Népszava, 1949. január (77. évfolyam, 1-25. sz.)
1949-01-09 / 7. szám
Kis szakszervezeti szeminárium Ii. Reform és forradalom 2. Hosszú időn keresztül folyt a harc a marxizmus tanításainak, az osztályharc elméletének meghamisítói, »revideálói«, az opportunisták, a reformisták, a revizionisták, az áruló munkásvezetők ködösítő és az osztályharcot ellaposító tevékenysége ellen. Ez a harc az orosz munkásmozgalomban folyt, ahol ebben az időszakban az orosz opportunisták, az úgynevezett ökonomisták befolyásolták a mozgalmat. Lenin volt az, aki döntő csapást mért az orosz opportunistákra és velük együtt a nemzetközi opportunizmus mindenféle formájára. Kimutatta, hogy minden opportunista elmélet, akár a reformizmus, akár a revizionizmus, akár az »ökonomizmus« köntösébe burkolódzva jelenik is meg, nem más, mint a proletár osztályharc elárulása a tőkések uralmának további fenntartása érdekében, nem más, mint a tőkések lepénzelt ügynökeinek mesterkedése a proletariátus félrevezetésére, hogy szétforgácsolják a munkásosztály erejét a tőkések ellen vívott osztályharcban. A megalkuvó opportunista árulók mesterkedéseit a munkások egyre inkább felismerik. Felismerik, mert saját tapasztalataik kétségbevonhatatlanul bebizonyítják, hogy az opportunisták reformpolitikája mit sem változtat a kizsákmányolás rendszerén, hogy csak a kapitalista gazdasági rendszer teljes, forradalmi felszámolása emelheti ki a munkásosztályt a bérrabszolgaság nyomorúságos sorsából. Felismerik azért, mert a proletariátus érdekeinek védelmezői, a marxizmus következetes tanítványai és harcosai, a kommunisták, feltárják a dolgozók milliói előtt küzdelmeik igazi irányát és célját: a tőkések uralmának megdöntését s ugyanakkor megvilágítják a reformok jelentőségét és szerepét az osztályharcban.Tudva azt, hogy a kapitalizmus rendszerének fenntartása mellett a reformok nem lehetnek sem tartósak, sem jelentősek, a munkások küzdenek helyzetük javításáért és az elért eredményeket felhasználják a bérrabszolgaság elleni még konokabb harcra. A reformisták filléres engedményekkel igyekszenek megosztani, becsapni a munkásokat és figyelmüket elterelni osztályharcukról. A munkások felismerve a reformizmus hazug voltát, a reformokat osztályharcuk továbbfejlesztése és kiszélesítése érdekében használják fel.* 1 Lenin ! Ha a nyugati országok munkásmozgalmát vizsgáljuk meg, akkor élénk fény derül erre az opportunista irányzatra. A nyugati országok harmadikutas, »Marshall-szocialista« vezetőit a »szűk látókörű, önző, érdeslelkű, kapzsi, nyárspolgári, imperialista hangulatú és az imperializmus által megvesztegetett« (Lenin) munkásárulókat éppen ez az opportunista, ködösítő és áruló tevékenység jellemzi, amelynek célja a bérrabszolgaság rendszerének kiszolgálása, a burzsoázia uralmának meghosszabbítása. SZÍNHÁZAK MŰSORA Operaház. V&aáriMLp: A denevér (ifj. előadás; 11); A windstori víg nők (7). Hétfő: Nincs előadás. Nemzeti Színház. Vasárnap d. u. és este (3, ^8); hétfő: Úri mari (V«8. NK I. 2. f®.). Madách. Va»sárnap d. u. éss este (V»4, */*8);létfő: Ítélet éjszakája (Vtf KM. V). Kis Kamara. Vasárnap d. u. és este (^4, Vs8). hétfő: Ócskavas nagyban (Vs8). Művész. Vasárnap d. u. é© este CAyi, VaB): Édes fiaim. Hétfő: Nincs előadás. Magyar. Vasárnap hétfő: A gyűlölet éjszakája (VaS). Víg. Vasárnap d. u.: Földi paradicsom (^44), este: Vidám esték (Vs8). Hétfő: Földi paradicsom (P/ac). Pesti. Vasárnap d. u. és este/1S). hétfő: A szabin nők elrablása (V*8). Városi. Vasárnap d. u: Élő hanglemezek (5). este: Mindenki a fedélzetre (8). Hétfő: Bolsevik párt útja és emberek között Belvárosi. Vasárnap d. u. és este (%4, V16). hétfő: Vetél? (V&8)* Modern. Vasárnap d. u. é® este 2 bolond 1 pár (Vs4, V*8). Hétfő: Nincs előadás. Fővárosi Operett. Vasárnap d. u. és este (Vwl, Vz&). hétfő: Ártatlan kékszakáll (Vi8). Pódium. Vasárnap d. u. Az ügyvéd és a férje CM, este: Estére néző érkezik (8). Hétfő: Estére néző érkezik (8). Royal. Vasárnap d. u. és este (V*4, hétfő: Túl az óperencián (IVIS). Kamara Varieté. Vasárnap d. u. este (1 46, 8), hétfő: Ezt nézzük meg! (8). Mesebarlang: Aranyhalacska (3, 6). Optimisták: Szót kérünk (%&). Józsefvárosi Színház. Vasárnap d. u. és este (4. VzB), hétfő: Cerdás királypír (**)• A HÉT KÖZGAZDASÁGA A tervszerűség áthatja gazdasági életünket Az elmúlt hét legfontosabb gazdasági eseménye a harmadik tervév megkezdése volt A hároméves terv befejező esztendeje új nagy eredményeket ígér számunkra a népgazdaság minden területén: tovább emeli a termelést és ezzel párhuzamosan tovább javítja az életszínvonalat- A hároméves tervben eredetileg előírt 6,5 milliárd helyett nem egészen két és fél év alatt 83 miliárd forint kerül hasznos beruházásra és ennek az öszszegnek nagyobbik fele éppen az előttünk álló harmadik tervévben A közelmúltban előterjesztett költségvetés kiegyensúlyozott tételei minden tekintetben biztosítják a kiadások fedezetét és ezzel a terv sikeres végrehajtását. Hiszen az az összeg, amit az állam üzemei és vállalatai adójukon kívül mint tiszta nyereséggel az állampénztárba befizetnek — egymagában is a harmadrészét fedezi a terv végrehajtására fordítandó állami költségvetési tételnek. A hatalmas befektetések részben már megkezdett munkák továbbfolytatására és befejezésére szolgálnak, részben pedig nagyszabású új munkálatok megvalósítására. Új gyárak építésére is sor kerül: szódagyár, műkorundgyár, anilinfestékgyár épül, amelyek létesítése sokmillió forint értékű behozatalt tesz a jövőben feleslegessé és ugyanakkor sok munkás kezébe ad szerszámot. Megkezdődik a részben elavult géppark kicserélése, új korszerű gépek beállítása, amelyek megjavítják a termelést, növelik a teljesítményt mennyiségi és minőségi téren egyaránt. Gyors ütemben halad előre a® ipari racionalizálás, új gyártási profilok kialakítására kerül majd sor és az eddiginél sokkal nagyobb mértékben használjuk ki azokat a lehetőségeket, amelyeket népi demokráciánk új termelési viszonyai nyújtanak. A most kezdődő tervev az egyre fokozódó tervszerűség jegyében indul. Nyilvánvaló, hogy ennek a nagyobb tervszerűségnek az előfeltételei is sokkal kedvezőbbek ma, mint a hároméves terv kezdetén voltak, mégpedig nemcsak a politikai, hanem a gazdasági előfeltételek is. Népgazdaságunk számottevően megerősödött , a tervgazdálkodás folyamán. Szinte ugrásszerűen növekedett a termelés, emelkedett a fogyasztás, az áruforgalom hatalmasan megduzzadt méreteit pedig éppen az elmúlt hetek, a karácsonyi vásár nagy forgalma mutatta meg. Ennek kerete messze maga mögött hagyja a tavalyit, míg ugyanakkor az Egyesült Államokban és más kapitalista országokban is a karácsonyi vásárokról beszámoló jelentések szerint visszamaradt a forgalom a tavalyi mögött és erősen megnövekedtek az eladatlan raktárkészletek. Nagyobb a tervszerűség ma már gazdasági életünk minden vonalán. Nagyobb a tervszerűség magának a tervezésnek területén is. Megállapíthatjuk, hogy tervgazdaságunk túljutott sok gyermekbetegségen amelyekkel természetesenmeg kellett küzdeni az első időben- A termelési terveket most már értékesítési tervek egészítik ki, amelyek tervszerűvé teszik az áruforgalom irányítását. Általában az 1949. évi tervezés a gazdasági élet sokkal szélesebb felületére terjed ki, mint az előző tervek és így jelentős lépés előre a cél felé, hogy t. i. az egész népgazdaságot, annak minden ágát egységes tervbe foglaljuk őszsze. Maguk a termelési tervek pedig sokkal reálisabbak és alaposabban kidolgozottak, mint az előző két tervidőszaktermelési tervei. Az új terv nem felülről lefelé készült, hanem az üzemek fizikai és szellemi dolgozóinak bevonásával, nemcsak az íróasztal mellett terveztek a vállalatok, hanem az üzemi munkásértekezletek egész során keresztül. Az új tervet tehát elsősorban azok készítették, akiknek munkája majd megvalósítja a tervet — ez a körülmény minden tekintetben biztosítja a terv realitását és a kitűzött nagy feladatok maradéktalan végrehajtását. Az 1949. évi terv nemcsak a hároméves terv befejezését, hanem egyben az új ötéves terv előkészítését is jelenti. A hároméves terv félszemmel még a múltba nézett akkor, amikor az 1938-as helyzetet vette alapul a célok kitűzésénél. A készülő ötéves terv viszont már csak a jövőbe tekint és új célokat tűz maga elé a szocialzmus építése során. A most folyó tervévben már minden téren túlhaladjuk a háború előtti helyzetet és ezzel megalapozzuk a jövő fejlődést, elsősorban a nehézipart, ami a továbbépítés alapjául szolgál. Az ötéves tervet készíti elő az elmúlt hét másik nagy gazdasági eseménye, az újévkor megtartott népszámlálás is. Mert tudnunk kell, hogy a népszámlálás elsősorban a tervgazdálkodást szolgálja és tulajdonképpen az ötéves terv statisztikai előkészítése. Pontos képet nyújt a jelenlegi helyzetről, felméri a rendelkezésre álló erőket minden vonalon és rámutat az előttünk álló elvégzendő feladatokra- A hároméves terv készítése során éppen ez az adatfelvétel hiányzott és ez a körülmény kifejezésre jutott a tervezés munkájában is. Most azonban a pontos statisztikai alárasztás jelentékenyen elősegíti majd a tervek elkészítését. Megfelelő statisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás nélkül el sem képzelhető tervgazdálkodás és a szocializmus építése. Lenin is, Sztálin is, mindig hangsúlyozták a szocializmus építését szolgáló statisztikák döntő fontosságát■ A régi világban gyakran hallhattuk azt a mondást, hogy a statisztikával mindent be lehet bizonyítani, de ugyanakkor mindennek az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani. Teljes mértékben áll ez a megállapítás a kapitalizmus statisztikájára, ami tényleg arra törekedett a statisztikai igazságok durva meghamisításával, hogy a kapitalista rendszer helyességét és létét a maga módján igazolja. A szocialista állam statisztikája viszont az építés munkájának egyik legfontosabb fegyvere. Ez a statisztika ugyanis megfelelő tájékoztatást nyújt mindenről. Világosan és érthetően tárja elénk a jelent, amire azután a jövőt építjük. Nemcsak az elért eredményeket világítja meg, hanem egyúttal az elkövetett hibákat is, mégpedig elsősorban a tervgazdálkodás terén. Mert a termelési tervek, az anyagfelhasználási tervek, az önköltségcsökkentési tervek stb. mind előzetes statisztikai adatokon épülnek fel és ha rossz vagy hiányos a statisztika, akkor rossz a ráépített terv is, ami a végrehajtás során előbbutóbb mindig kiderül. Ez a körülmény magyarázza az egyes üzemek számvitelének, statisztikai adatgyűjtésének döntően nagy jelentőségét. Éppen ezért tudatában kell lennünk a számok, a statisztikai adatok elsőrendű fontosságának. A szocialista statisztika számadatai mögött mindig maga az élet húzódik meg, csak éppen érteni kell a számok olvasásához és értékeléséhez. A népi demokrácia statisztikája pedig mindig alulról felfelé épül, az üzemek és műhelyek adatszolgáltatása a leglényegesebb tényezője. A termelés, az anyagfelhasználás, a forgalom, a termelékenység, az árak — és az önköltség, a normák — és a munkaversenyek — mind statisztikai adatokon épülnek fel és ugyancsak statisztikai adatok, mutatószámok segítségével ellenőrzik őket — a statisztikák tehát végeredményben mind a szocializmus építését, vagyis a dolgozók jólétének növelését szolgálják. Ezt a célt szolgálja az újévi országos népszámlálás is, amelynek pontossága és megbízhatósága nagyban támogatja majd az ötéves terv elkészítését, további tervszerű gazdasági munkánk eredményességét. * Ádám László Harminchatmillió forintos megtakarítás egy telefonoyitással Távbeszélőforgalmunk 1945 óta az utolsó évben ugrásszerűen emelkedett. Az újjáépítésnél, a helyreállítás mellett, döntő szempont volt a műszaki berendezés korszerűsítése. Az újjáépített távbeszélőhálózatnál különleges szűrőberendezéseket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy egy vezetéken egyidőben három-négy beszélgetést továbbítsanak. Ez a többszörös kihasználása ,ávbeszélőhálózatunknak azt jelenti, hogy háromszor-négyszer annyi vezetéket takarítottunk meg. Az első tervév végéig közel 4000 kilométernyi telefonvonalon alkalmazták a szűrőberendezést. Ez 12.000 kilométer hosszú vezeték kiépítését tette feleslegessé és több mint 36 millió forint megtakarítást jelentett. A harmadik tervévben továbbfejlesztik ezt a műszaki berendezést. A legutóbbi hónapban a távolsági beszélgetések száma mintegy százezerrel volt több, mint 1938 azonos időszakában, vagyis a távolsági forgalom húsz százalékkal túlhaladta a békebelit. Nemrég vezette be a posta az úgynevezett gyorsforgalmi távbeszélőszolgálatot, ami azt jelenti, hogy a 06-os szám tárcsázásával bárki minden várakozás nélkül azonnal beszélhet egyes fontosabb vidéki gócpontokkal: Debrecennel, Nyíregyházával, Szegeddel, Komárommal, Miskolccal és még sok várossal, községgel. Ilyen gyorsforgalmi szolgálat a háború előtt nem volt. NÉPSZAVA 1949 január 9 MOZIK MŰSORA ATRIUM (tel.: 160-955): Hamlet (5, 8, v. ü. l/23, 716, V29). CORSO (t.: 182-818): Olympia (4, 747, 7, v. ü.: 2-kor is). — CORVIN (t.: 339- 933): Olympia (4, 6, 8). — DÉCSI (tel.: 121-343): Farkasvér (5, 7, 9, v. ü. 3-kor is). — FORUM (tel.: 189-707): Hamlet (5, 8, v. ü. 723, 726,/29). — KÖRÚTI HÍRADÓ (tel.: 222-499): Magyar Híradó. Tudomány és Technikai Híradó a Szovjetunióból. Világhíradó. Szindbád, a tengerész. Ez az igazi sport. Egy téli nap a kolhozban. Többet ésszel, mint erővel. (Mindennap reggel 9-től este 11-ig.) — LLOYD (tel.: 123-043): Talpalatnyi föld (5, 748, 'AlO, v. ü. 3-kor is). —OMNIA (tel: 139-693): Farkasvér (1/25, l/27, 129 v. ü. '/23-kor is). — ROYAL APOLLO (tel.: 222-656): Talpalatnyi föld (1/25, 3,7, 9, v. ü. '/23-kor is). — SCALA (tel.: 120-150): Hamlet (1/26, l/29, v. ü. 3, 6, 9). — URANIA (tel.: 136-888): Olympia (4, 6, 8). — KORZÓ (Újpest) (td.: 292-754): Farkasvér (4, 6, 8). — ROYAL (Kispest): Mese a tűzmadárról (1/26, V28, v. ü. l/24-kor is). — TÁNCSICS (Csepel): Farkasvér (6, 8, v. ü. 4- kor is). — TÁTRA (Pesterzsébet): Mese a tűzmadárról (1/47, 7, v. ü. 745-kor is). ADY (tel.: 220-230): Mese a tűzmadárról (4, 6, 8, vasárnap és ünnepnap 2 órakor is). — ALFA (tel.: 183- 040): Érv élet muzsikája. Hétfőtől: Férjek és asszonyok (6, 8, v. ü. 4-kor is). _ alkotás (tel.: 207-003): Végzet lovagjai. Hétfőtől: Marseillaise (‘Irt. ‘Irt. ‘hl. ‘19). — ASTORIA: Ki lesz a párom. Hétfőtől: Könnyelmű fiatalság ifitó, */,8, v. ü. ’/,4-kor i®). — BÉKE (tel.: 401-896): És megfordul a szél. Hétfőtől: Csiszobál, az aranyhajó (6, 8, v. ü. 4-kor is). — BELVÁROSI (telefon: 184-099): Egy férj fellázad (jobb: 4, 6, 8, bal: 5, 8, vasárnap és ünnepnap 3 órakor is). — BETHLEN (tel.: 225-003): Őrség a békén (‘Irt, %7. ‘Irt, v. a. %3-kor is). — BODOGRAF (tel.: 139-173): Londoni fiúk (A-terem: 4, 6 és 8-kor hétköznap: B-terem, csak vasárnap: 3, 5, 7-kor). — CAPITOL (tel.: 135-820): Mese a tűzmadárról (11, 1, 3, 5, 7, 9). — CITY (tel.: 128-129). Mese a tűzmadárról (V,4, •/16, 8). — DAMJANICH: Francia lány. Hétfőtől: Láthatatlan bilincs (%4, %6, %8, v. ü. ■tó-kor is). — DÓZSA: Londoni fiúk. Hétfőtől: Orvos bűne (V,6, ‘Irt. v. ü. ■tó-kor te). — ELDORADO: Tengerészbecsület. Hétfőtől: Örvény sodrában ('tó, ‘Irt be. v. ni. %2-kor is). — ELIT (tel.: 126-&96): őrség a békén (Ve, 'tó, '/19, v. ü. %3-kor is). — ELŐRE: Sivatagi 13-ak. Hétfőtől: Puskás ember (6, 8, v. ü. 4-kor is). — ÉVA: Napoleon ellen. Hétfőtől: Ifjúság (4, 6, 8, v. i. 2-kor is). — FLÓRIAN: Farkasvér. Hétfőtől: Óceán vándora (Ptó, 'tó. ‘Itt, v. ü. 'tó-kor is). — GLÓRIA: Lehull az álarc. Hétfőtől: Lezárt ajkak (4, 6, 8) . — HAZAM (tel.: 201-541): És megfordul a szél. Hétfőtől: Egerek és emberek (Ve, Ve, v. ü. 1 4-kor is). — EOMEROS (tek: 406-176): Ezt látják a csillagok. Hétfőtől: Igazság bajnoka ('tó, 'tó, 'tó, v. ü. ‘tó-kor is). — HUNNIA (tel.: 259-441): Boszorkánykonyha. Hétfőtől: Péter az óvónő (4, Viz, 9, vasárnap és ünnepnap %2-kor is). — IPOLY (tok: 201-002): Londoni fiúk. Hétfőtől: Szerelem dala (%5. 'tó, ‘szt. v. U. ‘tó-kor is). _ JÓZSEF ATTILA (tel.: 292-196): Kalandos vakáció (4, 6. 8 v. iI. 2-kor is). — KAMARA (tel.: 423-901): Hajnalodik ('tó. Víz, 9. v. u. %3-kor is). — KOSSUTH (tel.: 126-204): Megperzselt szárnyak (45, %7 ‘Irt. v. i. 'tó-kor is). KRISZTINA (tel.: 161-268): Monte Christo asszonya. Hétfőtől: Cirkusz ('tó, 'tó, ’tó, v. ii. ’tó-kor is). KULTUR (tel.: 389-175): Sivatagi 13-ak. Hétfőtől: Panoptikum (4. 6. 8, v. u. 2-kor is). —• MAROS (tel.: 136-571): Szibériai rapszódia. Hétfőtől: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Ve, ‘Irt, ‘Irt. v. t.2-kor is). — MARX (tel.: 424-313): Fény hull az Útra (4. 6. 8, v. ti. 2-4oot is). — NAP (tel.: 468-737): Egy életen át. Hétfőtök: Pánik (4. 6. 8, v. a- 2-kor is). — NÉP (tel.: 401-827): És megfordul a szél. Hétfőtől: Cristobal, az aranyhalé (6, u tó. v. ü. utódkor is). — ÓBUDA (tel: 162-913): Fény hull az útra. Hétfőtől: Lezárt ajkak (4. 6, S. v. tr. 2-kor is). — OLYMPIA (tel.: 138-132): Londoni fiúk Urai, Hl. %3. %5.tó. (tó). — OTTHON (ti.: 136-436): Győztes ország egy napja. Hétfőtől: Pánik (‘/1 4. iú6. Ve. vas. és tinm.tó-kor is). — PALACE (tel.: 222-426): Megperzselt szárnyak (11. 1. 3, 5. 7, 9). — PARTIZÁN: Szibériai rapszódia. Hétfőtől: Végzet lovagjai (4, 6. 8, vas. és ünn. 2-kor is). — PATRIA (tel.: 221-043): Fény hull az útra (4, 6. 8 v. ü. 2-kor is). — PETŐFI (tel.: 227-128): Ítélet tanuk nélkül. Hétfőtől: Félvilági szűz (14, Ve, ‘le, vasárnap és ünn. 1,2-kor ). — PHÖNIX (tel.: 421-399): Londoni fiúk (11, 1, 3, 5, 7, 9). — PLÚTÓ: A pohár kicsordul. Hétfőtől: Professzor úr válasszon (%4, %6, ‘tó, vas. és ünn. 'tó-kör te). — RÁDAY: Lehull az álarc. Hétfőtől: Sátán az emberben (4, 6, 8, v. a. 2-kor is). — ROXY (tel.: 226-419): Győztes ország (11, 1, 3, 5, 7, 9) . — SAVOY (tel.: 138-125): Kalandos vakáció (‘tó ,%7, %9, v. ü. 'tó-bor is). STUDIO: Szerelmek városa (2, 4, %7, •tó). — SZABADSÁG (tel.: 259-505): Őrség a békén (‘tó, %7, */,9). — TÁTRA (tel.: 139-430): Ezt látják a csillagok. Hétfőtől: Félvilági szűz (4, 6, 8, v. ü. 2-bor is). — TINÓDI (tel.: 234-400): Kalandos vakáció (4. 6, 8, v. ii. Wtok is). — TURAN (tel.: 125-878): Fény hull az útra (11, 1, 3, 5, 7, 8). — UGOCSA (tel.: 161-116): Boszorkánykonyha. Hétfőtől: Három nemzedék (VII.tó. *,8). — ÚJLAKI: Farkasvér. Hétfőtől: Kronstadt tengerészek (4. 6, 8, v. u. 2-kor is). — VESTA: Szibériai rapszódia (10, 12, 2. 4, 6. 8). — ZUGLÓI: Egy életen át. Hétfőtől: Román érte, futó, He, tü. Utótai isi.