Népszava, 1933. március (61. évfolyam, 49–74. sz.)
1933-03-01 / 49. szám
LXI. évfolyam 49. szám. Budapest, 1933 március 1. szerda imer AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévi 1 8 pengő — küföldre 12— pengő Egy hóra . 2 pengő - külföldre 4-50 pengő Ausztriában egy hóra ....... 2-50 pengő SZERKESZTŐSÉG: Vm. CONTI-UTCA 4. SZ. Telefonszám .......... 80-3-30 és 30-3-31 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP Egyes szám ára 8, vasárnap 18 fillér. Ausztriában 16, vas. 24 groschen. Franciaországban 180 fr., Csehszlovákiában hétköznap 1 ék. vas. 150 ök. Romániában hétköznap 4 lei, vasárnap 8 lei. KIADÓHIVATAL, VIII. CONTI UTCA 4. SZ. Telefonszám ...... 80-3-30, 30-3-31, 30-3-31 Kik voltak a gyújtogatók?! Hétfőn éjszaka, öt nappal a német birodalmi gyűlési választások előtt kigyulladt a német, birodalmi gyűlés palotája. A hatalmas épületet a földszinttől a kupoláig pusztító tűz emésztette. Szinte pillanatok alatt terjedt szét az egész világon a kir, lángokban áll a német Reichstag palotája. Mindenütt, ahova a hír eljutott, és a hír mindenüvé eljutott, ösztönszerűen megérezték az emberek, hogy a nagy német drámának új fejezete vajúdik ebben a hírben. A demokrácia hívei, azok, akik irtózattal fordulnak el minden erőszaktól, akik megvetik a terror gyalázatát, akik a dolgok zűrzavarából épségben szeretnék kimenteni az embert és akik a szabadságot olyan nélkülözhetetlennek tartják az emberiség mai és jövendő életének szempontjából, mint a levegőt, a demokratikus gondolat barátai és harcosai mélységes megdöbbenéssel vették hírül, hogy milyen eszeveszett gaztett történt a német birodalom fővárosában, ott, abban az országban, ahol élet-halál küzdelmét vívja a régi rend ellenforradalma a weimari Németországgal. De talán amekkora a megrendülés a német eseményekkel szemben a demokrácia táborában, olyan az örvendezés abban a másik táborban, amelyben az izzó gyűlölet fekete lángjai égnek s amelyben ugrásra készen állnak, hogy megfojtsák a szabadságot, a békét és a demokráciát. Öt nappal a német birodalmi választások előtt fölgyújtják a Reichstag palotáját... A német hivatalos hírszolgálat világgá röpíti, hogy a gyújtogatók kommunisták voltak. És másnap megindul a roham a kommunista párt ellen. Százával, ezrével tartóztatják le a kommunista funkcionáriusokat, birodalmi és országgyűlési képviselőket, ügyvédeket, orvosokat, írókat, tanárokat, munkásokat. Öt nappal a német birodalmi választások előtt. A német hivatalos hírszolgálat hírül adja, hogy sikerült az egyik tettest elfogni. Kiderült róla, hogy Lübbenek hívják, holland kommunista, aki bevallotta volna azt is, hogy nemcsak a kommunistákkal, de a szociáldemokratákkal is kapcsolatai voltak. Erre hajnalban megszállják a szociáldemokrata Vorwärts épületét, tizennégy napra betiltják a szociáldemokrata párt valamennyi napilapját, folyóiratát, röpcéduláját és plakátját, öt nappal a birodalmi gyűlési választások előtt. Éjjel még lángokban áll a birodalmi gyűlés palotája. Reggelre kész haditervvel indul háborúba a Hitler-kormány, föltűzött szuronyok ezreit szögezve a kommunista pártnak és új szükségrendeleteket lobogtatva a német demokrácia felé. Öt nappal a választások előtt. Igen, öt nappal a német birodalmi választások előtt... Ezeken a választásokon többséget akar magának szerezni a hitleráj. Ez nagyon kényelmes volna a számára, ámbár a kényelmetlenséggel sem sokat törődnek, hiszen választógyűléseik egész során jelentették ki, hogy akár kapnak többséget, akár nem, ők maradnak. Bizonyos is, hogy minden törekvésük arra irányul, hogy a megszerzett hatalmat meg is tarthassák. A német nehézipar, a német militarizmus megszállottjai, a keletelbai földbirtokosok óriási összegeket fektettek bele ebbe a „népmozgalom"-ba és nem azért, hogy a befektetett tőkéket elveszítsék. A hitleráj nem titkolta el politikai célkitűzéseit, nyíltan hirdette, hogy „el kell pusztítani a parlamenti szemétdombot", el kell söpörni a weimari alkotmányt és föl kell göngyölíteni a marxista frontot, le kell tiporni a kommunistákat, azután a szociáldemokratákat. Csak ezután következhetik el a Harmadik Biirodalom. Öt nappal a birodalmi választások előtt lángbaborult a német Reichstag palotája ... Csodálatos, hogy ez megtörténhetett. A birodalmi gyűlés épületét állandó őrizet alatt tartják. Még normális időkben is éjszakánként állandóan két tisztviselő járja be a birodalmi gyűlés épületének valamennyi helyiségét. Néhány nappal azelőtt, hogy a gyújtogatás megtörtént, a kormány becsukatta a Liebknecht- házat, ahol a német kormány hivatalos jelentése szerint sokszázmázsányi „súlyosan terhel”- A német reakció máglyára hurcolja a törvényességet és az alkotmányt A birodalmi gyűlés égését alapbetiltások és választási röpiratok elkobzására használják ürügyül. — Tömeges letartóztatások. — Az elfogott gyújtogató vallomását is meghamisítják. — A szociáldemokrata párt tiltakozik a célzatos gyanúsítások ellen. A német külügyminiszter szerdán barátságos reggelin találkozik Litvinov orosz külügyi népbiztossal (Berlin, február 28.) A birodalmi gyűlés palotájának égésével kapcsolatban a porosz belügyminisztérium vezetője azt mondta, hogy a gyújtogatással vádolt Lübbe bevallotta, hogy a szociáldemokrata párttal is összeköttetésben állt. Ezt a kitalált vallomást használták föl ürügyül, hogy a szociáldemokrata lapokat és minden választási röpirat megjelenését két hétre betiltsák. A szociáldemokrata párt vezetősége nyilatkozatot közöl, amelyben megállapítja, hogy a február 28-ára virradó éjszaka Poroszország egész szociáldemokrata sajtóját 14 napra betiltották. A tilalmat azzal indokolják, hogy a letartóztatott gyújtogató vallomása szerint kapcsolatban állt a szociáldemokrata párttal is. A párt a legerélyesebben visszautasítja azt a föltevést, mintha a szociáldemokráciának bármiféle dolga lehetne olyan emberekkel, akik a birodalmi gyűlés épületét fölgyújtják. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szociáldemokrata sajtó betiltása nem támaszkodhatik semmiféle törvényre vagy szükségrendeletre, tehát az alkotmány legdurvább megsértése. (Berlin, február 28.) A hivatalos porosz sajtószolgálat jelentést tett a birodalmi gyűlés épületének az égéséről. Megállapítja, hogy a fölgyújtása minden kétséget kizáróan a legsúlyosabb természetű gyújtogatás, amely Németországban valaha is előfordult. A rendőri nyomozás azt derítette ki, hogy a birodalmi gyűlés épületében a földszinttől a kupoláig mindenütt kátránykészítményből és gyújtótöményekből álló tűzcsóvákat dugdostak el. A tűzcsóvákat a birodalmi gyűlés bőrszékeibe, nyomtatványai között, ajtókon, ablakokon, függönyöknél, faburkolatokon és más könnyen gyúlékony helyeken helyezték el a gyújtogatók. Azt nem állapítja meg a rendőrség, hogy a szigorúan őrzött épületben hogyan lehetett ilyen nagy kiterjedésű és sok időt igénybevevő munkát elvégezni. Annyit mond ugyan a jelentés, hogy egy rendőr a sötét épületben több embert látott, akik égő fáklyákkal rohantak föl és alá. A rendőr azonnal fegyverét használta. Az egyik tettest letartóztatta. Kiderült, hogy azonos a hollandiai Leidenből származó 24 éves Van der Lübbe kőművessel, akinek szabályszerűen kiállított hollandiai útlevele van. Lübbe kijelentette, hogy tagja a holland kommunista pártnak. A birodalmi gyűlés épületének középső szárnya teljesen leégett. Az ülésterem elpusztult. A kár sokmillió. Elmondja még a jelentés, hogy a sok mázsányi lefoglalt anyag között, amelyet a rendőrség a kommunistáknál lefoglalt, pontos utasítások voltak, miként kell orosz módszer szerint kommunista forradalom esetén végrehajtani a terrorista intézkedéseket, így haladéktalanul föl kell gyújtani valamennyi kormányépületet, kastélyt, múzeumot és fontos üzemet. Zavargások és összetűzések esetén a terrorcsapatok előtt gyermekeket és asszonyokat kell küldeni, mégpedig lehetőség szerint rendőrök gyermekeit és asszonyait. A jelentés szerint a tervek leleplezése megzavarta azok előre megbeszélt keresztülvitelét. Különösként a birodalmi gyűlés épületét a megbeszélt tervek szerint mégis fölgyújtották. Tömeges letartóztatások A szociáldemokrata párt lapjait és választási nyomtatványait is betiltották Göring, mint a porosz belügyminisztérium vezetője, haladéktalanul a legszigorúbb rendszabályokat léptette életbe. Valamennyi kommunista napilapot, folyóiratot, röpcédulát és plakátot egész Poroszország területére négyheti időtartamra betiltottak. A szociáldemokrata párt valamennyi napilapját, folyóiratát, röpcéduláját és plakátját 14 napra tiltották be. Tekintve, hogy a választásokat március 5-én tartják, 14 nap múlva a választási röpiratoknak és plakátoknak nem vehetik majd hasznát. Azonkívül letartóztatták a kommunista képviselőket, úgy a birodalmi, mint a porosz országgyűlési képviselőket, valamint a berlini városi tanácsosokat. A berlini rendőrség akciójával egyidőben a birodalom különböző városaiban is letartóztatták a kommunista vezéreket: kedden délig közel ezer kommunista vezér került őrizetbe. A letartóztatottak sorában vannak: dr. Apfel ügyvéd, Max Hölz védője, dr. Hodan Max reinickendorfi városi orvos, az ismert sexuológus, dr. Schminke városi tanácsos és városi orvos, a neuköllni kórházak felügyelője, dr. Auslaender, a kommunista tanítói szervezet vezetője, országgyűlési képviselő, Benn Lajos, a „Háború" című munka szerzője, igazi nevén Vieth von Golsenau Arnold, Egon Kisch író és még sokan. Weimarban tizenkét kommunistát tartóztattak le. Saalfelden letartóztatták a városi tanács kommunista tagjait. Itt a rendőrséget a nemzeti szocialista rohamosztag embereivel egészítették ki, akik a segédrendőri szolgálatot látták el. Hitlerék hazug ürügyeket gyártanak (Berlin, február 28.) A birodalmi gyűlés épülete ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban az az aggo