Népszava, 1948. november (76. évfolyam, 253–276. sz.)
1948-11-26 / 273. szám
Meggyorsítja az építkezést az új magyar cement A Lábatlani Cementgyárban nagyjelentőségű gyártási találmány megvalósításával foglalkoznak. A MésZ, Cement és Üvegipari Igazgatóság Lábatlanban kísérleteztette ki az úgynevezett Sigma-cement gyártását A kísérletek eredményesen végződtek. Az eddig gyártott Portland cement felhasználásakor SO—35 százalékban a víztől teljesen érintetlen maradt és így ilyen mértékben kötőképessége is csökkent. A most gyártásra alkalmazottSigmac úgyszólván teljes mennyiséggel kémiai cserebomlásra lép a vízzel és így teljes egészében kifejlődik a cement szilárdítóképessége. A Sigma-cement világszabadalom. Gottlieb István mérnök, a feltaláló, vezetésével folytak a kísérletek. Az újfajta cement előállítása nagyfokú önköltségcsökkentést jelent A Lábatlan Cementgyárban a jövő évben 4000 vagon Sigma-cementet gyártanak, egymillió forintos önköltségcsökkentéssel. A gyártás további kiterjesztésével kétmillió forintra rúgnak a megtakarítások. Egész cementgyártásunk átállításával, az új módszerrel 30 százalékkal növelhetjük termelésünket Csillékbe rakják azalavanyagot-1506 vágón cementet tárót Lábatlan A szabadság útja A Népszava új regénye Howard Fast könyvében, A szabadság útja hasábjain, mély emberábrázoló tehetséggel kelti életre a néger felszabadítás utáni korszakot. Ismert és kevésbé ismert nevek viselői vonulnak el hosszú sorban. A szabadságért küzdő szegény fehér és néger vezetőket látjuk. De látjuk az alattomos, gonosz, felbérelt figurákat is, amint a cselekvés terére lépnek: az amerikai kapitalizmus terjeszkedő és jogtipró képviselőit A szabadság Amerikája gyors ütemben válik az embertelenség, a trösztvezérek, konszernelnökök földjévé. A könyv hőse, Jakota minden erejével küzd a fehérári rablók ellen,egy egész ellenséges világ szervezett rablóbandájával kell megmérkőznie. A Népszava új regénye vádírat a reakció minden válfaja ellen. Nem lehet meghatódottság nélkül emlékezni a történet fekete szereplőire anélkül, hogy ne emlékeznénk az európai közelmúlt eseményeire. a Minden ember egyenlőnek teremtetett«, ez az amerikai szabadságokmány alapgondolata. Ám ez a gondolat nem toa meg. A négert és a színesbőrűeket nem tekintik a fehéremberrel egyenrangúnak. Az írott szó , írott szó maradt. Nem múlik el nap, hogy a »demokratikus« fehérek ne lincselnének meg négert, koholt vádak alapján. Howard Fast a bátor, nagyszerű amerikai író könyve kendőzetlenül mutatja be a valóságot. Keszthelyi Zoltán, is kitűnő költő lendületes fordításában közli a Népszava »A szabadság útja« című értékes regényt. A közlést holnapután, vasárnap kezdjük meg. 6 NÉPSZAVA 1948 november 26 ANEPS kiadóhivatalának új címe óczi if S4 MMMMMMMMMMMMMI^MMKM^MM^ F eleién: 42Ö-Z49, 420-317, 420-342 Az üzemi könyvelés kis iskolája V. Az alábbiakban folytatjuk az üzemelszámolási ív rovatainak felsorolását. A 0. és 7. rovat az igazításokat tartalmazza éspedig az előbbi a levonandó, az utóbbi pedig a hozzáadandó összegeket. Az üzemelszámolási ív mindenkor egy bizonyos időszakra készül, rendszerint havonta vagy negyedévenként. A könyvelés adatai a megtörtént tényleges kifizetéseket, terheléseket, általában a ráfordításokat mutatják, függetlenül attól, hogy a kifizetés, a terhelés az elszámolás időszakát terheli-e vagy sem. Mivel a® üzem elszámolási ív célja, hogy egy bizonyos időszak tényleges eredményeit tüntesse fel, megfelelő kiigazításra van szükség. A kereskedelmi könyvelés ugyanis nem vonatkozik pontosan az elszámolási időszak költségeire, így például a tisztviselői fizetések és járulékok, vagy a biztosítási díjak már részben a következő időszakot terhelik. Ezt a más időszakot terhelő összeget természetese® levonásba kell hozni. Hozzáadandó tétel például a felhasznált segéd és üzemanyagoknál adódik, ahol az elszámolási időszakban ezekből ténylegesen többet használtunk fel. A különbözetet számításba kell venni és a könyvelés adataihoz hozzászámolni. A felhasznált segéd- és üzemanyagnál, továbbá csomagolóanyagnál tudniillik az elszámolási időszakban kiadás nem történt, — azok raktáron voltak — tényleges felhasználás azonban volt. Felszámolásuk tehát az üzemi könyvelésben szükséges. 8. Ténylegesen felosztandó összeg. Az előző rovatban feltüntetett levonás vagy hozzáadás elvégzés© után megállapított tényleges költségek összegének helye. Ezek most már felvszhatók as agyé® költséghelyekre. 9. Az egyetemes költséghely. Ebbe a rovatba kerülnek a felosztandó költségekből azok aaz összegek, amelyek a 4. rovatban megjelent felosztási mód szerint az egyetemes költséghelyet terhelik. Ezek a költséghelyek az üzem egészére vonatkoznak (például épület ,8 telek, kazánház). 10. Gyártási költséghely. Ide kerülnek azok az összegek, amelyek a gyártással kapcsolatban merültek fel. (Például öntöde, fonoda stb.) 1. Anyagigazgatási költséghely. Ide azok is összegek kerülnek, amelyek a® anyagok kezelésével kapcsolatban kerülnek elszámolásra* CFelhasznált segéd-és üzemanyag, postaköltség stb.) 12. 1a«*gramxi költséghely. 38. Értékesítési költséghely. Ez utóbbi két rovatba kerülnek a központi igazgatással, illetve az értékesítéssel kapcsolatosan felmerült összegek. Keddi szímnifelim folytatjuk. Menddzjemot, a nagy orom vegyészről tartott előadást dr Erdeyihuz Tibor egyetemi tanár, a Magyar-szovjet Művelődési Társaságban. Ismertette emberi nagyságát, amely a mult században szembeállította őt a cári elnyomatással és ismertette az izemelméletre vonatkozó korszakos fölfedezését. Előtte már számos elemet ismert a kémia, de összefüggést közöttük alig látott. Mendelejev, zseniális meglátással, atomsúlyaik alapján sorba rendezte az akkor ismert elemeket és részben szakaszos, részben általános egységüket ismerte föl. Periodikus rendszeréből az ő idejében még nem egy elem, mint ismeretlen, hiányzott és elméletének próbaköve volt az, amikor utóbb fölfedezték azokat az elemeket, amelyeknek létezését Mendelejev az ő rendszere alapján nemcsak feltételezte, de lényeges tulajdonságaikat előre meg is mondotta. Hangsúlyozta az előadó, hogy a tudományos elméletek mindenkor lépést tartnak a társadalom fejlődésével, azzal összefüggenek. Menderejev elmélete a társadalmi fejlődés egyik forradalmi korszetenfcafe megfelelő isméret wdb. n Őnagysága és a mészáros Marcel Aymé darabja a Pesti Színházban A francia kisváros portraéletét váratlan esemény kavarja fel. A suszter erőszakot követ el egy fiatal leányon, az ékszerészek cselédjén. Az álmos, tespedő kisvárosi levegő egyszerre megtelt villamossiínkrákkal, midenki saját morálja szerint dolgozza fel az esetet s ez a smorál« a polgárság álmorálja: hazugságok szövevényéből áll, a külszín görcsös megőrizni akarásából, rangárnyalatok mániákus bogarászásából. Az ékszerészné aki szerelmi éhségében szinte megtámadja a védtelen mészárosóriást, felháborodottan teszi ki a szűrét a megejett cselédleánynak, »mert mit fog a város mondani«. Ez a smit fog a város mondani« a gerince a darabjaik, ez tarja a hazugságcsontozatot, erre tapad mindaz a konvenció, látszat, amelynek jegyében élnek, ezereknek és végül is gyilkolnak a polgári világ emberei. Mareel Aymé darabja nyilván L osztályellentéteken keresztül akarta kirobbantani a drámai konfliktust, ám ezek alosztályellentétek , a konfliktus végül is ,egy polgári házasság savanyúszagú hálószobakonfliktusából robban ki. Mert kiket állít szembe a szerző. A kasztgőgjében pöffeszkedő ékszerészt, s a megtollasodott mészárost. A pozitív figura, a szerző szerint — a mészáros, a »kétkezi munkásé, ez azonban épp olyan semmi ember, mint a® ékszerész, csak máskép semmi. Ha az író komédiát csinál a darabból, megtartva az első felvonás irányát, továbbfejlesztve mindkét alak karrikatúráját, akkor lehetne még vitázni a darab erényeiről. De az első felvonás lendületes komédiája hirtelen drámába zökken , ez teljes zavart kelt a nézőben, aki végül is nincs tisztában vele, mi a szándéka a szerzőnek. A fiatalokat akik kiszabadítják magukat a szülői ház pállott légköréből, nem a felismerés viszi új utakra, hanem a szerző lelkiismeretfurdalása. Szögezzük le: nak Őnagysága és a mészáros- a dekadens francia polgárság jellegzetes darabja, amely irracionalizmusában a véres húsdarabot szeletelő, megfeszültinű, férfias aszsaárosokban talál kielégülést. De mi közünk nekünk ehhez a darabhoz, amelyben a szeretkezés erősebb és gyengébb szakseandíírói vívnak élet-halálküzdelmeit? A darab világnézeti mondanivalója mindvégig a kispolgári határokon belül marad. Jobbi Hilda rerndezése a darszíj súlyos hibáit még fokozta azval, hogy a karakterük erotikus oldalát hangsúlyozta a társadalmi jellemvonások rovására. Az egyes jelenetek, különösen az első felvonásra gondolunk, ss jellemes megoldásai arra vallanak, hogy Gobbi Hildára méltóbb rendezői feladatok várnak. Solthy György érzelmes, hústoronyfaerő, hentese, kitűnő alakító, a jellemábrázolás magvasiskolája. Ráday Imre művészi fejlődésében, a kikent-kitent bonvivánszerepek után, határkövet jelent az öregedő, vértelen ékszerész megformálása. Lukács Margit a szekszualeantrikus ,úrinős szerepében ,izgalmasan hiteles volt. Szó nékül elhittük neki mind''nre elszointságát. A fiataloknak, Kiszely Tibornak és Barlay Valériának még sokat kell fejlődniök, hogy bebizonyítsák — csaiugyan fiatalok. Hlatky László a detektívszerepében levegőt hozott a színpadra. Úgyszintén Orsolya Erzsi pletykás, kelepelő vrckisasszonya és Orbán Viola éteesegő öregnénije. Pán József díszletei ötletesek, sokkal különbek a darabnál. Sajnos, Vázsonyi Andres kitűnő fordításai sem menti a da«nabot. fj». bj MOZIK MŰSORA ÁTRIUM (tel.: 160-955): Észak csillaga (4, Vt7, Va9, v. ü.2-kor is). — CORSO (tel.: 292-754): Észak csillaga (4, 7,7, '/29, vasárn. 2-kor is). — DECSI (tel: 121-343): Londoni fiúk (5, 7, 9, v. ü. 3-kor is). — FORUM (tel.: 189-707): Egy férj fellázad. Prolongálva :7,5, 1,7, '/29, v. ü. 3-kor is). LLOYD (tel.: 123-043): Észak csillaga ('/,5, »/«7, 9, v. '/23-kor is). — OMNIA (t.: 139-693): Ki tesz a párom (725, 717, 719, v. ü. 723-kor is). — ROYAL APOLLO (tel.: 222-656): Észak csillaga (725, s/47, 9, v. ü. 723-kor is) — SCALA (tel.: 120-150): Ki tesz a párom (5, 7, 9, sz. v. ü. 3-kor is). — URANIA (tel.: 136-888): Ki lesz a párom (4, 6, 8). — TÁNCSICS (Csepel): Ki lesz a párom (4, 6, 8, v. ü. 2-kor is). — KORZÓ (Újpest): Ki lesz a párom (4, 6, 8). ADY (tel.: 220-230): Pánik (4. S. S. u. 2-kor is) — ALFA: Tengerészbncselet (1. 8, 8). — ALKOTÁS: Sivatagi 13-ak ('/ti, ‹·45. V.7. »/*). - ASTORIA (tel.: 183-016): Szivárvány (*/»4. «/• 6. ‹/2 8). BÉKE (tel.: 401-896): Elsőoszályo«*k (46, 8). — BELVÁROSI (te'..: 184-098): Szibériai rapszódia (jobb terem: 'Iii. 6. '09 ras. '/ti. 6. Vi9. ba'.terem: 5. Vi8. ras 'la. 5, 148). - BETHLEN (tel.: 225-008): Szibériai rapszódia (Vi4.U. 8. v. ti. &2-kor is). - BODOLBAF (tel.: 139-173): Elsőosztályúak (4. 6. 8. •. fi 2-kor is. B-terem: ras. 35. 7). — CAPITOL (tel.: 135-820): Bújnak a tárnák (11. 8. 5* 7. 9)• — CITY (tel.: 128-129): Két asszony küzt (1. 6. S. v. ö. 2-kor is). — CORVIN (tel.: S 39-993): Leány a talpán (46. 8). — DAMJANICH: Robban a préri CM. Vi 6. '/t8. t. V. '/«2-kor is). — DÓZSA: Express »x of Clem (B/IS •/«8. t. v. */i4-kor is). ELDORÁDÓ: Professzor úr rálásson !Vt 5. V«7. H 9. v. Ii. %s-kor is). — ELIT (tel.: 1SS-833): W Alihi (Vitt Vt 1 '7,3 V.6. Vt 7. %9). _ ELCHE: Emberek kBxeíl (« 8 ti. 4-kor is). — ÉVA: Express szerelem (4. S. 8. v. U- 2-kor is) — FLÓRIAN: tWlat tenni: aéikín ('/«J. •/<». v. ii. ,1-kor is). — VAJaAM tie... 1Ul-541): Eisuoszaiycikricí!í(4, KiM. r. U. Vaskor is). — tílirtníA (tel.: S59-440: haunt vagy mem wunl (4, 6. 8. *. tó. 2-kor is.; — lfOLY (te:.: 2U1-UU2): Express seeralem C's5. "á7. •/•», t. u. kor is). — JOkioBr AU'í'.La: S^ioáriai rapsaudl» (4, >M, M v. ti. 2-kor is). — KAMARA otb.'. ÍS3-901): Ueánv a talpas (Vs5, Va7, 'liS, v. ü. %3-koi í«). — KOSSUTH (tel.: 136-204): Búsnak 'árnák (V«ö. xh1, 'la. r. n. 1^a-kor is). KÖRÚTI HÍRADÓ (tel.: 202-4S0): Magyar Filmhiradó. Szovjet Sporthiradó. Háromiskola. Staid par.sk. As óra. Baborékbébor É. (Mindennap reeeel 3-tól este U-i«). — KULTUR (tel.: 189-175): Lesai v&gyj asm Imvai U. S» S v. i. 2-kor is). — MAHOS (tel: 138-661): Lenai vagy aen Isnai CA4. '/«S. VsS. v. ni. Vt 2-kor is) . — JUHI (tel.: 454-1íS): Pique Dam« 14. S. S. rr. ii. 2-kor is). — NAP (tel.: 468-737): Express ss rareress (4. 6, 8 T U. 3-kor is). — NAP (tel.: 401-827): Első osztályosok (fi. 6. & fi. 2-kor is). — ÓBUDA: »S« a. fekete kwas (4. 6. 8. T. ü. S-kor»). — OLYMPIAs Hetedik látról isVatl. 'hl. «/«&. 'hl. %9). - OTTHON: Kigyúlnak e lények CM. (/*5. i.'sg. V. ü. %4-kor is) — PALACE (tel.: 222 mV): fis megfordul a szél (11. 1. s. s. 7. 9). — PARTIZANS Lenni baj nem lenni (4 S. 8. v. ü. 1-kor is). - PATRIA (tel.: 221-043):MT. Alibir/te, V.7, T. a. %3-kor is). — PETŐFI (tel.: 227-123): H Med Ii látyol CM '/te, V.8, V. a. %2-kor is). — PHÖNIX: ElsdosadálTosok (11. 1. S a-1. 9). — RADAY: Express szeralam (4. 5. 8, t. a. 2-kor is). - ROXY: HeWdik látyol (11. 1. S. 3. 7. 9). - SAVOY (tel.: 138-1251: Pique Dame M. 8. 8. v. S. 2-kor is). — STUDIO: Nérronlv (?, 4. 6. 8 mindennap). — SZABADSÁG (tel.: 259-505): Szibériai rapszódia (447. %9, v. S. Vf2-kor is). — TATRA (tel.: 1S9-430): Vo^xeivas TSxek«*, (4. 8. 8. v. 1, 8. 5. »). — TINrtDI (tel.: S»4-4091: Szibériai rawed'a Chi. S. Vtv.r. ii. «/12-kor is). — TUBÁN (tel.: f"5-B7Rh Mr. Alibi (11. 1 8. 8. 7. 91. - CGOCSA: Lenni »asr »eas lenni (%4. «/Hz. Vsg. v. i. '/-2-kor is). — UJT,AK'r íléle* tanok n^'küi (4. 6 8. v. ii 2-kor is). — VESTA: (10. 1«. i. 11. 6. 8). — ZUGLÓT: E^mess »3n«r»film (I"/15. Hz. Vr9. t. ö. «/IS-kor is). SZÍNHÁZAK MŰSORA Operaház: Aida (7. OK. X. 1). Vértan Színház: Kincs elérták. Nemzeti Színház: Erdő (H48. Szigeti bék. 3. előaáásl. Madách Színház: A béke mixete ('/•S). Mivész Színház: Édes fiaim Cffli Kla Kamara: Úriemberek (Vt8). Husz Színház:' Lélekbúvár (1/»8. OK. XXI. 1). Vig: Estére !Abarát érkezik (%8). Pesti Színház: Őnagysága és a mészár«« (Hs). Belvárosi: Estére nézS érkezik (8). Kamara Varieté: Régen és most (8). Főváros! Operett: Csárdás'sirá'.I-nB (%8). Pódium: Jul ügyvéd és a férje (8) Royal Beva: Me erev( PAB). Optimisták: Tisztelet , bevételnek CM. Jéxsatvárodi Színház: Mosoly országa (Vágj). Maeobariane: Xweeuttow M. a