Népszava, 1959. február (87. évfolyam, 27–50. sz.)
1959-02-08 / 33. szám
I 1959. február 8 Kérdezz — felelek! s As$Qz›HAty$iaau*& k «- Imádom a töltött káposztát, de sohasem főzhetek, mert • férjem nem szereti. Hát nekem már életem végéig minden kedvtelésemről le kell mondanom? ; ■— Főzzön magának. A férjének pedig rántson ki ilyenkor egy hússzeletet tört krumplival és ezzel már meg is oldódott a gordiusi csomó. — Halálra unom magam, míg ő a barátjával sakkozik. Mit tegyek? — Egyszerű. Legyen ön a partner. Tanuljon meg sakkozni és meglátja nem unatkozik majd. Valamennyi ingét megjavítottam a minap. Még csak észre se vette. — Hát ne javítsa! Meglátja, a rongyos inget azonnal észreveszi. Új képtörténetisnk! Utazás az időben Hogyan vált izzó csillagból lakható égitestté a Föld? Hogyan alakult ki az élővilág? Hogyan lett emberré az ember? Jövő vasárnapi számunkban megkezdjük új képtörténetünk közlését. Pákai Andris újabb, kalandos utazása az időgépen. Új vonalak Hogyan lehet az egy-két évvel ezelőtti alkalmi ruhát empireszabásúvá alakítani? A testhez szabott felsőrész!!, bőszoknyás ruhát a szoknya megemelésével alakíthatjuk empíre-vonalúvá, annál is inkább, mivel a tavalyi és tavalyelőtti ruhák jóval hosszabb voltak az ideieknél. Az első rajzon egy ilyen megoldás látható, öve a ruha saját anyagából, vagy azonos színű bársony szakágból, elől masnira kötődik. A második megoldás — azoknak, akik idegenkednek a bőség mell alatti elhelyezésétől —, az eredeti ruhát csak annyiban változtatja meg, hogy a régebbi háromnegyedes ujjat megrövidítettük, a szoknya hosszát rövidebbre vettük, és a derekat körül széles sávban azonos színű gyönggyel, flitterrel »beszórjuk«. A harmadik rajz újvonalú kiskosztüm, felmagasított szoknyával. A szoknyát is alakíthatjuk — megemeljük a régiből, ha elég sok volt belőle felszegve. A »hós« újabban nem hátra, hanem az oldalvonalra kerül. A kiskosztüm szoknyáján kétoldalt egy-egy hajtás van, kabátja derékig érő, egyenesvonalú, alatta rövidujjú, kerek nyakkivágású blúzzal. Tweedszerű anyaghoz a mintában előforduló, vagy hozzá illő sötét színből készítsük a blúzt, anyaga Jersey vagy sima bársony. A virágmintás tisztaselyem blúz is divatos — ebben az esetben a kiskosztüm egyszínű anyagból készüljön, zsebek nélkül. A másik három rajzon — szintén olvasónk kérésére — több változatban viselhető empire-vonalú ruhát mutatunk be. A ruha tulajdonképpen zsákszabású, az empíre-jelleget az oldalvarráson hagyott kis résből kibújó, magasan elhelyezett öv adja. A ruhát háromnegyedes ujjú, nagygalléros, érdekes szabású kabátka egészíti ki. Ez a két megoldás délutánra, estére alkalmas — de kámizsanyakú kötött betéttel és kötött anyagból készített csatos övvel ugyanezt a ruhát nappal is viselhetjük. Íme, ezek az új vonalak — de nem mindenkinek. Csak karcsúaknak és fiataloknak ... Maglód Magda Csak a férj meg ne lássa...! »A szépségápolás nemcsak joga, kötelessége is minden nőnek!« — hirdetjük és bőven adunk is jó tanácsokat. A nők élnek a hasznos útbaigazításokkal és általában mindent meg is tesznek szépségük érdekében. Ám elfelejtik sokan, hogy férjüket csak az eredmény érdekli és nem a vele járó előkészületek. Vannak asszonyok, akik otthon egész nap kenőcstől fénylő arccal és becsavart hajjal járnak. A férj csak akkor látja szépségüket teljes pompájában, ha történetesen elmennek hazulról. Ez van nappal, de jön az éjszaka és a bájos feleség vastagon bekrémezett arccal és nem ritkán cirkuszi bohócarcot kölcsönző szépségmaszkkal tér nyugovóra. »Meg se csókolhatom este a feleségemet, mert különben egész éjszaka a kenőcs ízét érezném ajkamon!« — panaszolja a férj és ebben a panaszban benne van a megoldás is: a szépségápolást a jól őrzött női titkok egyikévé kell avatni, mert a célt csak akkor érjük el , ha a férj nem látja. Különben tetszés helyett kiábrándulást aratunk. Házon kívül talán sok hódításban lesz részünk, csak azt az egyet fogjuk visszariasztani magunktól, akinek a tetszése a legfontosabb lenne számunkra. JCntana& pályázat Állítólag valahol pályázatot hirdettek tökéletesen becsületes emberre. A feltételek a következők: 1. Sohasem utazott jegy nélkül semmiféle közlekedési eszközön. 2. Beszolgáltatta a rendőrségnek az utcán talált 19 forintost. 3. A hivatalában egyetlen ír papirost sem használt fel magáncélokra. 4. Visszavitte a pénztárosnak, ha véletlenül többet adott vissza. 5. Ha hamis pénz került a kezébe, nem próbálta továbbadni. 6. Nem gazdagította könyvtárát kölcsönvett könyvekkel. 7. Sohasem mesélte el más élményét, mintha vele történt volna. 8. Nem vásárolt meg egyetlen mázsa fát sem a megrendelt mennyiségen felül, ha azt a szállító munkások, mint »többletet« felajánlották. 9. Sohasem ejtett ki a száján egyetlen hazug szót sem. 10. Távollétében sohasem szólt meg senkit. 11. Ha férj, utolsó fillérig mindig bevallotta otthon havi jövedelmét. 13. Ha feleség: a háztartási pénzből sohasem tett félre saját céljaira. 13. Férfi: Sohasem beszélt örökkétartó szerelemről annak, akitől csak szórakozást várt. 14. Nő: eljegyezés előtt bevallotta vőlegényének minden hibáját. Pályázóról eddig nem érkezett hír. NÉPSZAVA . forvási Tibor A gyermek nem-et mond A fiatal mama odanyújtja a spenóttal telt kanalat a kisbaba szájához, de az nem nyílik ki, a kis fej nem-et int. Még nem tud beszélni, de már tagad és ez a tagadás bármilyen bosszantó is pillanatnyilag, mégis örvendetes, mert első magasabbrendű értelmi megnyilvánulása a gyermeknek. Voltaképpen ezzel az első, még szavakká sem formált nemmel kezdődik az egyéni élet. A gyermek nem játékszer többé, amellyel kényre-kedvre lehet bánni, hanem önálló lény, aki akarja ezt és nem akarja amazt. Nagyon hamar megtanulják a »nem« kimondását is, úgyszólván egyidőben a »mama« szóval, mert ezzel a kettővel már tökéletesen meg is tudják értetni magukat. A kisbaba szájából elhangzott »nem« sokszor kihat az egész környezetre. Nem eszi meg a spenótot? Gyorsan tejbedarát főz helyette az aggódó , fiatal mama, de legközelebb a tejbedarára mondja a baba: I »nem!« és megint felmerül az újabb probléma. Később már I ha öltöztetni, fürdetni akar- ják, mondja határozottan: ! »Nem!« És ha engednek neki, megrémülve a nem-et kísérő bömöléstől, rövidesen élő ta-2 gadássá válik a gyermek. Rár nevet mindenkire, de közben könyörtelen zsarnoka az egész családnak. Az ő akaratától függ az apa nyugalma, a mama arcszíne, sőt még az ebéd vacsora minősége is. Mire óvodás korba kerül,már tűrhetetlenül rossz gyermek, folytonos követelőzésével, makacs és indokolatlan tagadásával halálra fáraszt mindenkit. Ilyenkor már a lszigorúbb rendszabályok isritkán használnak, sőt gyakran még hevesebb ellenállás váltotsik ki a gyermekből. De miért engedelmeskednek mikor félig öntudatlan kort óta az ő akaratának engedelmeskedtek a szülők? Jóságukkal, türelmükkel fékezhetetlen zsarnokká nevelték és most hogy már felcseperedett, máról-holnapra engedelmes rabszolgát akarnak csinálni belőle? Zsenge korban kell a gyermeket megtanítani arra, hogy van erősebb akarat is mint az övé. De ez az erősebb akarate rákiáltásban, hanem magatartásban nyilvánuljon meg Nem eszi a spenótot? Még egyszer odakínáljuk. Megint nemet mond? Nem kap mást »Könnyű ezt mondani!« — felelik erre a fiatal mamák é, dehogyis hagynának ki egy étkezést, hiszen lefogy a baba! »A gyermek aránylag sokkal többet bír ki mint a felnőtt, viszont sok kárt szenvedhet az anyja gyengesége miatt!« — mondta dr. Nagy Ernő, a háború alatt mártírhalált halt kiváló gyermekorvos, és nem győzte magyarázni, hogy azzal a tejbedarával, amelyet a baba szeszélyének engedve a spenót helyett adnak, nem a gyermek egészségének használnak, hanem jellemét befolyásolják károsan. Hozzászoktatják ahhoz, hogy a tagadást fegyverül használja, hiszen rájött, ha valamit el akar érni, nem kell mást tennie, csak makacsul hajtogatni: »nem«. Ahhoz, hogy a gyermeket engedelmességre neveljük, szövetkezetesség, határozottság, sok türelem és ami talán a legnehezebb, némi keménység, kell, ami mögött előrelátásos, szeretet van. H. Lányi Piroska Bölcs tanács André Maurois, a kiváló francia író sorozatos előadásokat tartott a szerelemről és a házasságról. Előadás után egy fiatalasszony a következő kérdéssel fordult az íróhoz: — özvegyemberhez mentem feleségül. Kedves, jó, gyengéd ember, csak az bánt, hogy szüntelenül első feleségét dicséri előttem. Mit tegyek ez ellen? — Mit tegyen? Ugyanazt, amit ő Beszéljen előtte annak a férfinak az erényeiről, akihez férjhez menne, ha történetesen egyszer özvegyen maradnna ... — felelte az író. Amikor Föld-közelbe értek, a tudós úgy kormányozta az űrhajót, hogy a hajtómű fékezze a zuhanást. „Így kerüljük el a »hullócsillagok«, a földrehulló meteorok sorsát — mondta. — Ezeket ugyanis a légkör ellenállása felhevíti és többnyire teljesen elgőzölögnek, mielőtt elérnék a Föld felszínét.* A rakéta nagy ívben közeledett célja felé. A földi vonzóerő egyre jobban érezhetővé vált. Andrist mintha ólmos fáradtság nyűgözte volna az üléshez s úgy tűnt, mintha a tudós nagyon távolról szólítaná: »Megérkeztünk! Fiam, térj magadhoz! Andris! Andris!... »... Andris, Andris! Ébredj! Későre jár! Zárjuk az úttörőházat!« A fiú végre felnyitotta a szemét és csodálkozva nézett körül. Hová lett az űrhajó? És hová lett a tudós? Hiszen ez a szakkör műhelye és aki előtte áll, nem Kovásznál professzor, hanem Ruzicskai tanár úr, a szakkör vezetője! »Ezen az űrhajó-modellen dolgóztam, de, úgy látszik, mink» ’közben elszunditottam« — mondta, és elbeszélte Almát. »Érdekes álom! — mosolyodott el a tanár úr. — De könnyen lehet, hogy az álom rövidesen valósággá válik. Az első szovjet űrhajó már a Nap körül kering s az újabbak az embert is magukkal viszik majd a világűrbe.« »Úgy ám! És mire felnövök, talán én is részt vehetek egy igazi űrutazáson!« VÉGE