Népszava, 1948. április (76. évfolyam, 75–100. sz.)

1948-04-20 / 91. szám

„Közülünk került ki a legtöbb újító, rohammunkás és Kossuth-díjas" A vas- és fémmunkások országos kongresszusának második napja bővelkedett nagyfontosságú beszá­molókban és beszédekben. A nap programja a főtitkári jelentés és az ezt követő vita volt. Klarla Bertalan elvtárs, főtitkár jelentésében visszatekintett az el­múlt három év eseményeire. Rá­mutatott arra, hogy a szakszerve­zetben is volt sok jobboldali elem, de nagy tisztogatást hajtottak végre s a tisztulás folyamattal új szel­lem alakult ki az üzemekben. A dolgozók között nemes versengés indult meg, Bayer Oszkár és Tóth Antal munkaversenyre irányította az ország dolgozóinak figyelmét. Ma 130.1100 vasipari munkás vesz részt a munkaversenyben. Részletesen foglalkozott az újabb államosításokkal. Nemcsak gyár­igazgatókat adtunk, hanem közülünk került ki a legtöbb szakember, újító, roham­­unkás és Kossuth-díjas munkás. Elismeréssel emlékezett meg a­ fő­titkár a vasas munkásifjúságról, amely demokráciánk legerősebb és legegységesebb ifjúsági szervezete. A hároméves terv végrehajtása — mint hangsúlyozta — a vasiparban 50—60 százalékkal fogja túlszár­nyalni az 1938-as eredményeket. A munkásegység létrehozása növelte a termelést és megjavította a munkafegyelmet az üzemekben. Mindaz a haszon, amely a tőkésnek jutott, most a munkásságé lesz A főtitkár után Vas Zoltán elv­társ, a Gazdasági Főtanács fő­titkára szólt a kongresszushoz. Hangsúlyozta, a nehézipar teljesítményei csak­­nem valamennyi téren túl­szárnyalták a hároméves terv előirányzatát. Ez és a többi eredmények lehetővé teszik, hogy kiszélesítsük a lakóház­építéseket és a szociális építkezést. A hároméves terv végrehajtására hatalmas összegeket fordítunk, ame­lyek rövidesen megváltoztatják az ország arculatát. Gyorsítani akar­juk a fejlődési lehetőségünket. Azon az úton haladunk, hogy mindazt a hasznot, amely eddig a magántőké­nek jutott­, átadjuk a dolgozó mun­kásság részére hogy ezeknek a­, újonnan államosított üzemeknek jövedelmét is újabb gyárak építésére s újabb szociá­lis­ intézményekre fordíts­uk. Ahhoz, hogy a dolgozók átlagos é.A színvonalát 100 forinttal emeljük, egymiliárd forinttal kell növelni a nemzeti jövedelmet. Az életszínvonal emelésének feladata hatalmas tel­jesítményekre kell hogy ösztönözzön bennünket. A vidéki titkárság részéről Bér­czes Jenő elvtárs szólalt fel. A magyar vidéki munkásság, amely Európa legjobban kizsákmányolt munkásrétege volt, osztályöntudatra ébredve kivívta jogait. A vidéki munkásság bére a területi százalék­tól eltekintve, azonos a fővárosival. Urbancsók Mihály, a diósgyőri munkásság üdvözletét hozta." Közben megjelent a kongr­esszus Ben­tte­re Ernő elvtárs, közlekedés­ügyi miniszter, akit meleg ü­nnep­l­és­ben részesítettek. Közkívánatra felszólalt és gyakorlati kérdéseket fejtegetett A szakszervezetek mun­kájában az utóbbi időben bizonyos fordulat állott be —­ mondotta — és nagy szerepük van a termelés kér­déseinél is. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a minisztérium feladata a ter­melés megszervezése és irányí­tása, ugyanakkor a szakszerve­zeteknek a termelés kérdéseinél is figyelembe kell venni a dol­gozók problémáit és képviselni azokat.­­ A továbbiakban rámutatott arra, hogy a termelés megszervezése folytán sokszor találkozunk igen jó eredményekkel, de amellett hal­lunk blöffökről is. Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy rámutassunk a hibákra. Az autó­buszok elkészítésében késés mutat­kozott és a Standard-gyár, amely amerikai vállalat, hónapról hónapra elkésve végzi a munkát. Nem szertt.­­lünk rá arra, hogy önmagunkat be­csapjuk. A jó munka­ titka: az azon­nali anyagi és erkölcsi jutalmazás. Bulyovszky János elvtárs be­számolt a g­ ózdi vasasok munkássá­gáról. Simkodó Jánosné elvtárs a gyárban végzett szociális standozó­m­un­ka jelentőség­é­t ismertette. I­tána felolvasták az olasz vasas­szakszervezet üdvözlő táviratát. Josef Frat, a lengyel vasasok fő­titkára a lengyel munkásság együttérzését fejezte ki. A kongresszus lelkes ünneplés­ben részesítette a görög demo­kratikus nők küldöttségét. Hu­la Kukulu asszony ismertette az angolszász imperialisták pusztítá­sait és köszönetet mondott a ma­gyar munkásság kimagasló er­kölcsi és anyagi támogatásáért. Ezután került sor a vitára. Fel­szólaltak: Sándor Lajos (Salgótar­ján), Trombis Antal (Szombathely) Tóth Mihály (Debrecen), Retkes István (Szeged), Németh György (váciúti műhely), Török István (Győr), Öhlwang Jenő (elnökség), Csillag Péter (felügyelőbizottság), Farkas Kálmán (Miskolc), Földi József (Petőháza) Ne­um­an István (Baja) és Orosz Rózsa. Vala­meny­nyien ismertették csoportjaik mű­ködését. Dralus elvtárs (Csepel) hangoztatta, hogy Csepelen a nők a munkaverseny élén haladnak. Soha nem tapasztalt tanulási kedv tölti el ma a csepeli vasasokat. „A magyar munkásság politikai egysége kibontakozik" A vasmunkások kongresszusának harmadik napján folytatták a fő­titkári jelentés megvitatását. Felszólalt George Fischer, a Szak­szervezeti Világszövetség titkára. Hangsúlyozta, a Szakszervezeti Világszövetség feladata ma a béke megőrzése, azai egyértelmű az imperialista há­borús uszítás­­kudarcba i­ulasztásá­val. A Szakszervezeti Világszövet­ség nevében üdvözölte a magyar szervezett munkásságot. Kossa István elvtárs válaszolt és az egész magyar szervezett mun­kásság bizalmáról és hűségéről biz­tosította a Szakszervezeti Világ­szövetséget. A szervezetileg, ideológiailag egységes megyei szakszerve­zeteken a világimperializmus semmiféle kísérlete sem fog erőt venni. Kádár János elvtárs, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese hangsúlyozta, hogy a vasasszak­szervezet 20. kongresszusa a magyar demokrácia és a magyar munkás­osztály ügyének általános előre­haladása közepett­ ülésezik. Az előrehaladást jelenti a jobboldali szociáldemokrácia veresége után a magyar munkásosztály poli­tikai egységének rendkívüli gyors kibontakozása, amely a munkaversennyel együtt a munkásság megélhetési viszonyai­nak javulását idézi elő. El kell távolítani a még meglevő mérgező anyagot. Az üzemekbe befurakodó klerikális reakció ellen fel kell vo­nultatni a dolgozó nőket is. Ezután Barta Bertalan elvtárs válaszolt, a felszóla­lá­sosra. Az igazolóbizottság, m­ajd az alap­szabály módosító bizottság jelentése következett. Az utóbbi előterjesz­tésére a kongresszus elfogadta, hogy a szakszervezet címét „Magyar Vas- és Fémmunkások Országos Szabad Szakszervezeté"-re vál­toztatja. A jelölőbizottság javaslata alap­ján a kongresszus egyhangúlag megválasztotta a vezetőséget. El­nök: Baráti­ János, ügyvezető al­elnök: Szabó László, alelnökök: Gás­pár András és Bujdosó Pál, fő­titkár: Mekis József, főtitkárhelyet­tesek: Haimann János és Gáspár Sándor elvtársak, oktatási titkár: Sugár Lajos elvtárs. Csang-K­áj-Seket újra elnökké választották Csang-Kaj-Seket újra megválasz­tották a kínai köztársaság elnökévé, pedig előzőleg kijelentette, hogy nem jelölteti magát. Megkezdődik BUDA­PEST TELJES romtalanítása Az építésügyi minisztérium rövi­desen megkezdi Budapest teljes romtalaní­tásá­t. Valamennyi állami, közületi és magántulajdonban levő, belterü­leten fekvő romépületet decem­ber 31-ig az építésügyi minisz­térium irányítása mellett lebon­tanak. A magánosok saját házuk bontá­sára­­különféle kedvezményeket, íg­y különleges adókedvezményt kapnak és­ ezek igénybevételével a bontást május 31-ig is­ elkezdhetik. „Ül ronj­.'enaojet készül, amely a beritéS38l kap­csolatos, kedvezménye­ket — ideértve ez alókedvezmény­ is Iv'.'yozza éS előírja, hogy a tulajdonos a bon­­tást meddig végezheti el. Ugyanebben a rendeletben a Gaz­dasági Főtagr.es határozata alapján harmadik személyek, vagyis vállal­kozók, stb. jogot kapnak arra, hogy rommá nyilvánított épületeket helyreállítsa­nak, feltéve, hogy szán­dékukat meg­hatá­r­ozni.t idő­csontig bejelentik. — A zuglóiak köszönete Ger­ő elvtárs­nak. A Zuglói Iparosok és Kereskedők Egyesülete levelet intézett Gerő Ernő elvtárs, közlekedésügyi miniszterhez és ebben köszönetet mondott azért, hogy a zuglói halálsorompó évtizedes kérdé­sét közeli megoldáshoz juttatta. N­A­F S­Z­AVA 1948 ápr. 20 . Az új vezetőség nevében Baráth János elvtárs mondott köszönetet. Mekis József főtitkár szólalt fel, majd Kossa István elvtárs a Szak­szervezeti Tanács nevében üdvö­zölte az új vezetőséget és hang­súlyozta, hogy az új vezetőségre vár a feladat, hogy a vasasszakszervezet újra a magyar szakszervezeti moz­galom élenjáró szakszervezete legyen. Végül a kongresszus 15 pontból álló határozati javaslatot fogadott el, melynek leglényegesebb pontja az, amelyben a vasasok vállalják azt, hogy két és fél év alatt teljesí­tik a hároméves tervnek a vas­iparra vonatkozó előirányzatát. Rendkívüli filharmóniai hangverseny jelzőjét valóban megérdemelte, mert „rendkívüli" volt a szó legszebb értel­mében . Még egészen az ötödik Beetho­ven-szimfónia hatása alatt, állunk, amelynek talán még sohasem hallottuk ily lényegbevágóan igaz előadását. Ottó Klemperer a legkiválóbb karmes­tereknek ezt a parád,és darabját, ezt az agyon­­értelmezett és a­gyonpoétizált mes­terművet megtisztít­"a minden reátapadt sallangtól. A Beethoven-szimfónia kivitele érde­ket, bepillantást nyújtott Otto Kleinpe­rer szellemi műhelyébe: számára mind­végig és kizáróan csa­k a zenei szöveg irányadó s ő messze kerüld el a mellék­vágányokra csábító „irodalmi," bele­ma­gyarázásokat. Mennyit és milyen tarkaságokat beszéltek és írtak már össze-vissza erről az ötödikről s a­­ győztes hadvezér' jellemrajzáról a ..halál és megdicsőülés'' apoteózisa,itt mi mindent fedeztek fel benne! Otto Klemperer az I. tételben a hangjegy -értékek pontos kortaságára ügyel s a muzsika többet tár fel magából, mint bárki másnál. S a II. tétel pózmentes­ségéből, a zárótétel egyszerű frissessé­széből csendül fel az őszinte pátosz! Élménysszerűen hatott Mendelssohn ..Hebrida Sf".­nyitánya is. Ezt a remek­művet Str- hallottuk még ily teljesen kie­jtett -és mégis azonnal meggyőző beállí­tásban. Ottó Klemperer szinte ütemről ütem­re hámozta ki a 23 éves kolerabeteg ..e,ieszerző alkotásából a régóta be­süppedt dallamot let­eket és a hangszere­lni virtuozitás betemetett­ színfoltjait. S­­travinszk­ij ,,Kártyajáték"-zenéje mel­lől hiányzott — a beveti! Az est további feledhetetlen emlékét Brahms B-dúr zongoraversenye szolgál­tatta, amely Fischer Annie közreműködé­sétől kapta meg teljes fényét. Ki­lönö­ben a két középső tétel ragadja el az Operaház nézőterét betöltő hallgatóságot: a­­könnyedségében i­s monumentális sebezzo és az ábrándos lassú tétel-amelyben Fischer Annie billentésének költői szín­káláját ragyogtatta. De tel­jes dicséretet érdemelt a zenekar is. Jemnitz Sándor a londoni olimpiaszra és vissza, vagy ingyen nyaralhat három hétig bármely magyarországi f­ürdőhelyen!! Vegyen részt a tájamNÉPI olimpiai rejtvény ver­senyén ! Versenyfeltételeket a Kossuth Népe április 14-én, szombat délután megjelenő száma közli

Next