Népszava, 1941. július (69. évfolyam, 146–172. sz.)

1941-07-01 / 146. szám

1941 július 1. Kedd NÉPSZAVA Figyelmeztetés a szervezett munkássághoz Újra fölhívjuk az ország szer­vezett munkásságát, hogy a leg­határozottabban őrizze meg fe­gyelmét, hárítson el magától min­den olyan törekvést, amely ennek a szilárd fegyelemnek a megbon­tására irányul. Ne üljön föl gya­nús szándékú ügynököknek, sem rémhíreknek, sem fecsegéseknek. Az üzemekben, műhelyekben, épü­leteken, egyszóval a munkahelye­ken viselkedjék szervezett mun­kásokhoz méltóan: végezze buzgón munkáját, vigyázzon az üzemek berendezésére és az azsán provo­katőrökre; izgalom nélkül rekessze ki maga közül azokat, akik ezek­ben a nehéz időkben meg akarják bontani egységét, vagy olyan cse­lekedetekre akarják rávenni, amely ellenkezik a szervezett munkásság­nak az ország érdekeivel szem­ben tanúsított magatartásával, er­kölcsi és jogérzetével. Őrizze a szervezett munkásság intézmé­nyeit, szervezeteit, otthonait. Közellátási vita a felsőház bizottságában A felsőház egyesített bizottsága hétfőn délután tárgyalta a köz­ellátásügy érdekeit veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslatot. Az előadó ismer­tetése után Somssich László rá­mutatott arra, hogy ma az ország legfontosabb érdeke a termelés folytonosságának biztosítása. Elejét kell verni annak, hogy a múlt hibái megismétlődjenek. Prónay György a liszthhiányról beszélt. Több más felszólalás után Rado­csay László igazság­ügy miniszter vá­laszolt a felszólalóiknak és igyeke­zett eloszlatni a jogi aggályokat. Ezután Laky Dezső közellátásügyi miniszter válaszolt. Közölte, hogy a mezőgazdasá­si fejlesztése érdeké­ben hamarosan új javaslatot ter­jeszt a parlament elé. Az az érzése, hogy rövid időn belül nyilvános­ságra kerülhet egy olyan mező­gazdasági árrendszer, amely meg-­­róbál le­he­tőle­g­ minden árviszony­latot megífoszni. A felsőházi bizott­ság a törvényjavaslatot elfogadta. Az igazságü­gyminiszter a kormány munkarendjéről A MÉP megyei szervezete vasár­nap Esztergomban nagyválaszt­mányi ülést tartott. Itt felszólalt Radocsay László igazságügyminisz­ter is. Beszéde elején ismertette a kormány munkarendjét s a többi­­között azokat az összegeket, amelye­ket a kormány a családvédelmi alapra, a névgondozás céljaira, a hadsereg fejlesztésére és népokta­tásra irányzott elő. A zsidókérdéssel kapcsolatban azt a kijelentést tette, hogy ezen a téren a vérkeveredés megakadályozása, a zsidóságnak a szellemi életből való kiirtása és a gazdasági kulcspozíciók árjásítása a kormány legfőb­b célja. Végül a köz­ellátás kérdéseiről szólva, azt han­goztatta, hogy aránylag nálunk van a legkevesebb korlátozás s a hely­zet a termés betakarítása után lé­nyegesen javul. A kormányzó táviratváltása a finn köztársaság elnökével. A „M. T. I." jelenti: Magyarországnak a Szovjet­ Unióval való hadbalépése alkalmából Risto­ Ryti, a finn köz­társaság elnöke Magyarország kor­mányzójához meleghangú üdvözlő­táviratot intézett, aki azt hasonló szívélyeshangú távirattal viszonozta. Összetartásra hívta fel a kormányzó az ország népét Az államfő beszéde Magyarország és a magyar nép problémáiról Kenderes községben vasárnap délelőtt fölavatták a hősi emlék­művet. Az ünnepségen beszédet mondott Horthy Miklós kormányzó és fölhívta az országot arra, hogy „a belső békét ne veszélyeztesse senki, szűnjön meg az egyenetlen­kedés és lépjen helyébe az össze­tartás és testvéri szeretet". A kor­mányzó beszédében s­zólott a mun­kások problémáiról is, valamint a közéleti tisztaság kérdéséről. I * A kenderesi hősi emlékmű avatá­sán József főherceg mondotta az ünnepi beszédet és ezután emelke­dett szólásra a kormányzó. Beveze­tőben kijelentette, hogy méltó em­léket kívántak állítani az elesett hősöknek. Beszélt a hősök példa­adásáról. Szólt Kenderes község hazafiasságáról és áldozatkészségé­ről, hangoztatva, hogy a községt ősi lakosságából fölforgató törekvések­nek nagyon ritkán ült föl valaki. Ezután így folytatta: — A múlt nehéz küzdelmei után újból felragyog a jövő biztató fénysugara. A Trianonban ha­lálra ítélt Magyarország helyén most az előretörő, erős, egészséges Magyarország áll. Ebben az or­szágban az út a boldoguláshoz, a meggazdagodáshoz, a legelőkelőbb pozíciók betöltéséhez mindenki előtt nyitva áll. A vagyonszerzés­hez azonban mindenekelőtt szor­galom és takarékosság, azután pe­dig akár mezőgazdasági, akár ke­reskedelmi téren gyakorlati és elméleti hozzáértés kell. Az ország sorsát intéző fontos állami tiszt­ségek elnyerésénél sokféle köve­telménynek kell megfelelni. A rá­termettségnél azonban nem az ön­értékelés, hanem a közvélemény s a megítélésre hivatott tényezők elbírálása a mérvadó. Okuljunk a történelem és napjaink példáin. Voltak irigyelt és hatalmas álla­mok, amelyek a bukás szélére ke­rültek, mert egyéni érvényesülésre törekvő vezetőik előtt nem a munka, a fegyelem és összetartás célja lebegett, hanem egyre több munkabért és kevesebb munkát követeltek. Tőlünk délre egy ma­roknyi balkezes ember egy-két héten belül sírásója lett hazájá­nak. — Nálunk az életszínvonal ma még aránylag alacsony, ezen azonban lehet és kell is segíteni, de csak minél több munkával, szorgalommal és takarékossággal. Munkaalkalmak lesznek bőven. Ezeket ki is kell tudni használni és arra törekedni, hogy hasznosan befektethető fölöslegekre tegyünk szert. Ma még nagy az egyenlőt­lenség az ipari és gazdasági munkások bére között. Ez annyi­ban érthető, mert a gyári munká­sokat foglalkozásuk a városhoz köti, a városban pedig a meg­élhetési viszonyok drágábbak, úgyszólván minden lépés pénzbe kerül. Úgy, mint a gyári munká­sok bérét, a napszámot is csak addig lehet emelni, amíg a munka bére nem haladja meg a munká­val előállított iparcikk vagy ter­melvény értékét. Ha egy hold föld megművelése többe kerül, mint amit az hoz, vagy teremni tud, ki alkalmazhatna akkor még munká­sokat? — Nálunk a közélet tiszta. Isme­rünk olyan országot, ahol közzé­tették, hogy melyik miniszter hány millióval nem tudott elszá­molni. A tiszta, mocsoktalan élet szeretetéből fakad fajunk becsüle­tessége, amely éppen úgy tulaj­­donsága a földművesnek, mint akár a legmagasabb állami alkal­mazottnak. A magyar nép — meg­győződésem szerint — felveheti a versenyt minden tekintetben a vi­lág bármely népével. Sok jó tulaj­donsága mellett van azonban egy rossz tulajdonsága is, hogy nem tudja ellenségét úgy gyűlölni, mint bármely csekély okból saját fajtáját. Ennek meg kell változni, mert a könnyelmű gyűlölködést megengedhettük magunknak a jobb napokban, de nem a mostani nehéz időkben. Vallásunk mind­egyike a szeretetet hirdeti, köves­sük hát tanításukat. Most, amikor az egész európai civilizációt fe­nyegető erők napjai már meg vannak számlálva és amikor Európa nagy horderejű átalakulás előtt áll, a belső békét ne veszé­lyeztesse senki! Szűnjön meg az egyenetlenkedés és lépjen helyébe az összetartás és testvéri szeretet! Készül az if­júsági neveléséről mon­dott még­ néhány szót a kormányzó, majd jelt adott az emlékmű leleple­zésére. Július 1-én újra indul a Budapest-Ungvár LÉGIJÁRAT MENETREND: 8.35 i. BUDAPEST é. 19.55 9.50 é. KASSA i. 18.40 10.05 i. KASSA é. 18.25 10.30 é. UNGVÁR i. 18.00 Illetékes magyar válasz a moszkvai rádiónak A „Magyar Távirati Iroda" je­lenti: A moszkvai rádió a Magyar­ország és Szovjet-Oroszország kö­zött beállott hadiállapotot regisz­trálva azt az állítást kockáztatta meg, hogy a szovjet gépek magyar terület ellen semmiféle táma­dást nem intéztek. Illetékes he­lyen kijelentették a „Magyar Távirati Iroda" tudósítójának, hogy a szovjet valótlan állítá­saival, amelyeknek propagandisz­­tikus célzata nyilvánvaló, mél­tatlan volna polémiát kezdeni. Egyébként a szovjet repülők tá­madásaival okozott halálesetek, pusztító rombolások és a Magyar­ország fölötti légűrben lelőtt szovjet gépek elegendő és kézzel­fogható bizonyítékai annak az ismételten végrehajtott 11 év jog­ellenes támadásnak, amelyet a szovjet Magyarország ellen in­tézett. Vasárnapi magyar jelentés a légitámadásokról A magyar királyi honvédvezér­kar főnöke közli: Nagybánya és Talaborfalva hely­ségek ellen végrehajtott szovjet­orosz repülőtámadások megtorlása­ként légierőnk nagyobbszámú re­pülőgép bevetésével ma, 29-én a reggeli órákban ismét szovjetorosz katonai célokat bombázott A táma­dás sikerrel járt A célpontokban tűzkárokat és erős rombolásokat okoztunk. Valamennyi repülő­gépünk visszatért. Csapot ma délelőtt hét szovjet­orosz repülőgép támadta. A légi harcban három támadó szovjetorosz gépet lelőttünk. („M. T. I.") a postástársadalom nevében beszélt­ és helyezett el koszorút. Ugyancsak vasárnap temették el a zsidó temetőben a merénylet há­rom másik ádozatát:­ Jozefovics Mórt, Grossmann Zsigmondot és Singer Miksát. Több áldozat holttestét a hozzá­tartozók szülőhelyükre szállították és ott temetik el. A kassai légitámadás tizenegy áldozatának temetése (Kassa, június 30. — .31. T. I.") Vasárnap délután temették el a csü­törtöki légitámadás nyolc áldoza­tát: Gavron József cipésztanulót Dzedzina Mária 12 éves tanulót, Lipták Ferencnét, Reményi István vonalmestert, Matzon Lajos posta­tisztet, Seemann Elek nyug­almazott­főerdészt Hlub Istvánnét, a posta­igazgatóság kapusának feleséggét és egy eddig ismeretlen nő holttestét. A temetési szertartás vasárnap is óriási részvét mellett folyt le. Az egyházi szertartás után Schell Péter főispán a magyar kormány és a nemzet nevében helyezett koszo­rút a koporsókra. Egyben a kor­mány részvétét tolmácsolta a hozzá­tartozóknak. Pohl Sándor polgár­mester a város közönsége nevében koszorúzta meg a koporsókat. Máthé Kálmán tábornok pedig a honvéd­ség nevében helyezett koszorút az áldozatok koporsójára. Pásztor Béla ­ oldal Nyugat-Japánban a tájfun sok emberéletet követelt, háza­­kat és hidakat döntött romba (Tokió, június 30.) Vasárnap reg­gel véget ért Japán nyugati részén az a pusztítóerejű tájfun, amelyhez hasonló 52 év óta nem dühöngött ezen a vidéken. Sokezer kilométer kiterjedésű szántóföld és rét víz alá került. A halottak­ száma eddig 93, 126 hidat elsodort az árvíz és 7000 ház rombadőlt ­ Életbe lép a gyári gondozás intéz­ményes megszervezéséről szóló fővárosi szabályrendelet. A főváros közgyűlése a közelmúltban elhatározta, hogy az egyes üzemekben kísérletképpen már működő gyári gondozói intézményt vég­legesíti. Erről szabályrendeletet alkot­tak, amelyet a belügyminiszter most hagyott jóvá. A megerősített szabály­rendelet július 15-én lép életbe. A nagy­üzemek 10—10, a középüzemek­­5—5 gon­dozónőt alkalmaznak.

Next