Népszava, 1949. január (77. évfolyam, 1-25. sz.)

1949-01-09 / 7. szám

Kis szakszervezeti szeminárium Ii. Reform és forradalom 2. Hosszú időn keresztül folyt a harc a marxizmus tanításainak, az osz­tályharc elméletének meghamisítói, »revideálói«, az opportunisták, a reformisták, a revizionisták,­­ az áruló munkásvezetők ködösítő és az osztályharcot ellaposító tevé­kenysége ellen. Ez a harc az orosz munkásmozgalomban folyt, ahol eb­ben az időszakban az orosz oppor­tunisták, az úgynevezett ökonomis­ták befolyásolták a mozgalmat. Lenin volt az, aki döntő csapást mért az orosz opportunistákra és velük együtt a nemzetközi opportu­nizmus mindenféle formájára. Ki­mutatta, hogy minden opportunista elmélet, akár a reformizmus, akár a revizionizmus, akár az »ökono­­mizmus« köntösébe burkolódzva je­lenik is meg, nem más, mint a proletár osztályharc elárulása a tőkések uralmának további fenn­tartása érdekében­, nem más, mint a tőkések lepénzelt ügynökeinek mesterkedése a proletariátus félre­vezetésére, hogy szétforgácsolják a munkásosztály erejét a tőkések el­len vívott osztályharcban. A megalkuvó opportunista árulók mesterkedéseit a munkások egyre inkább felismerik. Felismerik, mert saját tapasztalataik kétségbevonha­­tatlanul bebizonyítják, hogy az opportunisták reformpolitikája mit sem változtat a kizsákmányolás rendszerén, hogy csak a kapitalista gazdasági rendszer teljes, forra­dalmi felszámolása emelheti ki a munkásosztályt a bérrabszolgaság nyomorúságos sorsából. Felismerik azért, mert a proletariátus érdekei­nek védelmezői, a marxizmus kö­vetkezetes tanítványai és harcosai, a kommunisták, feltárják a dolgo­zók milliói előtt küzdelmeik igazi irányát és célját: a tőkések ural­mának megdöntését s ugyanakkor megvilágítják a reformok jelentő­ségét és szerepét az osztályharc­­ban.­­Tudva azt, hogy a kapitalizmus rendszerének fenntartása mellett a reformok nem lehetnek sem tartó­sak, sem jelentősek, a munkások küzdenek helyzetük javításáért és az elért eredményeket felhasznál­ják a bérrabszolgaság elleni még konokabb harcra. A reformisták fil­léres engedményekkel igyekszenek megosztani, becsapni a munkásokat és figyelmüket elterelni osztály­­harcukról. A munkások felismerve a reformizmus hazug voltát, a re­formokat osztályharcuk továbbfej­lesztése és kiszélesítése érdekében használják fel.* 1 Lenin ! Ha a nyugati országok munkás­­mozgalmát vizsgáljuk meg, akkor élénk fény derül erre az opportu­­nista irányzatra. A nyugati orszá­gok harmadikutas, »Marshall-szo­cialista« vezetőit a »szűk látókörű, önző, érdeslelkű, kapzsi, nyárs­polgári, imperialista hangulatú és az imperializmus által megveszte­getett« (Lenin) munkásárulókat ép­pen ez az opportunista, ködösítő és áruló tevékenység jellemzi, amely­nek célja a bérrabszolgaság rend­szerének kiszolgálása, a burzsoázia uralmának meghosszabbítása. SZÍNHÁZAK MŰSORA Operaház. V&aáriMLp: A denevér (ifj. előadás; 11); A windstori víg nők (7). Hétfő: Nincs előadás. Nemzeti Szín­ház. Vasárnap d. u. és este (3, ^8); hétfő: Úri mari (V«8. NK I. 2. f®.). Madách. Va»sárnap d. u. éss este (V»4, */*8);­­létfő: Ítélet éjszakája (Vtf KM. V). Kis Kamara. Vasárnap d. u. és este (^4, Vs8). hétfő: Ócskavas nagy­ban (Vs8). Művész. Vasárnap d. u. é© este CAyi, VaB): Édes fiaim. Hétfő: Nincs előadás. Magyar. Vasárnap hétfő: A gyűlölet éjszakája (VaS). Víg. Va­sárnap d. u.: Földi paradicsom (^44), este: Vidám esték (Vs8). Hétfő: Földi para­dicsom (P/ac). Pesti. Vasárnap d. u. és este­­/1S). hétfő: A szabin nők elrablása (V*8). Városi. Vasárnap d. u­: Élő hanglemezek (5). este: Mindenki a fedélzetre (8). Hétfő: Bolsevik párt útj­a és emberek között Belvárosi. Vasárnap d. u. és este (%4, V16). hétfő: Vetél? (V&8)* Modern. Vasárnap d. u. é® este 2 bolond 1 pár (Vs4, V*8). Hétfő: Nincs előadás. Fővárosi Operett. Va­sárnap d. u. és este (Vwl, Vz&). hétfő: Ártatlan ké­ks­zakál­l (Vi8). Pódium. Va­sárnap d. u. Az ügyvéd é­s a férje CM, este: Estére néző érkezik (8). Hétfő: Estére néző érkezik (8). Royal. Vasár­nap d. u. és este (V*4, hétfő: Túl az óperencián (IVIS). Kamara Varieté. Vasárnap d. u.­­ este (1 46, 8), hétfő: Ezt nézzük meg! (8). Mesebarlang: Aranyhalacska (3, 6). Optimisták: Szót kérünk (%&). Józsefvárosi Színház. Vasárnap d. u. és este (4. VzB), hétfő: Ce­rdás királypír (*­*)• A HÉT KÖZGAZDASÁGA A tervszerűség áthatja gazdasági életünket Az elmúlt hét legfontosabb gazdasági eseménye a harma­dik tervév megkezdése volt A hároméves terv befejező esztendeje új nagy eredmé­nyeket ígér számunkra a nép­gazdaság minden területén: tovább emeli a termelést és ez­zel párhuzamosan tovább ja­vítja az életszínvonalat- A há­roméves tervben eredetileg előírt 6,5 milliárd helyett nem egészen két és fél év alatt 8­3 miliárd forint kerül hasznos beruházásra és ennek az ösz­­szegnek nagyobbik fele éppen az előttünk álló harmadik tervévben A közelmúltban elő­­terjes­ztett költségvetés­­ ki­egyensúlyozott tételei minden tekintetben biztosítják a ki­adások fedezetét és ezzel­­ a terv sikeres végrehajtását. Hiszen az az összeg, amit az állam üzemei és vállalatai adójukon kívül mint tiszta nyereséggel az állampénz­tárba befizetnek — egymagá­ban is a harmadrészét fedezi a terv végrehajtására f­ordí­­tandó állami költségvetési tételnek. A hatalmas befektetések részben már megkezdett mun­kák továbbfolytatására és be­­fejezésére szolgálnak, részben pedig nagyszabású új munká­latok megvalósítására. Új gyárak építésére is sor kerül: szódagyár, műkorundgyár, ani­­linfestékgyár épül, amelyek létesítése sokmillió forint ér­tékű behozatalt tesz a jövőben feleslegessé és ugyanakkor sok munkás kezébe ad szer­számot. Megkezdődik a részben elavult géppark kicserélése, új korszerű gépek beállítása, amelyek megjavítják a­ terme­lést, növelik a teljesítményt mennyiségi és minőségi téren egyaránt. Gyors ütemben ha­lad előre a® ipari racionalizá­lás, új gyártási profilok kiala­kítására kerül majd sor és az eddiginél sokkal nagyobb mértékben használjuk ki azo­kat a lehetőségeket, amelyeket népi demokráciánk új terme­lési viszonyai nyújtanak.­ A most kezdődő tervev az egyre fokozódó tervszerűség jegyében indul. Nyilvánvaló, hogy ennek a nagyobb terv­szerűségnek az előfeltételei is sokkal kedvezőbbek ma, mint a hároméves terv kezdetén voltak, mégpedig nemcsak a politikai, hanem a gazdasági előfeltéte­lek is. Népgazdaságunk szá­mottevően megerősödött , a tervgazdálkodás folyamán. Szinte ugrásszerűen növeke­dett a termelés, emelkedett a fogyasztás, az áruforgalom hatalmasan megduzzadt mére­teit pedig éppen az elmúlt he­tek, a karácsonyi vásár nagy forgalma mutatta meg. En­nek kerete messze maga mö­gött hagyja a tavalyit, míg ugyanakkor az Egyesült Ál­lamokban és m­ás kapitalista országokban is a karácsonyi vásárokról beszámoló jelenté­sek szerint visszamaradt a forgalom a tavalyi mögött és erősen megnövekedtek az el­adatlan raktárkészletek. Nagyobb a tervszerűség ma már gazdasági életünk minden vonalán. Nagyobb a tervsze­rűség magának a tervezésnek területén is. Megállapíthatjuk, hogy tervgazdaságunk túlju­tott sok gyermekbetegségen amelyekkel természetesen­­meg kellett küzdeni az első időben- A termelési terveket most már értékesítési tervek egészítik ki, amelyek tervszerűvé teszik az áruforgalom irányítását. Ál­talában az 1949. évi tervezés a gazdasági élet sokkal szé­lesebb felületére terjed ki, mint­ az előző tervek és így jelentős lépés előre a cél felé, hogy t. i. az egész népgazda­ságot, annak minden ágát egységes tervbe foglaljuk ősz­­sze. Maguk a termelési tervek pedig sokkal reálisabbak és alaposabban kidolgozottak, mint az előző két tervidőszak­termelési tervei. Az új terv nem felülről lefelé készült, ha­nem az üzemek fizikai és szellemi dolgozóinak bevoná­sával, nemcsak az íróasztal mellett terveztek a vállalatok, hanem az üzemi munkásérte­kezletek egész során keresztül. Az új tervet tehát elsősorban azok készítették, akiknek mun­kája majd megvalósítja a ter­­vet­ — ez a körülmény minden tekintetben biztosítja a terv realitását és a kitűzött nagy feladatok maradéktalan végre­hajtását. Az 1949. évi terv nemcsak a hároméves terv befejezését, hanem egyben az új ötéves terv előkészítését is jelenti. A há­roméves terv félszemmel még a múltba nézett akkor, amikor az 1938-as helyzetet vette ala­pul a célok kitűzésénél. A ké­­szülő ötéves terv viszont már csak a jövőbe tekint és új cé­lokat tűz maga elé a szocialz­­mus építése során. A most folyó tervévben már minden téren túlhaladjuk a háború előtti helyzetet és ezzel megalapoz­zuk a jövő fejlődést, elsősor­ban a nehézipart, ami a tovább­építés alapjául szolgál. Az ötéves tervet készíti elő az elmúlt hét másik nagy gaz­dasági eseménye, az újévkor megtartott népszámlálás is. Mert tudnunk kell, hogy a népszámlálás elsősorban a tervgazdálkodást szolgálja és tulajdonképpen az ötéves terv statisztikai előkészítése. Pontos képet nyújt a jelenlegi hely­zetről, felméri a rendelkezésre álló erőket minden vonalon és rámutat az előttünk álló el­végzendő feladatokra- A há­roméves terv készítése során éppen ez az adatfelvétel hi­ányzott és ez a körülmény ki­fejezésre jutott a tervezés munkájában is. Most azonban a pontos statisztikai alá­­r­­asztás jelentékenyen elő­segíti majd a tervek elkészí­tését. Megfelelő statisztikai adat­­gyűjtés és adatszolgáltatás nélkül el sem képzelhető terv­gazdálkodás és a szocializmus építése. Lenin is, Sztálin is, mindig hangsúlyozták a szo­cializmus építését szolgáló sta­tisztikák döntő fontosságát■ A régi világban gyakran hall­hattuk azt a mondást, hogy a statisztikával mindent be le­het bizonyítani, de ugyanak­kor mindennek az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani. Teljes mértékben áll ez a megállapí­tás a kapitalizmus statisztiká­jára, ami tényleg arra töre­kedett a statisztikai igazságok durva meghamisításával, hogy a kapitalista rendszer helyes­ségét és létét a maga módján igazolja. A szocialista állam statisz­tikája viszont az építés mun­kájának egyik legfontosabb fegyvere. Ez a statisztika ugyanis megfelelő tájékoztatást nyújt mindenről. Világosan és érthetően tárja elénk a jelent, amire azután a jövőt építjük. Nemcsak az elért eredménye­ket világítja meg, hanem egy­úttal az elkövetett hibákat is, mégpedig elsősorban a terv­­gazdálkodás terén. Mert a ter­melési tervek, az anyagfel­használási tervek, az önkölt­ségcsökkentési tervek stb. mind előzetes statisztikai ada­tokon épülnek fel és ha rossz vagy hiányos a statisztika, akkor rossz a ráépített terv is, ami a végrehajtás során előbb­­utóbb mindig kiderül. Ez a körülmény magyarázza az egyes üzemek számvitelének, statisztikai adatgyűjtésének döntően nagy jelentőségét. Éppen ezért tudatában kell lennünk a számok, a statiszti­kai adatok elsőrendű fontossá­gának. A szocialista statisz­tika számadatai mögött min­dig maga az élet húzódik meg, csak éppen érteni kell a számok olvasásához és értékeléséhez. A népi demokrácia statiszti­kája pedig mindig alulról fel­felé épül, az üzemek és mű­helyek adatszolgáltatása a leg­lényegesebb tényezője. A ter­melés, az anyagfelhasználás, a forgalom, a termelékenység, az árak — és az önköltség, a normák — és a munkaverse­nyek — mind statisztikai ada­tokon épülnek fel és ugyan­csak statisztikai adatok, mu­tatószámok segítségével ellen­őrzik őket — a statisztikák tehát végeredményben mind a szocializmus építését, vagyis a dolgozók jólétének növelését szolgálják. Ezt a célt szolgálja az újévi országos népszámlálás is, amelynek pontossága és meg­bízhatósága nagyban támo­gatja majd az ötéves terv el­készítését, további tervszerű gazdasági munkánk eredmé­nyességét. * Ád­ám László Harminchatmillió forintos megtakarítás egy te­lefono­yit­ással Távbeszélőforgalmunk 1945 óta az utolsó évben ugrásszerűen emelkedett. Az újjáépítésnél, a helyreállítás mellett, döntő szem­pont volt a műszaki berendezés korszerűsítése. Az újjáépített táv­­beszélőhálózatnál különleges szűrő­berendezéseket alkalmaznak, ame­lyek lehetővé teszik, hogy egy ve­zetéken egyidőben három-négy be­szélgetést továbbítsanak. Ez a többszörös kihasználása ,ávbeszélő­­hálózatunknak azt jelenti, hogy háromszor-négy­szer annyi vezeté­ket takarítottunk meg. Az első tervév végéig közel 4000 kilométernyi telefonvonalon alkal­mazták a szűrőberendezést. Ez 12.000 kilométer hosszú vezeték ki­építését tette feleslegessé és több mint 36 millió forint megtakarítást jelentett. A harmadik tervévben továbbfejlesztik ezt a műszaki be­rendezést. A legutóbbi hónapban a távolsági beszélgetések száma mintegy száz­ezerrel volt több, mint 1938 azonos időszakában, vagyis a távolsági for­galom húsz százalékkal túlhaladta a békebelit. Nemrég vezette be a posta az úgynevezett gyorsforgalmi távbeszélőszolgálatot, ami azt jelenti, hogy a 06-os szám tárcsá­zásával bárki minden várakozás nélkül azonnal beszélhet egyes fon­tosabb vidéki gócpontokkal: Debre­cennel, Nyíregyházával, Szegeddel, Komáromm­al, Miskolccal és még sok várossal, községgel. Ilyen gyorsforgalmi szolgálat a háború előtt nem volt. NÉPSZAVA 1949 január 9 MOZIK MŰSORA ATRIUM (tel.: 160-955): Hamlet (5, 8, v. ü. l/23, 716, V29).­­ CORSO (t.: 182-818): Olympia (4, 747, 7, v. ü.: 2-kor is). — CORVIN (t.: 339- 933): Olympia (4, 6, 8). — DÉCSI (tel.: 121-343): Farkasvér (5, 7, 9, v. ü. 3-kor is). — FORUM (tel.: 189-707): Hamlet (5, 8, v. ü. 723, 726,­­/29). — KÖRÚTI HÍRADÓ (tel.: 222-499): Magyar Híradó. Tu­domány és Technikai Híradó a Szovjetunióból. Világhíradó. Szind­­bád, a tengerész. Ez az igazi sport. Egy téli nap a kolhozban. Többet ésszel, mint erővel. (Mindennap reggel 9-től este 11-ig.) — LLOYD (tel.: 123-043): Talpalatnyi föld (5, 748, 'AlO, v. ü. 3-kor is). —OMNIA (tel: 139-693): Farkasvér (1/25, l/27, 129 v. ü. '/23-kor is). — ROYAL APOLLO (tel.: 222-656): Talpalatnyi föld (1/25, 3,7, 9, v. ü. '/23-kor is). — SCALA (tel.: 120-150): Hamlet (1/26, l/29, v. ü. 3, 6, 9). — URANIA (tel.: 136-888): Olympia (4, 6, 8). — KORZÓ (Újpest) (td.: 292-754): Farkasvér (4, 6, 8). — ROYAL (Kispest): Mese a tűzmadárról (1/26, V28, v. ü. l/24-kor is). — TÁNCSICS (Csepel): Farkasvér (6, 8, v. ü. 4- kor is). — TÁTRA (Pesterzsébet): Mese a tűzmadárról (1/47, 7, v. ü. 745-kor is). ADY (tel.: 220-230): Mese a tűzma­­dárról (4, 6, 8, vasárnap és ünnep­nap 2 órakor is). — ALFA (tel.: 183- 040): Érv élet muzsikája. Hétfőtől: Férjek és asszonyok (6, 8, v. ü. 4-kor is­). _ alkotás (tel.: 207-00­3): Végzet lovagjai. Hétfőtől: Marseillaise (‘Irt. ‘Irt. ‘hl. ‘19). — ASTORIA: Ki lesz a párom. Hétfőtől: Könnyelmű fiatalság ifitó, */,8, v. ü. ’/,4-kor i®). — BÉKE (tel.: 401-896): És megfordul a szél. Hétfőtől: Csiszobál, az arany­hajó (6, 8, v. ü. 4-kor i­s). — BELVÁROSI (telefon: 184-099): Egy férj fellázad (jobb: 4, 6, 8, bal: 5, 8, vasárnap és ünnepnap 3 órakor is). — BETHLEN (tel.: 225-003): Őrség a békén (‘Irt, %7. ‘Irt, v. a. %3-kor is). — BODOGRAF (tel.: 139-173): Londoni fiúk (A-terem: 4, 6 és 8-kor hétköznap: B-terem­, csak vasárnap: 3, 5, 7-kor). — CAPITOL (tel.: 135-820): Mese a tűzmadárról (11, 1, 3, 5, 7, 9). — CITY (tel.: 128-129). Mese a tűzmadárról (V,4, •/16, 8). — DAMJANICH: Francia lány. Hétfőtől: Láthatatlan bilincs (%4, %6, %8, v. ü. ■tó-kor is). — DÓZSA: Londoni fiúk. Hétfőtől: Orvos bűne (V,6, ‘Irt. v. ü. ■tó-kor te). — ELDORADO: Tengerész­­becsület. Hétfőtől: Örvény sodrában ('tó, ‘Irt b­e. v. ni. %2-kor is). — ELIT (tel.: 126-&96): őrség a békén (Ve, 'tó, '/19, v. ü. %3-kor is). — ELŐRE: Siva­tagi 13-ak. Hétfőtől: Puskás ember (6, 8, v. ü. 4-kor is). — ÉVA: Napoleon ellen. Hétfőtől: Ifjúság (4, 6, 8, v. i­. 2-kor is). — FLÓRIAN: Farkasvér. Hétfőtől: Óceán vándora (Ptó, 'tó. ‘Itt, v. ü. 'tó-kor is). — GLÓRIA: Lehull az álarc. Hétfőtől: Lezárt ajkak (4, 6, 8) . — HAZAM (tel.: 201-541): És meg­fordul a szél. Hétfőtől: Egerek és em­berek (Ve, Ve, v. ü. 1 4-kor is). — EOMEROS (tek: 406-176): Ezt látják a csillagok. Hétfőtől: Igazság bajnoka ('tó, 'tó, 'tó, v. ü. ‘tó-kor is). — HUNNIA (tel.: 259-441): Boszorkány­konyha. Hétfőtől: Péter az óvónő (4, Viz, 9, vasárnap és ünnepnap %2-kor is). — IPOLY (tok: 201-002): Londoni fiúk. Hétfőtől: Szerelem dala (%5. 'tó, ‘szt. v. U. ‘tó-kor is). _ JÓZSEF ATTILA (tel.: 292-196): Kalandos va­káció (4, 6. 8 v. iI. 2-kor is). — KAMARA (tel.: 423-901): Hajnalodik ('tó. Víz, 9. v. u­. %3-k­or is). — KOS­SUTH (tel.: 126-204): Megperzselt szár­nyak (­45, %7 ‘Irt. v. i­. 'tó-kor is). KRISZTINA (tel.: 161-268): Monte Christo asszonya. Hétfőtől: Cirkusz ('tó, 'tó, ’tó, v. ii. ’tó-kor is). KULTUR (tel.: 389-175): Sivatagi 13-ak. Hétfőtől: Panoptikum (4. 6. 8, v. u­. 2-kor is). —• MAROS (tel.: 136-571): Szibériai rapszó­­dia. Hétfőtől: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Ve, ‘Irt, ‘Irt. v. t.­­2-kor is). — MARX (tel.: 424-313): Fény hull az Útra (4. 6. 8, v. ti. 2-4oot is). — NAP (tel.: 468-737): Egy életen át. Hétfőtök: Pánik (4. 6. 8, v. a- 2-kor is). —­ NÉP (tel.: 401-827): És megfordul a szél. Hétfőtől: Cristobal, az aranyhalé (­6, u tó. v. ü. utódkor is). — ÓBUDA (tel: 162-913): Fény hull az útra. Hétfő­től: Lezárt ajkak (4. 6, S. v. tr. 2-kor is). — OLYMPIA (tel.: 138-132): Lon­doni fiúk Urai, Hl. %3. %5.­­tó. (tó). — OTTHON (ti.: 136-436): Győztes or­szág egy napja. Hétfőtől: Pánik (‘/1 4. iú6. Ve. vas. és tinm.­­tó-kor is). — PALACE (tel.: 222-426): Megperzselt szárnyak (11. 1. 3, 5. 7, 9). — PARTI­ZÁN: Szibériai rapszódia. Hétfőtől: Végzet lovagjai (4, 6. 8, vas. és ünn. 2-kor is). — PATRIA (tel.: 221-043): Fény hull az útra (4, 6. 8 v. ü. 2-kor is). — PETŐFI (tel.: 227-128): Ítélet tanuk nélkül. Hétfőtől: Félvilági szűz (14, Ve, ‘le, vasárnap és ünn. 1­,2-kor­­ ). — PHÖNIX (tel.: 421-399): Londoni fiúk (11, 1, 3, 5, 7, 9). — PLÚTÓ: A pohár kicsordul. Hétfőtől­: Professzor úr válasszon (%4, %6, ‘tó, vas. és ünn. 'tó-kör te). — RÁDAY: Lehull az álarc. Hétfőtől: Sátán az emberben (4, 6, 8, v. a. 2-kor is). — ROXY (tel.: 226-419): Győztes ország (11, 1, 3, 5, 7, 9) . — SAVOY (tel.: 138-125): Kalandos vakáció (‘tó ,%7, %9, v. ü. 'tó-bor is). STUDIO: Szerelmek városa (2, 4, %7, •tó). — SZABADSÁG (tel.: 259-505): Őrség a békén (‘tó, %7, */,9). — TÁTRA (tel.: 139-430): Ezt látják a csillagok. Hétfőtől: Félvilági szűz (4, 6, 8, v. ü. 2-bor is). — TINÓDI (tel.: 234-400): Kalandos vakáció (4. 6, 8, v. ii. Wtok­ is). — TURAN (tel.: 125-878): Fény hull az útra (11, 1, 3, 5, 7, 8). — UGOCSA (tel.: 161-116): Boszorkány­konyha. Hétfőtől: Három nemzedék (VII.­­tó. *­,8). — ÚJLAKI: Farkasvér. Hétfőtől: Kronstadt­ tengerészek (4. 6, 8, v. u­. 2-kor is). — VESTA: Szibériai rapszódia (10, 12, 2. 4, 6. 8). — ZUGLÓI:­­ Egy életen át. Hétfőtől: Román é­rte, futó, He, t­­ü. Utótai­ isi.

Next