Népszava, 1952. május (80. évfolyam, 101-126. sz.)

1952-05-21 / 117. szám

népszava AHOL A BÉKEKÖLCSÖNT SORSOLJÁK Mit kapott Pécs az ötéves tervtől »Földi paradicsom« — így nevezte Szulejmán szultán Pécs városát, ahová a mohácsi vész után 143 esz­tendőre befészkelték magukat a törö­kök. A Mecsek déli lejtőjén elterülő város azonban nemcsak a törökök számára volt »földi paradicsom«, ha­nem későbbi urai, a főpapok és a bányafejedelmek számára is. A törö­­ kök mecseteket, fürdőket, a klérus templomokat, egyházi épületeket, a bányafejedelmek, a megyei dzsentri tisztviselők és a tehetős polgárok eme­letes házakat, villákat építettek a város központjában. Pécs nagyvárosi jel­legű, elegáns belvárosát szomorú, sötét koszorúként övezték a hegy­nek szaladó nyomorúságos bá­nyásztelepek, így lett Pécs a sötét nyomor és a fényűző pompa városává. A" nyomor és reménytelenség volt osz­tályrésze a bányák, gyárak dolgozói­nak, gazdagság és pompa jutott osz­tályrészül a kizsákmányolóknak. Felszabadult dolgozó népünk ha­talma, a terv néhány esztendő alatt teljesen megváltoztatja Pécs arcula­tát. A terv megszépíti, megnöveli, gazdagítja, valóban »földi paradi­csommá« varázsolja a várost, igazi gazdái, a dolgozók számára. A Meszes, a régi Pécs egyik külvárosa, proletár­negyede volt. Olyan utcája is akadt, ahol a nyomorúságos bányászviskók között huszonnégy kocsma is szol­gálta a »kultúrát«. Az ötéves terv ro­hamléptekkel új szocialista városrészt létesít a mecseki vityillók helyén. Gyors iramban épülnek a barátságos, kertes családi házak és a két-három­­emeletes korszerű munkás lakóházak , a bányászok szép, kényelmes ottho­nai. Az ötéves terv első és második évében 294 két- és háromszobás össz­komfortos lakás épült, több mint 15 millió forint beruházással. Ebben az évben további négyszáz bányászlakás, egy nyolctantermes iskola, óvoda és gyógyszertár épül 22 és félmillió költ­séggel. A hatalmas városfejlesztési beruhá­zások mellett a MESZHART bánya­­igazgatóság is sokmillió forintos épít­kezéssel járul a meszesi bányász­­negyed fejlesztéséhez. 1950-ben 17 kétszobás kertes lakást, hét kétemele­tes lakóházat 114 lakással, 1951-ben hat kétemeletes házat 117 lakással és egy 120 személyes munkásszállót épít­­tetett, összesen csaknem 14 millió forintos beruházással. A MESZHART- dolgozók részére jelenleg három há­romemeletes ház épül 126 lakással, mintegy hatmillió költséggel. Még ebben az évben újabb 196 bányász­lakás készül el. Az előirányzott ösz­­szeg hétmillió forint. A beépített te­rületet mindenütt parkosították és köz­művekkel látták el. A Meszesen több mint négy kilométer hosszú vízveze­tékhálózatot fektettek le. A Sophiana Gépgyár és a város többi üzeme sem marad el a fejlődésben. A gépgyár — amely 1947-ben újjáépült — 1951-ben egy­millió forint beruházással új műhely­­csarnokot kapott. Június 30-ra ké­szül el az 1.200.000 forint költséggel épülő nagy szerelőcsarnok. A híres Porcelángyárat öt és fél­millió, a Bőrgyárat mintegy három és félmillió, a Gázművet másfélmillió forint beruházással korszerűsítették, illetve bővítették. A MESZHART a bányák gépi berendezéseire, a dolgo­zók munkájának megkönnyítésére az ötéves terv első két évében 11 milliót, ebben az évben tíz és félmilliót fordít. A Majláth-utcában is vadonatúj házak sorakoznak, építő­­állványok magasodnak. Az elmúlt év­ben húsz szövetkezeti családi ház épült itt 1.200.000 forintos költséggel. Építőipari tanulók az utolsó simításo­kat végzik két háromemeletes lakóhá­zon. Az egyenként 32 lakásos házak hárommillió forintos beruházással épül­tek. Az SZTK központi rendelőintézetet új kétemeletes épületszárnnyal bőví­tették 1.600.000 forintos költséggel. A város szigeti részén most fejezik be egy 35 személyes bölcsőde építését. A bölcsőde 620.000 forintos beruházással épül. Ott, ahol azelőtt csak a tőkések és földesurak gyermekei tanulhattak, az ötéves terv első évében befejezték a Pedagógiai Főiskola építését s a dol­g­ozók gyermekei számára újjáépítet­­ék a Janus Pannonius-kollégiumot. A Zetkin Klára­ utcában rádióstúdiót épí­tettek, összesen csaknem hárommillió forintos beruházással. Hárommillió fo­rint költséggel, júniusban megkezdik az orvostudományi egyetem bővítését is. A huszonötezer néző befogadására alkalmas Lokomotív Stadion építésére hatmilliót irányoztak elő. . Vasas bányatelep lakói az elmúlt évben a többi között tíz földszintes kertes házat és egy húszlakásos kétemeletes lakóházat kaptak a tervtől 2.700.000 forint ér­tékben. Most épül egy 120 személyes legényszálló is. Pécs-bányatelepen négyszázezer forint költséggel két­emeletes, 71 személyes munkásszállót épít a MESZHART-bányaigazgatóság. Pécsújhegyen, Mecsekszabolcson és Pécs-Gyárvárosban az elmúlt évben 580.000 forint költséggel kultúrottho­­nok létesültek. A pécsi közlekedés a felszabadulás előtt meglehetősen nehézkes volt. A város forgalmát há­rom — sokhelyütt egyvágányú — vil­lamosjárat és néhány mecseki autó­busz bonyolította le. Közvetlenül a felszabadulás után egyetlen üzemképes autóbusz sem volt Pécsett. Jelenleg 34 autóbusz közlekedik a városban és az autóbuszvonalak hossza megkétsze­reződött. 1951-ben egymillió forintot fordítottak a közlekedés fejlesztésére. Ebben az évben körülbelül egymillió forintért négy új Ikarus-gyártmányú autóbuszt szereztek be, 1953-ban pedig trolibusz közlekedik majd a város utcáin. Néhány évvel ezelőtt a Mecsek ol­daláról lezúduló esővíz patakokká, örvénylő folyókká változtatta a kül­városok utcáit és befolyt a szegények pincelakásaiba. Nem volt csatorna a víz elvezetésére. Az elmúlt két évben kétmillió forintot fordított és ebben az évben újabb egymilliót fordít a vá­ros vízelvezető csatornahálózat épí­tésére. Ki győzné felsorolni, mi mindent kapott ed­dig Pécs az öt­éves tervtől? Útépítésre, sportlétesít­ményekre, népbüffékre, gyermekottho­nokra, bányászfürdőkre, orvosi rende­lőkre, játszóterekre ugyancsak sok millió forintot fordítottak. És az öt­éves terv végéig még több százmillió forint beruházás szolgálja, májd a vá­ros felvirágoztatását. A sötétmul­tú, fényes jövőjű, rohamo­san fejlődő Pécs most vidám ünnep­napokra készül: a Békekölcsön sorsolás napjaira. Csütörtök délután megperdül a szerencsekerék a pécsi Nemzeti Színház színpadán és a néző­téren mosolygó izgalommal ülnek majd a pécsi dolgozók, akiknek már eddig is busás kamatot hozott a szo­cialista államkölcsön. A Magyar Tudományos Akadémia május 23-31 között tartja idei nagygyűlését A Magyar Tudományos Akadémia május 23—31 között tartja idei nagy­gyűlését. A nagygyűlés az egyes tudo­­mányos osztályok nyílt és zárt ülései­ből, majd az Akadémia évi közgyűlésé­ből áll. A nagygyűlés számos előadása kö­zül tudományos életünk minden terü­letének dolgozói nagy érdeklődéssel várják Fogarasi Béla akadémikusnak­­.A fizikai idealizmus bírálatát című re­ferátumát. Ez hazánkban az első tö­rekvés arra, hogy a dialektikus mate­rializmus szemszögéből konkrét bírá­lat alá vessék a természettudomány idealista félremagyarázásait. Ugyan­csak nagy jelentősége van Kalmár László akadémikus előadásának a mate­matika alapjaival kapcsolatos elvi kér­désekről. Az ülés során alkalom nyílik majd a tavalyi nagygyűlésen elindult vita folytatására. Népgazdasági szempontból rendkívül fontos Verő József akadémikusnak »A modifikált öntés problémáié című elő­adása. ­ Kultúragitáció a Földalatti Vasútépítkezés munkahelyein ELEVENEN ZAJLIK AZ ÉLET _ a Földalatti Vasútépítkezés Szent István­­téri munkahelyének kultúrtermében. Dél felé jár az idő.­A délelőtti műszak után itt ülnek gumicsizmában, szürke munkaruhában Budapest »bányászai«. Nemrégiben jöttek fel munkahelyükről, a több mint negyven méter mélység­ben levő alagútból. Fáradtság nem lát­szik arcukon, vidám mosollyal hallgat­ják a kis műsort, amellyel a kultúr­­brigád fogadta őket. Elsőnek Lele István elvtárs főgépészt köszöntik fel Zelk Zoltán »Kommunisták« című versével. Lele elvtárs egy magasnyo­mású kompresszorgép szerelcsére elő­írt idő alatt két gép szerelését fejezte be. Ezért az ünnepi köszöntés, Bagi László brigádját a »Keszono­­sok dalá«-val üdvözölte a kis kultúr­­együttes. Az egy műszakra eső brigád­normát— kilenc csille föld kiterme­lését — megkétszerezték ebben a mű­szakban. Bagi brigádvezető a jó munkáért járó megtisztelő elismeréstől fellelke­­sítve, megragadta az alkalmat, hogy a kis ünnepséget a munka javítására, előrelendítésére használja fel. Javas­latot terjesztett a brigádvezetők érte­kezlete elé, amelyből azután közös elhatározás lett: behozzák május hónap során a kétnapos elmaradást... ★ ÍGY ÖSZTÖNÖZ JOBB MUN­KÁRA a kultúragitáció, amely nép­szerű a dolgozók között s amelynek komoly nevelőhatása van. A Földalatti Vasútépítkezés minden munkahelyének saját kultúrbrigádja van. Ezek a moz­gékony kis együttesek a legváltozato­sabb módszerekkel segítik a termelés, a munkaverseny ügyét, a munkafegye­lem megszilárdítását. A Stadion melletti munkahelyen Komlós István vasbetonszerelő gya­kori fegyelmezetlensége lazította a munkarendet. Egy alkalommal munka­idő alatt kiment a közeli kocsmába inni. Ezután karikatúra készült róla, amely a boros csap alatt, elázva áb­rázolta. A karikatúrát kitették a munkahely valamennyi részlegében. Ez először annyira feldühítette, hogy amikor meglátta a karikatúrát, »fel­aprítással« fenyegette meg a rajzolót. Később beszéltek vele a népnevelők. Végül belátta hibáját és ezt tettekkel is bizonyította. Azóta egyszer sem késett el. Az őt ért bírálat és maga­tartása jó hatással volt brigádjára és az egész munkahelyre is. Megszilár­dult a fegyelem. ★ NAGYON ÚJSZERŰ és ötletes a bécsi utcai munkahely kezdeményezése. A két legjobb brigádvezető, Tímár Jó­zsef és­ Rosenbersk­ József által az utóbbi hónapokban tanulmányozott po­litikai és szakmai, valamint szépiro­dalmi könyvekből kiállítást rendeztek. A négy napig tartó kiállításon, a többi között, a következő könyvek vol­tak láthatók: »Rákosi elvtárs váloga­tott beszédei«, a »Kárpáti rapszódia«, a »Donyeci bányászok« és »A beton hőszilárdítása«. A két brigádvezető a kiállításon elbeszélgetett munkástár­saival eddigi olvasmányairól. Elmon­dották, hogy a rendszeres olvasás, ön­képzés is segítette őket a nehézségek leküzdésében. Ennek is köszönhetik, hogy brigádjaik 130—140 százalékos átlagteljesítményt értek el. Ez a kiállítás jó könyvpropaganda volt. És még jobban növelte a két nép­szerű brigádvezető tekintélyét. A kiállítás után rövidesen 33 százalékkal emelkedett a könyvtár olvasóinak száma. És ami különösen érdekes: azóta sok dolgozó azokból a könyvek­ből kér olvasnivalót, amelyeket a kiállításon látott. A két brigádvezető jó munkájának nevelőhatása is közre­játszott abban, hogy a bécsi utcai munkahely az első negyedévi tervtel­jesítés alapján élüzem­lett. Tímár elv­társat ezután munkahelyi szakszerve­zeti titkárrá is megválasztották. ★ ILYEN ÖTLETES kultúragitációval nemcsak a jó könyveket népszerűsítik, hanem harcot hirdetnek a nyomtatott betűt szellemi méregként használó ponyvaregények ellen is. összegyűjtöt­ték a földalatti különböző szállás­helyein még közkézen forgó ponyvákat s tervbe vették, hogy vándorkiállítást rendeznek ezekből a szálláshelyeken, megfelelő kis előadásokkal és karika­túrákkal ismertetve ezeknek a köny­veknek romboló hatását. Másik ilyen jó kezdeményezés a földalatti kultúragitációjában, hogy a jól dolgozó munkások gyermekeinek díszesen rajzolt levelet és kis ajándé­kot küldenek abba az iskolába, ahol tanulnak. Itt a tanító az osztály előtt felolvassa a szülők teljesítményét méltató levelet. ★ r­AJO KULTURAGITACIO tehát sok­oldalúan alkalmazható nevelőeszköz­­nek bizonyul. Kövessék a többi üzem kultúrbrigádjai is a jó és új kezdemé­nyezéseket. Tegyék új ötletekkel még gazdagabbá a kultúragitáció fegyver­tárát. (sz. 1.) — A kisipari termelőszövetkezetek országos kiállítást rendeznek június 1 és 15 között. A kiállítás azt is bemu­tatja, hogy az egyénileg dolgozó kis­iparossal szemben milyen haladó, új termelési módszerekkel dolgoznak a szövetkezetekbe tömörült kisiparosok. 1952 MÁJUS 11, SZERDA Effújta­ a fémet, a békét eédedl Fejér megye az első a megyék között a vas- és színesfém-hulladékgyűjtésben Fejér megye vezet a fémgyűjtő­­versenyben. A megye földművesszö­vetkezetei vállalták, hogy mind a vas-, mr­ind a színesfémgyűjtési tervüket má­jus 18-ig 120 százalékra teljesítik. A Fejér megyei szövetkezetek nagyszerű lendülettel máris túlteljesítenek fel­ajánlásukat és vasárnap estig vasgyűj­­tési tervüket 183 százalékra, fémgyűj­tési tervüket 1223 százalékra teljesítet­ték. Ezzel a megyék közti verseny­ben az első helyre kerültek. Szabolcs megye eddig 119.9, Baranya megye pedig 105.4 százalékra teljesítette vas­­gyűjtési előirányzatát. A színesfém-gyűjtési versenyben a második helyen Komárom megye 72.8, a harmadik he­lyen Győr megye áll 67.5 százalékos eredménnyel. Elmaradtak a verseny­ben Békés, Nógrád, Csongrád, Hajdú, Bács-Kiskun megyék. A vasárnapi fémgyűjtőnap eredmé­nyeképpen megszaporodott azoknak a járásoknak száma, amelyek vasgyűj­­tési tervüket már túlteljesítették. Ilyen járások — a többi között — a mohá­csi, siklósi, pécsváradi, villányi, bics­kei, enyingi, székesfehérvári, sárbo­gárdi, veszprémi és paksi járások. Melyik fémgyűjtő brigád lesz az első a Ruggyantában? A Ruggya­­taárugyár szirénája hosz­­szan belebömböl a­ gyár gépeinek halk morajába. Két óra van, a műszaknak vége. A karbantartóműhelyben a Vörös Csillag-brigád három ifjúmunkás tagja összekacsint, mint akik valamilyen közös titkot takargatnak. Gyorsan el­rakják a szerszámokat. A negyedik brigádtag éppen most lép be az ajtón. Egyik kezében ócska szerszámokat hoz, másikban vasalkatrészt cipel. Le­dobja a sarokba a többi ócskavas közé, ahol a legkülönfélébb használt gépalkatrészek között rossz drótkötél, szakadt gumicső rézcsavarral a végén és ki tudná megnevezni, mi minden található még. A Vörös Csillag-brigád tagjai már megszokták — amióta a fém­­gyűjtés tart —, hogy a műhelyekből nem jönnek vissza üres kézzel a kar­­bantartóműhelybe. Mindig találnak va­lamit útközben — mert keresnek. A négy brigádtag most a nagy halom ócskavas mellé telepszik. Kis reszeltek kerülnek elő a zsebekből. Csak nem akarja ez a négy ifi azt a tízkilós vasdarabot a vékonyka resze­lővel kettévágni? Nem is azért reszel­­getik, hogy elvágják, hanem hogy megnézzék, mi rejtőzik a fekete olaj alak. Így azután a színesfém-hul­ladékot azonnal külön választják. A brigád tagjai szorgalmasan do­bálják egy vashordóba az előbújt réz­csavarokat, a másikba pedig a bron­zot, mert az is akad itt. Közben min­dig méregetik, várjon mennyi lehet már. Elhatározták, hogy a brigád egyedül túlteljesíti a gyár szirtes­­fémgyűjtési tervét. Hát ami igaz, az igaz, máris túlteljesítették. Eddig egy tonna és hetven kilogramm szí­nesfémet gyűjtöttek így a karbantartás ifjú dolgozói. Ilyenformán a Vörös Csillag-brigád vezet a gyár többi bri­gádja előtt a színesfémgyűjtésben és... mégsem elsők az üzemen belüli ver­senyben. Eddig ugyanis csak 91 mázsa vasat gyűjtöttek és a 13-as DISZ- alapszerv brigádja Bonifert Sándor sztahanovista, DISZ-titkár vezetésé­vel már 96 mázsa vasat tart szá­mon. Várjon melyik brigád lesz az első? ★ A Ruggyantaárugyár DISZ-bizott­­sága versenyre hívta a Műszaki Gumigyár fiataljait. Vállalták, hogy vasgyűjtési tervüket 120, színesfém­­gyűjtési tervüket pedig 160 száza­lékra teljesítik. Ennek már nagyobb része meg is van, de a Műszaki Gumigyár fiataljai is­­rávertek, és most még lelkesebben folyik a harc az elsőségért. Elvégre nem szégyen­­kezhetik az az üzem, amelyik ver­senyre hívta a másikat. Az elmaradók segítésével készülnek az évvégi vizsgákra az egyetemek és főiskolák hallgatói Az egyetemek és főiskolák hallgatói országszerte készülnek az évvégi vizsgákra és szigorlatokra. A Buda­pesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán az osztályfőnökök egyénileg fog­lalkoznak azokkal a hallgatókkal, akik gyengébb tanulmányi eredményt értek el. Az Egri Pedagógiai Főisko­lán a DISZ kezdeményezésére él­­tanulóértekezletet hívtak össze, ame­lyen a kitűnő- és jelesrendű hallgatók megbeszélték, hogyan nyújthatnak még nagyobb segítséget társaiknak a ta­nulmányi eredmények megjavításához. A szigorlati anyagot egy-egy jobb előmenetelű hallgató irányításával ta­nulókörökön beszélik meg. A Budapesti Műszaki Egyetem mérnöki karán a túraszemélyzet és a hallgatók állandóan tájékoztatják bet­­eg társaikat az előadások anyagáról. A II-es matematikai tanszék egyik tanársegédje például egész napot töl­tött a visegrádi szanatóriumban, hogy egy betegen fekvő hallgatónak át­adja az időközben tartott előadások anyagát. A tanulmányi munkának nagy len­dületet adott a készülődés a június 1-i béketalálkozóra. A debreceni tu­dományegyetem természettudományi karának hallgatói elhatározták, hogy Béke-hetet tartanak, jobban megszi­lárdítják a tanulmányi fegyelmet és még jobb munkával készülnek az év­végi vizsgákra. . . , , , . ,, s Aradi Béla művezető. Ila Nem beszél a levegőbe vállalta, hogy műhelyében minden dolgozó újabb versenyfelajánlást tesz, akkor tesz is. Ő pedig vállalta, méghozzá határidőre. A munkában eltöltött napok azonban gyorsan telnek. A határidők úgy toppannak a dolgos ember elé, hogy még a lélekzetet is elállítják, így járt Aradi művezető is. Térült-fordult, egyszerre csak a naptárra nézett... — Azonnal cselekedni kell! — döbbent rá kissé feszengve és abban a pillanatban, mintha forgószél kerekedett volna a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár gyengeáramú osztályán. Aradi művezető — kezében a dolgozók egyéni tervlapjaival — végigcikázott a munkapadok között. Szlávik Katalin szerelőnél kezdte: — Ebben a hónapban nyolcszáz darab négyes kapcsolót kell terv szerint elkészítenie — szólt lihegve. — Felajánlja, hogy teljesíti? Ugy­e felajánlja?... Nem, nem baj, hogy már csak két dekád van hátra ebből a hónapból. Én mon­dom, nyugodtan vállalja. Biztosítom hozzá a feltételeket. Van túlórakeretünk. Az utolsó dekádban annyit túlórázhat, amennyit csak akar. Szóval, megegyez­tünk? A viszontlátásról Lebben a fehér művezetői köpeny Nagy­né munkahelye felé. — Nagyné kedves, a május havi tervlapján kétezer rúgószegecselést látok. Remélem csatlakozik és felajánlja, hogy teljesíti... Hogy még sohasem szege­cselt ilyen rúgót? Ugyan Nagyné!... hát majd megtanulja. Csak nem akar emiatt kimaradni a munkaversenyből? Én restelleném. A hó végén egy kissé túlórázunk, azután meglesz. Jó? Na, úgy-e... Aki mer, az nyer — kiáltja elmenőben és nagy lendülettel Szabó József műszerész mellett terem. — A többi között 1300 érintkezőt kell szerelnie ebben a hónapban, Szabó elvtárs. Helyes volna, ha felajánlaná a teljesítését. Micsoda? Hogy nem érdemes? Miért? Mert ezret megcsinált már belőle? Ugyan ne akadékoskod­jék. Már beírtam, hogy felajánlotta... Hogy mondja? Ezerháromszáz helyett 1400-at vállalna? Azt nem lehet. Az ilyen felajánlás előfeltételeit nem tudom biztosítani. Csak négyszáz túlórát használhatunk fel ebben a hónapban. Aztán még mondja valaki, hogy Aradi művezető műhelyében nincs verseny...

Next