Népszava, 1963. február (91. évfolyam, 26–49. szám)
1963-02-17 / 40. szám
|S********#***|**#****/**********|*********************||***********^**********^M*^*^:^**^^*^^1'*^^'^^*^^!^*^^^*^^^^1^^1^^^^1^^^*^**^******************* A körmozi A szovjet fővárosba érkező külföldi turisták egyik érdekes élményt nyújtó programpontja a Szovjetunió népgazdasági kiállításának területén felépített körmozi (cirkoráma) meglátogatása. Furcsa mozi ez valóban — már kívülről is. Épülete szabályos kör alakú, mit sem hasonlít a mozik megszokott csarnokaihoz. S belül is hiába keressük a mozik megszokott kiképzését, berendezési tárgyait, nincsenek erkélyei, páholyai, de még ülőhelyei sem. A nézők állva szemlélik a mindössze húsz percig tartó előadásokat a kör alakú térség közepén, s Itt annak jut a legjobb hely, aki a kör közepébe kerül, hiszen innen látja legjobban a csarnok oldalfalán körbefutó vásznat, itt érzi leginkább, hogy a vásznon pergő cselekmény középpontjába került. A körmozi térhatása, az általa keltett illúzió lenyűgöző és megdöbbentő. Amikor a vásznon motorcsónak rohan velünk a hullámzó tengeren, az imbolygó-billegő csónakban könnyen tengeri betegek lehetünk, a vásznon száguldva, dübörögve közeledő kozáklovasok elől pedig önkéntelenül félreugrunk, nehogy a lovak patái alá kerüljünk. A teljes látóhatáron, 360 fokos szögben kibontakozik előttünk a táj, peregnek, bonyolódnak velünk az események, kevesen állják meg, hogy maguk is ne forogjanak körhinta módjára a mozi közepén, nehogy valamit is elveszítsenek a táj szépségéből, az egész látóhatárt betöltő, elöl, hátul és két oldalt pergő cselekményből — ezért nincsenek ebben a moziban székek. Vajon hogyan, miféle technikai fogással, »csodával« ügyeskedéssel valósítható meg ez a tökéletes illúziókeltés? Műszakilag végeredményben egyszerűen. A csarnok falán két sorban, gyűrű alakban, egyenként 11 szakaszból álló vászon (helyesebben műanyaglap) fut végig, s erre hátulról, a képfelület mögül 22 vetítőgép vetíti a végeredményben teljesen összefüggő képet. A hang is teljesen térhatású, erről kilenccsatornás hangszóróberendezés és 36 hangszóró gondoskodik — a hajó kürtje tehát valóban arról a pontról szól, ahol a hajó éppen tartózkodik. Az összes vetítőgépet egyébként egyetlen vezérlőasztalról, egyetlen ember vezérli. A körmozi filmjeit 11 kamerával veszik fel egyszerre, 35 mm-es filmre. Ezeket a kamerákat úgy helyezik el, hogy egyszerre 360 fokos képszöget — tehát a teljes látóhatárt — fogjanak be. Elképzelhető, mennyi gondot, fejtörést okoz a kameraegyüttesnek repülőgépre, vonatra, hajóra való felszerelése. De csak így nyújthat ennyire maradandó és tökéletes illúziót a filmtechnika legkorszerűbb változata, a körmozi. Csőrepedések felderítése hanggal Az Egyesült Államokérdekes eljárást fejlesztettek ki a föld alatti gázvezetékek repedéseinek felderítésére. Az eljárásnak az a lényege, hogy megfelelő ponton erős hangot vezetnek a gázáramba, s a gázvezeték nyomvonala fölé érzékelőket helyeznek. A hang nagy távolságra eljut a csővezetékben, akárcsak egy szócsőben. Ha az érzékelők alatt húzódó vezetékben repedés van, az érzékelők azonnal jelzik a hibát, mert a gázáramban haladó hang egy része a gázzal együtt kijut a talajba, a repedésen át. A hangerő a repedéshez legközelebbi érzékelőben a legnagyobb. Ily módon, az egyes érzékelők által felvett hang intenzitásának összehasonlításával, pontosan behatárolható a vezetéksérülés helye. A nagynyomású gázvezetékbe nincs is szükség külön hangimpulzust bevezetni. Visszivárgás felderítése rádióisztoppal A dél-koreai Szöul közelében rejtélyes módon szivárogni kezdett a rizsföldek öntözésére szánt víz, egy hatalmas víztárolóból. Két esztendőn át kutatták a mintegy százezer köbméternyi vizet befogadó vízgyűjtő szivárgásának okát, de csak röviddel ezelőtt értek el sikert rádióaktív izotópok alkalmazásával. A vízgyűjtő egyre fogyó vízébe rádióaktív konyhasót helyeztek, majd két órás időközökben vizsgálták az elszivárgó vizet gammasugárszámlálóval. A különböző pontokon mért sugárzások összehasonlítása révén pontosan meghatározták a szivárgás helyét. Önürítő gépkocsióriás A Bielorusz Gépkocsigyárban elkészült egy újfajta, hatalmas önürítő tehergépkocsi mintapéldánya. A gépkocsióriás befogadóképessége 40 tonna, főként a külszíni fejtéseken és útépítésekhez alkalmazzák majd. Tengervízzel működő hőerőmű Baku közelében, a Káspitenger partján felépült az első olyan szovjet hőerőmű, amely tengervizet használ fel gőzfejlesztésre. A tápvizet először magas hőmérsékleten vegyi bontásnak vetik alá, s ezen a módon kivonják belőle a kalcium- és magnéziumsókat — a megtisztított víz nem okoz kazánkövesedést. A közeljövőben már számos erőműben és ipari üzemben alkalmazzák majd az új víztisztító eljárást, s ezen a módon tengervizet használnak fel a különböző ipari eljárások céljaira. Egy rendkívüli műtéti roncsolt láb visszavarrása Lengyel sebészek december végén egyedülálló műtétet hajtottak végre: egy súlyos baleset áldozatának bal lábát — amelynek csontja több helyütt eltört, és csupán bőr- és izomfoszlányok tartottak — amputálás helyett visszavarrtak, s ezzel a beteg életével együtt lábát is megmentették. A beteget húsz percel a baleset után egy tehergépkocsi szállította be a sebészeti klinikára. A legegyszerűbb és legkevésbé kockázatos beavatkozás lett volna a sérült végtag műtéti eltávolítása. Alapos vizsgálat után azonban az orvosok úgy döntöttek, hogy megkísérlik a sérült, roncsolt láb visszavarrásait. Először a roncsolt erek és idegpályák összeköttetéseit állították helyre érvarrógép alkalmazásával roppant aprólékos munkával. Ezután került sor a csont töréshelyeinek összeillesztésére és rögzítésére, majd a roncsolt izmokat és inakat is összevarrták. A háromórás műtét alatt egy liter vért és három liter vérpótló anyagot juttattak transzfúzió formájában a beteg szervezetébe. A balesettől a műtét befejezéséig eltelt négy óra alatt a sérült végtag vérkeringése teljesen szünetelt — a láb teljesen kihűlt. A műtét után helyreállt a vérkeringés, s megkezdődött a láb felmelegedése is. Három héttel a műtét után a beteg már teljesen jól érezte magát, s bal lábának ujjait is mozgatni tudta. Az orvosok szerint a beteg visszanyeri járóképességét is. Önműködő konverter A Krivoj Rog-i kohókombinátban évi több millió tonnányi acélt előállító, teljesen önműködő konvertert helyeztek üzembe. A konverter oxigénbefúvással működik, a tiszta oxigént azonban nem a szokásos módon alulról, hanem felülről lúvatják be a konverterbe — ezt az eljárást első ízben a Krivoj Rog-i és a dnyepropetrovszki kohóművekben vezették be a Szovjetunióban. Az oxigénbefúvásos konverterben előállított acél minősége eléri a Siemens- Martin kemencékben gyártott acél minőségét, ugyanakkor előállítási költségei lényegesen alacsonyabbak. NÉPSZAVA Építő-szerelő pisztoly Szovjet szakértők újfajta »pisztolyt« szerkesztettek az építő- és szerelőmunkák meggyorsítására. Az újfajta szerszám hasonlít a légkalapácshoz, súlya azonban mindössze 5 kilogramm. Kezelése könnyű és veszélytelen. Alkalmazása lényegesen lerövidíti az építő-szerelő munkák idejét. A képen például kísérletképpen acéllemezt rögzítenek egy betonoszlophoz — két »lövéssel«. Az érdekes újdonságra felhívjuk hazai szakembereink figyelmét is. A tudomány műhelytitkaiból ÚJ MÓDSZEREK A NEUTRONOK KIMUTATÁSÁRA A neutronok közvetlen módszerekkel való kimutatása, mérése sok nehézséget okoz a tudományos laboratóriumokban, mert a neutronoknak — az elektronokkal és a protonokkal ellentétben — nincs villamos töltésük, s így nem hat rájuk a mágneses tér sem. Most híre érkezett, hogy francia kutatók két új módszert is kidolgoztak a neutronok mérésére. Egyik eljárásuk során mikrokaloriméterrel azt a helgy angol gyár mérnökei olyan újfajta röntgenképernyőt fejlesztettek ki, amelyen az áramforrás kikapcsolásától számított fél órán át megmarad a létrehozott kép. A szűkszavú jelentések szerint az újfajta képernyő megszerkesztését egy olyan új vegyület felfedezése tette lehetővé, amely egyenáramú gerjesztés hatására fénylik. A képernyőnek csak azok a részei fénylenek, amelyeket sugárzás ért. Az újfajta képernyőnek a szakértők nagy jövőt jósolnak. Egyebek között lehetővé teszi, hogy az emberi testet érő sugármenynyiséget csökkentsék, egyszeri átvilágítással ugyanis akár fél órán át is tanulmányozható a vizsgált testrész. mennyiséget mérik, amely a különböző anyagokban neutronok elnyelődésének hatására fejődik. Az elnyelő közeg változtattatásával a neutronoktól, valamint a kísérő gammasugaraktól származó hőmennyiség jól elkülöníthető egymástól. Másik eljárásuk során különböző anyagokból készült félveze őket bombáznak neutronokkal és a félvezetők ellenállásában jelentkező változásokat mérik. Az áramforrás kikapcsolása után egyébként az újfajta ernyő azonnal felhasználható új kép létrehozására. Röntgenfelvételt is készíthetnek segítségével oly módon, hogy az ernyőre fényképészeti papírt helyeznek és előhívják. De a felfedezésnek mégsem ez a rendkívüli jelentősége, hanem az, hogy az újfajta ernyő az elektromágneses hullámok széles spektrumára érzékeny az infravörös sugaraktól a gammasugarakig — ezen a módon tehát olyanharmadik szemhez« jut az ember, amellyel a szemmel nem látható sugárzások is megfigyelhetők és tanulmányozhatók. A kozmikus orvostudomány történetében először, szovjet tudósoknak sikerült elérniük, hogy az általuk megfelelően előkészített állatok másodpercenként 75 g-s gyorsulást (a földi nehézségi gyorsulás 75-szörösét) viselDr. Koinowski, a Wistar biológiai intézet kutatója, továbbá dr. Rawdin, az amerikai Pennsylvania egyetem orvosa a közelmúltban kísérleteik során tipikus rákos elváltozást idéztek elő egészséges emberi bőrön oly módon, hogy a bőrt majomvesében tenyésztett vírusokkal megfertőzték. A fertőzés eredményeként a sejtek lényegesen és egyértelműen megváltoztak: sejtmaguk szokatlan alakot vett fel, s megkezdődött féktelen osztódásuk. A rosszindulatú daganatok és a vírusfertőzés további összefüggéseire frtek el szervezetük végzetes károsodása nélkül. Az eredményt oly módon érték el, hogy az állatok testhőmérsékletét különleges vegyszerekkel mínusz 4 Celsius foknyira hűtötték le a kísérlet előtt. gyeltek fel egy másik esettel kapcsolatban is, amikor egy herpesz-vírus okozta szembetegséget sejtnövekedést gátló vegyszerrel, ún. citostatikummal kezeltek. A kezelés során kiderült, hogy a vegyszer magát a vírust nem károsítja, csak osztódását akadályozza meg a gazdasejtben. A vegyi anyag tehát megváltoztatta a vírussal fertőzött sejtek anyagcseréjét, s ily módon csökkentette a betegségokozó anyagok hatását; hasonló módon károsítja a citostatikum a ráksejtek anyagcseréjét is. tett rádiósugárzásának vizsgálata útján megállapították, hogy a Jupiter mágnses térerőssége lényegesen nagyobb, mint a Földé. MINDENT LÁTÓ KÉPERNYŐ HŰTÉSSEL A GYORSULÁS ELLEN rákkeltő vírusok A VENUS ÉS A JUPITER MÁGNESSÉGE Mintegy 290 millió kilométeres út megtétele után az amerikai Venus-szonda 1962. december 14-én elérte a bolygótársunkhoz legközelebb eső pályapontját, s 35 ezer kilométerre közelítette meg a Venust. Műszerei útja közben a mágneses térerősséget, a nagyenergiájú részecskéket, a napplazmát, továbbá a kozmikus részecskéket mérték és vizsgálták. A Venus-szonda egyik legfontosabb feladata volt annak megállapítása: van-e mágneses tere a Venusnak. Ezért olyan érzékeny magnetométerrel szerelték fel, amely még az 5 gammás mágneses térerősség-változásokra is reagál. (Összevetésül: a Föld mágneses térerőssége az Egyenlítőn 30 ezer gamma, a pólusokon pedig 50 ezer gamma.) A most közzétett jelentések szerint az érzékeny műszer a Venushoz legközelebb levő ponton nem észlelt jelentős emelkedést a bolygóközi tér átlagos mágneses térerősségében. Ez az eredmény arra utal, hogy bolygótársunknak nincs számottevő mágneses tere, legalább is abban a távolságban, ameddig az amerikai Venus-szonda megközelítette. Más elméleti számítások útján viszont arra következtetnek — ezeket a számításokat a közvetlen vizsgálatok még nem erősítették meg —, hogy a Venus felületének mágnessége eléri a földmágnesség 5—10 százalékát. Ugyanakkor a Jupiter sarkí NUKLEÁRIS MHD-GENERÁTOROK Szerte a világon a kutatóintézetek tucatjaiban vizsgálják az új energiatermelő módszerek kifejlesztésének lehetőségeit. Az egyik legtöbbet ígérő ilyen módszer a magnetohidrodinamikus (MHD)generátorok kifejlesztése. Ezek a generátorok közvetlenül hőből gerjesztenek villamosságot, méghozzá oly módon, hogy plazmát, magas hőmérsékletű ionizált gázt vezetnek át nagy sebességgel erős mágneses téren Újabban felvetődött az az elképzelés, hogy az MHD-generátorok működéséhez szükséges forró gázt nukleáris reaktorokkal állítanák elő, vagyis kombinált nukleáris MHD-generátorokat szerkesztenének. A reaktort gázzal hűtenék, feltehetően héliummal, ha mintegy 1600 C fokra felhevült, erősen ionizált gázt vezetnék az MND-generátorba. Jelenleg még sok technikai nehézséget okoz a magas hőmérsékletű gáz előállítása és ionizálása, továbbá olyan anyagok létrehozása, amelyek elviselik a magas üzemi hőmérsékletet — így a szakértők szerint az első nukleáris MHD-generátorok csak 1980 táján készülhetnek el. Ezen a módon azonban óriási, akár 500 ezer kilowattos erőműveket is építhetnének, s az erőművek hatásfoka elérhetné a 47 százalékot, vagyis lényegesen gazdaságosabbak lennének a mai legkorszerűbb erőműveknél. A SZÜRKE BALNÁK RENESZÁNSZA A tervszerűtlen rablógazdálkodás száz esztendő alatt csaknem teljesen kipusztította az Észak-Amerika csendes-óceáni partjai előtti vizekben élő szürke bálnákat. Megbízható adatok szerint 1840-ben még mintegy 25 ezer szürke bálna élt ezen a vidéken, 1938-ra pedig számuk kétszázra csökkent. A hatóságok ekkor szigorú halászati tilalmat vezettek be, s ennek ereményeképpen a legújabb jelentések szerint az elmúlt 24 esztendő alatt a szürke bálnák száma hatezerre nőtt. ****** »*#*»###*****##*#*#4 TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TI Hidraulikus ércfejtés Szovjet tudósok legújabb kísérleteik eredményeként megállapították, hogy a vízágyúk — nagy energiájú vízsugarak — segítségével nemcsak a széntelepek, hanem a vasérc-, bauxit- és más ásványtelepek is gazdaságosan és előnyösen kitermelhetők. A hidraulikus fejtést a közeljövőben a közép-uráli bányákban széles körben elterjesztik. A belchatovi barnaszénkincs Lengyelországban, a lodzi járásban fekvő Belchatov városka közelében szénhidrogénkutatás közben a világ egyik legnagyobb szénlelőhelyére bukkantak, 120 méteres mélységben. A geológusok becslése szerint mintegy kétmilliárd tonnányi barnaszén fekszik itt a föld mélyében, s az évi termelés elérheti majd az 50 millió tonnát. A belbatovi szénkenescsel a tervek szerint egy vagy két, egyenként 3000 megawattos erőművet működtetnek majd. Stevit, hőszigetelő üveg Stevit elnevezéssel a Szovjetunióban újfajta üveg gyártását kezdték meg. A Stevit-lapok két üveglapból állnak, közöttük különleges ragasztóval rögzített, orientált üvegszál-réteggel. Az üvegszál-réteg vastagsága az üveg kívánt minőségének megfelelően 1 és 4 mm között változtatható. A Stevit-lapok kitűnő hangszigetelők, a rájuk eső infravörös sugárzás 96 százalékát elnyelik, s hőszigetelő képességük a közönséges üveg 6—10- szerese. Az egyenletes, diffúz fényt átbocsátó Stevit-lapokat főként építészeti célokra használják; akár egy-, akár kétrétegű ablakok kialakíthatók belőlük; előállításuk olcsó és egyszerű. Vas salakból A krakkói bányászati akadémia kutatói új eljárást dolgoztak ki a kohósalak hidraulikus granulálására és szétválasztására. Az új eljárás során a forró kohósalak fémösszetevői — 6—7 százalék tiszta vas — a tartály alján gyűlnek össze és újra kohósíthatók, a granulált salak pedig cementgyártásra használható fel. Folyamatos műanyag gyártás A kirovakáni vegyi kombinátban elsőként a világon sikerült folyamatos gyártási eljárást kifejleszteni a melamin (műanyag kiindulási anyag) előállítására. Az örmény szakemberek által kidolgozott új technológia 20 százalékkal csökkenti a gyártás munkaigényességét és lehetővé teszi az üzem teljes automatizálását. VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! PVC-lemez mélyhúzására, poliamid és más, hőre lágyuló műanyagok fröccsöntésére (90 g-ig) megrendelést rövid határidőre vállalunk A munkát meggyorsítja, ha a megrendelő szerszámot biztosít HUNGÁRIA KTSZ Bpest. I. Váralja u. 16. Tel.: 153—001. 352—197 1963. február 17.