnokának ércalakja előtt legyenek együtt tíz és tízezren a jogtalan és koldussorban élő munkások, legyenek ott a fiatalok, az asszonyok, az új harcosok és a régi harcosok. Legyen ez a vasárnap a hódolat napja Petőfi eszméinek, legyen ez a vasárnap a demonstráció napja a feudális reakció ellen és legyen ez a vasárnap az elkövetkezendő harcok hirdetője. Ölelkezzék össze ebben a demonstrációban a múlt, a jelen és a jövő. A demonstrálók hatalomas tömegében is így ölelkezzék össze a régi harcosok, a veteránok serege a mindennapi harcok embereivel és a fiatalsággal, amely most indul neki a jövőnek. Petőfi dalaiban márciusi erők feszülnek. A mi vasárnapi demonstrációnkat is hassa át Petőfi szelleme. A Dunapart ismerjen rá erre a mi tömegünkre, amely annyi évtized óta vívja hősies harcát a titkos választójogért, az egyesülési és gyülekezési jogért, a sajtószabadságért, amely annyi hűséggel tart ki rettenetes útján és nagy szívvel hisz céljaiban. Értse meg minden elvtársunk, minden dolgozó ember, értsék meg a munkanélküliek tömegei, hogy vasárnapi márciusi ünnepünk többet jelent, mint a régi idők márciusi ünnepei. Hiszen akkor az utcát nem tiltották le előlünk. Tízezres tömegeinkkel sokszor végighömpölyögtük a körutak medrét, sokszor megmutathattuk magunkat, sokszor láthattak bennünket, egyre szaporodó tömegeinket. Most ritkábban van erre alkalom. Ezért nagyobb is a fontossága annak, hogy ha egyszer összejövünk, akkor sokan, nagyon sokan legyünk. Sokan legyünk önmagunkért, mert nincs szebb és felemelőbb érzés annál, mintha tíz- és tízezernyien összetalálkozunk és egyetlen nagy gondolatban egyesülünk. Sokan legyünk azért is, hogy lássa ellenfél, ellenség egyaránt, hogy a magyar munkásosztályt nem törte meg üldözés, éhség, nyomor, küzködés, hogy él a magyar munkásosztályban a harcoknak ereje, a szolidaritás erkölcse, él benne a jövőnek piros reménysége. Jöjjön el a gyárak, az irodák, a boltok népe, jöjjenek el a szenvedő és küszködő anyák, jöjjön el a mi fiatalságunk és jöjjenek el mindazok, akik az utóbbi időkben hozzánk jöttek, jöjjenek el a kispolgárok és az értelmiségi rétegekből a szociáldemokrata párthoz csatlakozott új harcosok, hogy testvéri találkozás is legyen a vasárnapi márciusi ünnep. Újpest, Rákospalota, Kispest, Pesterzsébet, Soroksár, Budafok és mind, mind a fővárost környező községek és városok munkásnépe, kerekedjék föl és legyen ott vasárnap délután a Petőfi-szobornál. Műhelyek, gyárak, boltok és irodák visszhangozzák: vasárnap a Petőfi téren találkozunk! Minden bérkaszárnyában agitáljanak az elvtársak és toborozzanak. Lelkesedés, hit és akarat lángoljon föl most azért, hogy vasárnapi márciusi ünnepélyünk felejthetetlen, nagyszerű, óriási demonstrációvá növekedjék! Vasárnap találkozunk! Barátság!