Népakarat, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. sz.)
1957-02-24 / 46. szám
- TUDOMÁNY — TECHNIKA — TUDOMÁNY - TECHNIKA - TUDOMÁNY Kibernetikai számológépet gyártana egy magyar szövetkezet — HA HAGYNÁK... NÉHÁNY HÉT óta különös Szövegű hirdetés tűnik fel időről időre a lapokban: GYUBER — KIBERNETIKA. Mi ez a titokzatosnak tűnő formula? A GYUBER — különleges villamosberendezéseket gyártó kisipari szövetkezet neve. A kibernetika pedig a második világháború óta kibontakozó ipari forradalom és a nyomában járó teljes automatizálás egyik legfontosabb segédtudománya, az automatikák vezérlésének rendszere. Maga az elnevezés a »Kibernosz« görög szóból ered, ami kormányzást, irányítást jelent. A kibernetikát elsőként Norbert Wiener, az egyik legkiválóbb amerikai matematikus, a Columbia Egyetem és a massachussetsi technológiai intézet professzora alakította ki. Wiener jutott először arra a gondolatra, hogy a vezérlő berendezések egyes rendszereiben észlelhető törvényszerűségek bizonyos tekintetben hasonlítanak az állati és emberi idegrendszerben végbemenő folyamatok törvényszerűségeihez. A kibernetikai tudományok művelői azután világszerte elkezdtek kutatni, abban az irányban, hogyan lehetne ezt a »hasonlóságot« a korszerű géprendszerek önműködő irányításában hasznosítani. De hogyan függ össze mindez a GYUBER-rel és a hirdetéssel? Úgy, hogy a szövetkezet fő munkaterülete most a XX. század legutolsó éveinek egyik uralkodó és legújabb területe: a kibernetika. A bányászati robbantógépezetek mellett most kibernetikai analógiás számológépekkel foglalkoznak. AZ ANALÓGIÁS számológépek, a közismert »elektronikus agyak«, a digitális számológépek «ifjabb kisöccsei«. Nem általános célokra készülnek, hanem egy-egy problémakör megoldására Elvileg minden fizikai, műszaki, vagy akár biológiai feladat megoldására lehet analógiás számológépet készíteni, ha a feladatot matematikai képlettel ki lehet fejezni. De ezek a gépeik órák alatt végzik el a számítást, amely e gépeik nélkül esetleg több hónapig is tarthat, sokszor pedig egyenesen megoldhatatlan feladat. Az analógiás számológépek egyben legfőbb alkotó elemei az önműködő gépsorok és automata gyárak vezérlésének. Az elektroanalógiás számológépek előállítása hatalmas gazdasági lehetőséget biztosít nemcsak a szövetkezet, de egész népgazdaságunk részére is. Jelenleg még csak néhány nagy vezető ipari országban foglalkoznak gyártásukkal, de külföldre alig adnak el. A kereslet viszont máris nagy és egyre növekszik. Az említett piaci helyzet miatt van olyan gépfajta is, amely hozzávetőlegesen ugyanannyi dollárért helyezhető el, mint amennyi forintba kerül hazai előállítása. Az ilyenfajta készülékeik előállításának elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú elméleti — elsősorban matematikai — és az ügyes gyakorlati munka egyesítése. Ennek következménye a GYUBER-szövetkezet »mérnök-üzem« jellege. Ez azt jelenti, hogy az üzem dolgozóinak nagy része — 60—70 százaléka — különleges elméleti képzettségű mérnök, esetleg mérnökhallgató, nagy gyakorlatú technikus vagy más szakember. Ugyanis a GYUBER-nél a termelő jellegű munkák nagy részét is műszakiak végzik. Az üzem kis létszáma ellenére a szokásos forgácsoló, lakatos, elektromechanikus, elektroműszerész, elektronikus szerelő és más csoportokon kívül saját öntödével, bakelitüzemmel, sőt dokkozóval is rendelkezik. A kis létszámmal ezt úgy egyeztetik össze, hogy a legtöbb munkatárs legalább két, sok azonban három-négy szakmához is kifogástalanul ért. NEM KELL különösebb közgazdasági képzettség annak a felismeréséhez, mit jelent a magyar népgazdaság számára egy olyan gyártmány, amelyből egy-egy külföldi országnak legfeljebb csak néhány tucat egyedi darabra van szüksége, ezért a nagy világcégeknek nem érdemes »ráállni«, és így nekünk monopolhelyzetünk lehet a világpiacon. * Ezek után az olvasó azt hihetné, hogy a szövetkezetet, amely ilyen különleges feladatra vállalkozik, minden illetékes szerv támogatja. Éppen ellenkezőleg. Évek óta minden eszközzel elnyomják őket. Az elmúlt években azért nyomták el, hogy ne csináljanak konkurrenciát a bányászati robbantó berendezéseket előállító állami vállalatnak. A külföldi üzletfeleket ma is kénytelenek kézzel-lábbal «lebeszélni« üzemlátogatási tervükről, nehogy meglássák: a világpiacon fogalmat jelentő gyártmányok nedves, primitív berendezésű pincehelyiségekben készülnek. Pedig 1958-ban ■ a GYUBER már ott akar lenni a brüsszeli világkiállítási magyar pavilonjában, ahol egész elektro-analógiás számológép-sorozatot szeretnének bemutatni a világnak. De adják meg hozzá az illetékesek az alapot, a megfelelő üzemhelyiséget. Bacsó János 1957. február 24. ■fra/cUiéfr*r«/*-ri€° AuucíUidc^én abba keltett kátyúi ÚJRA DIVATBA JÖN A TURNOR Babonás áldozat HONVÁGY Az illetékesek figyelmébe — Mi az, Amor kartárs, maga nem dolgozik? — Minek strapáljam magam? Feladok egy apróhirdetést és kész. — Mit csodálkozik, művész úr? Maga telefonált, hogy folytatjuk az aktot... Ha Don Juan feltámadna és Pestre jönne |_1 1EHy/ Hy _ Sajnos, nem vehetjük fel. A vállalatnál már három Don Juan van ... A — Hát kellett nekem eljönni a Karpfenstein utcából?!... És ezt nevezik közbiztonságnak! Az ember megy gyanútlanul az utcán és szembejön a férj... — Ezeket a számokat megjátszom a lottón! Neki is könnyebb Új technikai eljárás üvegvázák díszítéséhez A világszerte híres csehszlovák üvegipar igen érdekes, új technikai eljárást alkalmaz az üvegvázák díszítésénél. A «Május 9« üveggyár dolgozói úgynevezett kohászati formázással díszítik az üveget. Az új eljárás lényege, hogy 8—900 fok Celsius hőmérsékleten díszítsék az üveget. E módszerrel egy dolgozó nyolc óra alatt 16 üvegváza díszítését végzi el. Vegyipari és gyógyszeripari alapanyagokat gyártanak vadgesztenyéből Ismert dolog, hogy a vadgesztenye értékes anyagokat (olajat, fehérjét és cserzőanyagot) tartalmaz. A Német Demokratikus Köztársaságban a tudósok legújabban a vadgesztenye eddig értéktelennek vélt anyagát, a keserű ízű szaponint is hasznosítják. Ma már speciális gyárakban dolgozzák fel a vadgesztenyét. A gesztenye héját lefejtik, gyümölcsét összetörik és az így előállított masszát üstökben főzik. Főzés után vízzel és szódás oldattal mossák és választják ki a gesztenyéből az eddig kárbaveszett szaponint, amely a gyógyszer- és vegyipar fontos alapanyaga. Párolgást gátló alkohol Ausztráliai kutatók alkalmazzák a víztartályok párolgásának csökkentésére az úgynevezett cetyl-alkoholt. A legutóbb végzett kísérletek eredményei szerint az alkohol 70 százalékkal csökkenti a párolgást. Az eljárás érdekessége, hogy miközben az alkohol megakadályozza a víz párolgását, ugyanakkor átengedi az oxigént a levegőből és így a víz friss marad. NÉPAKARAT Mesterséges Golf-áramlat Amerikai lapok számolnak be a szovjet tudósok nagyszabású tervéről, amelynek végrehajtásával meg akarják akadályozni, hogy a sarkvidéki tengeráramlatok dél felé hatoljanak. Ugyanekkor elképzelésük szerint felmelegítenék az északsarki víztömegek egy részét. A terv szerint Szibéria és Alaszka között körülbelül 88 kilométer hosszú gáttal megakadályoznák a jéghegyek és hideg tengeráramlatok behatolását a Csendes-óceánba. A Csendes-óceán melegebb vizét viszont átnyomnák az Északi Jegestengerbe. A mesterséges «Golf-áramlat« energia-szükségletét egy kétmillió kilowatt teljesítőképességű atomerőművel fedeznék. A szovjet tudósok véleménye szerint a terv megvalósítása esetén megváltozna Észak-Ázsia, Amerika és Északkelet-Európa éghajlata. A terv másik része szerint a Tatár-szorosban — Szibéria és a Szahalin-szigetek között — 8 kilométer hosszú mólót építenének. Ezzel zárnák el az Ohoczki-tenger felől érkező hideg áramlat útját a Japántenger felé. Ily módon a tengervíz felmelegedne, Japán, Korea, Szibéria és a környező szigetek partvidékének éghajlata enyhébbé válna. Az észak-amerikai Illinois állambeli technológiai Intézet professzorának, B. A. Wasilnak a véleménye szerint erre a célra 4—10 méter mély mólót kellene építeni. Hasonló hosszúságú gátak és mólók már eddig is készültek. Az amerikai tudós véleménye szerint a Tatár-szoros «jégelzárójának« építése két év alatt megoldható. 11