Népszava, 1963. február (91. évfolyam, 26–49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

Kongresszusra készülünk. Hogy több legyen a siker és kevesebb a gond ! Beszélgetés Pólyák Jánossal, a vasasszakszervezet főtitkárával a munkaszervezés, a munkakörülmények, a bérek, a törvényesség, a túlórák, az oktatás és a szociális ellátás kérdéseiről A vasasok több mint négyszázezres táborának küldöttei ülnek össze nemsokára XXIV. kong­resszusukra, megtanács­kozni, hogyan tevékeny­kedtek eddig és hogyan dolgoznak tovább, hogy az eddigieknél több siker kísérje munkájukat, ke­vesebb gond árnyékolja életüket. Mennyiben segí­tett eddig a szakszerve­zet és a jövőre milyen terveik vannak, erről be­szélgettünk Pólyák János­sal, a vasasszakszervezet főtitkárával. — Ha azt akarjuk, hogy jobban éljünk — kezdte a főtitkár beszélgetést — akkor az eddiginél is job­ban kell dolgoznunk. A munkában való helytál­lásban persze eddig sem volt hiány. Hiszen a KGM üzemeiben dolgozók ta­valy 44,2 százalékkal ter­meltek többet, mint 1959- ben. Mégis kell beszél­nünk a jobb munkáról, mert a termelékenység­ben, a minőségjavításban, a műszaki fejlesztésben , általában a gazdaságos munkában nem haladtunk kellően előre. — Hogyan segítette a szakszervezet a jobb termelőmunkát? — Az elmúlt két évben több száz vasipari üzem­ben folytattunk különbö­ző vizsgálatokat. Sok he­lyütt javaslatunkra javult a munkaszervezés, vagy a korábbinál korszerűbb technológiai eljárásokat vezettek be. Ezt a célt szolgálta az is, hogy há­rom év alatt, több mint kétezer műszaki dolgozót küldtünk külföldi tanul­mányútra. Tapasztalatai­kat jól hasznosíthattuk a célgépesítésben, az auto­matizálásban, az üzem­­szervezési kérdésekben és nem utolsósorban a munkakörülmények javí­tásában is. Nem egy he­lyen közvetlenül is segít­séget nyújtottunk az anyagellátási nehézségek leküzdésében, a folyama­tos munka biztosításában. A többi között, ezekkel is segítettük a munkaver­seny feltételeinek a meg­teremtését, den szigorúan megtiltot­ta a csökkentett munka­időben dolgozók túlóráz­tatását, akkor egyes üze­mi vezetők fittyet hány- Minden, ami a fi — Milyen kérdések szerepelnek még a kong­resszus napirendjén? — A szakszervezet kul­turális nevelőmunkájával kapcsolatban részletesen beszélünk a dolgozók ál­talános iskolai és szak­mai képzettségének fej­lesztéséről. Mivel az üze­mekben egyre inkább át­térnek a háromműszakos üzemeltetésre, javasoljuk az illetékes szerveknek az ehhez igazodó iskolai tan­menet szervezését.­ Bő te­ret kap majd a munkás­védelem különböző kér­ja a rendelkezéseknek, az egészségre ártalmas munkakörökben is túl­munkában foglalkoztat­ják az embereket. olgozókat érinti hőseinek a megtárgyalása is ezen belül a szakmai megbetegedések megelő­zésének lehetősége. Kité­rünk még a társadalom­­biztosítás és a szociális ellátottság különböző problémáira, valamint a szakszervezeti szervek te­vékenységére és egyéb olyan kérdésekre, ame­lyek a vasipari dolgozók életét, munkakörülmé­nyeit érintik, illetve be­folyásolják — fejezte be a beszélgetést Pólyák Já­nos főtitkár. Taray László A munkakörülmények és a bérhelyzet — A termelés segítése természetesen kihatott a munkakörülmények ja­vítására is? — Igen. Ez a kettő szo­rosan összetartozik. Mert a termelés bármely kér­désével is foglalkoztunk, mindig szem előtt tartot­tuk, hogy ebből mi jó származik közvetlenül vagy közvetve a dolgo­zóknak. Amikor például felléptünk a jobb munka­­szervezésért, a korsze­rűbb technológiáért, tud­tuk, hogy ezzel a munka­­körülmények javítását és magasabb bér elérését is segítjük. Mert nem vitat­ható, hogy a kisgépesítés nemcsak termelékenyeb­bé, hanem könnyebbé is teszi a munkát. A jó munkaszervezés a nyu­­godtabb munkakörülmé­nyek megteremtését cé­lozza. Vagy például egy jól felszerelt dukkózó, festőműhelyben kevesebb egészségi ártalom éri a munkásokat.­­ Egyet lehet érteni azzal, hogy a jobb úrna­­k a szervezés, a korsze­rűbb technológia hoz­zájárul a magasabb ke­reset eléréséhez. Hogyan alakult tehát a bérhely­zet? — A vasiparban az el­­­múlt két és fél év alatt 4,5 százalékkal növekedett a fizikai munkások egy napra eső keresete. Az előző kongresszusunkon célul tűztük a kereseti arányok javítását. Ennek nyomán a melegüzemi és hidegüzemi segédmunká­sok bérszínvonala 17, il­letve 8,5 százalékkal nőtt. Mindamellett, hogy a ki­emelt szakmák közötti bérarányok javultak, még mindig nem kielégítő a helyzet az esztergályosok­nál, a lakatosoknál és he­gesztőknél. Az elmúlt évek alatt tovább növeke­dett a teljesítménybérben foglalkoztatottak száma, ez is lehetővé tette, hogy a jobban dolgozók maga­sabb bérezéshez jussanak­. Itt azonban még problé­ma, hogy a normák meg­állapításában egyes üze­mek vezetői mellőzték a szakszervezeti tisztségvi­selők és munkások véle­­­ményét. Ez ellen a jövő­ben nagyobb határozott­sággal kell fellépnünk, hogy a rendeletekben, a törvényekben előírtakat maradéktalanul érvénye­síthessük. Megköveteljük törvényeink betartását — Ha már a törvé­nyességről van szó, ho­gyan állunk a törvé­nyesség betartásával a vasipari üzemekben? — Ha a munkások pa­naszainak kivizsgálásáról s a munkaügyi vitákról beszélünk, akkor általá­ban kedvező helyzetről adhatunk számot. El­mondhatjuk, hogy a vál­lalati egyeztető bizottsá­gok egyre inkább betöl­tik a törvényesség őrei­nek szerepét. Munkájuk javulását mutatja, hogy a határozataik ellen be­nyújtott fellebbezések száma lényegesen csök­kent és döntéseik nagy százalékát a területi egyeztető bizottság hely­benhagyta. Szükségesnek tartanánk azonban még néhány intézkedést. Kívá­natos lenne például, hogy a vállalati egyeztető bi­zottságokban részt vevők számának csökkenésével (vagy emelésével) meg­szűnjék a szavazategyen­lőség lehetősége. (Így a bizottságok tagjainak száma páratlan lenne.) -­ A munkaügyi vitá-­okon túl az üzemi életet szabályozó egyéb tör­­vények, rendeletek betar­tásával sincsen különö­sebb baj? —- Sajnos, e tekintetben még nem állunk ilyen jól. Elöljáróban meg kell mondani, hogy bármilyen formában is jelentkezett az üzemekben a törvény­­sértés, ezért felelősség terheli szakszervezetün­ket is. Az egyik igen nagy gondunk a szabálytalan túlórák számának növeke­dése. Az elmúlt években gyakran megtörtént, hogy az üzemek engedély nél­kül használtak fel túlórá­kat Mentségünkre szól, hogy ezekről nagyrészt csak utólag értesültünk. Még nem tudtuk elérni — s ez tanulság a jövőre nézve —, hogy üzemi szer­veink ilyen esetekre idő­ben figyelmeztessenek bennünket. Azt azonban máris kimondhatjuk — s ezt kongresszusunk is bizonyára megerősíti —, hogy a jövőben nem tűr­jük meg a törvénytelen túlórázást. — Ezt úgy értik, hogy a szakszervezet jobban él majd törvény biztosí­totta jogával? — Igen, a legszigorúbb felelősségre vonást kö­v­­eteljük meg a törvényt sértőkkel szemben. Ha szükséges, az ügyészség segítségét is kérjük. Mert nem engedhető meg, hogy amikor államunk a dol­­gozók egészségének vér élelmjé­tÖTVÖn.­ Választási gyűlések Dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, Bács megye országgyűlé­si képviselőjelöltjeinek listavezetője csütörtökön felkereste bajai választóit. Délután beszédet mondott az Uránia Moziban ren­dezett választási gyűl­é­­sen, majd a bajaszentist­­váni pártházban a Lenin és a Micsurin Termelő­­szövetkezet vezetőivel, tagjaival beszélgetett. Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Társa­dalmi Szemle főszerkesz­tője, a Tolna megyei kép­viselőjelöltek listavezető­je csütörtökön a paksi já­rásba látogatott. Délelőtt Pakson a járás vezető pro­pagandistáit tájékoztatta az időszerű kül- és belpo­litikai kérdésekről. Dél­után felkereste a Kana­­csi Állami Gazdaságot, ahol hosszan beszélgetett a vezetőkkel és a dolgo­zókkal. Csütörtök délután vá­lasztási gyűlést rendeztek a budapesti Alumínium­­árugyárban. A gyűlésen Péter János külügyminisz­ter mondott beszédet. Angliába utazott a Magyar Állami Hangversenyzenekar Csütörtökön kéthetes koncertet adunk, ebből vendégszereplésre Anglia- egyet az angol Televízió­ba utazott a száztagú Ma- , közvetít. Műsorunkban gyár Állami Hangver- elsősorban Liszt-, Bartók­­fényzenekar. Az elutazás és Kodály-művek szere­­előtt mondotta Feren­ pesnek. Csik János: ■■ ■ A zenekarnak ez a má­sodik útja a szigetország­ba. Először 1960 őszén jártunk Angliában, s ak­kor sikert arattunk a koncerteken. Alaposan felkészültünk a fellépé­sekre. A kéthetes vendég­­szereplés alkalmával ellá­togatunk több angol vá­rosba. Londonban három Elhunyt Roóz Rezső újságíró Roóz Rezső, a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének tagja, az Új Élet munkatársa hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése vasárnap fél egy órakor lesz a Rákos­keresztúri temetőben. Színházak műsora Péntek, február 15 Operaház: A rózsalovag (7). — Erkel Színház: Macbeth (Szemere-bérl. 6. és Kis Er­­kel-bérl. XI. sor., 4. előad., 7). — Nemzeti Színház: Hosz­­szú út az éjszakába (7). — Katona József Színház: Nincs előadás! — Vígszínház: Ro­meo és Julia (N-bérl. 3. elő­ad., 7). — Madách Színház: Hamlet (6). — Madách Ka­mara Színház: Az egérfogó (7). — Petőfi Színház: Irma, te édes (7). — Fővárosi Ope­rett Színház: A mosoly or­szága (7). — Jókai Színház: A kör bezárul (7). — József Attila Színház: Kollégák (7). — Állami Bábszínház: Csili­­csala csodája (de. 10), Alad­din csodalámpája (du. 3). — Vidám Színpad: Kimegyünk az életbe (fél 8). — Kis Szín­pad: Jaj, a mama ... (7). — Zeneakadémia: MÁV Szim­fonikusok (IX. bék­. hgv., fél 8). — Bartók-terem: Az ezernevű lány (du. 3). — Ka­mara Varieté: Különleges vi­dám lap (6, fél 9). A RADIO ES TV Mai MŰSORA KOSSUTH RADIO 4.30: H. Id­őjár. 4.33: 7. 5: H. Idő­jár. 5.05 Falurádió. 6: H. Időjár. 6.25: Jó reggelt! 7: H. Időjár. 7.05: Új köny­vek. 7.30: Műsorok. 8: M­s­­sorism. Időjár. 8.10: Köny­­nyűz. 8.50: Isk. kórusok. 9.10: Rádióegyetem. 10: H. Lap­szemle. Időjár. 10.10: Óvodá­sok műsora. 10.30: Kamaraz. 10.59: Lottóeredm. 11: Nép­dalok. 11.25: V.i versek. 11.40: Az orosz forradalom dalaiból. 12: H. Idő jár 12.15: Hgl. Közben 13: A vidéki szính. műsora. 13.57: Napirenden. 14.02: Gogol-kisreg. III. folyt­ 14.18: Táncz. 14.45: Mezőg­­adás. 15: H. Közi. 15.08: Idő­jár. 15.10: Három ember a hóban. Rádiókomédia. 16.30: Gyermekkórus. 16.35: Perisz­kóp. 16.35: Műsorism. 17: H. Időjár. 17.10: Szepesi György útijegyzete. 17.23: Táncz. 17.40: Rádióisk. 18.25: Népi 7. 18.40: Ifj. rádió. 19: Pénteken este. 23: Ikari muzsika. 24: H. Időjár. 0.18: Filmz. PETŐFI RÁDIÓ S­­Z. 6.10: Torna. 6.80: H. Időjár. 8: H. Időjár. 14: Idő­jár. és vízállásjel. 14.15: Mil­­sorism. 14.20: Ifj. rádió. 14.30: ír.­ Közben 15.10: Versek. 16: H. Időjár. 16.05: Szív kül­di. 16.43: Muzsikáló fiatalok. 17.13: 1000 szó franciául. 17.23: Elb. 17.38: Z. 18: H. Időjár. 18.10: Operarész­. 19: H. Idő­jár. 19.05: Emlékezés Justh Zsigmondra. 19.30: Hgl. 19.50: Gordonkaest. Közben kb. 20.40: Láttuk, hallottuk. Kb. 21: H. Időjár. Kb. 22.05: Tánc­dalok. 22.20: Sporthíradó. 22.35: Kórusmuzsika. 23: H. Időjár. ur. 18.30: H. Időjár. 18.40: Ikari muzsika. 19.40: Táncz. 20: Operarészt. 20.55: Czillei és a Hunyadiak. Vörösmarty M. drámájának rádióvált. 22.30: H. Időjár. TELEVÍZIÓ 9.30: Tv-híradó ism. 9.45: Telesport ism. 10: Egy év ki­lenc napja. Magy. besz. szov­jet film, ism. 10 éven alul nem új. 11.45: Párizsi dalok ism. 12.15: A jövő hét mű­sora. H. BRATISLAVAI TV 18: Orosz nyelvtant. 18.30: Gyermekműsor. 20: Tv-hír­­adó. 20.20: A film töténete. 21.40: Riport-képek az EAK- ból. 21.55: Irod. műsor. 22.25: Tv-híradó. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Szabolcs- Szatmár megye listaveze­tő képviselőjelöltje, szer­dán Nyíregyházára láto­gatott. A délelőtti órák­ban a Móricz Zsigmomd Művelődési Házban a marxista-leninista esti egyetem hallgatói és ta­nárai részére tartott kon­zultációt. Délután a Móricz Zsig­­mond Színházban válasz­tási gyűlést tartottak, amelyen Biszku Béla mondott beszédet. Rámutatott: helyes bél­és külpolitikánk lehetővé tette, hogy az alkotó munkában összeforrjon az egész nép és a szocialista célok jegyében valósággá váljék az igazi népi,­tik a mai élet kérdései­nek, amelyek ugyan még fellelhetők, de pusztulás­ra vannak ítélve, s nem jellemzők társadalmunk­ra. Egyesek úgy értelme­zik a kísérletezést, hogy minden áron újra kell törekedni, valami olyas­­­mit kell «­alkotni«, amit eddig még senki nem csinált. Az ilyen felfogás az esetek túlnyomó több­ségében nem vezet célra. Az egészséges kísérlete­zésnek viszont nagyon örülünk. — Fiatal íróink, művé­szeink egy részénél — folytatta —, más vonat­kozásban is jelentkeznek különféle helytelen néze­tek. Legutóbb például a fiatal költők pécsi konfe­renciáján legfontosabb követelésként a »nemze­dékké szerveződés« célját tűzték is maguk elé. Ez a követelés téves, hely­telen gondolatokat és esz­méket takar. Azt állítják ugyanis, hogy a szocia­lista társadalmi rendszer problémáit, a szocialistá­vá érlelődő ember lelki­világát csak azok fejez­hetik ki igazán, akik már ebben a társadalmi rend­ben születtek, vagy let­tek emberré. Az ilyen elméletek nem fogadha­tók el. Úgy gondolom, mindenkinek, aki az új társadalmi rendszer híve, élete legnagyobb élmény­anyagát a szocialista tár­sadalmi rendszer megte­remtéséért folyó harc, és e rendszer győzelme je­lenti. Író számára nem lehet nagyobb élmény­­anyag, mint egy nép újjászületése, felemelke­dése. Az igazi irodalom­nak ezt kell előremutató erővel ábrázolnia és ezt nem segíti elő semmi­féle «­nemzedékké szerve­ződés«. Kállai Gyula a továb­biakban a szocialista nemzeti egység kérdései­ről, a Hazafias Népfront szerepéről és külpolitikai kérdésekről beszélt. Kormányküldöttségünk afrikai útjáról szólva el­mondta: mindenütt az a nemzeti egység, amelyért legjobbjaink évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt annyit küzdöttek, de csak­ a mi társadalmunkban jöhet létre. — Azt mondják Nyu­gaton — folytatta —, hogy a kommunizmus eszméje idegen a magyar néptől. Az elmúlt eszten­dőkben helyreállítottuk a marxista—leninista esz­mék tisztaságát. Ezek az eszmék ma hatnak és át­alakítják társadalmunkat. Valóság fényénél bizonyo­sodik be, hogy ha a mar­xizmus—leninizmus esz­méi csorbítatlanul érvé­nyesülnek, a nép sajátjá­vá lesznek és átalakítják a társadalmat, a népet. — Harcolni kell tehát azért, hogy ezek az esz­mék a maguk tisztaságá­ban érvényesüljenek. Biszku Béla Szabolcsban Ezért kell a választásai­kon olyan államhatalmi szerveket, olyan ország­gyűlést és olyan tanácsor­kát választanunk, ame-,­lyek csorbítatlanul juttatt­­ák érvényre a marxiz­mus—leninizmus, a kom­munizmus eszméit és a néppel együtt, s a népért dolgozva valósítják meg ezeket a magasztos célo­kat — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszér­dét Biszku Béla. Este a megyei pártbi­zottság épületében Bisz­ku Béla a párt, tanácsi és gazdasági vezetőkkel, üzemi munkásokkal és értelmiségi dolgozókkal találkozott, csütörtökön pedig Nyírmeggyesre lá­togatott, ahol részt vett és felszólalt a Petőfi Ter­melőszövetkezet zárszám­adó közgyűlésén. Kállai Gyula Hajdú-Biharban Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisz­tertanács elnök­helyette­se, az országgyűlési kép­viselőjelöltek Hajdú-Bi­­har megyei listájának ve­zetője, háromnapos láto­gatást tett Hajdú-Bihar megyében. Kedden Mo­nostorpályiba és Nagy­létára, szerdán délelőtt a Debreceni Dohánygyárba látogatott el. Délután a népfront debreceni városi bizott­ságának rendezésében a zsúfolásig telt Bartók Béla Központi Kultúrott­­honban választási nagy­gyűlést tartottak, ame­lyen Kállai Gyula beszé­det mondott. A többi között rámuta­tott: " A választási gyűlé­sek figyelemre méltó ta­pasztalata az is, hogy a jelöltek jelentős, az eddi­ginél nagyobb százaléka pártonkívüli. Mi ezt ör­vendetesnek tartjuk, mert ebben tömegméretekben érvényesül pártunknak az a politikája, hogy a pár­­tonkívüliek — pártfunk­ció kivételével — minden társadalmi és állami funkciót betölthetnek. — A közoktatásban és a kultúra más ágaiban Magyarország már felül­múlt nagyon sok­ kapita­lista országot. Közoktatá­sunk fejlődésének üteme olyan arányú, hogy az tel­jesen ismeretlen a kapita­lista országokban — foly­tatta. Kállai Gyula ezután a tudományos munka, majd az irodalom és a művé­szet kérdésével foglalko­zott. — íróink és művé­szeink egyre inkább meg­értik — mondotta —, hogy feladatuk nem le­het más, mint a dolgozó nép, a szocializmus szol­gálata. Egyes fontos kér­désekben még elég nagy elméleti zavar mutatko­zik az alkotók soraiban. Sokan­ olyan álproblémá­kat vagy a régi társa­dalmi rendszerből itt ma­radt jelenségeket tekin­tapasztalták, hogy ezek az országok el­válnnak szánva arra, hogy követ­kezetesen folytassák a harcot, a gyarmati népek teljes felszabadításáért és igen erőteljesen har­colnak a nemzetközi bé­ke biztosításáért, a né­pek közötti barátságért, az általános és teljes le­szerelésért. Ezek mind olyan célok, amelyek ta­lálkoznak a mi alapvető törekvéseinkkel.­­ Meg kell azonban említenem azt a sajnála­tos tényt is, hogy mint arról az utóbbi időben a lapok is beszámoltak, több afrikai országban betiltották a kommunista pártok működését, holott e pártok tevékenységük­kel, magatartásukkal be­bizonyították, hogy a nemzet igazi érdekeit fe­jezik ki és szolgálják.­­ Ezért rendkívül saj­nálatos, hogy e párto­kat több országban tör­vényen kívül helyezték. Meggyőződésünk, hogy ezek az intézkedéseit gyengítik az antiimperia­­lista egységfrontot, növe­lik az új gyarmatosítás esélyeit, s gátolják ezen országok belső, demokra­tikus fejlődését. Meggyőződésünk, hogy a gyarmati rabság alól felszabadult országok nem tudják megoldani feladataikat a nemzeti függetlenség, a demokra­tikus fejlődés és a béke olyan áldozatos harcosai nélkül, mint a kommunis­ták Kállai Gyula beszéde végén a pártot és a népet összefűző kölcsönös biza­lomról szólott. A gyűlés után Kállai Gyula megtekintette a debreceni Csokonai Szín­ház Arbuzov: Egy sze­relem története című elő­adását. A szünetben be­szélgetett a darab szerep­lőivel és a színház veze­tőivel. Csütörtökön délelőtt Debrecenben az agrártu­dományi főiskolán találko­zott a város felsőoktatási intézményeinek vezetői­vel. Délután Hajdúszo­boszlón tett látogatást. Dr. Münnich Ferenc Fejér megyeien Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, állam­miniszter, Fejér megye listavezető képviselője­lötje, a szerdai és csütör­töki napot választói köré­ben töltötte. Szerdán egy katonai egységet látoga­tott meg. Csütörtökön megbeszé­lést folytatott a megye párt és állami szervei­nek vezetőivel, majd dél­után részt vett és beszé­det mondott a székesfe­hérvári Villamossági, Te­levízió- és Rádiókészülé­kek Gyárában megtar­tott választási gyűlésen.­­ A választások előtt lehetetlen egy pillantást nem vetni eddig elért eredményeinkre — mon­dotta ezután az állammi­niszter. — Az eredmé­nyek szemmel is érzékel­hetők új üzemek százai­ban, lakások tízezreiben­­utak, csatornák építésé­ben, a villamosítás elter­jesztésében, egészségügyi és kulturális intézmé­nyeink fejlesztésében, ezen kívül még sok száz új alkotásban. Az eredmények ismer­tetése után arra figyel­meztetett: vigyáznunk kell, hogy sikereink el ne vakítsanak bennünket és el ne menjünk a ba­jok, hiányok mellett. Külpolitikai kérdések­ről szólva hangoztatta, hogy céljaink nem változ­tak. Minden erőnket ezen­túl is az imperializmus, az agresszió, a gyarmati rendszer ellen vetíüük harcba a Szovjetunió ol­dalán. Békét akarunk, hogy felépíthessük ha­zánkban a szocializmust, amely elvezet bennünket a boldog életet biztosító kommunista társadalom­hoz

Next