Népszava, 1949. február (77. évfolyam, 26-49. sz.)
1949-02-11 / 35. szám
A Szegedi Kenderfonó dolgozói kérdeztek, a szegedi egyetem professzorai válaszoltak A népbíróság igazságos ítélettel sújtott le Mindszentyre A Mindazon tv-bünperben hozott ítélet nagy visszhangot és megnyugvást váltott ki a Szeged dolgozóiból. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói levelet intéztek a szegedi tudományegyetem professzoraihoz és felkérték őket: válaszoljanak arra a kérdésre, meggyőzőnek tartják-e a Mindszentit bűnösségéről közölt bizonyítékokat, a demokratikus igazságszolgálatásnak megfelelő volt-e szerintük a per lefolyása, továbbá vallási vagy politikai ■ügynek tekintik-e Mindszenty és társai bűnügyét. A szegedi egyetem professzorainak nagy része már levélben válaszolt a kenderfonógyár munkásainak kérdéseire. Dr Bognár Cecil pszichológiai professzor, lencésrendi áldozópap a többi kö®ött a következőket írja levelében: »A per kapcsán a sajtóban közölt bizonyítékokat meggyőzőnek találom. Az összes vádlottak maguk is elismerik a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.^ A per lefolyását ugyanezen közlemények alapján szabályszerűnek tartom. A vádlottak és védőik is elismerték ezt. A vádbeszédben és az ítéletben kizárólag politikai cselekményekről volt szó, a vallás ügye nem szerepelt. Az a véleményem, hogy az ítélettel, amelyet a bírák az ügy alapos ismerete és a tények alapos mérlegelése alapján hoztak, remélhetőleg lezárul ez a köznyugalmat veszélyeztető és megzavaró nagyon sajnálatos ügy, utána békesség és nyugalom következik, amelyben a nemzet dolgozói háborítatlanul végezhetik munkájukat és élvezhetik annak gyümölcsét. A Goldberger-textilgyár, a WM, a MAVAG és a Magyar Acél dolgozói táviratilag fejezték ki megelégedésüket a Mindszenty-bűnperben hozott kemény és igazságos ítélet felett.A Goldberger-gyár dolgozói örömüknek adnak kifejezést — írják a táviratban —, hogy a magyar népet védő igazságszolgáltatás eljárt a nép ellenségeivel szemben és kemény ítéletet hozott. Az ítélet azt bizonyítja, hogy aki a magyar demokráciára kezet emel, arra lesújt a magyar demokrácia ökle. Az ítélet feletti örömünknek abban adunk kifejezést, hogy még többet és jobbat termelünk, hogy ezen a vonalon is biztosítsuk a szocialista társadalom felé haladó népi demokrácia sikerét a munkásosztály és a magyar nép ellenségeivel szemben." A WM dolgozói táviratukban ezeket írják: a WM-gyár dolgozói megelégedéssel fogadták a népbírósági ítéletet a hazaáruló főpap és társai ügyében, akik a felszabadulás első percétől azon mesterkedtek, hogyan lehetne gátat vetni és visszafejleszteni azokat a vívmányokat, amelyeket mi négy éven át szívós és kemény munkával értünk el. Arra kérjük a népbíróságot, hogy a jövőben is ugyanilyen szigorral lépjen fel mindazok ellen, akiknek eszükbe jutna a népi demokrácia ellen összeesküvést szőni.« Hogyan jutott rádióhoz KUZSELNÉ Kuzselné brigádja ! A földszintes lakásban hangos rádiószó és Ruzser Erzsiké fogad: — Nincs itthon édesanyán, reggel 7 órakor versenybizottsági ülésre ment a Francia-Magyar Textilgyárba. Kuzsel Józsefné este 10 óráig dolgozott a Pamut Textilművek szövödéjében, de reggel 7 órakor azért elment a Framába. Elmehetén, mert Erzsike, a nagyleány, azalatt iskolába készítette kisöccsét, rendbe tette a szobát és konyhát. — Hát te micsoda átrendezést műveltél? — kérdi anyja, amikor betoppan. Gömbölyűarcú, erős, kidolgozott kezű asszony Kuzselné. Tekintetét, amelyben nyoma sincs a fáradtságnak, rajta felejti a rádión. A rádió ugyanis Erzsike rendezkedése nyomán a főhelyre került. Az új rádió a Szaktanács ajándéka. — Ebben a lakásban még soha nem volt rádió — meséli. A jutalomról is beszél kérdezés nélkül, sőt a munkájáról is, amivel kiérdemelte a jutalmat. — Amikor az öthónapos munkaverseny megindult, eljártam az önköltségcsökkentési ankétokra, azután megalakítottam a brigádot... jól dolgozott: 91 százalékos abszolút gépkihasználást ért el és 6,5 százalékra csökkentette a hulladékot. Mindenkinél jobban dolgozott azonban Kuzsel Józsefné, aki is véget s£ő egyszerre, még a nehéz szordbársonyból is, és hat széles szövőgépet lát el. Ezzel a teljesítményével egyedül áll az egész országban. Érthető hát, hogy munkatársnői sem sajnálták tőle a jutalmat. — Majd sírva fakadtam, olya fát esett, amikor egy elvtársnő azt mondta: »Te aztán igazán megérdemelted a jutalmat, mert sokat dolgoztál.« Nem akar elérzékenyülni, ezért gyorsan másra tereli a szót. Elmondja, hogy a brigádja kétszáz forintot ajánlott fel a szakszervezeti székház javára és ugyanannyit küldenek a XI. kerületi MDP székház építésére. Mert a Magyar Dolgozók Pártjának is tagja. — Eljárok a pártnapokra, szakszervezeti munkát végzek, tagja vagyok a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének... — Maga is sokalja a felsorolást, ezért mosolyogva teszi hozzá: — Óta m is vagyok minden szabad időmben. Még jó, hogy a háztartásban segít a leányom. Hám csak a nagymosás marad, minden harmadik vasárnap. • tehát nem marad A család ellátatlanul, a családi segítségnek köszönheti azonban Kuzselné, hogy erejét, tehetségét egészen a termelésnek fordíthatja. Igaz, hogy a munkájáért kapott 15 év forintos jutalomból aztán a család is kiveszi részét . A férjem ruhát kap, én cipőt, a leányomnak is ruhát veszünk, Jóska pedig végre megkaphatja a várva-várt szép úttörő egyenruhát. Kuzselné nagyon boldog, hogy a munkájával ilyen sokat adh et a családjának. Búcsúzóul nem győzi ismételni: • Mindennel nagyon meg vagyok elégedve, csak egészségem legyen. Szívesen dolgozom én. Igaz, hogy jó éve állok a gép mellett, sokat is dolgoztam. De ha a munkásságra váró nagy feladatokra gondolok, úgy érzem, még nem dolgoztam eleget r Oda. péntest Az Állami Áruházak 1700 dolgozója táviratilag üdvözölte Apró Antalt abból az alkalomból hogy megalakult a Mayar Függetlenségi Népfrontdeiglenes Országos Tanácsa. • * FEBR ííi Bevezető közleményünk nyomán szerkesztőségünkhöz számos levél érkezett, melyben a dolgozók a társalombiztosítás egyes kérdései felől érdeklődnek. Több olvasónk kérdezi, milyen fogászati szolgáltatásokat nyújt az OTI. Az Országos Társadalombiztosítási Intézet segélyezési osztálya a következő felvilágosítást adta:— Minden biztosítottnak és igényjogosult családtagjának ingyenesen végzi el az OTI a fogászati kezelés során felmerülő húzási, tömési és gyökérkezelési munkákat. Ugyancsak ingyenes a szükség esetén felmerülő röntgen, érzéstelenítés vagy szájsebészeti műtét. Kivehető műfogakat vagy kivehető teljes műfogsort is ad az Intézet, amelyért azonban három fogig a teljes önköltségi árat, 4—10 fogig az önköltségi ár 75 százalékát, 11 fogon felül pedig az önköltségi ár 50 százalékát kell a biztosítottnak megtéríteni. A fogászati szolgáltatások során koronát és hídrendszerű fogpótlást még csak baleseti sérülésekből eredő foghiány esetén nyújt az OTI, ezt viszont teljesen ingyenesen. Az OTI egészségügyi munkájának keretében állandóan napirenden van a fogászati ellátás egységesítésének és a szolgáltatások kiterjesztésének kérdése. Ennek érdekében máris történtek lépések. Bevezették a korszerű gyökérkezelést és így az a beteg, aki eddig ilyen esetben 8—10 alkalommal jelent meg a szakrendelésen, ma már egy alkalommal teljesen befejezett kezelést kap. A számos beérkező kérdés közül azért ragadtuk ki most a fogászati problémát, mert ebben a tárgyban több olvasónk kért felvilágosítást. A beérkezett többi levelet is eljuttattuk az OTI-hoz és a levélírók e rovatban rövid időn belül választ kapnak az általuk felvetett kérdésekre. Hét és félmillió forint a Margitsziget beruházásaira Az Országos Tervhivatalban csütörtökön értekezet volt, amelyen a Tervhivatal, a főváros, az építésügyi és közlekedésügyi minisztérium kiküldöttjei a Margitsziget Harmadik tervévi beruházásait vitatták meg. Az értekezlet 7.106.000 forintban szabta meg a Margitsziget lui téri bent húzásainak összegét. Az egyes tételek között a parkosítás 1.700.000 forinttal szerepel. 000.000 forintba kerül a szaadtéri színpad helyreállítása. 800.000 forintos beruházással gyermekjátszóteret, 700.000 forinttal pedig egy új tejivótlétesítenek. A szigeti padok beszerzésére 200.000 forintot fordítanak. E beruházások révén a Margitsziget a dolgozóknak még kedveltebb üdütű- és szórakozóttelyévé válik, mint eddig. A kisipari üzemek üzemi bizottságai, bizalmiad és szervezőbizottságát február 15-én, kedden délután fél 6 órakor a vasasszakszervezet székházában, Koltói Anna utca 5—7 sz., I. 11. számú helyiségében fontos ülést tartanak. Mekis József a szakszervezeti vezetők tanulmányútjáról a Szovjetunióban A Népszava már megírta a szovjet szakszervezetet, meghívták a magyar szakszervezeti mozgalom vezetői a Szovjetunióba, hogy ott tanulmányozzák a világ legfejlettebb szakszervezeti mozgalmát" A Szakszervezetek Országos Tanácsa kijelölte a Szovjetunióra utazó küldöttség tagjait. A tizenegy tagú küldöttség vezetője Mekis József a Misipari Szakszervezet főtitkáratagjai Szipka József vegyipariak szakszervezetének főtitkára, Döbrentei Károly a textiles szakszervezet főtitkári helyettese, Szántó Miklós a Szakszervezetek Országos Tatanácsa kultúrosztályának vezetője. Lakatos Belg a Szakszervezetek Országos Tanácsa termelési osztályának vezetője, Sárkány László, Vermes Györgyi, a vasasszakszervezet központi osztályának előadója, Csukván Józsefné, Fábián Magda a HPS Kossuth-díjas szövőnője, Podhornik József a Bányászszakszervezet elnöke, Galló Ernő, a Nyomdaipari dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Hazai Jenő a vasasszakszervezet központi vezetőségének tagja. Az utazásról Mekis József, a küldöttség vezetője a következő nyilatkozatot adta munkatársunknak : — Előreláthatólag szombaton utazunk és mintegy 2—3 hétig maradunk a Szovjetunióban, ahol a szakszervezetek munkáját tanulmányozzuk. Fontos ez számunkra nagyon, mert mi most tértünk át az ipari szervezkedésre, ami a Szovjetunióban m már régen megvalósult és így értékes, gyakorlati tapasztalatokat szerezhetünk e téren is. Különleges figyelemmel kísérjük majd az üzemi szakszervezeti csoportok munkáját és felépítését. A küldöttség az összeg magyar szervezett dolgozót, nem pedig egyes szakszervezeteket képvisel. A látogatás komoly nyereség a magyar szakszervezeti mozgalom számára, mert a Szovjetunió szakszervezeteinek évtizedes tapasztalatai, címeik nyomán a magyar szakszervezeti mozgalom területt©n is hasznosíthatók lesznek. — Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a baráti Szovjetunió szakszervezetei látogatásra hívtak meg hetin tiniket. Ez a gesztus bizonyítja, hogy a szervezett szovjet dolgozóik értékelik azokat az eredményeket, melyeket, mi, szervezett, magyar munkások, a felszabadulás utáni elértünk. E látogatás lehetővé téltelével — mint az elmúlt négy esztendő alatt számtalanszor — ismét nagy segítséget nyújt a Szovjetunió további munkánkhoz — fedezte be nyilatkozatát Mekis József. Újítómozgalmi értekezletet tartottak a főváros üzemeinek újítói Csütörtökön délutáni az Országos Találmányi Hímlapnak a Szakszervezetek Országos Tanácsának és Budapest polgármesterének rendezésében a fővárosi üzemek újítói újítómozgalmi értekezletet tartottak az Újvárosháza közgyűlési termében. Fodor Gyula alpolgármester megnyitója után Hevesi Gyula a Találmányi Hivatal főtitkára ismertette az újítómozgalom jelentőségét. Beszédében párhuzamot vont a múlt és a ma termelési módszerei között. — Aki ma újít. — mondotta joggal tartott igényt a társadalom megbecsülésére. A népi demokrácia is kellő figyelemmel fordul az újítómozgalom felé. Beszéde további részében ismertette az újító törvényeket és a tapasztalatcsere jelentőségét. Ezután Fodor Gyula alpolgármester kiosztotta a fővárosi üzemek dolgozóinak az újítási jutalmaikat, majd az újítók léptek mikrofon elé és egymás előtt ismertették különböző újításaikat. A nagyon érdekes beszámolók után Tók József, a Szakszervezeti Tanács termelési osztálya nevében üdvözölte az értekezletet Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom a legcsekélyebb újítást is jutalommal honorálja. Az értekezlet Fodor Gyula polgármester zárószavaival ért véget. Megkezdik a tanyaközpontok szervezését Erdei Ferenc államminiszter, a Tanyai Tanács elnök© csütörtökön este a sajtó képviselői előtt nyilatkozott a tanyakérdésről. — Magyarországon — mondotta Erdei államminiszter — kereken egymillió ember él községen kívül, szétszórt tanyai településeken. Ez súlyos helyzetet teremt a tanyai lakosság gazdasági, egészségügyi, kulturális, közigazgatási viszonyaiban és általában egész társadalmi életében. A tanyarendszer jelentéktelen előnyei eltörpülnek amellett, hogy a tanyán lakó földműves terményeinek értékesítése, termelésének fejlesztése a szétszórt település miattsokkal nehezebb, mint a falusi földművesé. A tanyai mezőgazda nélkülözni kénytelen mindazt a segítséget és szervezettséget amit ez közösségi élet, az állami és aszövetkezeti szervek nyújthatnak. — A tanyai kérdés megoldvását különösen időszerűvé teszi, hogy a földreform nyomán 50—100 ezer új tanya keletkezett.. A kérdés megoldását sürgeti ezenkívül mezőgazdaságunk tervszerű fejlesztésének és szövetkezeti mozgalmunk előrehaladásának ténye is— A tanyai kérdés csak egy módon oldható meg: tanyaközpontok kialakításával. Ilyen tanyaközpontok már eddig is szinte önmaguktól kezdtek kialakulni, ez azonban kevés Tervszerűen kell megvetnünk az új tanyaközpontok alapjait és el kell indítanunk az egészséges községi élet fejlődését. A nemrég életrehívott Tanyai Tanács már megindította a munkát. A közeljövőben megjelenik a rendelet a külterületi építkezések szabályozásáról és kijelölik a tanyaközpontok első csoportjának helyét is. Új korszak kezdődik ezzel tanyai lakosságunk életében. Népi demokráciánk jóváteszi a régi rendszer évszázados mulasztásait és emberi életfeltételeket teremt a tanyai lakosság máméit.