Népszava, 1958. június (86. évfolyam, 128–152. sz.)
1958-06-15 / 140. szám
Szovjet emlékirat az Egyesült Államokhoz Genfin jiúlius elsején megtvzdfillet a nulleáris szakértők értekeznse Június 13-án Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Thomson amerikai nagykövetet és átadta neki a szovjet kormány emlékiratát arra a levélre, amelyet Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke június 10-én intézett Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez. A szovjet kormány — mondja a többi között az emlékirat — megelégedéssel állapítja meg: a szovjet kormánynak és az Egyesült Államok kormányának álláspontja egyezik a tekintetben, hogy a közeljövőben össze kell hívni az atomrobbantások felderítési módjait tanulmányozó szakértők értekezletét, s hogy a szakértőknek az értekezlet megkezdésétől számított három-négy hét alatt be kell fejezniük munkájukat. A szovjet kormány egyetért azzal, hogy a szakértők július 1-én Genfben kezdjék meg értekezletüket. A szovjet kormány abból indul ki, hogy a szakértők munkájának eredményeképpen megegyezés jön létre az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről. A szovjet kormány tudomásul veszi az Egyesült Államok kormányának azt a kedvező válaszát, hogy az említett értekezleten vegyenek részt egyfelől az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, másfelől a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország szakértői, s ezzel az értekezleten részt vevő szakértők kérdését egyetértésben elintézettnek lehet tekinteni. Az algériai puccsisták „kivételesen meleg fogadtatásban“ részesítették de Gaulle rádióbeszédét, mert követeléseik szellemében nyilatkozott Algír június 14. (AFP) Az algíri főkormányzósági palota folyosóin péntek este »kivételesen meleg« fogadtatásban részesítették de Gaulle tábornok rádióbeszédét. Úgy látszik, a közüdv-bizottság tagjai különösen nagyra értékelik azt, hogy a tábornok szigorúan elítélte »a pártok rendszerét«, s hogy megértéssel beszélt az általa »nemzeti válságnak« minősített algériai eseményekről. A közüdv-bizottság tagjai Az Humanité de Gaulle péntek esti rádióbeszédét »a gondosan kiszámított demagógia fesztiváljának« nevezi. Pierre Courtade a lap vezércikkében megcáfolja de Gaulle-nak azt az állítását, amellyel a demokráciára hárította az utóbbi esztendők kudarcáért és hibájáért a felelősséget. Valójában ezek a demokrácia elárulásának következményei voltak — írja Courtade — és ugyanazok az emberek árulták el a demokráciát, akik ma de Gaulle kormányában ülnek. Ha 1956 januárjában a demokrácia törvényét végül igen kedvezően fogadták a tábornok beszédének azt a részét is, amelyben elismeréssel adózott a hadseregnek, s megerősítette, hogy Algériának »mindörökre egy testet és egy lelket kell alkotnia Franciaországgal.« Szombat délelőtt de Gaulle tábornok fogadta a csütörtökön Párizsba érkezett Jacques Soustelle-t, az algíri események egyik »főhősét«. Távozóban Soustelle kijelentette: Megbeszélésünk központjában az algériai helyzet ala alkalmazták volna, ha egy köztársasági kormány jött volna létre, amely a népre támaszkodott volna — amint erre meg is volt a lehetőség — de Gaulle ma nem lenne a Matignon-palotában, a miniszterelnökség épületében. Nem a »pártok rendszere« veszítette el a köztársaságot, hanem az a rendszer, amelyből az ország legnagyobb pártját, a kommunista pártot kivetették a nemzeti közösségből, az a rendszer, amelyben a baloldal által megválasztott emberek a jobboldallal együtt kormányoztak és hanyatt-homlok vetették bele magukat egy olyan kommunistaellenességbe, amely a köztársaságot a fasiszta felforgatásnak szolgáltatta ki. Etienne Fajon az Humanité második vezércikkében »mérték utáni alkotmányról ír és hangoztatja, hogy az alkotmány tervezete — amennyit már ismerni lehet belőle — megállapíthatóan de Gaulle személyi hatalmát van hivatva biztosítani. Fajon aláhúzza, hogy az alkotmányreform szerint az elnöknek óriási hatalma lenne. A lehető legantidemokratikusabb módon választanák, kénye-kedve szerint joga lenne feloszlatni a nemzetgyűlést, amely egyébként amúgyis lecsökkentett szerepre lenne kárhoztatva. A szenátus az új alkotmány tervezete szerint Mussolini és Salazar korporatív kamaráit választotta modelljéül.A mérték utáni választási rendszer« egészítené ki mindezt, s a lehető legnagyobb mértékben csökkentené a munkásosztály képviseletét a nemzetgyűlésben — állapította meg Fajon. A francia diákok megvédik a köztársaságot A francia diákok országos antifasiszta bizottsága egy közleményében kijelenti, hogy a francia egyetemek szilárd elhatározása a köztársaság és a demokratikus szabadságjogok megvédése. Az antifasiszta diákbizottság felhívja a diákokat, tömörüljenek a köztársaság védelmére alakult diákbizottság körül, hogy szembe tudjanak helyezkedni minden fasiszta mesterkedéssel. „A gondosan kiszámított demagógia fesztiválja” Az Humanité kommentárja de Gaulle beszédéről Zsíralkoholszálfonatot és optikai fehérítőt tartalmaznak és ezért sem kékítőt, sem szappant nem használunk a mosáshoz Nylon, selyem, gyapjú és finom holmik mosásához A ruhaneműek visszakapják eredeti élénk színüket 1958. június 15 De Gaulle fogadta Vinogradov szovjet nagykövetet De Gaulle tábornok, francia miniszterelnök szombaton délben kihallgatáson fogadta Sz. Vinogradovot, a Szovjetunió párizsi nagykövetét. A megbeszélés 20 percig tartott. A szovjet diplomata a Metignon-palotából távozóban közölte az újságírókkal, hogy átadta de Gaulle-nak Hruscsov üzenetét. Az üzenet tárgya azonos az Eisenhowerhez és Macmillanhez intézett üzenetekével. " A nagykövet továbbá rámutatott, hogy az okmány átadása után kivételes jellegű szóbeli közlést tett de Gaulle tábornoknak. Az ezt követő megbeszélésen — fűzte hozzá — a Szovjetunió és Franciaország viszonyának fejlesztéséről és a két ország érdekeiről volt szó. Kétarcú bizalom A Szocialista Internacionálé Brüsszelben ülésező kongreszszusa pénteken elhatározta, hogy bizalmát fejezi ki a francia szocialisták iránt, beleértve azokat, akik támogatják de Gaulle tábornok új kormányát. Nehéz helyzetben az államkincstár A francia sajtó a jövő hét elején kibocsátásra kerülő államkölcsönnel kapcsolatban megállapítja, hogy a kormány eredetileg csak az őszre tervezte az államkölcsönt, de az államkincstár nehéz helyzete a kölcsön kibocsátásának előrehozatalát tette szükségessé. A májusi algériai események idején a betevők sorra kivették betétjeiket s így a betétállomány rendkívüli mértékben lecsökkent, az államkincstár tartalékai kimerülőben vannak. A június végi kifizetéseket a francia államkincstár csak úgy tudja teljesíteni, ha a de Gaulle-Pinay-féle államkölcsön meghozza első eredményeit. Európa munkásai A NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK forgatagá*ában sokszor ellentmondó hírek torlódnak egymásra. Mindez megnehezíti a tájékozódást. Nehézzé és bonyolulttá teszi az egyszerű emberek legszélesebb tömegei számára, hogy megragadják, felismerjék azt a sorsdöntő kérdést, amelyre minden erőfeszítésüket összpontosítaniuk kell. Berlin öt nap múlva olyan értekezlet színhelye lesz, amely rendkívüli segítséget nyújt majd ebben a harci tájékozódásban, s a legfontosabb kérdésekre irányítja a közvélemény, mindenekelőtt pedig a munkásosztály figyelmét. Háromnapos találkozásra ül össze az európai országok szakszervezeteinek és dolgozóinak konferenciája, hogy harcra hívja a két világháborúban legtöbbet szenvedett világrész munkásait az atompolitika , s ezen belül mindenekelőtt a nyugatnémet atomfelfegyverzés politikája ellen. A tárgy megválasztásával a konferenciát szervező Szakszervezeti Világszövetség a hallatlanul bonyolult és szövevényes európai helyzet lényegéhez nyúlt. Nyugat-Németország hosszú esztendők óta az amerikai atompolitika első számú európai elődjének számít. Felfegyverzése és különösen atomfegyverekkel való ellátása ezért messze túlmutat a német probléma hatalmi keretein. Valójában az amerikai politika agresszív irányzatának vetülete ez. Most és a közeljövőben Európa valamennyi népe számára a háborús veszély legközvetlenebb és leggyakorlatibb megtestesülését a nyugatnémet atomfelfegyverzés jelenti. A legutóbbi napok eseményei is mutatják, hogy az amerikai politika a mind szélesebbkörű ellenállással szemben gátlástalanul erőszakolja a nyugatnémet atomfelfegyverzési tervek végrehajtását, s hogy Bonn a legteljesebben lekötötte magát emellett. A nyugatnémet repülőgépipar képviselőinek Bad Godesbergben tartott gyűlésén Strauss bonni hadügyminiszter kijelentette, hogy 1964-ig a nyugatnémet hadügyminisztérium csak a rakétafegyverekkel kapcsolatos kutatási, fejlesztési és termelési problémák megoldására egymilliárd nyugatnémet márkát fog költeni. Azt is közölte, hogy nagyrészt mintegy 900 kilométeres hatósugarú rakétáikat terveznek, ami önmagában is jelzi az offenzív célokat. Strauss azonban emellett azt is elárulta, hogy — mint mondotta — »a támadó védekezés« céljaira előirányozzák az úgynevezett Matador irányítható lövedék gyártását. Ennek hatósugara többezer kilométer, s ebből körülbelül ki lehet számítani, hogy Strauss szerint hol vannak a »támadó védelem« határai.., A NEMZETKÖZI MUNKÁSOSZTÁLYNAK arra is fel kell ügyelnie, hogy a Franciaországban lezajlott események katonapolitikailag megkönnyíthetik a nyugatnémet atomfel - fegyverzés kiterjesztését, végső soron az agresszív bonni államot atom-, sőt hidrogénhatalommá tehetik. A dolog lényege ugyanis az, hogy de Gaulle tábornok a korábbi francia kormányfői mél is határozottabban követeli Franciaország atomhatalommá tételét, a francia atombomba előállításának befejezését. Ez részben a tábornok francia nagyhatalmi politikai koncepciójával függ össze. Részben pedig azzal, hogy de Gaulle elsőrendű politikai támasza a hadsereg, s ezért bel- és külpolitikájának ezt a bázisát minél erősebbnek alkarja látni.. Strauss nyugatnémet hadügyminiszter viszont már jóval de Gaulle hatalomra kerülése előtt megmondotta egyik nyilatkozatában: ha Franciaország atombombát gyárt , Nyugat-Németország is követelni fogja a maga számára azt a jogot, hogy nyissák meg előtte a tömegpusztító bombához vezető utat. »Franciaországé lehet az a szerep — írta akkoriban a Le Monde —, hogy megnyitja Nyugat-Németország és más országok előtt is az atomklub kapuját.« Látnivaló, hogy a nyugatnémet atomfelfegyverzés ellen folytatott harc ezen a ponton már az atompolitika ellen folytatott általános küzdelembe, gyakorlatilag pedig az atomkísérletek felfüggesztésének kikényszerítéséért vívott harcba torkollik. AZ EURÓPAI MUNKÁSKONFERENCIÁNAK döntő szerepe lehet éppen a világrészünket legközvetlenebbül, legégetőbb módon érintő problémák megoldásában. Hosszú évek óta ez az első eset, hogy ilyen típusú tanácskozásra az összes európai szakszervezeteket meghívták — tekintet nélkül arra, hogy a Szakszervezeti Világszövetséghez, az úgynevezett »Szabad Szakszervezetek« Szövetségéhez vagy a Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéhez tartoznak-e. A Szakszervezeti Világszövetségnek ez a gesztusa a legmélyebb politikai realitásokon alapszik. Hiszen a nyugatnémet szakszervezeteknek az atomfelfegyverzés ellen folytatott küzdelme, a Nyugat-Németország ipari centrumait végigsöprő nagyszabású sztrájkok és tömegtüntetések, valamint az angol és a skandináviai szakszervezeteknek az atomkísérletek felfüggesztését követelő felhívásai megfelelő gyakorlati alapot teremtenek ilyen közös fellépés számára. Persze, a legtöbb fontos nyugat-európai szakszervezet hallatlanul erős politikai kötöttsége, s főleg vezetőik egy részének a hivatalos kormánypolitikát támogató politikája rendkívül komoly akadályt jelent a közös akció útjában. Így is a különböző nemzetközi szövetségek számos szakszervezete jelentette már be részvételét a berlini konferencián), amely rendkívül fontos lépés lesz az európai munkásosztály hatalmas erejű közös akciójának megszervezése felé. (G. E.) Georgi Damjanov kitüntetése Szófia, június 14. (TASZSZ) Georgi Damjanovot, a bolgár nemzetgyűlés elnökségének elnökét 65. születésnapja alkalmából a Bolgár Kommunista Párt és a nép önzetlen szolgálatában szerzett érdemeiért, a szocializmus építése érdekében kifejtett lankadatlan munkásságáért a Szocialista Munka Hőse aranyérmével és a Georgi Dimitrov érdemrenddel tüntették ki. Üzembe helyezték az első lengyel atomreaktort Varsó, június 14. (PAP) Június 14-én Varsó közelében ünnepélyesen üzembe helyezték az első lengyel atomreaktort. Az avatáson megjelentek a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel kormány vezetői, tudósok. A 2000 kilowattos reaktor kísérleti és tudományos célokon kívül biztosítja Lengyelország rádióaktív izotópszükségletét. Az új reaktor közelében levő laboratóriumban már szerelik a lineáris gyorsítót és a Van de Graaf-féle gyorsítót. A lengyel mérnökök rövidesen megkezdik a lengyel atomerőmű céljára szolgáló reaktor prototípusának kidolgozását. FRANKFURT TÜNTET AZ ATOMHALÁL ELLEN. Június 4-én délután ötvenezren gyűltek össze Frankfurtban, a Römersbergben, hogy tiltakozzanak a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felszerelése ellen A Kommunyiszt cikke a mai revizionizmus elleni harcról Moszkva, június 14. A Kommunyiszt, az SZKP Központi Bizottságának elméleti és politikai lapja most megjelent 8. számában Ponomarjov cikkét közli »A revizionizmus ellen vívott harc alapvető kérdései a jelenlegi szakaszban« címmel. Ponomarjov kifejti, milyen körülmények következtében elevenedett fel újra a revizionizmus az utóbbi években és melyek a mai revizionizmus ellen vívott harc feladatai. A cikk több fejezetre oszlik. Az egyes fejezetek címe: »A mai kapitalizmus védelmezői«, »A revizionisták megtagadják a proletárdiktatúrát«, »Csődöt mondott a revizionistáknak az kommunista pártok felszámolására irányuló törekvése«, »A proletár nemzetköziség elvének tagadása«, »Harc a revízionisták ellen a szocialista országokban«, »A revizionizmus teljes ideológiai és politikai szétzúzása sürgős feladat.« — A mai revizionizmus ellen vívott harc — vonja le cikkében a következtetést Fonomarjov — közvetlenül összefügg a béke és a népek biztonsága megvédésének legidőszerűbb feladataival, az imperialista reakció és agresszió politikájának leleplezésével. Ez minden ország legszélesebb néptömegeinek alapvető érdeke. Közli a lap Csen Po-ta cikkét is a JKSZ politikájáról. Idéz egy fejezetet Varga Jenő »A kapitalizmus politikai gazdaságtanának problémái« című, még kéziratban levő munkájából. Az idézett fejezet megvilágítja a kapitalista országok háború utáni ipari fejlődésének és újabb túltermelési válságának problémáit. A nyugati kormányok féltik a NATO-t a ciprusi kérdés kiéleződésétől Mint illetékes forrás közölte, az amerikai és néhány más szövetséges kormány a napokban »baráti lépéseket« tett a görög kormánynál, hogy fogadja el a ciprusi kérdés rendezésének angol tervét. E kormányok — hírek szerint — különösképpen kiemelték, ha a ciprusi problémát továbbra sem bírják megoldani, akkor ez mindinkább súlyosbodó válságot okozhat az Atlanti Szövetségben is, s hogy a jelenlegi helyzetnél még a ciprusi lakosság korlátozott önkormányzatát kilátásba helyező formula is előnyösebb. . # A londoni kikötő 20 000 munkásának négy hete tartó sztrájkja hétfőn valószínűleg befejeződik, miután a munkáltatók visszavonják a beállított szervezetlen munkásokat. Lehetséges azonban, hogy a Tooley-street-i dokkok 3500 munkása megtagadja az engedelmességet a szakszervezeteknek. Ez esetben a sztrájk folytatódik. NÉPSZAVA . 7