Népszava, 1945. szeptember (73. évfolyam, 181–205. sz.)

1945-09-06 / 185. szám

MŰVÉSZETI IRODALOM »TUDOMÁNY Mért van szükség színészi képességvizsgára A „Világ" keddi számában F. J. alá­írással megtámadták a Színészek Szak­szervezetét a képességvizsga bevezetése miatt. A hozzá nem értő szerző cikke anti­demokratikusnak nevezi a vizsgát, mert nem ismeri a körülményeket. A vizsgára azért van szükség, mert a felszabadulás óta mintegy 800 műkedvelő özönlött a magyar színpadokra, akiknek semmiféle képesítésük nincs, s akiknek a színpad­hoz soha sem volt közük. Vannak köz­tük a legkülönbözőbb foglalkozási ágak­hoz tartozók, még vidéki bordélyházak alkalmazottai is. A szakmai érdek vé­delmére a szakszervezetnek szűrőt kell alkalmaznia, hogy a tehetségtelen színészproletariátus növekedését meg­akadályozza. Mi értelme van a Színész­akadémiának, a Színészegyesületi Isko­lának és a Zeneakadémiának, ha bárki bejöhet az utcáról és színésznek dekla­rálhatja magát. A vizsgák valóban szeptember 5-én kezdődnek, de körülbelül egy hónapig tartanak, s így azok is elkészülhetnek, akiknek kéthetes idő nem elég a tanu­láshoz. A vizsgáztató tanárok között Bárdos Artúr, Góth Sándor és Trózsa­hegyi Kálmán azért nem foglal helyet, mert mindhármuknak vannak vizsgára kerülő magán­növendékei, s így vizsga­­bizottsági tagságuk összeférhetetlen. A vizsgadíj valóban 500 pengő, amelyet a szakszervezet jóléti célra fordít, de ne­ felejtsük el, hogy azok, akik komolyab­ban készülnek a színészi pályára, a színiakadémián három éven­ keresztül súlyos tandíjat fizetnek, s nem kerül­hetnek hátrányosabb helyzetbe azokkal akik nem végeznek iskolát. Egyébként, aki a vizsgán megfelel, gyakorlatos szí­nésznek minősül és az új kollektív szer­ződés szerint havi 5000 pengő minimá­lis fizetésre tarthat igényt. A vizsga tehát keresethez is juttat s így a vizsga­díj összege nem nevezhető antiszociá­lisnak. A vizsgán egyébként a bizottság el­bírálja a szerzett jogokat is, mint ahogy minden esetben külön-külön tekintettel lesz az elmúlt éra politikai körülmé­nyeire is. A kiváló tehetséget mutató jelentkezőknek pedig még a vizsgadíjat is visszatérítik. Mielőtt az érdemes cikkíró megjegyzé­seit megtette volna, helyesebb lett volna tájékozódnia, ahelyett, hogy néhány ije­des dilettánstól szerzett értesülést. A színészi képesség elbírálása és a színészi érdekek védelme pedig mégis csak a szakszervezetre tartozik, s a színészek szakszervezete, amely nem kamara, n­em hoz olyan intézkedéseket, amelyek a szakma anyagi vagy művészi érdekeit­­ veszélyeztetik. S. G. Goldmark Károly hegedűversenyműve hangzott el hosszú idő után ismét először a Székesfővárosi Zenekar szabadtéri hangversenyén, a Fővárosi Képtár kertjében. Szívesen hallottuk újra ezt a század­forduló éveiben szinte túl divatossá vált és túl gyakran játszott művet, amelyet a mérleg ingája az elcsépelé­stől a teljes el­némulás ellenpólusa felé vetett. A kény­szerszünet viszont ebben az esetben is kedvező hatásúnak bizonyult: Országh Tivadar hegedűművész gondos előadásá­ban újból kibontakozott a versenymű három tételének érzéki dallamossága, egészséges lendülete. Itt említjük meg, hogy Goldmark Ká­roly­­ két hegedűversenym­űvet hagyott hátra. Talán akadna hegedűművész, aki megpróbálkoznék a jóformán ismeretlen másodikkal. De akadhatna talán kar­mester is, aki megkísérelné a ,,Pen­thesilea"-, „Prometheus"- és „Sappho"­nyitányok felújítását! Elvégre magun­kat szegényítjük, ha a Keszthelyen szü­letett zeneszerző dús hagyatékát ki­rekesztjük a magyar zene történetéből. Már­pedig a zenéből csakis az marad meg igazán, ami élő hangon szól hoz­zánk és nem porosodik a könyvtárak elsárgult kötetei között! A zenekart Komor Vilmos karmester vezényelte az előzetesen hirdetett, de le­mondott Bródy Tamás helyett. A nagy gyakorlattal rendelkező karmester be­ugrásszerűen bár, de biztos kézzel vette át a hangverseny beígért teljes mű­sorát. Csajkovszkij aránylag ritkábban hallható IV. szimfóniáját és Wagner „Tannhauser"-nyitányát. J. S. (*) A Színművészeti Akadémia igazga­tósága kéri mindazokat, akiknek a Vajda János Társaság Hont-féle Szín­házi Kollégiumának előadásainak jegy­zetei megvannak, juttassák el az Aka­démia igazgatóságához (Rákóczi út 21). (*) A moszkvai szimfonikusok és a szovjet rádióbizottság Rachmaninov­hangversenysorozatot rendeznek, ame­lyen előadják a híres orosz zeneszerző és zongoraművész számos művét, így az I., II. és III. szimfóniát, egy operát és szimfonikus költeményeket. (*) Liszt—Wagner-est az Állatkertben szombaton (ünnep) 5-kor. Filharmoniku­sok—Komor. (X) (*) Háy Gyula nagysikerű darabja, a „Tiszazug" csütörtökön, szeptember 6-án éri el 50. előadását. A darab a Fi­garo házasságának bemutatójáig marad műsoron. (*) Tatár Györgyöt, a Népszava által felfedezett kiváló táncművészt, a kul­tuszminiszter az Operaház első magán táncosává nevezte ki. Első eset ez az Operaház történetében, hogy férfitáncost ezzel a címmel tünteti ki. Ezt­­a meg­tiszteltetést Tatár György valóban meg­érdemelte. SZÍNHÁZAK MŰSORA: Csillörtik: Nemzeti Színház: Tiszazug (5). Vígszínház: A hattyú (').St. Belvárosi Színház: Játék a kastélyban (V-6). Művész Színház: Családi szálloda (5). Magyar Színház: Csordabár (­fi). Fővárosi Operettszínház: Napsugár kisasszo­nyok (1). Erzsébetvárosi Színház: Vannak még férfiak ('(6). Pódium: Régi ros. ••• Budapest (5). Medgyaszay Színpad: Nincs­előadás. Arizona: Má.­.dik műik­or (V-3). Kamara Varieté: Pesti híradó (Vili). Kovai Revü Varieté: Új revü (5). DJ Színház Ős­zi kabaré (1). Népvarieté: Új műsor (5) Fővárosi Nagycirkusz: Szeptemberi vídán műsor (3. '/16). A rádió csütörtöki műsora 1.­.: Hírek. 11 atot­ússmertetes. 7.15: Hang­lemezek, 8.011): A demokrácia szól története (előadás). 8.15: Hang­lemezeik. I.M: Hang­lemezeik. 10.M: Hírek. I..IIJ: Harangszó. Hírek. 12.15: Bubó Olga énekel, kie­sni Pál Sándor. 12.45: Szabadulás, Gorkij ernyője .»Jarda Béla ellbesz­élései. 13.*»: A rádió karmairiaegy­ü­ttese. U.R: NÁmos tovább (elő­adva). 18.45: Rendeletek ismertetése. 14.«« Híreik. 14.1®: Hónai Sándor magyar köz­eil'iatasü­gyi­ műiminiszter beszél. Utána: A Vörös­kereszt közleményei. l­.«»: Híreik 16.10: A Little Pale Jeen együttes. IS. 45: Gyermekbarátok műsora. A gyermek és könyv (előadás). 17.60: Moszkvai beszámoló G. F­azekas Erzsébet beszél a rádió munka­társával. 17.25: Jámbor Ágnes zongorázik 18.00: Hírek. 18.05: A Vöröskereszt közle­ményei. 18.15: Az atomoik titkai. A Ma­gyar-Szovjet Művelődési Társaság előadás­sorozata. 18.30: Brassói Kozák Gábor cigányzenekara. 19.20: Állatok beszélnek Orosz és bolgár költők verses állatm­eséi. 19.30: Reitzer András emlé­kest. Régi olasz mesterek. Bánát Gábor hegedül, kíséri Hajdú István. 20.00: Hírek, sporthírek. 20.20: Szerdahelyi János szalonzenekara. 21.00: Műsorismertetés. 21.05: A Vörös­kereszt közleményei. 21.15: Hanglemezek. 22.00: Hírek. 22.15: Rendeletek ismertetése. 22.20: Szórakoztató hanglemezek. VÁLASZTÓI GYŰLÉSEINK CSÜTÖRTÖKÖN: Népszínház ucca 19 (6-kor): Nő­gyűlés. Szónok: Pollákné Stern Szeréna. Szent István körút 18 (6-kor). Szó­nok: Wolff Magda és dr Ladányi Ármin. Reményi ucca 6/b (6-kor): Kisipa­rosgyűlés. PÉNTEKEN: Újpest, István út 8 (6 kor): Nő­gyűlés. Szónokok: Hajdú Ernőné és Kelemen Gyula. Alkotás ucca 13 (6-kor): Iparos­gyűlés. Szent László út 26 (6-kor). Szónok: Tóth Árpád. Bepsikapu tér 8 (4-kor): Nőgyűlés. Szónok: Lehoczky Anna. SZOMBATON: Erzsébet tér (4-kor): Nagygyűlés. Szónokok: Harangozó Antal, Nagy Tamás és Révész Ferenc. Lónyai uccai ref. gimn. (4-kor). Értelmiségi gyűlés. Szónokok: dr Gartner Pál, Vajda Imre, Laka­tos Imre és Vasvári Sándor. Itt a magyar GALLUP-INTÉZET „Általános vélemény szerint...", Úgy vélik, hogy...", „Híre jár annak, hogy..." Napról napra ol­vasunk ilyen mondatokat és néh­a fölmerül az a kérdés, hogy ki az azt mondják" és honnan tudják az illetékesek, mi a köz véleménye a dolgokról. Nálunk eddig nem volt olyan intézet, amely rendsze­resen foglalkozott volna az általá­nosan kialakult véleményekkel, legföljebb találgatások lehettek ezek, tehát szubjektív megállapítá­sok. Most a „Magyar Távirati Iroda" egyik osztályaként megindul a közvéleménykutató szolgálat. Lesz pesti és vidéki tagozata. Pes­ten főleg diákok, egyetemi hallga­tók dolgoznak az intézetben. Ezek a „kérdező biztosok" személyesen fogják föltenni a kérdéseket. A társadalom minden rétegét bevon­ják a kutatásba és a feleleteket aszerint értékelik, hogy az a bizo­nyos társadalmi réteg, amelyből a kérdezett egyént kiválasztották, milyen százalékát teszi ki az egész társadalomnak. Személyi adatok teljesen mellé­kesek, csak a foglalkozás lényeges. Még a személyek korát is becslés­sel állapítják meg. A kérdéseket előzetesen száz egyénnek fölteszik próbaképpen, azután úgy csiszolják ki, hogy arra csak egyértelmű választ lehes­sen adni és hogy a lényeget a kevésbé iskolázott munkás éppen úgy megértse, mint az egyetemi tanár. A válaszokat azután lélek­tanilag minősítik és jelzéssel látják el. Ezt a jelzést azután az eredeti kérdőívekbe besifrírozzák színes számokkal, ez a további feldolgozás alapja. Így áttekinthetővé válik a különböző kérdésekről mondott vé­lemény és könnyen összevethető.­ Az intézet, melynek vezetője Harkai-Schiller Pál, ebben a hónap­ban kezdi meg működését. Egy próbaívet már kibocsátott és ennek eredményeit sikerült megszerez­nünk. Hogy mi az újjáépítés legsürgősebb feladata, arra a fiatalabbak és a férfiak túl­nyomó része azt válaszolta, hogy a közlekedés megjavítása, az időseb­bek és a nők a lakóházak helyre­hozását jelölte meg. Az árrögzítést ugyanannyian helyeselték, mint amennyien ellenezték. A választá­sok megtartását a többség minél hamarabb óhajtja. Érdekes, hogy a megkérdezettek 40 százaléka vala­melyik politikai párt tagja. Az „MTI" havi kőnyomatosként bocsátja ki a véleménykutató szol­gálat közleményeit, az előfizetőknek joguk van az intézethez kérdéseket beküldeni, amelyeket azután a­ kérdőíveken közz­étesznek. (Sz. L.) — Rotschild Géza elvtársat (­IX. ker.) kéri Várnai Dániel elvtárs, hogy keresse fel a szerkesztőségben délután 4—5 óra között. Mindenütt kapható.

Next