Népszava, 1943. május (71. évfolyam, 97–122. sz.)
1943-05-20 / 113. szám
oldal amerikai-angol légitámadások az elmúlt hetekben megsokasodtak. Az angolszász vállalkozás fokozódásával párhuzamosan azonban tetemesen emelkedett veszteségi görbéjük is. Egyebekben a támadások, amelyek javarészét már eleve kizárólag megfélemlítő támadásoknak szánták, katonai vagy hadigazdálkodási téren aránylag csekély kárral jártak és az okozott kárt is legtöbbnyire hamar, pár óra vagy nap leforgása alatt helyrehozták. E károk nem gyengíthették a katonai védelmi erőt, sem a német hadfelszerelési ipar teljesítőképességét, annál kevésbé, mivel a német háborús erőfeszítés eszközeinek jelentős részét már évek óta előkészített terv keretében Nyugat-Németországból áthelyezték és ezek új telephelye most már igen messze kívül esik az amerikai és angol bombázók hatósugarán. A német közlekedési gócpontok, vasutak, víziutak stb. ellen alkalmilag intézett támadások hatása sem tartott tovább egy esetben sem 24 óránál. Mindent egybevetve megállapítható, hogy nem lehet szó ,,Németországért folyó légicsata kezdetéről". Ebből a szempontból mutatnak rá Berlinben azokra a külföldi hírekre, amelyek a legutóbbi légitámadások során keletkezett németországi gátszakadásokat katasztrofális méretekben igyekeznek feltüntetni. Erre vonatkozóan Berlinben a következő hivatalos jelentést tették közzé: „Az ellenséges külföldi sajtó szenzációs tálalásban cikkezik a két német völgyzárógát elleni angol légitámadás állítólagos hatásáról. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy bár a két völgyzáró gáton okozott károk a polgári lakosság körében érzékelő veszteségeket idéztek elő, a gazdasági kár lényegesen kisebb és részben rövid idő alatt kiküszöbölhető. A helyzet ugyanis az, hogy a bombázott völgyzáró gátak termelése a vízierővel dolgozó villamossági műveknek csak egy töredékét jelenti és ugyanekkor ezek a művek csak a német csúcsszükséglet kiegyenlítésére szolgáltak. Mindkét okból következik, hogy a kitűnően kiépített német összekötő rendszer a hiányzó áramtermelést nehézség nélkül tudja pótolni." Berlinben a két ruhrvidéki völgyzárógát megrongálása ellenére úgy vélik, hogy a Birodalom ellen irányuló angol-amerikai légioffenzíva lanyhult. Megállapítják, hogy a németországi berepülések ugyan változatlanul tartanak,, azonban a következmények kevésbé komolyak. A májusi rövid éjszakák — mondják Berlinben — nem engedik meg az angol repülőknek, hogy mélyen berepüljenek a Birodalom belsejébe, azonkívül a német légvédelmet is tökéletesítették, ami a lelőtt ellenséges repülőgépek jelentős számából is kitűnik. Mindazonáltal nem lehet szó az angolszász berepülések lényeges csökkenéséről, azonban úgy látszik, hogy inkább megfigyelő és zavaró berepülésekről van szó, amint ezt az a tény is bizonyítja, hogy a legutóbbi két berlini berepülés alkalmával egyetlen bombát sem dobtak le. Az angolszász éjszakai támadások enyhülésével egyidejűleg Berlinben a német légitevékenység fokozódását állapítják meg. * 5 A Német Birodalom és a megszállt nyugati területek elleni vállalkozásokon kívül az angolszász légierő folytatja Európa déli felén is a támadásokat, különösen olasz városok ellen. Így az olasz főhadiszállás szerdai hivatalos jelentése közli, hogy támadó repülőgépkötelékek géppuskatámadást intéztek több calabriai község ellen, majd bombázták Porto Empedoclet, Trapanit és Pantelleria szigetét. A jelentés megjegyzi, hogy az okozott anyagi kár csekély, veszteségeket eddig nem jelentettek és a támadások során 27 támadó repülőgépet lelőttek. Olasz részről a szardíniai Alghero városka ellen intézett légitámadással kapcsolatban közlik, hogy a támadó kizárólag lakónegyedekre szorítkozott és az angolszász repülők, jóllehet tiszta holdfény is kedvezett nekik, még igen sok világítórakétát is ledobtak a célpontok felderítésére. Ugyancsak érdekes adatot közöl a Nápoly elleni légitámadásokkal összefüggésben a milanói „Stampa", amely megírja, hogy Nápolyban a háború kitörése óta 1023 óta hosszat volt légiriadó. A légiháború hovatovább Európa délkeleti részén is érezteti hatását. Erre mutat a „M. T. I." bukaresti távirata, amely közli, hogy kedden este 9 óra 10 perctől 10 óráig légiriadó volt a román fővárosban. Kedvezményes fürdőjesyek: Császár-föribe imiwimmiiiimiiiiiiimiiiiimmiiimimiiimm fapria-íiirile iiimtMiiiimHiimmmmmmtiiitmiMiii Lukács-fürdőbe mimimuiiimiiin iimwmimiiiiiiiiiiimiiiiiimiu Kaphatók: Kultúrpropaganda jegypénztárainknál VII, Erzsébet körút 35(tel. 222-293) és VIII, Conti ucca 4(tel. 139-33», 33], 332) NÉPSZAVA 1343 május 20, csütörtökt* Német hadijelentés A német, véderő főparancsnoksága közli: A kubani hídfő keleti arcvonalán és Szjum térségében a szovjet csapatok heves tüzérségi előkészítés után,páncélosok és csatarepülőgépek támogatása mellett megtámadták a német állásokat. A támadókat ellentámadással visszavertük. Az ellenség csak az egyik hadosztály szakaszán, a kubani hídfőnél is páncélost vesztett. Szicília partvidékén, a La Manche csatorna fölött és az Atlanti óceán partjai mentén kedden német vadászgépek, a légihaderő légelhárító lövegei és a haditengerészet biztonsági szolgálatot ellátós hajói összesen 21 ellenséges repülőgépet lőttek le, köztük több nehéz bombázót. A szerdára virradó éjszakán is nehéz bombákkal árasztottuk el London térségében a katonai célokat. Egy repülőgépünk nem tért vissza. A légihaderő légelhárító tüzérsége jelenti, hogy a háború kitörése óta a tízezredik ellenséges repülőgépet lőtte le. Olasz hajtitesztítés Az olasz főhadiszállás 1089. számú közleménye: Torpedóvető repülőgépeink az algíri partok mentén megtámadtak egy ellenséges hajókaravánt és eltaláltak három nagyobb tonnatartalmú gőzöst, amelyek egyike, egy 10.000 tonnás hajó, elsüllyedtnek tekinthető. Ellenséges repülőgép-kötelékek géppuskatámadást intéztek több calabriai község ellen és bombázták Porta Empedoclet, Trapanit és Pantelleria szigetét. Az okozott anyagi kár csekély, veszteséget eddig nem jelentettek. A támadások során vadászgépeink és légvédelmi ütegeink 27 ellenséges repülőgépet lelőttek, négyet Porto Empedoelénél, tizennégyet Trapanitól északnyugatra és kilencet Pantelleria fölött. Ida Elisabeth Asszonysors. Nem egyedülálló. Tömegsors. Mint az enyém, tiéd, övé... De ahogyan szerző megírta, az egyedülálló! S ez természetes, hiszen írója Sigrid Jandet, a Nobel-díjas norvég írónő. „Ida Elisebeth" problémája a családfenntartó asszony és a „kitartott" férfi regénye. Nem az önhibáján kívül munkanélküliséggel sújtott, hanem a születésétől kezdve renyhe férfi és a lelkiismeretes és önmagát igába törő asszony házasságának a problémája. Egyszerű, mindennapi sorsok, egyszerű események sodrában játszódik a regény és mégis egy biztos tollú, nagy lélekelemző és életismerettel megáldott író csodálatos remeke ! Mennyi szín, hangulat, érzés és bölcsesség sűrűsödik az embereket, a világot és eseményeit bámulatosan ismerő szerző értékítéletében. Nem egyszer egész fejezeteket újból és újból át kell olvasni mondatról mondatra! Ida Elisabeth, a kettős keresztnevű hősnő, nemcsak a regény hősnője, hanem az életé is: nemes típusa a dolgozó nő belülről áradó akaraterejének, önfeláldozásának; magávalragadó természetességgel dolgozik, éjt-napot egybeforraszt, hogy ellássa családját. S ha olykor tisztán látja is maga előtt férje gyönge és renyhe egyéniségét, emberi szánalomból és asszonyi könyörületből nem mondja ki a bíráló szót és magától értetődőnek tartja a vállalt igát. De a férj, a gyönge emberek módján, egyszer, amikor végre úgy látszik, mégis csak megembereli magát és sok unszolásra, idegen városban munkát vállal, menthetetlenül elcsúszik. Nemcsak, hogy egyetlen fillért, vagy mondjuk őrét, nem küld haza családjának, hanem még belebonyolódik az első szoknyába is, amely útját keresztezi. Ez válásra vezet. De közben a férfi „ideálja" mégis meggondolja magát, faképnél hagyja „vőlegényét". Ida Elisabeth sorsát még tetézi egy holtan szült gyermek és elsőszülött leánykájának halála. Új élettel a méhében más városba költözik, ott születik meg második fia. És továbbra is keményen állja a sarat! Apja és anyja gyermekeinek, így találkozik a nagy, az igazi szerelemmel. S ez oly szép és megható, hogy szinte kívánnánk Idának, most már találja meg boldogságát! De nem lehet. Lelkiismeretes anyasága végül is győzedelmeskedik szerelmén és lemond a maga boldogságáról, nehogy fiai valaha szemére lobbanthassák, hogy saját boldogságát előbbre helyezte az övékénél. „Idi Elisabeth" finom, lélekbemarkoló írás, az asszonyi megpróbáltatások sötét kévéje. És mégsem lehangoló írás, mert a regény minden oldalán nemcsak egy kiegyensúlyozott, dolgozó asszony, hanem egy rendkívül sokrétű íróasszony gazdag szelleme nyilatkozik meg, amely olyannak mutatja az életet, amilyen. Szépítés és kendőzés nélkül. S ez a szép és megnyugtató benne. lrordullernek avatott fordítása Undset írásművészetének minden szépségét feltárja. A regény a Franklin Társulat kiadásában jelent meg. (gs.) Két gázolás Szerdán délután a Népszínház uccában a síneken összeesett Schilling Salamonné 62 éves eltartott. Az arra robogó 28-as jelzésű villamot elütötte. A mentők a Rókuskórházba vitték.— Az Üllői út 101. számú ház előtt egy villamos Oláh C Jakab 66 éves napszámost ütötte el. Tűzoltók emelték ki és a mentők vitték az István-kórházba. Éjszakai rablótámadók kifosztottak egy gyárimunkást Szerdán délután a főkapitányságon letartóztatták és átadták az ügyészségnek Kellner Ferenc 30 éves és Mózer Imre 26 éves napszámosokat. Az éjszakai órákban a Hidegkúti úton megtámadták Jugovics Sándor gyárimunkást, aki a Hidegkúti út611. számú vendéglőből záróóra után hazafelé tartott. Előbb belekötöttek, ő kitért előlük és ekkor a két éjszakai támadó hálából, leütötte Jugovicsot, ujjáról lehúzták az aranygyűrűt, zsebéből pedig elvették a íj pengőjét. A rendőrség gyorsan kinyomozta, hogy kik a munkás rablótámadói. Valószínűen rögtön ítélő bíróság elé kerülnek. Műgyanta a gyógyászatban (Stockholm, május.) Svéd lapok londoni híradást közölnek arról, hogy a háborús sérülés miatt külsejükben eltorzult embereken — bonyolult és ismételt operációk nélkül — a legutóbbi hónapokban műgyantából készült testrészszel úgy segítenek, hogy a mesterséges testrész természetes testrésznek látszik. Többféle műgyanta van. Ezek közül a „portex" nevű műgyantáról van ezúttal szó. A feltalálója egy angol, aki névtelenül kíván maradni, öt évig dolgozott ennek a különös anyagnak előállításán. Egy intervjú folyamán elmondott egyet-mást a találmányáról. Ez a műgyanta vagy nagyon kemény, csonthoz hasonló massza, vagy puha, rugalmas, gumihoz hasonló anyag, vagy folyadék formájában készülhet. Folyadék alakjában közvetlenül a bőr szárítására használják és fertőzései hárító, rugalmas vékony bört alkot, ami egyebek közt nagy előny súlyos égett sebek kezelésénél. Ennél a tulajdonságánál fogva a sebészek emunka, találmánynak kitűnő hasznát vehetik. De ettől az új műgyantától a plasztikus sebészetben várnak legtöbbet, mint segítőanyagtól. Természethű orrot, fület és arcot lehet formálni belőle, amellyel a súlyosan sérült arcnak olyan külsőt lehet adni, hogy az ő egészen természetesnek látszik. Az anyag olyan rugalmas, mint az egészen egészséges emberi test. Az anyagot tizennégy különböző színárnyalatban lehet elkészíteni. Végeredményben nem lehet az eredeti, természetes és az ezzel a műgyantával helyreállított arc közt különbséget tenni. Az eléktelenített arc helyreállítási céljából eddig követett módszerek az operációk egész sorát követelték meg, amelyek hosszú időt vettek igénybe. Hetekig, sőt hónapokig tartott, amíg a helyreállítás csak megkezdődhetett. Azonban ezzel az új műgyantatermékkel közvetlenül elvégezhető az egész művelet és elégséges egyetlen operáció. A szakértők remélik, hogy ezt az anyagot szilárd formájában lábtörés kezelésénél és szétrombolt lábrészek pótlásául lehet majd használni. A műgyantából egyébként fogtöméshez való anyagot és olyan műfogakat készítenek, amelyek a természetes fogakhoz teljesen hasonlóak. Úgynevezett kontaktlencsék — olyan lencsék, amelyeket szemüveg helyett közvetlenül a szemgolyóra helyeznek —, amelyek nem válnak egyenetlenekké és nem maradnak széjjel, szintén készíthetők ebből az anyagból. Jeney György Negyvenkét lakást utaltak ki Győrben. Győr lakáshivatalánál egy hónap alatt 1128 lakás iránti igénylést nyújtottak be, de csak 42 lakást tudtak kiutalni. Közlemény A Hungária Vegyi és Kohóművek Részvénytársaság igazgatósági 1843 május hó 19-én megtartott ülésén megállapította az 1942. üzletév mérlegét és elhatározta, hogy az 1943 május hó 29-re egybehívandó rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy részvényenként változatlan osztalék, azaz: 2.-- pengő kerüljön kifizetésre. (X)