Népszava, 1958. május (86. évfolyam, 102–127. sz.)
1958-05-28 / 124. szám
A franciaországi helyzet (folytatás az 1. oldalról) mielőbbi átvételére. íme De Gaulle nyilatkozata: »Tegnap megkezdtem a szükséges és szabályos eljárást olyan köztársasági kormány megalakítására, amely képes biztosítani az ország egységét és függetlenségét. Arra számítok, hogy ez az eljárás folytatódik, és hogy az ország nyugalmával és méltóságával mutatja meg: óhajtja ennek sikerét.« A tábornok közleménye hozzáteszi: »Elvárom az Algériában állomásozó szárazföldi, haditengerészeti és légierőktől, hogy továbbra is példás magatartást tanúsítsanak parancsnokaik: Sátán tábornok, Auboyneau tengernagy és Jouhaud tábornok vezetésével. Bízom ezekben a parancsnokokban és az a szándékom, hogy haladéktalanul érintkezésbe lépek velük.« A tábornok tehát máris úgy rendelkezik, mint aki a miniszterelnöki székben ül. Olyan jelentések is érkeztek, hogy nyilatkozatát egyenesen Pilimlin miniszterelnök kérésére tette közzé, azzal, hogy »ennek a feltételnek eleget téve, megnyíljon számára az alkotmányos út a hatalomhoz«. A puccsisták széleskörűen szervezkednek Ami nem sikerült az algériai puccsistáknak államcsíny útján, azt most a tábornok párizsi, parlamenti és egyéb politikai körökben tevékenykedő hívei »alkotmányos úton« igyekeznek elérni. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szélsőséges militarista és fasiszta körök lemondtak az újabb puccskísérletek előkészítésének módszeréről. Szemmel látható a de gaulleista hatalomátvételt szervező erőknek az a törekvése, hogy egyidejűleg két síkon: egyrészt politikai és parlamenti, másrészt föld alatti titkos szervezkedés, vagy akár az ajacciói puccshoz hasonló erőszakos cselekedetek útján törjenek a hatalom felé. Az Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja leleplezi, hogy a spanyol határ közelében levő Pau városában a lázító elemek széleskörű tevékenységet fejtenek ki, »közüdv bizottságot« alakítottak, a megyefőnök azonban nem tesz lépéseket a lázadók letartóztatására. A dél-franciaországi Carcassone-ban szélsőjobboldali elemek röpcédulákon felkelésre szólítanak fel De Gaulle tábornok érdekében. Algériából nap mint nap úgynevezett »szabadságos katonák«, elsősorban a Massu tábornok ejtőernyős rohamosztagaihoz tartozó alakulatok tagjai érkeznek a különböző francia városokba. Az algíri rádió továbbra is rejtjeles utasításokat sugároz. Minden jel arra mutat, hogy széleskörű és tervszerűen átgondolt, összehangolt akciókról van szó, amelyeket a szélsőjobboldal politikusai a parlamentben és a parlamenten kívül a legkülönbözőbb politikai manőverekkel támogatnak. ülése éjfél utánig húzódott el és az ülés után Courtois, a vezető bizottság tagja már enyhítette a képviselőcsoport előző állásfoglalását, kijelentve: a sztrájkot szakszervezeti kezdeményezésre határozták el és a szocialista párt, mivel politikai párt, e téren utasítás jellegével nem foglalhat állást. (!) A tömegnyomás erejét azonban mutatja, hogy még Courtois is kénytelen volt hozzátenni: a párt országos vezető bizottsága azt kívánja, hogy a munkabeszüntetés sikerrel járjon, s megbízta a szocialista pártszervezeteket, hogy helyi síkon teremtsék meg a kapcsolatokat a sztrájk sikerének érdekében. Jellemző azonban a szocialista párt felső köreiben uralkodó helyzetre, hogy kedd hajnalra már ezt az enyhített formájú támogatást is visszavonták a sztrájktól, s a rádióban közzétett közlemény szerint a szocialista párt megcáfolta azokat a híreket, hogy csatlakozott a CGT által meghirdetett sztrájkhoz. Antifasiszta egységbizottságok és tömegakciók A szocialista vezetők történelmi felelőssége A Francia KP felhívása a dolgozókhoz „Alkotmányreform“ — kinek az érdekében ? A baloldali haladó erők természetesen nem nézik ölhetett kézzel a szélsőjobboldali, fasiszta erők hatalomátvételének előkészítését. A legnagyobb francia szakszervezet, a CGT sztrájkfelhívást adott ki keddre, különböző időpontokra a különböző iparágakban, s az első jelentések szerint a sztrájkfelhíváshoz nagy tömegekben csatlakoztak a dolgozók, annak ellenére, hogy sem a szocialista vezetés alatt álló, sem a Pilimlin miniszterelnök pártjának befolyása alatt álló keresztény szakszervezetek nem csatlakoztak a CGT sztrájkfelhívásához. Franciaországban majdnem minden városban szervezkednek a köztársaság védelmére Sorolhatnánk még tovább a példákat, amelyek mind azt bizonyítják: a francia dolgozók készen állnak a demokratikus szabadságjogok védelmére, a fasiszta veszély elleni egységes küzdelemre. Mindeddig azonban felső szinten nem sikerült megvalósítani a teljes akcióegységet, amely döntő jelentőségű lenne ezekben a történelmi órákban. Óriási felelősség hárul ebben a tekintetben a szocialista párt vezetőire, akik mindeddig vonakodtak elfogadni a kommunista párt akcióegység-felhívását. A jelek szerint magában a szocialista párt vezetőségében is éles ellentétek robbantak ki e kérdés körül. Szemléltetően tükrözi ezt a szocialista párt ellentmondó magatartása a CGT és a kommunista párt alakult bizottságok. Számos városban tiltakozó gyűlést tartottak a korzikai puccsal kapcsolatban. Az antifasiszta tömegmozgalom kibontakozásával egyidejűleg jelentősen fejlődik a dolgozók akcióegysége. Nancy-ban a különböző szakszervezetek háromszáz felelős vezetője készenléti szervezet felállítását határozta el. La Rochelle-ben a kommunista, radikális és szocialista pártszervezetek közös küldöttsége felszólította a megyefőnököt, hogy tegye meg a köztársaság védelmére szükséges intézkedéseket. Lorientban bizottság alakult a köztársaság védelmére, Toulouse-ban pedig a városi tanács utcai tüntetésre szólította fel a lakosságot, által szorgalmazott általános tiltakozó sztrákkal kapcsolatban. Hétfő éjszaka, amikor híre járt, hogy De Gaulle Párizsba érkezett és »alkotmányos« hatalomátvételének útját készítik elő, a szocialista képviselőcsoport Guy Mollet-nak, a párt főtitkárának távollétében határozatot hozott, amely leszögezi: a szocialista párt mindent elkövet a keddi sztrájk sikere érdekében és egy tömegmegmozdulás előkészítésére. A szocialista párt országos vezető bizottsága e határozat nyilvánosságra kerülése után ült össze és a jeletések szerint Quy Mollet valóságos dührohamot kapott, amikor tudomást szerzett a képviselőcsoport határozatáról. Az országos vezető bizottság A Francia Kommunista Párt ebben a bonyolult és rendkívüli veszélyekkel terhes helyzetben következetesen folytatja mozgósító, szervező és felvilágosító munkáját. A párt politikai bizottsága felhívást adott ki, amely a többi között megállapítja: »Dél-Franciaországban fasiszta csoportok és ejtőernyős rohamcsapatok új támadásra készülnek. A kormány szüntelenül csak hátrál. Az alkudozások De Gaulle-lal folytatódnak.« A párt felhívása ezután rámutat a szocialista párt kép-A helyzetkép teljességéhez tartozik még, hogy a nemzetgyűlésben tovább folytatódik a vita az alkotmányreform kérdésében. Mint ismeretes, az alkotmányreform felvetése a Pflimlin-kormánynak a jobboldal megnyugtatását célzó lépése, egyben a kommunisták leválasztási kísérlete a kormány mögött álló köztársasági többségről. A kommunista párt ugyanis szembenáll az alkotmányreformmal, mert az eddigi események fényében joggal tart attól, hogy a kormány kiterjesztett jogkörét elsősorban nem a szélsőjobboldal, hanem a haladó erők ellen kívánja felhasználni. A franciaországi helyzet tehát továbbra is igen bonyolult. Jóslásokba bocsátkozni nem lehet. Minden jel arra vall, hogy döntő szakaszba érkezett a sorsdöntő küzdelem a hatalomra törő szélsőjobboldali, fasiszta erők és a demokratikus szabadságjogok védelmezői között. viselőcsoportjának a sztrájkot támogató állásfoglalása pozitív jelentőségére, majd hangsúlyozza: a legfontosabb feladat most az egység maradéktalan megvalósítása.Testvéri kezek fonódnak egymásba ezekben az órákban az üzemekben, a munkahelyeken és az irodákban és elválaszthatatlanok lesznek, hogy a harcot végigvívják — mondja befejezésül az FKP felhívása. — Éljen a munkásosztály egysége és a köztársaság minden hívének egysége! Éljen a nagy antifasiszta sztrájk! A fasizmus nem juthat diadalra!A tartott tömegtüntetésen egyes tüntetők letépték és darabokra szaggatták az új városnegyed csendőrségi épületén lobogó francia zászlót. Az incidens előtt több ezer tuniszi vonult fel a város főbb útvonalain zászlókkal és feliratos táblákkal. A tüntetők a francia csapatok kivonását és fegyvereket követeltek. A FASIZMUS ELLEN, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁGÉRT! Franciaországban tömeggyűléseken tüntettek De Gaulle tábornok hatalomrajutása ellen, a köztársasági intézmények megvédése érdekében. — Képünk: több mint ezer diák gyűlt össze Párizs egyetemi negyedében, hogy tüntessen a köztársaság védelmében G. P. Tiltakozó sztrájk Tuniszban A tuniszi nemzeti szervezetek az Új Desztár Párt székházában értekezletet tartottak. Az értekezlet után közleményt adtak ki, amely bejelenti, hogy kedd este az egész országban háromórás sztrájkot tartanak, tiltakozásul az ellen, hogy a francia csapatok merényleteket követnek el Tunisz szuverenitása ellen. A hétfőn délután Tuniszban Az európai munkáskonferencia (Folytatás az 1. oldalról) tek állottak a háborús készülődések elleni harc élvonalába. Nyugat-Németország számos ipari központjában jelentős tiltakozó sztrájkok fejezik ki a nyugatnémet munkásság felháborodását a bonni parlament háborús politikája ellen. Dániában ugyancsak élénk nyugtalanság és heves tiltakozás tapasztalható a szakszervezetek tagsága körében. Norvégiában számos szakszervezet tiltakozott Nyugat-Németország atomfegyverekkel való felszerelése ellen. A francia proletariátus a fasiszta diktatúra fenyegető rémével szemben sem feledkezik meg kötelességéről az atomháború elleni nemzetközi harcban. Bizonyos az, hogy a berlini szakszervezeti világkonferencia óriási érdeklődést vált ki mind a brüsszeli Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, mind a keresztény-szocialista szakszervezetek tagsága körében is, bár a hivatalos felső vezetés részéről mindeddig semmiféle pozitív reagálás nem történt. A magyar szakszervezeti mozgalom — hangsúlyozta Bugár elvtársnő, amely a legutóbbi XIX. kongresszusán oly határozottan hitet tett a proletárnemzetköziség és az azt megtestesítő Szakszervezeti Világszövetség mellett, felismerték a berlini konferencia jelentőségét. Minden szakmában jelentős üzemi és tömeggyűléseken folyik a konferenciával kapcsolatos tömegmozgósítás munkája. Ezt a konferenciát szakszervezeteink teljes mértékben igyekeznek majd felhasználni a már meglevő és igen jelentős nemzetközi kapcsolataink további elmélyítésére és fejlesztésére. A magyar szakszervezetek küldöttségét Gáspár Sándor elvtárs, a Szaktanács főtitkára vezeti a berlini konferencián. Baloldali előretörés az olasz választásokon (Folytatás az 1. oldalról) gátja még a párt listáján beválasztott három baloldali független szenátor is. A Saragatféle szociáldemokratáknak az új szenátusban 5, a jobboldali pártoknak, így a liberálisoknak 4, a népi monarchistáknak 5, a nemzeti monarchistáknak 2, az újfasisztáknak 8 mandátumuk lesz. Az előző választások adataival összehasonlítva, megállapítható, hogy a szélsőjobboldali pártok, így különösen a nyílt fasiszta programmal fellépő úgynevezett Olasz Szociális Mozgalom a legtöbb helyen visszaesett. Súlyos vereséget szenvedtek a monarchisták is. A kereszténydemokrata párt új szavazatait az esetek túlnyomó többsége a szélsőjobboldali pártok roívására nyerte el. A Kommunista Párt előre- t törése különösen nagymértékű Dél-Olaszországban, így Szicíliában, valamint Nápolyban. De erősödtek a párt állásai több fontos észak-olaszországi városban is. Mantovában például a Kommunista Párt szavazóinak aránya az 1953-as 19,65 százalékról 24 százalékra emelkedett. A fenti adatok a szenátusi választásokra vonatkoznak, ahol a választási korhatár 25 év. A képviselőházi választások eredményeiből tűnik majd ki, hogy a legfiatalabb korosztályok hogyan szavaztak. Az első részeredmények — 3 360 000 szavazat a 30 340 000-ból — lényegében hasonló képet mutat, mint a szenátusi szavazatok megoszlása. Gyümölcsözően fejlődnek a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai Bugár elvtársunő ezután részletesen szólott a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a magyar szakszervezetek teljes erejükkel fejlesztik kapcsolataikat a szocialista országok, különösen a Szovjetunió szakszervezeteivel. E kapcsolatok rendkívül hasznosnak bizonyulnak mind a tapasztalatcsere, mind a kölcsönös tájékoztatás szempontjából. Igen jó kapcsolatok alakultak ki — állapította meg a továbbiakban Bugár elvtársnő — a jugoszláv szakszervezetekkel, s a magyar szakszervezetek e kapcsolatok további fejlesztését szorgalmazzák. A kapitalista országok szakszervezeteivel is jól fejlődnek a magyar szakszervezetek kapcsolatai. Elsősorban az SZDSZ- hez tartozó szakszervezetekkel, de igyekszünk fejleszteni kapcsolatainkat az SZDSZ-hez nem tartozó szakszervezetekkel is. Arra törekszünk, hogy munkásdelegációk jöjjenek hozzánk a különböző kapitalista országokból, mert az ilyen látogatások — amint azt 1957—58 számos példája bizonyítja — sok tévhitet oszlatnak el, és kölcsönösen hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez. A kapitalista országoknak az SZDSZ-hez nem tartozó szakszervezetei közül különösen jól fejlődnek kapcsolataink az osztrák szakszervezetekkel. 1949 óta nem voltak olyan jó kapcsolataink e szakszervezetekkel, mint jelenleg. A kapcsolatok fejlesztését egyébként mind magyar, mind osztrák részről kezdeményezték és a a magyar szakszervezetek továbbra is fontos feladatuknak tartják a magyar és az osztrák szakszervezetek közötti kapcsolatok további fejlesztését. A nagy nemzetközi szakszervezeti szövetségeken kívül álló szakszervezetek közül többel sikerült jó kapcsolatokat kialakítani. Japánban éppen most tartózkodik magyar szakszervezeti delegáció — az első szakszervezeti delegáció a nem demokratikus országokból. Gyümölcsözően alakulnak a magyar szakszervezetek kapcsolatai az arab országok szakszervezeteivel és van bizonyos kapcsolatunk Fekete-Afrika szakszervezeteivel is. A magyar szakszervezetek — mutatott rá Bugár elvtársunő — továbbra is fontos kötelességüknek tartják a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését s a személyes látogatások, delegációcserék mellett a nagy nemzetközi szervezetekben — mint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az UNESCO — való tagság és tevékeny részvétel útján is mindent megtesznek ekapcsolatok ápolásáért. A magyar szakszervezetek fokozódó mértékben kapcsolódnak be a hazai és a nemzetközi békemozgalomba is, követve ezzel a IV. szakszervezeti világkongresszus útmutatásait. Szakszervezeteink a népek barátsága hónapja keretében jelentős tennivalókat vállaltak, és az V. magyar békekongreszszus üzemi szinten történő előkészítése is a szakszervezetek feladata volt. Az értekezlet végén Bugár elvtársnő részletesen válaszolt a sajtó képviselői által feltett számos kérdésre. A magyar szakszervezetek köszönete Románia dolgozóinak Bukarest, május 27. (MTI) A magyar és román nép őszinte barátságának jegyében zajlanak le Romániában azok a nagygyűlések, amelyeken ünnepélyesen átnyújtják a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elismerő okleveleit. Ezekben az oklevelekben a SZOT a magyar dolgozók nevében köszönetét fejezi ki a román nép testvéri segítségéért, amelyet az ellenforradalom idején nyújtott hazánknak. Hétfőn délután Bukarestben a legendás hírű Vörös Grivica vasúti műhelyek egyik hatalmas csarnokában csaknem háromezer munkás részvételével tartottak lelkes hangulatú nagygyűlést. T