Népszava, 1936. november (64. évfolyam, 250–273. sz.)
1936-11-03 / 250. szám
2. oldal nem valósult célkitűzései azonban nem kényszeredett és önkényes törekvések, hanem megvalósításukért Magyarországon évtizedek óta folyt a küzdelem. És a mostani jobboldali politikai rezsim önmagától kérdezheti, vájjon nem ugyanazok a problémák tornyosultak-e föl előtte is és vájjon nem ezek megoldása vagy elmulasztása jelenti-e számára az életet vagy a bukást? Kérdeznünk kell: a Gömbös-kormány négy évvel ezelőtti vállalkozása nem azokat a célokat hirdette-e a maga politikai színeiben, amelyek most is csakúgy, mint a háború előtt és októberben is a magyar politikai életnek legalapvetőbb kérdései? Gömbös a birtokviszonyok megváltoztatását ígérte, félreformot, telepítést és hitbizományi reformot hirdetett. Radikális változást ígért.. Az általános, titkos választójogot is a megvalósítandó feladatok közé sorozta. „Nemzeti forradalmár"-nak vallotta magát. Pártállása és polgári világnézete szerint foglalkozott ugyanazokkal a problémákkal, amelyeket az októberi forradalom nem oldott meg.A Gömbös-rezsim ezeket a problémákat a maga céljai érdekében használta föl. Megoldásukkal nem tudott megbirkózni. Gömbös betegsége, tragikus halála sem teheti meg nem történtté a tényeket: a magyar politikai és társadalmi élet alapvető problémáit fölismerte, reformjukat hirdette, valójában fölhasználta a maga céljaira. Ugyanezek a problémák az új Darányi-kormányt is foglalkoztatják és foglalkoztatnak majd minden kormányt addig, amíg megoldásukkal az elkövetett mulasztásokat jóvá nem teszik. * 1A forradalmakat nem alulról készítik elő. Igazi és mélyenjáróforradalmak minden nemzet életében voltak, vannak és lesznek és ezeknek okai az egymásra halmozott mulasztások, meg nem oldott problémák és elkövetett hibák. Minden túlságosan megmerevített, a kor szükségleteihez nem alkalmazkodó politikai rendszer, amely a tornyosuló társadalmi, gazdasági és politikai problémákat nem oldja meg, saját maga ellen elkövetkezendő forradalmattámaszt, annak csiráit veti el. Ezért tartják a kormányzás bölcsességének az előrelátást: megfelelő időben hozott megfelelő reformokkal a felhalmozott feszültségeket feloldani és a társadalmi, gazdasági és politikai harcoknak új, szélesebb lehetőségeket biztosítani. Ez a forradalmaik egyetlen ellenszere. Sem jobboldali uszítással, becsmérléssel és átkozódással, sem erőszakos fenyegetésekkel nem lehet társadalmi küzdelmeket m megakadályozni vagy megszüntetni. A szitkozódás, becsmérlés és erőszakoskodás pillanatnyi sikeret hozhat, de ezek a látszatsikerek csak növelik a társadalmi feszültségeket és a megoldandó problémák feltörő erejét. A jobboldali rezsimnek módja van most, hogy megoldja ugyanazokat a problémákat, amelyeket a magyar politikai élet félszázada nem oldott meg. Most már nemcsak mi állítjuk, hogy a földbirtok mai tulajdonviszonyainak fenntartása beleütközik a magyar nép érdekeibe. Éppen jobboldalról jelentek meg a legutóbbi időben szociográfiai felvételek a falvak népének élethalálharcáról, a hárommillió mezítlábasról, a földnélküliek szenvedéseiről, a pusztuló parasztságról és kihaló falvakról. „A tardi helyzet", a „Puszták népe", „Mentsük meg a Dunántúlt!", „A falu kosztja", a katolikus nagygyűlésen a „Krisztus és a falu" — mind annak felismerése, hogy a nagybirtok Közép-Európában egyedülálló, mérhetetlen túlsúlyával nem tartható fenn sem egyházi, sem világi vonatkozásban. A túlsó oldalról is fölismerték most már — évtizedek múltán —, hogy a magyar középosztály, a főiskolákat végzett intelligencia nem helyezkedhetik el, mert a magyar gazdasági élet nem bírja el az évről-évre növekvő középosztályt, az állami és városi közigazgatás máris túlterhelt. A szabadfoglalkozású rétegek helyzete hasonlóan súlyos. A megélhetés egyre nehezebb, a gazdasági érvényesülésnek egyre több az akadálya. A jobboldalon föl is ismerték az alapvető okot: az ország struktúrája akadályozza ennek a rétegnek az érvényesülését is. A munkásosztály szociális elégületlensége már a jobboldalon is ismeretes, hiszen éppen ott — lehet, hogy propagandaokokból — hirdették, hogy a tőke korlátlan kizsákmányolása a keresztény magyar munkások legjavát sújtja. * Mindent összefoglalva: a jobboldali rezsim ugyanazokkal a problémákkal áll szemben, mint a baloldal októberben. A forradalmai tanulságait le kell vonni. A legelső tanulság: a „kísértetek órájában", a forradalom évfordulóján mérjék föl, mit tettek és mit kellett volna tenniök, hogy októbert elkerüljék és mit kell tenniök most, hogy újabb forradalmakat elkerüljenek? A „Budapesti Hírlap" Tisza Istvánról szóló visszaemlékezésében azt írja, hogy „a vezetésre hivatott államférfiak új keretek között, új módszerekkel akarják előrevinni a nemzetet a jobb jövő útján". Helyes! A jobb jövő útján az első lépés a problémák megoldása: a földreform, a titkos választójog, a szociális törvényhozás és gondoskodás megteremtése. Ha a jobboldal megoldja ezeket a problémákat, megtett mindent a társadalmi forradalmak elhárítására. * Hogy milyen állapotok idéznek elő forradalmat és milyen mulasztások, hibáik, elvakult önzés vezetnek robbanásra, arra jellemző éppen Spanyolország, a Spanyolországban dúló példátlanul vad polgárháború. A „Katholicus Szemle" októberi száma hosszú cikkben ismerteti mindazt a mulasztást, amit Gil Roblesék, a liberálisok, a feudálisok, az egyház és a nagybirtokosság elkövettek. Későbbi kor feladata, hogy az Októberi forradalom történetét megírja. De tizennyolc év után megállapíthatjuk, hogy célkitűzései, problémái ma is foglalkoztatják a politikai közvéleményt. És aki a ""kísértetjáltást" meg akarja szüntetni, szüntesse meg a problémákat. Lehet, hogy odaát nem októberi problémáknak nevezik mindezt, nem is fontos. Ezek a kérdések a nép és az ország, a nemzeti lét NÉPSZAVA 1936 mrvemfeetre kérdései. Rajtunk a sor, hogy a „jobb jövő útján" lépjenek egyet: ismerjék fel és oldják meg a próba nem, a bukás elkerülhetetlen mi utóiéra őket! {Folytatás az 1. oldalról) Amíg nem adnak igazságot Magyarországnak... Ezután Magyarországról szólt és a következőket mondotta: — Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Dunamedence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország. Négymillió magyar él a mostani határokon túl. Attól a törekvéstől vezetve, hogy eleget tegyenek a túlságosan elvont igazság követelményeinek, más — talán még nagyobb — igazságtalanságot követtek el. Az olasz népnek a magyar nép iránti érzelmeit a magyarok katonai erényeinek, bátorságának és önfeláldozó szellemének őszinte elismerése jellemzi. Ez az érzelem egyébként kölcsönös. Talán már a közeljövőben ünnepélyes alkalom nyílik arra, hogy az olasz nép ezeket az érzelmeit megkapó formában juttassa kifejezésre ország-világ előtt. Jugoszlávia és Németország — .A Jugoszlávia és Olaszország közötti légkör az utóbbi időben rendkívül megjavult. Emlékeztetek arra, hogy évekkel ezelőtt ezen a téren célzást tettem a Jugoszláviával való kapcsolatok megjavításának lehetőségére. Kijelentem, hogyma már megvannak a megfelelő erkölcsi, politikai és gazdasági alapok a két ország barátságának megerősítésére. A négy szomanéd országon kívül Európa egyik nagy országa az utóbbi időben őszinte elismerést szerzett az olasz nép előtt: Németországról beszélek. A most létrejött berlini megállapodás rendez egyes égető problémákat. A most ünnepélyesen aláírt berlini jegyzőkönyvek megmutatják, hogy a Berlin—Róma közötti tengely nem elválasztó vonal, hanem inkább olyan kristályosodási pont, amely körül csoportosulhat valamennyi európai állam, amelyet áthat az őszinte békeakarat. A július 11-i szerződéssel eltűnt Németország és Olaszország között a súrlódási felület. — Ne csodálkozzék senki, ha ma felemeljük a zászlót a bolsevizmus ellen. A mai zászló a mi régi zászlónk. A bolsevizmus ellen mi harcoltunk és sok véráldozat árán győztük le. A bolsevizmus és a kommunizmus ma állami szuperkapitalizimus, amely nem tagadja, de felmagasztalja a kapitalista rendszert. Ideje volna már véget vetni a fasizmus és a demokrácia közötti ellentéteknek. A fasizmus nem akarja bebalzsamozni a múltat, hanem minden célja a jobb jövő munkálása. Az olaszok nincsenek hozzákötve az embertelen kapitalizmus jármához és a fasizmus megvalósítja a békét és a valódi műveltséget. Olaszország és az angol birodalom a többi út mellett, amely az anyaországot távoli gyarmataival összkapcsolja. Ami másoknak csak egy út, az nekünk, olaszoknak az élet. Ezerszer megmondottuk és most újból hangsúlyozom, hogy nekünk nem szándékunk fenyegetni ezt az utat, de követeljük, hogy tartsák tiszteletben jogainkat és életbevágó érdekeinket. Választás nincs és az angol birodalom gondolkozó agyvelőinek meg kell érteniök, hogy a befejezett tény létezik és visszavonhatatlan. Nem lehet elképzelni olyan kétoldali összetűzést, amely ne válnék azonnal európaivá. A megoldásnak csak egyetlen útja van: nyílt, gyors és teljes megegyezés akölcsönös érdekek elismerése mellett. De ha ez nem következnék be, amit egyébként kizártnak tartok és ha az olasz népet bele akarnák fojtani a tengerbe, akkor vegyék tudomásul, hogy az olasz nép egy emberként állana ellen ezen a tengeren, amely Róma tengere volt, olyan elszántsággal, amilyenre példa a világtörténelemben még nem volt. Mussolini ezekkel a szavakkal fejezte be a beszédét: — Jelszavunk: béke mindenkivel, azokkal is, akik közelednek hozzánk és azokkal is, akik távolodnak tőlünk. Béke, de fölfegyverzett béke. Tehát fegyverkező programunkat a levegőben, a tengeren és a szárazföldön rendszeresen továbbfejlesztjük. A nemzet minden termelő erejét fokozzuk mezőgazdasági és ipari téren egyaránt A testületi rendszert közelebb visszük végleges megvalósításához. Ez parancs és ezt a parancsot rátok bízom, milánóiakra, akikről azonnal tudom, hogy ezt már kötelességteknek tekintitek. Az első sorban kell állnotok a császárság kiépítésénél és a haza jóléte, hatalma és dicsősége megteremtésénél. Pej-, váll- és ágyékreumánál, ischiásnál, idegfájdalmaknál, szaggatásnál és zsábánál a természetes „Ferenc József" keserűvíz rendkívül hasznos háziszer, mert korán reggel egy pohárral bevéve, az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja és méregteleníti. (X) — Olaszország a Földközi tenger félszigete és szükséges, hogy lakosságát a szigetlakók gondolkozásmódja hassa át. Ez a tenger — és most azokhoz az angolokhoz fordulok szavammal, akik talán rádión e pillanatban beszédemet hallgatják — Anglia számára egy út, amellett Starace, a fasiszta párt főtitkára mondott még rövid beszédet, majd üdvözlést vezényelt Mussolininak. Ezután a nagy tömeg — Mussolini és Olaszország állandó éljenzése közben — szétoszlott. (Folytatás a 4. oldalon) Az abádszalóki kerületben nem lesz képviselőválasztás Jelentettük már, hogy a Grömsboe Gyula elhalálozása folytán megüresedett abádszalóki választókerület mandátumáért két jelölt vette föl a harcot: Losonczy István, a Nep hivatalos jelöltje és a nyilaskeresztes Meskó Zoltán. Meskó ajánlásait — amint már szombati lapunkban megírtuk — nem fogadták el, hanem 335 pótajánlást kellett volna a nyilas-j©löltnek benyújtania. Meskó Zoltán a pótajánlásokat nem tudta megszerezni, így tehát az abádszalóki választókerületben nem kerül sor választásra, a kerület mandátumát, mint egyhangú jelölt, Losonczy István kapja, akinek a mandátumot kedd délelőtt adták át