Népszava, 1943. október (71. évfolyam, 222–247. sz.)
1943-10-03 / 224. szám
B. oldal nemcsak a nemzetiségeket, de más elnyomott, szabadságukért harcolni kész országok népeit is. A belső egység megteremtéséért rendkívül sokat tett a legendásnevű lengyel származású magyar tábornok, az erdélyi hadsereg fővezére, Bem. Nemcsak kiváló hadvezér és megfélemlíthetetlen hős volt, de tisztánlátó szociálpolitikus és nemzetiségi politikus is. Puchner osztrák altábornagy panaszkodik is, hogy Bem milyen veszedelmes forradalmár: egyik kiáltványában leplezetlenül kijelentette, hogy az országban lévő földbirtoktulajdont kisajátítja s a székelyek közt szétosztja". Ebből is nyilvánvaló, hogy Bem jól tudta, hogy a földtelenség a magyar és a székely nép legfájóbb sebe, elsősorban azt kell orvosolni. Ez teszi érthetővé a szomorú tényt, hogy nemcsak az osztrák elnyomók gyűlölték Bem tábornokot, de 1849 áprilisában akadt magyar ember, aki inkább vállalta az idegen elnyomókat, mint a földosztást, a szociális és demokratikus átalakulást. Ez a gyászrangvar, amikor az a — később megrcáfolt — hír érkezett, hogy Erdélyből kiszorították Bem csapatait, egy levelében ezt írta: „Tehát Erdély mentve s az ottani pártütő, gyülevést semmivé téve, kát hogy az a hundsfutt (huncut) Behm újra megszökött. Áldja meg az isten minden hajaszálát Miklós császárnak!" Ez a magyar anyanyelvű áruló azt nevezte Erdély megmentésének, hogy kiszorították onnan a szabadságharcos seregeket és két idegen császár hadai vonultak be a Királyhágón túli országrészbe, ls Bem tábornokot gyalázta, a szabadságért küzdőket pártütő gyülevésznek nevezte, Miklós orosz cárt áldotta... Bem tábornok okos külpolitikus is volt. Fuad török pasához intézett levele már kifejezi, hogy milyen tisztán látta a magyar - török barátság nagy fontosságát. Még sokkal érdekesebb dokumentum a szabadságharcos államférfiak külpolitikájáról Splény Lajosnak a szárd, azaz az olasz parlament elnökéhez intézett 1849 februárjában kelt levele. Ebből idézünk: „Magyarország, amelyet az alulírott a szárd király őfelsége kormányánál képvisel, e pillanatban szabadságáért és függetlenségéért háborút visel Ausztria ellen s a művelt nemzetek rokonszenvére még akkor is joggal számítana, ha a megkezdett háborúnak nem is volna az indító oka a jog törvényes védelme és nélkülözné is azokat a megdönthetetlen elveket, amelyek minden állam és társadalom alapját képezik. Hogy szent jogát, követelésének törvényességét bizonyítsa, ezért fordul a szabad országokhoz s azokat képviselő kormányokhoz." Kifejezi azt a reményét, hogy az olasz képviselők és a kormány elismerik Magyarország sérthetetlen jogait. „Ezzel kezdik meg — fűzi hozzá — a szövetség munkáját, amely Magyarországot Olaszországgal egyesítik, hogy hatalmának és jövő nagyságának alapját képezze." Splény reméli, hogy Magyarország hamarosan kibékül a körüllevő szlávokkal s a szomszéd népeket egy testvéries konföderációs egyesülésbe olvasztja, így fejezi be levelét: „Olaszországnak pedig nemsokára hűséges és erős barátja lesz, amit a közös veszélyek és remények fognak megpecsételni. Így azután a két nagy nemzet szoros szövetségben üdvözli majd a megváltás napját, közös ellenségüket — eddigi szerencsétlenséggük tagadhatatlan forrását pedig úgy megalázzák, hogy annak sohase legyen alkalma elnyomó uralmát a két országra erőszakolnia." Így látta a külpolitikai helyzetet 1849-ben egy magyar diplomata, ítélve egyetlenegy fogolynak sem fog megkegyelmezni, hanem valamennyit megöleti." Később kiderült, hogy et a főjegyző helyesen ítélt. Haynau — Windisch-Grätz akaratának végrehajtója — olyan kegyetlemkedéseket vitt véghez a letiport Magyarországon,, hogy megbosszulja a szabadságmozgalmat, amilyen kegyetlenkedésre csak a szabadságot gyűlölő zsarnokok alantas kiszolgálói képesek. A nyugati hatalmak rokonszenvvel nézték Magyarország szabadságharcát, de nem segítettek, vagy nem segíthettek a magyar népen. Ismerünk olasz, francia, angol, amerikai, azonkívül török megnyilatkozásokat a magyar nép mellett. Az Amerikai Egyesült Afrikai Tark I diplomáciai megbízottja Párizsból a következő jelentést küldte az USA külügyminiszterének: „Vájjon Európa kozák, vagy köztársasági uralom alatt lesz-e ezentúl, minden valószínűség szerint Magyarország síkságain, vagy szorosai között fog végleg eldőlni. Ha Kossuthnak nem sikerülne céljának végrehajtása, az önkény járna az európai kontinens felett..." Gróf Teleki László 1849 arasztus 3-án Londonból küldött jelentése a többiközt elmondja: „Itt a közvélemény hatalmasan nyilatkozik mellettünk. Meetingekben (gyűléseken), ebédeknél, a parlamentben, szóval mindenfitt magyar ügyekkel foglalkoznak. Palmerston jóbarátunk ée nagy megvetéssel van az austriai kormány iránt... Cobden igen hű frigyesünk. Engem naponta kétszer is meglátogat. Specialitásává tette a magyar ügyet, még a katonai szempont is érdekli őt!... Senki sem használt nekünk annyit, mint ő." Az itt közölt idézetek és a levelek tartalmi ismertetése is mintetta, milyen igazságokat tár fel az 1848-as időkről most megjelent kötet, amelyet különös örömmel fogadunk éppen most, amikor Magyarország mindern allkotó társadalmi rétege, az ipari munkásság, a parasztság és az értelmiség egyarát a legnagyobb érdeklődéssel twitdmámiyrozza Magyarország történelmét és problémáit, a múlton keresztül is megkísérli tökéletesen megérteni a jelent. Galatonyi Lajos Magyarország helyzete 1849-ben Az ismertetett kötetben közölt 1849-ben írott levelek túlnyomó része természetesen magáról a háborúról, a háborús szenvedésekről és a hadihelyzetről szól, de igen sok mutat rá azokra a sajnálatos, nagyrészt személyi természetű ellentétekre is, amelyek gyakran nehezítették meg a szabadságharc hadvezéreinek és államférfiainak együttműködését. Igaz viszont, hogy a döntő pillanatokban, az élethalálkérdésekben létrejött az egység. Kétségtelen, hogy nem a függetlenségi politikusok és a szabadságharc tábornokai bűne volt az összeomlás. Minderről sok érdekes, új adatot mondanak el Kossuth önéletrajzi feljegyzései, amelyek úgyszólván kiegészítik a levélgyűjteményt. Amikor a levelek nyomán elemezzük Magyarország helyzetét 1849 ben, elsősorban természetesen az osztrák hadvezérek és államférfiak terveit kell vizsgálnunk, Windisch-Grätz herceg, császári tábornagy terve Magyarország teljes letiprása volt, sőt — amit később az osztrák reakció meg is kísérelt Magyarországon még a magyar nyelvet is ki akarta irtani. A császárhoz 1849 áprilisában intézett előterjesztésében a többi között így ír Windisch-Grätz: „A magyarországi forradalmat, égésein le kell verni, hogy a német nyelvet ott hivatalos nyelvvé tudjuk tenni, mert különben újabb s nem csekély jelentőségű elkeseredés támadna az egész népben." A szászári hadvezér tehát már jól látta, hogy elsősorban a magyar nép az, amelyik naíráglkodiik szabadságához, nyelvéhez, jogaihoz. Azt is tudta Windisch-Grätz, hosry alkadtak a magyarok közt árulók, akik önös érdekek, klikkérdekek, osztályérdekeik szolgiálaitáiban beálltak, labancnak. Ezeket persze pártolja és meg akarja jutalmrasztani. Azt ajánlja az mailfoodónnak, hogy nevezzen ki magyarországi ideiglenes királyi biztossá báró Jósika Samu egykori idélyi karncelárt. Ugyanarról a Jósika Samuról van szó, az 1848 március 16-án — legutóbb idéztünk ebből a levélből — azt panaszolta, hogy az események, mármint a márciusi forradalom, a nemesség életét és vagyonát a legirtózatosabb sors játékának teszi ki és azt kívánja, hogy minden eszközzel zabolázzák meg a pár népet. Azt, hogy kikkel, milyen elnyomókkal voltak hajlandók a magyarság árulói együttműködni, semmi sem mutatja inkább, mint egy szeptesti főjegyző 1849 júniusáibiani Kossuthhoz intézett levele. Eszerint: „Haynau egy oly ember, ki kegyet” NÉPSZAVA 1943 október 3. vasárnap A kormányzó adománya a Vöröskeresztnek Horthy Miklós, Magyarország kormányzója — jelenti a ,,Magyar Távirati Iroda" — a vöröskeresztes gyűjtőnapok alkalmából2000 pengőt adományozott a Magyar Vöröskereszt Egyesület céljaira. Nagy tűz egy bukaresti bőrgyárban A Mociornitza-gyárban, amely Bukarest legnagyobb bőrüzeme, tűzűtött ki. A pince rendkívül sok könnyen gyúló anyaggal volt tömve, amely egy eldobott cigarettától lánkra lobbant. A tűz átterjedt a szomszéd helyiségekre is, ahol szeszszel és robbanóanyaggal teli ládák repültek a levegőbe. A tűznek, a robbanásoknak és a közben fejlődött mérgesgázoknak 31 áldozata van. A felelősség a gyár vezetőit terheli, mivel óvóintézkedések nélkül halmozták fel a nagymennyiségű gyúlékony anyagot. Fuvarozott a lopott autókkal A rendőrség letartóztatta Horváth Zoltán 21 éves gépkocsiszerelőt, aki taxikat lopott és két-három napig fuvarozott a lopott autókkal, majd valamilyen elhagyott helyen leállította a kocsit és otthagytalenkedésben gyönyört talál. Maguk az Legutóbb a Kerepesi út 15. szám osztrákok tébolyodott bolondnak tartói etől lopott el egy szürke taxit és ták.ó kegyetlenkedési hajlama után s ezzel is feketefuvarokat csinált. W MEGJELEN A modern vegyészet csodaműhelyében IRTA: FAZEKAS ISTVÁN A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KIADÁSA ÁRA 4 PENGŐ Könyvelőfizetőinknek már kikézbesítettük. Kedvezményes ára szervezett munkások részére a Népszava kiadóhivatalában 1 pengő. ki TARTALOM: A légből kapott salétrom. A műgumi balladája. Szénből benzint. Új korszak a fémek világában. A jövő ruhája. Az üveg, a cement és a bakelit. Zsírból és olajból sohasem elég. Az igazi átalakulás csak ezután kezdődik. A jövő. A téti időszámítás bevezetésekor egy órát „pihennek" a vonatok A MÁV igazgatóságának közlése szerint hétfőn hajnali három órakor, amikor egy órával vissza kell igazítani az óra mutatóját, a vonatok egy óra hosszáig azon az állomáson várakoznak, ahová éppen befutottak. Az indulások a menetrend szerint történnek. Magyarország svájci követe átnyújtotta megbízólevelét (Bem. október 2. — „M. T. I.") Bakách-Bessenyey György, Magyarország új svájci követe pénteken átnyújtotta megbízólevelét Celio svájci köztársasági elnöknek, aki Pilet Golaz szövetségi tanácsosnak, a politikai osztály vezetőjének jelenlétében fogadta. Kettesben A néző ennél a filmnél a mozi hőskorából származó anekdotára gondol: volt egy korai film, amelyben egy szép nő vetkőzni kezdett és a legkritikusabb pillanatban a vásznon keresztülvágtató vonat eltakarta a néző elől; valaki négy hétig egymásután minden nap megnézte a filmet és a kérdésekre ezt válaszolta: „Várom, hátha egyszerű késése lesz a vonatnak!" A „Kettesben" című megújhodott Ulm legnagyobb „gag"-je, ötlete is az, hogy a főszereplő, Silmor Erzsi, ismételten mutatkozik ruhátlanul, csupán majdnem lehulló takaróval, vagy dunai hullámokkal, vagy két tenyerével fedetten. Ez nagyon kedves látvány, de kevés arra, hogy filmet építsenek köréje. Rajta kívül látunk sok dunai felvételt, Páger Antalt fürdőnadrágban és kövérkésen és egy felboruló borosüveget, amely a következő jelenetre titokzatosan, önmagától ismét felegyenesedik. A film meséje pedig az, hogy egy „lakatlan" dunai szigetre vetődik Simor és Páger és ott egymásba szeretnek. Tetszést aratott egy mulatságos feketeszőrű kutya és a szép, forró nyári napsütés, amely olyan erős a film szerint, hogy a vízből kilépő fürdőzők már a partraérés pillanatában teljesen szárazak. (Forum, Omnia.). (*) MEGHALT RUDOLF LOTHAR. Budapesten szombaton reggel 78 éves korában meghalt dr Rudolf Lothar, a ,,Hegyek alján" című közismert opera szövegírója. Neki köszönhető a „Bánk bán" emlékezetes sikerű berlini rádióelőadása 1930-ban. Budapesten született, érettségije után Németországban telepedett le és német nyelvű munkásságot folytatott.. Novellái, cikkei komoly színvonalat képviseltek.