Népszava, 1948. február (76. évfolyam, 26–50. sz.)
1948-02-29 / 50. szám
Szociáldemokrata képzőművészek kiállítása A Szociáldemokrata Párt képzőművésztagozatának rendezésében, nagy érdeklődéstől kísérten, szombaton délután kiállítás nyílt meg a Kertész Jenő Munkásotthon kiállítótermében. Az intimhatású teremben ezúttal a téma és a kifejezés realitását kereső művészeink csoportja van jelen festményeivel, grafikáival és szobrászműveivel. A reális téma- és formavilág itt nem jelent iskolás egységet. Az árnyalatok színes sokfélesége az egyik szárnyon már-már megközelíti az átmenetet a konkrét racionális területről az általánosabb, elvontabb formai kifejezés és indulatban gazdagabb tartalom világa felé. Ez utóbbi formák művelőinek kiállítására később kerül sor. Jelen kiállításunk kétségkívül a legszélesebb rétegek felé fordul, s előkészíti az utat az általánosabb kifejezés megértése felé. Mindenesetre, e kiállítás konkrét reális vonala nem korlátlan a másik pólus felé. A kiállítás rendezői, egészen kevés kivétellel, mellőzték a „naturális" kifejezésnek azt a világát, amely a valóságot mozgás és belső feszültségek nélkül, legfeljebb valami szétfolyó, s szelíden mérsékelt, hangulati tartalommal rögzíti le. Itt a realitás síkján színek, fények, vonalak, tömegek, finomabban vagy robusztusan, az erő, a mozgás, a belső feszültségek, szóval, a dinamikus és konstruktív kifejezés szolgálatában állanak. A kiállításon vannak muzeálisbecsű darabok is, 8 általában ismert kiállítóművészek érett munkáit látjuk a maguk érdekes sajátos kifejezésével. Jutott azonban hely ígéretes fiataloknak is. Szívesen méltatnék valamennyieket, be kell azonban érnünk nevük felsorolásával. A festők közül ki kell emelnünk Perlrott-Csaba Vilmos munkáit, ezek az egész magyar képzőművészet élvonalában lévő alkotások. Berend Ilona, Bényi László, Biai Feglein István, Bihari ,ifi, Blahos Rudolf, Bokor Vilmos, Boldogfai Hajgató Ferenc, Bolmányi Ferenc, Farkasházy Miklós, Freund Vera, Gábor Móric, Gebhardt Béla, Gellértné Igmándi Kata, Grantner Jenő, Kátayné Helbing Aranka, Kövesi Albi, Lakatos Artúr, Mezei Artúr, Monostori Müller Pál, Morinyi Ödön, Ősz Dénes, Rafael Viktor, Rónai Gábor Marianne, Salamon Miklós, Toroczkai Oszwald, Török Jenő és Vörös Géza festőművészek, Antal Károly, Buzi Barna, Csillag István, Donner Gertrud Mária, Grantner Jenő, Horváth Géza, Ispánky László, Kóbor Elek, Krivátsy-Szücs Miklós, Kunvári Lilla, Lisznyey Kováts Zoltán, Soproni Stöckert Károly, Ungvári Lajos és Vörös László szobrászművészek a kiállítás részvevői A felsorolás betűrendje, természetesen, nem a minősítés sorrendje. A kiállítást, ünnepi kereteikben Szerdahelyi Sándor elvtárs nyitotta meg, Nom napjaiban. Ifjúságuk természetes derűje birkózott bennük a komor jövő sejtelmével, s szocialista optimizmusuk győzött. Nem szöktek nyugtalan s ködös képzelgésekbe a valóság elől, ám kifejezésük ereje, világos problémafelvetésük annál nyugtalanítóbb volt. Érezték és éreztették azt, ami akkor m£r a „levegőben" volt. Az emlékkiállításon egyéniségükről, jellemükről, tehetségükről, s szellemükről megkapó, s megható áttekintést nyerünk. Nagy feszültségek expresszív ereje és a Szerkesztés biztonsága közös vonásuk. Sugár mozgalmas színfantáziája, kavargó fényei, grafikai megalapozottsága , szólnak minderről, Goldmann zárt térképzése, fiatal korát cáfoló gazdaságossága az anyaggal, portréinak világos, akaratgazdag jellemzése, figurálisainak könnyed, mégis nyugodt lendülete közvetlenül és közvetve is (tehát függetlenül a témától) hasonlóan erőteljes társadalom-kritikai, szellemről tesz vallomást. (Andrássy út 59.) Sugár Andor és Goldmann György Szűk terünket ezekben a napokban a hazai és nemzetközi élet eseményei foglalják le — ezúttal is a legszűkebb szavakra kell szorítkoznunk, s nem tudunk kellő keretet adni fájdalmas megbecsülésünknek két fiatal, nagyon tehetséges mártír-művészünk emlékezete iránt. Sugár Andor festő és Goldmann György szobrász magasan ívelő művészi pályáját, ezt a kiváló ígéretet, derékban törte ketté a fasiszta terror. Utoljára együtt a szocialista képzőművészek kiállításán láttuk alkotásaikat, az akkor már újra fojtogatóan ránk nehezedő ellenforrada tilatater f&WWII WfllMJIOmW', fWaimiTáj száma rendkívül gazdag tartalommal megjelent. A tartalomból: Horváth Zoltán vezércikke Ssenzácioa riport svájci tisztikar akikémkedési botrányáról Sas Endre ideológiai cikke Kacsák Lajos, Szirmai Rezső és Vésai Endre nyilatkozata a színház válságáról Ifjúsági híreik, mozgalmi cikkkek. Magas színvonalú irodalmi oldal. Tárca, riportok, sakk-, sport- és ikereszityejtvényrovat» rHL" ." Rafael Viktor festőművész grafikái a friss tájékozódás és keresés elmélkedő szellemét mutatják. Válságkorszakunk a képzőművészetekben is az analízis és az új szintézis küzdelmének a kora; a Picasso óta felmerült formai áthangolás kísérletekre késztet ; ma Úgyszólván minden haladásra irányuló szellemet, olyanokat is, akik a realista formavilágban még elfogadott gondolati elvontságon túl nem is akarnak lépni, de összemérik a másikkal kifejezőképességeiket. Ilyen értelemben ma nem egy művész jár többféle stíluskör világában s ez az eklekticizmus, ez a vegyes formanyelv elfogadható, sőt rokonszenves is lehet, amikor éreztetni tudja a művészt formáló belső küzdelmeket. Ily értelemben fogadjuk el Isáfad szigorúan kubista analíiseit, egy a század eleji , francia szellemet r. képviselő mozgalma« s^beadás m^Uyj'H,^^ csoportkompozíciója... mellett, 3» ^reterj."4. foltokban «... mozgaUbAAW .'v»«9FHfHlplit. knstruktiv táját, lendületesen szabad női aktja mellett, kötetlen színkompozícióit, felette gondos, zárt s egyszerű rajzai mellett. Az, ami az ,„egész műben" közös és összefogó, a művész élénk s mozgalmas szín- és fény képzelete, mely a gondos grafikai megalapozáson felszabadult térségekbe lendíti a kifejezést. (Fészek Klub.) IV. A restaurátor művészete A műalkotás, elsősorban a festmény — bármennyire képviselné is azt, ami egyénből és korszakból maradandó —, fájdalom, époly halandó, mint maga az ember. Kezdve az anyag kifáradásán, folytatva a művész eredendő technikai tévedésein, egészen a fizikai rombolásig, a mulandóság árnyai lebegnek még az örökbecsű műalkotások felett is. Ez ellen a mulandóság ellen folytatja egyre eredményesebb küzdelmét a restaurátor művészete. A konzerváló eljárás ma már oly fejlett, hogy a legeredménytelenebbnek látszó romboltságokat is leküzdi s a művet eredeti szellemében szinte beláthatatlan időre megújítja. A Szépművészeti Múzeum nyugatra hurcolt anyagának nem egy becses darabja került haza nedvességből és mechanikai behatásoktól megrongáltan s most Genthon István főigazgató bemutatta a konzerváló eljárás eddigi eredményeit, sőt, láthattuk „munkában" magát a tartósító eljárást is. Ujjongva láttuk Szinyei-Merse Pálnak eredeti színeibe vissza, hozott „Majális"-át, amelyen a ködös barnulás már nem egy részletet eltakart és a színpompa megragadó impreszsziói reménytelenül elmosódottak. A szabad térség üdítő ragyogása visszatért a művésznek e valóban közvetlen alkotásán s csak egy kis meghagyott négyszög mutatja, mi borította el idők során ezt a ragyogást. Tiepolo monumentális Szent Jakab lovas alakja úgy került vissza, hogy elpusztultnak hittük. Most — bonyolult eljárás eredményeképpen — szilárdan konzerválva, újra kereten, sok festéklepergéssel, de már újra látjuk nemes alakját, a konzervátor ecsetje hamarosan visszaadja majd teljességét. A középkori táblaképekből is nem egy isitől 4M kikerült Madonna-szép érces példája annak, hogy néha a rongáló igen hasznos a műre. Kiderült erről a darabról, hogy újra és újra átmázoltál vegyes ízlés szerint, most azonban, amit „rákentek a századok", lebontják róla és eredeti szépségébe állítják vissza. V. Egy előadás Röviden meg kell emlékeznünk egy fölötte rokonszenves előadásról, melyet a francia szürrealizmusról Marcel Jean író és festő tartott. Az előadó sokáig élt. Magyarországon és előadását sok közvetlenséggel magyar nyelven tartotta meg. Arról a forrongásról beszélt, mely a francia szellem világában — hasonlatát idézzük a modern atomfizika világából — az anyag mögött megtalálta az anyagtalanságot és az anyagtalanság mögött az anyagot. Ez az új szintézis győzött a francia képzőművészetben és irodalomban s ami Picasso előtt történt, az más, mint ami azóta kialakult s éppen úgy nem tehet — mondotta — visszatérés a régibe, mint ahogy Einstein óta világképünk megváltozása visszavonhatatlanul megtörtént. A francia művészeti és irodalom abba az új szakaszába lejött, amelyben elevenen él a nubjekt szellem, de ez már szerves kifejezése a nagy kollektívumnak, az új nemzetközi közszellemnek. Hitler megkísérelte, hogy ezt a gondolatot lerombolja, mert ez az "új keresés, mint barométer mutatta a közeledő vihart , össze akarta törni a barométert. A szürreális kifejezésben kollektív rokonság áll fenn a primitívek, a gyermekek és az őrültek „szabad" kifejezése között, a naiv őszinteség kötetlenül engedi szabadjára a lélek vergődésétés szárnyalását. A szürreális kifejezés — fejtette ki végül —, a háború lezajlása óta veszített feszült nyugtalanságából, érzékenyen mutatja az átmeneti időszakot, amelyben szót keres már a megnyugvásra kívánkozó meggyötört lélek, de még ott van a lovas mögött a sötét gond ...sz. s. VL Filmhultára Balázs Béla, a filmművészet esztétikájának úttörője sem volt próféta a saját hazájában. Míg külföldön a legelmélyültebb filmesztétikust becsülik benne, ad-Most" Wtoleni ií-lény^C-Wt/^m* ^»zeftfdaraW. döntő jelentőségű, hiszen amint ezt ő is kifejti, a film az, éppen ipari jellegénél fogva, ahol a közönség és a művészet kölcsönhatása a legintenzívebb. Nemcsak a film növeli a tömegek ízlését, hanem a tömegek ízlése, kultúrája "is formálja a film művészetét. A forma és a tartalom, az eszközök és a mondanivaló dialektikájával világítja meg a film művészetének legbensőbb lényegét. Ám könyve több, mint rideg elmélet, a részvevő közvetlenségével, a harcos együttérzésével és a költő hevületével avatja művét szép, izgalmas olvasmánnyá. Ma, amikor az amerikai film döntő rohamra indult az európai film ellen, Balázs Béla könyve több számunkra, mint a műértő érzékenységével megírt esztétika,a tudós rendszerességével lefektetett elmélet. Ez a könyv ma fegyveres kezünkben, mely a művészet területén veri vissza az ámító hódítókat és megvillantja előttünk egy forrásban levő művészet csodálatos távlatait. (Szikra-kiadás.) T. E. Szöllőssy Ágnes táncművésznő nagysikerű matiné kerettben bizonyította,be újabb jelentős fejlődését. Berczik Sári tánccsoportjának ő immár a harmadik tagja — Egri Zsuzsa és Kovács Éva után —, aki magántáncosi jelleggel lép ki az együttes élvonalába. De éppen a Berczik-csoport egészséges szellemét és összetartó erejét jellemzi, hogy a saját útjukat is kiépítő szólisták közül egyik sem szakítja meg a törzscsoporthoz való kapcsolatát és ebbeli tagságát példásan egyezteti össze önálló működésével. Szöllőssy Ágnes nemcsak technikai szempontból haladt sikeresen, amióta utoljára láttuk, hanem a műsorszámok hangulati tartalmának benső átélése tekintetében is. Sőt azt mondhatnók, hogy táncművészetének éppen ez a bensőség, az élmény őszinte kifejezése egyik alapvető tulajdonsága. Minél inkább azonosíthatja magát a táncszámok tartalmával, annál meggyőzőbbé válik a laikus nézők számára is. A Zeneművészeti Főiskola kamaratermében megtartott matinén Ascher Csizkár szavalóművész működött ki-re szenvedett a nedvességtől, a restaurátor és az egyes táncszámok előtt a tstílusa,,titkai" Itt is a műemlék javára don- san kiválogatott költemények gyönyörű tötték el a csatát. Egy, a Peserlino- gyűjteményét mondotta el. J. S. A „Fiatalok" íj száma közli Horváth Zoltán érdekes vezércikkét „Az ifjú Moszkvádról, Sós Endre ideológiai tanulmányát „Lenin a mienk is!" címmel, továbbá Vajda Sándor esszéjét Anatole France-ról. A rendkívül gazdag szám tartalmazza mént Kassák Lajos, Szirmai Rezső, és Vészi Endre nyilatkozatait színházi kérdésekről, Véczi Endre tárcáját, továbbá a riportok egész sorát a szocialista ifjúságról, az olasz ifjúsági mozgalomról, a cserkészfiúk akciójáról és a sport problémáiról. Különöe figyelemre tarthat számot Franz Maaereel fametszete. Madeleine de Valmaléte francia zongoraművésznő Chopin-esttel mutatkozott be. Kisebb daraboktól keretezve, a b-moll szonáta alkotta műsorának főszámát. Itt feltűntek a számunkra szokatlanul gyors — és a közismert gyászinduló-tételben aligha indokolt — időmértékei. Az ilyen srmtosan menetelő gyásznép azt a gyanút kelthetné, hogy minél előbb túl szeretne esni a szertatáson. A zárótétel démonikusan árnyékszerű tovasuhogása viszont túlságosan világos színezetűvé és ezáltal kissé etűdszerűvé vált. Madeleine de Valmaléte kétségtelenül jól felkészült és hangszertudásában biztos zongoraművésznő, de érzelemvilágában hűvös hőmérséklet honol. j. s. ZENEI KÖZLEMÉNYEK Rózsavölgyi hangversenyei: Katona Magda és Varga Lívia ária- és dalestje 6-án Z. 8. Pázmán György zongoraestje 8-án, Z. 8. Koncert rendezései: Schneider Hédy hétfőn nagy műsorral. Zongorabérlet: Lénerek-Fischer Annie szerdán. Brahms ötös. Schubert, Tod u. d. Mädchen, Welner. Gulda zongoraest 9-én A genfi verseny I. győztese nagysikerű •.t.Wrapaf. turnéja után mutatkozik is. Vermes Miksa .hegedűest 17. , Bruche Heine zongoraest 20. Ungár Imre Beethoven—Chopin est 22. VI. filharmóniai est 8-án Vei.: Fricsay, közr.: Léner quartett. Mortars quartett, Dvorák: Új világ, F. Martin: Simphonie Concertante. Jegyek Koncert, Opera. Hollandi zenei versenyek május 19—29. Rendezi a Philips Rádió és Scheveningen. Ének—hegedű—zongora (15—30 éves korig). Három I. díj egyenként 2000. három II. díj egyenként 750 doll. forint és a magyar győzteseknek egy világvevő Philips-rádió. Érdeklődés, jelentkezés Koncertnél, IV. Váci ucca 23. Határidő április 1. SZÉKESFŐVÁROSI ZEnEKARI Komor-Gulda Nagyzenekari bérlet XIL márc. 4. Zeneak. 8. IX. szimf.Kremperer márc. 11. Zeneak. 8. SZÍNHÁZAK MŰSORA Vasárnap és hétfő: Opera. Vasárnap: Pillangókisasszony (11), Coesi fan Tutte (7). Hétfő: Díszhangverseny (V&3). Az Ofejra víz előadása vasárnap délelőtt a Városi Színházban: Carmen (11), Vigopers. Vasárnap: Denevér (14). Hétfő: Nincs előadás. Nemzeti. Vasárnap: Éjjeli menedékhely (3). És átlépték a küszöböt (V43). Hétfő: III. Richárd (6). Nemzeti Kamara. Vasárnap: Szerelmi házasság (81). Dandoln György: Kényeskedő* (7). Hétfő: Szrelmi házasság (7). Vígszínház. Vasárnap: Visszafelé az úton (M14, V18). Hétfő: Visszafelé az úton I'M). Pesti. Vasárnap: Vásott apostol (M 4, %S). Hétfő: Vásott apostol (JiS), Belvárosi. Vasárnap: Volpone (4, V48Hétfő: Volpone (%8). Művész. Vasárnap: Mélyek a gyökerek (%4, %8). Hétfő: Mélyek a gyökerek (&3). Madách. Vasárnap: Zsngiofli (',24, v33). Hétfő« Nincs előadó«. Magyar Színház. Vasárnap: Lili (Vr1, VIS). Hétfő: Lili (H8). Fővárosi Operett. Vasárnap: Bál a Savoyban (3, 7). Hétfő: Bál a Savoyban (7). Medgyaszay. Vasárnap: Doktor úr (144, V8). Hétfő: Doktor úr (H8). Pódium. Vasárnap: Nem engedünk a 48-ból (44, V18). Hétfő: Nem engedünk a 48-ból (%8). Kamara Varieté. Vasárnap: Telitalálat (,& %S). Hétfő: Telitalálat (1-48). Royal. Vasárnap: Farsang a dzsungelben (4, hHS) Hétfő: Farsaing a dzsungelben (Vsf). Mesebarlang. Vasárnap, hét?«» Szimes mesekönyv (3, 1%