Népszava, 1949. február (77. évfolyam, 26-49. sz.)

1949-02-11 / 35. szám

A Szegedi Kenderfonó dolgozói kérdeztek, a szegedi egyetem professzorai válaszoltak A népbíróság igazságos ítélettel sújtott le Mindszentyre A Mindazon tv-b­ünpe­r­ben hozott ítélet nagy vissz­hangot és megnyugvást vál­tott ki a Szeged dolgozóiból. A Szegedi Kenderfonógyár dol­gozói levelet intéztek a sze­gedi tudományegyetem pro­fesszoraihoz és felkérték őket: válaszoljanak arra­­ a kérdésre, meggyőzőnek tart­ják-e a Mindszentit bűnössé­géről közölt bizonyítékokat, a demokratikus igazságszol­­gálatásnak megfelelő volt-e szerintük a per lefolyása, to­vábbá vallási vagy politikai ■ügynek tekintik-e Mindszenty és társai bűnügyét. A szegedi egyetem pro­fesszorainak nagy része már levélben válaszolt a kender­­fonógyár munkásainak kérdé­seire. Dr Bognár Cecil pszi­chológiai professzor, l­encés­­rendi áldozópap a többi kö­­®ött a következőket írja le­velében: »A per kapcsán a sajtóban kö­zölt bizonyítékokat meggyőzőnek találom. Az összes vádlottak ma­guk is elismerik a terhü­kre rótt bűncselekmények elkövetését.^ A per lefolyását ugyanezen közle­mények alapján szabályszerűnek tartom. A vádlottak és védőik is elismerték ezt. A vádbeszédben és az ítéletben kizárólag politikai cselekményekről volt szó, a vallás ügye nem szerepelt. Az a véle­ményem, hogy az ítélettel, ame­lyet a bírák az ügy alapos­ isme­rete és a tények alapos mérlege­lése alapján hoztak, remélhetőleg lezárul ez a köznyugalmat veszé­lyeztető és megzavaró nagyon sajnálatos ügy, utána békesség és nyugalom következik, amely­ben a nemzet dolgozói háborítat­lanul végezhetik munkájukat és élvezhetik annak gyümölcsét. A Goldberger-textilgyár, a WM, a MA­VAG és a Magyar Acél dolgozói táviratilag fejezték ki megelégedésüket a Mindszenty-bűnperben hozott kemény és igazságos ítélet felett.­­A Goldberger-gyár dolgozói örömüknek adnak kifejezést — írják a táviratban —, hogy a magyar népet védő igazságszol­gáltatás eljárt a nép ellenségei­vel szemben és kemény ítéletet hozott. Az ítélet azt bizonyítja, hogy aki a magyar demokráciára kezet emel, arra lesújt a ma­gyar demokrácia ökle. Az ítélet feletti örömünknek abban adunk kifejezést, hogy még többet és jobbat termelünk, hogy ezen a vonalon is biztosítsuk a szocia­lista társadalom felé haladó népi demokrácia sikerét a munkásosz­tály és a magyar nép ellenségei­vel szemben."­ A WM dolgozói táviratuk­ban ezeket írják: a WM-gyár dolgozói megelége­déssel fogadták a népbírósági íté­letet a hazaáruló főpap és társai ügyében, akik a felszabadulás első percétől azon mesterkedtek, hogyan lehetne gátat vetni és visszafejleszteni azokat a vívmá­nyokat, amelyeket mi négy éven át szívós és kemény munkával értünk el. Arra kérjük a népbíró­ságot, hogy a jövőben is ugyan­ilyen szigorral lépjen fel mind­azok ellen, akiknek eszükbe jutna a népi demokrácia ellen össze­esküvést szőni.« Hogyan jutott rádióhoz KUZSELNÉ Kuzselné brigádja !­­ A földszintes la­­k­ásban hangos rádiószó és Ru­zser Erzsiké fogad: — Nincs itthon édesanyán, reg­gel 7 órakor verseny­bizottsági ülésre ment a Francia-Magyar Textilgyárba. Kuzsel Józsefné este 10 óráig dolgozott a Pamut Textilművek szövödéjében, de reggel 7 órakor azért elment a Framába. Elmehe­tén, mert Erzsike, a nagyleány, azalatt iskolába készítette kis­­öccsét, rendbe tette a szobát és konyhát. —­ Hát te micsoda átrendezést műveltél? — kérdi anyja, amikor betoppan. Gömbölyűarcú, erős, ki­dolgozott kezű asszony Kuzselné. Tekintetét, amelyben nyoma sincs a fáradtságnak, rajta felejti a rá­dión. A rádió ugyanis Erzsike ren­­dezk­edése nyomán a főhelyre ke­rült. Az új rádió a Szaktanács ajándéka. — Ebben a lakásban még soha nem volt rádió — meséli. A juta­lomról is beszél kérdezés nélkül, sőt a munkájáról is, amivel ki­érdemelte a jutalmat. — Amikor az öthónapos munka­­verseny megindult, eljártam az ön­­költségcsökkentési ankétokra, az­után megalakítottam a brigádot... jól dolgozott: 91 százalékos abszo­lút gépkihaszná­lást ért el és 6,5 százalékra csökkentette a hulladé­kot. Mindenkinél jobban dolgozott azonban Kuzsel Józsefné, aki is vé­get s£ő egyszerre, még a nehéz szordbársonyból is, és hat széles szövőgépet lát el. Ezzel a teljesít­­ményével egyedül áll az egész or­szágban. Érthető hát, hogy munka­társnői sem sajnálták tőle a jutal­mat. — Majd sírva fakadtam, olya fát esett, amikor egy elvtársnő azt mondta: »Te aztán igazán meg­érdemelted a jutalmat, mert sokat dolgoztál.« Nem akar elérzékenyülni, ezért gyorsan másra tereli a szót. El­mondja, hogy a brigádja kétszáz forintot ajánlott fel a szakszerve­zeti székház javára és ugyanannyit küldenek a XI. kerületi MDP szék­ház építésére. Mert a Magyar Dol­gozók Pártjának is tagja. — Eljárok a pártnapokra, szak­­szervezeti munkát végzek, tagja vagyok a Magyar-Szovjet Művelő­dési Társaságnak és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének... — Maga is sokalja a felsorolást, ezért mosolyogva teszi hozzá: — Óta m­ is vagyok minden szabad időmben. Még jó, hogy a háztartásban segít a leányom. Hám csak a nagymosás marad, minden harmadik vasárnap. • tehát nem marad A család­­ ellátatlanul, a csa­­­­lád­i segítségnek kö­szönheti azonban Kuzselné, hogy erejét, tehetségét egészen a terme­lésnek fordíthatja. Igaz, hogy a munkájáért kapott 15 év forintos jutalomból aztán a család is ki­veszi részét . A férjem ruhát k­ap, én cipőt, a leányomnak is ruhát veszünk, Jóska pedig végre megkaphatja a várva-várt szép úttörő egyenruhát. Kuzselné nagyon boldog, hogy a munkájával ilyen sokat adh­ et a családjának. Búcsúzóul nem győzi ismételni: •­ Mindennel nagyon meg va­gyok elégedve, csak egészségem legyen. Szívesen dolgozom én. Igaz, hogy jó éve állok a gép mel­lett, sokat is dolgoztam. De ha a munkásságra váró nagy felada­tokra gondolok, úgy érzem, még nem dolgoztam eleget r Oda. pé­n­t­e­st Az Állami Áruházak 1700 dolgozója táviratilag üdvözölte Apró Antalt abból az alkalom­ból hogy­ megalakult a Ma­­­yar Függetlenségi Népfront­deiglenes Országos Tanácsa. • * FEBR ííi Bevezető közleményünk nyomán szerkesztőségünkhöz számos levél érkezett, melyben a dolgozók a társ­alombiztosítás egyes kérdé­sei felől érdeklődnek. Több olva­sónk kérdezi, milyen fogászati szol­gáltatásokat nyújt az OTI. Az Országos Társadalombiztosí­tási Intézet segélyezési osztálya a következő felvilágosítást adta:­­— Minden biztosítottnak és igényjogosult családtagjának in­gyenesen végzi el az OTI a fogá­szati kezelés során felmerülő húzási, tömési és gyökérkezelési munkákat. Ugyancsak ingyenes a szükség esetén felmerülő rönt­gen, érzéstelenítés vagy szájsebé­szeti műtét. Kivehető műfogakat vagy kivehető teljes műfogsort is­ ad az Intézet, amelyért azon­ban három fogig a teljes önkölt­ségi árat, 4—10 fogig az önkölt­ségi ár 75 százalékát, 11 fogon felül pedig az önköltségi ár 50 százalékát kell a biztosítottnak megtéríteni. A fogászati szolgáltatások so­rán koronát és hídrendszerű fog­pótlást még csak baleseti sérü­lésekből eredő foghiány esetén nyújt az OTI, ezt viszont telje­sen ingyenesen. Az OTI egészségügyi mun­kájának keretében állandóan napirenden van a fogászati ellá­tás egységesítésének és a szolgál­tatások kiterjesztésének kérdése. Ennek érdekében máris történ­tek lépések. Bevezették a kor­szerű gyökérkezelést és így az a beteg, aki eddig ilyen esetben 8—10 alkalommal jelent meg a szakrendelésen, ma már egy alkalommal teljesen befejezett kezelést kap. A számos beérkező kérdés közül azért ragadtuk ki most a­ fogászati problémát, mert ebben a tárgyban több olvasónk kért felvilágosítást. A beérkezett többi levelet is el­juttattuk az OTI-hoz és a levélírók e rovatban rövid időn belül választ kapnak az általuk felvetett kérdé­sekre. Hét és félmillió forint a Margitsziget beruházásaira Az Országos Tervhivatalban csü­törtökön értekezet volt, amelyen a Tervhivatal, a főváros, az építés­ügyi és közlekedésügyi miniszté­rium kiküldöttjei a Margitsziget Harmadik tervévi beruházásait vi­tatták meg. Az értekezlet 7.106.000 forintban szabta meg a­ Margit­sziget lui­ t­­éri bent húzásainak összegét. Az egyes tételek között a parkosítás 1.700.000 forinttal szere­pel. 000.000 forintba kerül a sza­­­adtéri színpad helyreállítása. 800.000 forintos beruházással gyer­mekjátszóteret, 700.000 forinttal pe­dig egy új tejivót­­létesítenek. A szigeti padok beszerzésére 200.000 forintot fordítanak. E beruházások révén a Margitsziget a dolgozóknak még kedveltebb üdütű­- és szóra­­kozóttelyévé válik, mint eddig. A kisipari üzemek üzemi bizott­ságai, bizalmiad és szervezőbizott­ságát február 15-én, kedden dél­után fél 6 órakor a vasasszak­szervezet székházában, Koltói Anna utca 5—7 sz., I. 11. számú helyi­ségében fontos ülést tartanak. Mekis József a szakszervezeti vezetők tanulmányútjáról a Szovjetunióban A Népszava már megírta a szovjet szakszervezetet, meghívták a magyar szak­­szervezeti mozgalom vezetői a Szovjetunióba, hogy ott ta­nulmányozzák a világ leg­fejlettebb szakszervezeti moz­­galmát" A Szakszervezetek Országos Tanácsa kijelölte a Szovjetunióra utazó küldött­ség tagjait. A tizenegy tagú küldöttség vezetője Mekis József a Mis­­ipari Szakszervezet főtitkára­­tagjai Szipka József vegy­ipariak szakszervezetének fő­titkára, Döbrentei Károly a textiles szakszervezet főtitkári helyettese, Szántó Miklós a Szakszervezetek Országos Tata­nácsa kultúrosztályának veze­tője. Lakatos Belg a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa ter­melési osztályának vezetője, Sárkány László, Vermes Györgyi, a vasasszakszervezet központi osztályának előadója, Csukván Józsefné, Fábián Magda a HPS Kossuth-díjas szövőnője, Podhornik József a Bányászszakszervezet elnöke, Galló Ernő, a Nyomdaipari dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Hazai Jenő a va­sasszakszervezet központi ve­zetőségének tagja. Az utazásról Mekis József, a küldöttség vezetője a követ­kező nyilatkozatot adta mun­katársunknak : — Előreláthatólag szomba­­ton utazunk és mintegy 2—3 hétig maradunk a Szovjetunió­ban, ahol a szakszervezetek munkáját tanulmányozzuk. Fontos ez számunkra nagyon, mert mi most tértünk át az ipari szervezkedésre, ami a Szovjetunióban m már régen megvalósult és így érték­es, gyakorlati tapasztalatokat sze­rezhetünk e téren is. Külön­leges figyelem­mel kísérjük majd az­ üzemi szakszervezeti csoportok munkáját és felépí­tését. A küldöttség az összeg magyar szervezett dolgozót, nem pedig egyes szakszerveze­teket képvisel. A látogatás komoly nyere­­ség a magyar szakszervezeti mozgalom számára, mert a Szovjetunió szakszervezetei­nek évtizedes tapasztalatai, címeik nyomán a magyar szak­­szervezeti mozgalom területt©n is hasznosíthatók lesznek.­­ — Nagy megtiszteltetés szá­munkra, hogy a baráti Szov­jetunió szakszervezetei látoga­tásra hívtak meg hetin tiniket. Ez a gesztus bizonyítja, hogy a szervezett szovjet dolgozóik értékelik azokat az eredmé­nyeket, melyeket, mi, szerve­zett, magyar munkások, a fel­­szabadulás utáni elértünk. E látogatás lehető­vé téltelével — mint az elmúlt négy esztendő alatt szám­talanszor — ismét nagy segítséget nyújt a Szov­jetunió további munkánkhoz — fedezte be nyilatkozatát Me­kis József. Újítómozgalmi értekezletet tartottak a főváros üzemeinek újítói Csütörtökön délutáni az Országos Találmányi Hím­lap­nak a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának és Budapest polgármesterének rendezésé­ben a fővárosi üzemek újítói újítómozgalmi értekezletet tar­tottak az Újvárosháza közgyű­­lési termében. Fodor Gyula alpolgármester megnyitója után Hevesi Gyula a Találmányi Hivatal főtit­kára ismertette az újítómoz­­galom jelentőségét. Beszédében párhuzamot vont a múlt és a ma termelési módszerei között. — Aki ma újít. — mondotta joggal tartott igényt a társa­dalom megbecsülésére. A népi demokrácia is kellő figyelem­mel fordul az újítómozgalom felé. Beszéde további részében ismertette az újító törvénye­ket és a tapasztalatcsere jelen­tőségét. Ezután Fodor Gyula alpol­gármester kiosztotta a fő­­városi üzemek dolgozóinak az újítási jutalmaikat, majd a­z újítók léptek mikrofon elé és egymás előtt ismertették kü­lönböző újításaikat. A nagyon érdekes beszámolók után T­­ók József, a Szakszervezeti Ta­nács termelési osztálya nevé­ben üdvözölte az értekezletet Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom a legcsekélyebb újítást is jutalommal hono­rálja. Az értekezlet Fodor Gyula polgármester záró­szavaival ért véget. Megkezdik a tanyaközpontok szervezését Erdei Ferenc államminisz­­ter, a Tanyai Tanács elnök© csütörtökön este a sajtó képvi­selői előtt nyilatkozott a ta­nyakérdésről. — Magyarországon — mon­dotta Erdei állam­miniszter — kereken egymillió ember él községen kívül, szétszórt ta­nyai településeken. Ez súlyos helyzetet teremt a tanyai la­­kosság gazdasági, egészség­ügyi, kulturális, közigazgatási viszonyaiban és általában egész társadalmi életében.­­ A tanyarendszer jelen­téktelen előnyei eltörpülnek amellett, hogy a tanyán lakó földműves terményeinek érté­kesítése, termelésének fejlesz­tése a szétszórt település miatt­­sokkal nehezebb, mint a falusi földművesé. A tanyai mezőgazda nélkülözni kényte­len mindazt a segítséget és szervezettséget amit ez közös­ségi élet, az állami és a­­szövet­kezeti szervek nyújthatnak. — A tanyai kérdés me­goldvá­­sát különösen időszerűvé teszi, hogy a földreform nyomán 50—100 ezer új tanya keletke­zett.. A kérdés megoldását sür­­geti ezenkívül mezőgazdasá­gunk tervszerű fejlesztésének és szövetkezeti mozgalmunk előrehaladásának ténye is­— A tanyai kérdés csak egy módon oldható meg: tanyaköz­­pontok kialakításával. Ilyen tanyaközpontok már eddig is szinte önmaguktól kezdtek ki­alakulni, ez azonban kevés Tervszerűen kell megvetnünk az új tanyaközpontok alapjait és el kell indítanunk az egész­séges községi élet fejlődését. A nemrég éle­tr­eh­ívott Tanyai Tanács már megindí­totta a munkát. A közeljövő­ben megjelenik a rendelet a külterületi építkezések szabá­lyozásáról és kijelölik a­ tanya­központok első csoportjának helyét is. Új korszak kezdődik ezzel tanyai lakosságunk éle­tében. Népi demokráciánk jóváteszi a régi rendszer év­­százados mulasztásait és em­beri életfeltételeket teremt a tanyai lakosság máméit.

Next