Népszava, 1958. október (86. évfolyam, 231–257. sz.)
1958-10-19 / 247. szám
Otthon, munkába, téli üdülésre egyaránt jól kihasználható az egyenesvonalú tweedall, hozzáillő, egyenes szabású tweedmellénnyel, a mellény a hosszú nadrágot is jól kiegészíti. A szabásrajz 96 cm mellbőségűeknek készült. Egy kocka 10 emlék felel meg. Anyagszükséglet duplaszéles szövetből 1,70 m. A · a mellény fél eleje, B == az alj fele hátul, C = az alj fele elöl, D = a mellény fél háta, E = öv a szoknyára. A szaggatott vonalaknál nem vágjuk el, csak áthajtjuk az anyagot. Maglód! Magda DIVATTÁVIRAT A DERÉKVONAL TERMÉSZETES HELYÉRE KERÜL STOP — A MELL ALATTI DERÉKVONAL OSTOBA TÚLZÁS STOP — A LEGTÖBB RUHÁN SZÉLES ÖV SAJÁT ANYAGBÓL, BŐRBŐL, BÁRSONYBÓL, SELYEMBŐL STOP — A CIPŐ HEGYES ÉS ERŐSEN KIVÁGOTT STOP — DIVATOSAK AZ ANGORA VAGY GYAPJÚBOJTTAL DÍSZÍTETT RUHÁK STOP — TOLLBÓL KÉSZÜLT. PARÓKASZERŰ KALAPOK, SZŐKE, VÖRÖS ÉS FEKETE SZÍNBEN STOP — A RETIKÜLÖK INKÁBB MAGASAK, MINT SZÉLESEK ÉS TÖBBNYIRE HOZOTTAK STOP — ALKALMI FEKETE RUHÁK MELY KIVÁGÁSÁT GYAKRAN ARANY VAGY EZÜST GYÖNGYHÍMZÉSSEL KÖRÍTIK ÉKSZER HELYETT STOP — Beszélgetés a meghitt sarokban kellemetlen dolgokról, amelyeket egy szóval el lehetne intézni Ezt az egyetlen szót azonban olyan nehezen mondjuk ki, helyette szó szót követ és kész a veszekedés. Hatalmas termetű férfi lép rá egy nő lábára. Ez feljajol a fájdalmában, mire a férfi rámordul: »Tehetek én róla, mién állt oda?* Pedig ehelyett azt is mondhatta volna: »Bocsánat!* Egy divatos vesszőkosárka kiszakítja valakinek a nylonharisnyáját. A károsult még egy szót sem szólt, amikor e kosár tulajdonosa máris rátökhet: »Mit kényeskedik, ment volna taxin!* Talán ha azt mondta volna: »Bocsánat!*, nem támad éles szóváltás és a nő nem követette volna a harisnya Arát. A napokban hátulról nekem hajtottak egy gyermekkocsival. A cipőm bőre felhasadt, a bokám vérzett. Megdöbbentet néztem hátra, mire a gyermekkocsit támogató fiatal anya durván rám támadt: »Úgy kell magának, minek ment előtte. Néztem szép fiatal arcát, a kocsiban gyönyörű gyermekét, aki: S fog felnevelni. Elszégyelltem magamat helyette és azt mondtam: »Bocsánat!» Lakásistenség szolgálatában Zsiga bácsinak szép lakása volt, tele szebbnél szebb bútorokkal, képekkel, szőnyegekkel, hatalmas íróasztallal, már amilyen illett az ilyen nagytudományú férfiúhoz. A baj csak az volt, hogy Zsiga bácsi sohasem dolgozhatott mellette. A keleti szőnyegekkel letakart pamlagon se aludhatott édes délutáni álmot és a puha, kényelmes fotelekben se pöfékelhetett az édesapjától öröklött, érett meggyszínű tajtékpipából, nem bizony ... Nem engedte Klementin néni. Ha történetesen mégis belevett a múzeumnak is beillő szobákba, ment utána hűséges élete párja. És nem ment üres kézzel: egyik kezében portörlőt, a másikban nagy fogú fésűt tartott és amerre lépett az ura, megtörülte a nyomát, utánafényesítette az asztal lapját, ha rátámaszkodott s kifésülte a szőnyeg rojtjait, mert hátha szétbillentek a lépések alatt. Zsiga bácsi egy árva szót sem szólt, fogta a könyveit, felbaktatott velük a padlásszobába, ott írta tudományos műveit a kecskelábú asztal mellett, gyereklárma, rádiómuzsika, asszonyi terefere köze,pette. Zsiga bácsi emlékét híven őrzik a könyvei és Klementin néni? Ha személyében el is távozott már, sok-sok Klementin néni él ma is szerte a világon. Fiatalok, idősek, szépek, csúnyák, jómódúak és szegények de abban valamennyen megegyeznek, hogy kifogástalan háziasszonyok. Csak úgy mellékesen anyák és feleségek, mert az életüket a lakás tölti be, ezért és ennek élnek. Reggeltől estig takarítják, csiszolgatják. Egyetlen nyugodt percük sincsen, már hogyan is lehetne, hiszen amíg pihennének, por száll a bútorra, összekuszálódnak a szőnyeg rojtjai és bepiszikolódhat a kézimunka az asztalon. Állandóan vigyázban kell állniuk, nehogy a gyerekek beszabaduljanak a szobába, a férj leheveredjék a pamlagra, a vendégek lecsöpögtessék az abroszt, összefogdossák a kilincseket. Az új Klementin néniknek nincs már hat szobájuk, mint Zsiga bácsi feleségének, csupán egy vagy kettő. Ez is elég , lenne a családnak , ha lakhatnának benne. Csakhogy nem lakhatnak, mert a szoba szentélyi, csak arra való, hogy a takarítást napról napra elvégezzék benne, áhítattal és odaadással, mint valami rejtelmes szekta papnői, akik így áldoznak lakásistenségnek, küzdve a por és piszok leselkedő sátánjai ellen. A férj munka után a konyhaszéken bóbiskol. A gyerekek a szenesládán írják a leckét, a nagyleány a tűzhely és a kredenc közti térségben évődik vőlegényével, miközben a ház asszonya igyekszik úgy elhelyezkedni a konyha asztalnál, hogy meg is tudja gyúrni a tésztát. — No, én megyek! — pattan fel a férfi és a havonya elárulja, hogy egész idő alatt csak erre készült. — Hová? — kérdezi lángbaborulva az asszony. — Most jött haza és máris elmegy. Soha nincs maradása itthon.. — így mondja szívszaggató mártírhangon és nem gondol arra, vajon annak az embernek otthona van-e itthon? ; H. Lányi Piroska Ajlaj I /TV WiíW'wiackó “7 '—.z Irta; fi□ do Beli XIII. fejezet, amelyben megérkezik Jócsont papája Vasárnap reggel megérkezett hozzánk Jócsont papája. Megölelte a fiát, velünk pedig mancsolt. — Na, mackók — mondta —, hoztam nektek valamit. Előre nem mondom meg, hogy mit, de ha kitaláljátok, hány zacskó savanyúcukor van a táskámban, kaptok belőle. — Azt már kitaláltuk — mondta Pulykapipi —, hogy savanyúcukrot tetszett hozni és mert hárman vagyunk mackók, én azt hiszem, hogy éppen három zacskóval van a táskában. — De ha csak egyet tetszett hozni — vágtam közbe én —, mi akkor is szétosztjuk egymás között. — Én meg azt hiszem — szólt Jócsont —, hogy pontosan három zacskó cukr van a bőröndben. És azt sokkal könnyebb szétosztani, mintha csak ez zacskóval lenne. Főt! Mert három az több, mint egy. Jócsont annája nagyon nevetett: — Tudjátok meg, kis mackók, hogy nem három, de négy zacskó cukrot hoztam. Vagyis nem találtátok el, mert a négyből csak három zacskóra gondoltatok. Ezért mindegyikőtök csak egy-egy zacskóval kap. — És a negyedik zacskó? — kérdezte Jócsont. — Nem kellene a negyedik zacskó cukrot is szétosztani? Hiszen a negyedik zacskó cukrot is meg lehet enni. Sőt! Ha lenne egy ötödik, azt is. Még egy hatodikat is. Jócsont papája ismét nagyot nevetett: — Márpedig egy zacskóval kap Brumi, egy zacskó cukrot Pulykapipi, egyet az én Jócsont mackóm. De ráadásul megkapja a negyedik zacskót az, tudjátok-e ki? Nem tudtuk. Mert ezt már igazán nem lehetett kitalálni. — Hát akkor megmondom — folytatta Jócsont papája. — A negyedik zacskó cukrot, vagyis a ráadást az kapja, aki a legrosszabb volt köztetek! Ezen nagyon elcsodálkoztam. Mert arra gondoltam, hogy rossz kis mackók egyáltalán nem szoktak cukrot kapni. Csak a jók. Aztán azon gondolkodtam, melyikünk is a legrosszabb? Vagyis kinek jár hármunk közül a ráadás? Ti mit gondoltok? Aztán nagyon jó jutott eszembe: — Tetszik tudni, Jócsont bácsi, mi mind a hárman nagyon rosszak voltunk. Ezért tessék a negyedik zacskó cukrot is egyformán szétosztani köztünk. — Ezt nem hiszem el — felelte Jócsont papája. — És először kivett a táskájából három kis zacskó cukrot és mindegyikünknek adott egyet-egyet. Aztán megint belenyúlt a táskájába és kihúzta a ráadást. Vagyis ez egy nagyon nagy zacskó cukor volt, tele a legfinomabb cukrokkal. Sóhajtottam. Mert nagyon szeretem a kis zacskó cukrot, de jobban szeretem a nagy zacskót. Vagyis abban sokkal több van. Ekkor megszólalt Jócsont: — Azt te tudod, apukám, hogy hazudni nem szabad. De én most hazudni kezdek és ezért egy kicsit rossz vagyok. De nem nagyon, tehát nem érdemlem meg a ráadást. Én most azt hazudom neked, apukám, hogy köztünk a legrosszabb a Brumi. Vagyis add neki a vagy ráadást. Mert én őt nagyon szeretem. — Lépvén a ráadás Jócsonté — szóltam én is közbe —, mert én is Vasrvon szeretem őt. Sőt! Pulykampi is kelljen ráadást. Vagyis tessék elővenni még egy nagy zacskó cukrot. Jócsont papája maemelte a nagy zacskót. Micsoda szép cukrok voltak verme! Fékek, zöldek, sárgák, illák, barnák. Csodálatos cukrok. De erről a következ fejezetben beszélek. (Folytatjuk. Kívánságreceptek — Egytálételek ■I SZTRAPACSKA (felvidéki étel) Hozzávalók: 60 deka burgonya, 35 deka liszt, 1 egész tojás, 10 deka zsír, 1 fej vöröshagyma, kevés piros paprika, 15 deka juhtúró.. A hámozott nyers burgonyát megreszeljük, a lisztet hozzákeverjük és a tojással jól kidolgozzuk. Forrásban levő vízbe galuskákat szagatunk belőle, majd amikor a galuskák a víz felszínére jönnek, frissen olvasztott füstölt szalonnazsírban megforgatjuk, a juhtúróval elkeverjük és tálra rakva, rászórjuk a tepertőt. «■ TÖLTÖTT GÖMBÖC GOMBAMÁRTÁSSAL Hozzávalók: 1 kiló burgonya, 6 kávéskanál liszt, 15 deka krinolin vagy 2 forintos kolbász, só, zsír és gombamártás. A burgonyát meghámozzuk és sós vízben megfőzzük. Szitán áttörjük, belekeverjük a lisztet, kevés sót és a ledarált kolbászfélét. Lisztezett tenyérrel gombócokat formálunk belőle és kevés zsírban ropogósra sütjük. Gombamártást adunk hozzá. PIRIZOTTÓ HÚS NÉLKÜL Hozzávalók: 30 deka vegyes zöldség, 15 deka gomba, 25 deka rizs, 5 deka zsír, fél fej vöröshagyma 5 deka reszelt sajt, petrezselyem zöldje. A vegyes zöldséget és a gombát kockákra vágva sós vízben megfőzzük. A rizst hagymás zsírban megforgatjuk, hozzáadjuk a megvágott petrezselyemzöldjét és feleresztjük a gombás zöldség levéve. Ha felforrott, befödjük és keverés nélkül 30 percig sütőben pároljuk. A sütőből kivéve, villával belekeverjük a gombás zöldséget, majd tálra halmozva reszelt sajttal megszórjuk. Ezt mondták a szerelemről... Jókai: »Találd ki mi az, ami ha nagyon kevés, akkkár sokfelé osztható, ha nagyon sok, akkor eloszthatatlan? — Szerelem.* Rickert: »A szerelem a legrégibb, legújabb, páratlan világesemény.* Goethe: »Az az igazi szerelem, ami mindig és mindig ugyanaz marad, akkor is, ha mindent megadnak neki és akkor is, ha mindent megtagadnak.* Miért takarjuk el szép bútorainkat nagy térítőkkel, mikor a kommód nemes formája, az asztal tükörfényes lapja, a zongora tradíciót jelentő vonala már magában* véve is széppé teszi a lakást. A ■zép stílusos, politúrozott vagy fényezett bútor lapjára csak kisebb térítőket rakjunk, a ezekre állítsuk rá a vázákat, dísztárgyakat. A terítő lehet horgolás, hímzés, de lehet brokát, damaszt, régi bársony vagy selyemdarabokból összeállított négyszög, háromszög vagy stóla. Még uzsonnára, vacsorára is teríthetünk úgy, hogy kis terítőcskét teszünk minden tányér alá. Erre a célra felhasznnálhatjuk rég elnyűtt uzsonnaabroszaink rendszerint megmaradt szalvétáit. Praktikus az ilyen terítési mód, mert az apró terítőcskéket könnyebb kimosni, mint a nagy abroszt. Feketekávéhoz méterszámra kapható szalmaszövetből készítsünk négyszögletű alátéteket. Ezeket egyszerűen lemossuk, ha bepiszkolódnak.