Népszava, 1963. február (91. évfolyam, 26–49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

|S********#***|**#****/**********|*********************||***********^**********^M*^*^:^**^^*^^1'*^^'^^*^^!^*^^^*^^^^1^^1^^^^1^^^*^**^******************* A körmozi A szovjet fővárosba ér­kező külföldi turisták egyik érdekes élményt nyújtó programpontja a Szovjetunió népgazdasá­gi kiállításának területén felépített körmozi (cirkoráma) meglátogatá­sa. Furcsa mozi ez való­ban — már kívülről is. Épülete­­ szabályos kör alakú, mit sem hasonlít a mozik megszokott csar­nokaihoz. S belül is hiá­ba keressük a mozik meg­szokott kiképzését, be­rendezési tárgyait, nin­csenek erkélyei, páholyai, de még ülőhelyei sem. A nézők állva szemlé­lik a mindössze húsz percig tartó előadásokat a kör alakú térség közepén, s Itt annak jut a legjobb hely, aki a kör közepébe kerül, hiszen innen­ lát­ja legjobban a csarnok oldalfalán körbefutó vásznat, itt érzi legin­kább, hogy a vásznon pergő cselekmény közép­pontjába került. A körmozi térhatása, az általa keltett illúzió lenyűgöző és megdöb­bentő. Amikor a vásznon mo­torcsónak rohan velünk a hullámzó tengeren, az imbolygó-billegő csó­nakban könnyen tengeri betegek lehetünk, a vász­non száguldva, dübörög­ve közeledő kozáklovasok elől pedig önkéntelenül félreugrunk, nehogy a lo­vak patái alá kerüljünk. A teljes látóhatáron, 360 fokos szögben kibonta­kozik előttünk a táj, pe­regnek, bonyolódnak ve­lünk az események, ke­vesen állják meg, hogy maguk is ne forogjanak körhinta módjára a mozi közepén, nehogy valamit is elveszítsenek a táj szépségéből, az egész lá­tóhatárt betöltő, elöl, há­tul és két oldalt pergő cselekményből — ezért nincsenek ebben a mozi­ban székek. Vajon hogyan, miféle technikai fogással, »csodával« ügyeskedéssel valósítha­tó meg ez a tökéletes il­lúziókeltés? Műszakilag végeredményben egysze­rűen. A csarnok falán két sorban, gyűrű alakban, egyenként 11 szakaszból álló vászon (helyesebben műanyaglap) fut végig, s erre hátulról, a képfelület mögül 22 vetítőgép vetíti a végeredményben telje­sen összefüggő képet. A hang is teljesen térhatá­sú, erről kilenccsatornás hangszóróberendezés és 36 hangszóró gondoskodik — a hajó kürtje tehát va­lóban arról a pontról szól, ahol a hajó éppen tar­tózkodik. Az összes vetí­tőgépet egyébként egyet­len vezérlőasztalról, egyetlen ember vezérli. A körmozi filmjeit 11 kamerával veszik fel egy­szerre, 35 mm-es filmre. Ezeket a kamerákat úgy helyezik el, hogy egy­szerre 360 fokos képszö­get — tehát a teljes lá­tóhatárt — fogjanak be. Elképzelhető, mennyi gondot, fejtörést okoz a kameraegyüttesnek re­pülőgépre, vonatra, ha­jóra való felszerelése. De csak így nyújthat ennyi­re maradandó és tökéle­tes illúziót a filmtechni­ka legkorszerűbb válto­zata, a körmozi. Csőrepedések felderítése hanggal Az Egyesült Államok­­érdekes eljárást fej­­leszt­ettek ki a föld alatti gázvezetékek repedései­nek felderítésére. Az el­járásnak az a lényege, hogy megfelelő ponton erős hangot vezetnek a gázáramba, s a gázveze­ték nyomvonala fölé ér­zékelőket helyeznek. A hang nagy távolságra el­jut a csővezetékben, akár­csak egy szócsőben. Ha az érzékelők alatt húzódó vezetékben repedés van, az érzékelők azonnal jel­zik a hibát, mert a gáz­áramban haladó hang egy része a gázzal együtt kijut a talajba, a repedé­sen át. A hangerő a re­pedéshez legközelebbi érzékelőben a legna­gyobb. Ily módon, az egyes érzékelők által fel­vett hang intenzitásának összehasonlításával, pon­tosan behatárolható a ve­­zetéksérülés helye. A nagynyomású gázvezeték­be nincs is szükség külön hangimpulzust bevezetni. Visszivárgás felderítése rádióisztoppal A dél-koreai Szöul kö­zelében rejtélyes módon szivárogni kezdett a rizs­­földek öntözésére szánt víz, egy hatalmas víztáro­lóból. Két esztendőn át kutatták a mintegy száz­ezer köbméternyi vizet befogadó vízgyűjtő szi­várgásának okát, de csak röviddel ezelőtt értek el sikert rádióaktív izotópok alkalmazásával. A víz­gyűjtő egyre fogyó vízé­be rádióaktív konyhasót helyeztek, majd két órás időközökben vizsgálták az elszivárgó vizet gamma­­sugárszámlálóval. A kü­lönböző pontokon mért sugárzások összehasonlí­tása révén pontosan meg­határozták a szivárgás helyét. Önürítő gépkocsióriás A Bielorusz Gépkocsi­gyárban elkészült egy új­fajta, hatalmas önürítő tehergépkocsi mintapél­dánya. A gépkocsióriás befogadóképessége 40 tonna, főként a külszíni fejtéseken és útépítések­hez alkalmazzák majd. Tengervízzel működő hőerőmű Baku közelében, a Káspi­­tenger partján felépült az el­ső olyan szovjet hőerőmű, amely tengervizet használ fel gőz­fejlesztésre. A tápvizet először magas hőmérsékleten vegyi bontásnak vetik alá, s ezen a módon kivonják belő­le a kalcium- és magnézium­sókat — a megtisztított víz nem okoz kazánkövesedést. A közeljövőben már számos erőműben és ipari üzemben alkalmazzák majd az új víz­tisztító eljárást, s ezen a módon tengervizet használ­nak fel a különböző ipari el­járások céljaira. Egy rendkívüli műtéti roncsolt láb visszavarrása Lengyel sebészek decem­ber végén egyedülálló műté­tet hajtottak végre: egy sú­lyos baleset áldozatának bal lábát — amelynek csontja több helyütt eltört, és csu­pán bőr- és izomfoszlányok tartottak — amputálás he­lyett vissza­varrtak, s ezzel a beteg életével együtt lábát is megmentették. A beteget húsz percel a baleset után egy tehergépkocsi szállította be a sebészeti klinikára. A legegyszerűbb és legkevésbé kockázatos beavatkozás lett volna a sérült végtag műtéti eltávolítása. Alapos vizsgálat után azonban az orvosok úgy döntöttek, hogy megkí­sérlik a sérült, roncsolt láb visszavarrásait. Először a roncsolt erek és idegpályák összeköttetéseit állították helyre érvarrógép alkalma­zásával roppant aprólékos munkával. Ezután került sor a csont töréshelyeinek össze­illesztésére és rögzítésére, majd a roncsolt izmokat és inakat is összevarrták. A há­romórás műtét alatt egy li­ter vért és három liter vér­­pótló anyagot juttattak transzfúzió formájában a be­teg szervezetébe. A baleset­től a műtét befejezéséig el­telt négy óra alatt a sérült végtag vérkeringése teljesen szünetelt — a láb teljesen kihűlt. A műtét után helyre­állt a vérkeringés, s meg­kezdődött a láb felmelegedé­se is. Három héttel a műtét után a beteg már teljesen jól érezte magát, s bal lábá­nak ujjait is mozgatni tudta. Az orvosok szerint a beteg visszanyeri járóképességét is. Önműködő konverter A Krivoj Rog-i kohó­kombinátban évi több millió tonnányi acélt elő­állító, teljesen önműködő konvertert helyeztek üzembe. A konverter oxi­­génbefúvással működik, a tiszta oxigént azonban nem a szokásos módon alulról, hanem felülről lúvatják be a konverter­be — ezt az eljárást első ízben a Krivoj Rog-i és a dnyepropetrovszki ko­hóművekben vezették be a Szovjetunióban. Az oxigénbefúvásos konver­terben előállított acél mi­nősége eléri a Siemens- Martin kemencékben gyártott acél minőségét, ugyanakkor előállítási költségei lényegesen ala­csonyabbak. NÉPSZAVA Építő-szerelő pisztoly Szovjet szakértők újfaj­ta »pisztolyt« szerkesztet­tek az építő- és szerelő­munkák meggyorsítására. Az újfajta szerszám ha­sonlít a légkalapácshoz, súlya azonban mindössze 5 kilogramm. Kezelése könnyű és veszélytelen. Alkalmazása lényegesen lerövidíti az építő-szere­lő munkák idejét. A ké­pen például kísérletkép­pen acéllemezt rögzítenek egy betonoszlophoz — két »lövéssel«. Az érde­kes újdonságra felhívjuk hazai szakembereink fi­gyelmét is. A tudomány műhelytitkaiból ÚJ MÓDSZEREK A NEUTRONOK KIMUTATÁSÁRA A neutronok közvetlen módszerekkel való kimutatá­sa, mérése sok nehézséget okoz a tudományos laborató­riumokban, mert a neutro­noknak — az elektronokkal és a protonokkal ellentétben — nincs villamos töltésük, s így nem hat rájuk a mágne­ses tér sem. Most híre érke­zett, hogy francia kutatók két új módszert is kidolgoz­tak a neutronok mérésére. Egyik eljárásuk során mik­­rokaloriméterrel azt a he­lgy angol gyár mérnökei olyan újfajta röntgenképer­nyőt fejlesztettek ki, ame­lyen az áramforrás kikap­csolásától számított fél órán át megmarad a létrehozott kép. A szűkszavú jelentések szerint az újfajta képernyő megszerkesztését egy olyan új vegyü­let felfedezése tette le­hetővé, amely egyenáramú gerjesztés hatására fénylik. A képernyőnek csa­k azok a részei fénylenek, amelyeket sugárzás ért. Az újfajta kép­ernyőnek a szakértők nagy jövőt jósolnak. Egyebek kö­zött lehetővé teszi, hogy az emberi testet érő sugármeny­­nyiséget csökkentsék, egy­szeri átvilágítással ugyanis akár fél órán át is tanulmá­nyozható a vizsgált testrész. mennyiséget mérik, amely a különböző anyagokban neut­ronok elnyelődésének hatá­sára fejődik. Az elnyelő kö­zeg változtattatásával a neut­ronoktól, valamint a kísérő gammasugaraktól származó hőmennyiség jól elkülönít­hető egymástól. Másik eljá­rásuk során különböző anya­gokból készült félveze őket bombáznak neutronokkal és a félvezetők ellenállásában jelentkező változásokat mé­rik. Az áramforrás kikapcsolása után egyébként az újfajta ernyő azonnal felhasználható új kép létrehozására. Rönt­genfelvételt is készíthetnek segítségével oly módon, hogy az ernyőre fényképé­szeti papírt helyeznek és előhívják. De a felfedezés­nek mégsem ez a rendkívüli jelentősége, hanem az, hogy az újfajta ernyő az elektro­­mágne­ses h­ul­l­ám­ok szé­l­es spektrumára érzékeny az infravörös sugaraktól a gam­masugarakig — ezen a mó­don tehát olyan­­harmadik szemhez« jut az ember, amellyel a szemmel nem lát­­h­ató sugárzások is megfi­gyelhetők és tanulmányoz­hatók. A kozmikus orvostudo­mány történetében először, szovjet tudósoknak sikerült elérniük, hogy az általuk megfelelően előkészített álla­tok másodpercenként 75 g-s gyorsulást (a földi nehézségi gyorsulás 7­5-szörös­ét) visel­Dr. Koinowski, a Wistar biológiai intézet kutatója, to­vábbá dr. Rawdin, az ameri­kai Pennsylvania egyetem orvosa a közelmúltban kí­sérleteik során tipikus rákos elváltozást idéztek elő egész­séges emberi bőrön oly mó­don, hogy a bőrt majomve­sében tenyésztett vírusokkal megfertőzték. A fertőzés eredményeként a sejtek lé­nyegesen és egyértelműen me­g­válto­ztak: sej­tmag­­­uk szokatlan alakot vett fel, s megkezdődött féktelen osztó­dásuk. A rosszindulatú da­ganatok és a vírusfertőzés további összefüggéseire fr­tek el szervezetük végzetes károsodása nélkül. Az ered­ményt oly módon érték el, hogy az állatok testhőmér­sékletét különleges vegysze­rekkel mínusz 4 Celsius fok­nyira hűtötték le a kísérlet előtt. gyeltek fel egy másik esettel kapcsolatban is, amikor egy herpesz-vírus okozta szembe­tegséget sejtnövekedést gátló vegyszerrel, ún. citostatikum­­mal kezeltek. A kezelés so­rán kiderült, hogy a vegy­szer magát a vírust nem ká­rosítja, csak osztódását aka­dályozza meg a gazdasejt­ben. A vegyi anyag tehát meg­változtatta a vírussal fertő­zött sejtek anyagcseréjét, s ily módon csökkentette a be­tegségokozó anyagok hatá­sát; hasonló módon károsítja a citostatikum a ráksejtek anyagcseréjét is. tett rádiósugárzásának vizs­gálata útján megállapították, hogy a Jupiter mágnses tér­erőssége lényegesen nagyobb, mint a Földé. MINDENT LÁTÓ KÉPERNYŐ HŰTÉSSEL A GYORSULÁS ELLEN rákkeltő vírusok A VENUS ÉS A JUPITER MÁGNESSÉGE Mintegy 290 millió kilomé­teres út megtétele után az amerikai Venus-szonda 1962. december 14-én elérte a boly­gótársunkhoz legközelebb eső pályapontját, s 35 ezer kilo­méterre közelítette meg a Venust. Műszerei útja köz­ben a mágneses térerősséget, a nagyenergiájú részecské­ket, a napplazmát, továbbá a kozmikus részecskéket mérték és vizsgálták. A Ve­nus-szonda egyik legfonto­sabb feladata volt­ annak megállapítása: van-e mágne­ses tere a Venusnak. Ezért olyan érzékeny magnetomé­­terrel szerelték fel, amely még az 5 gammás mágneses térerősség-változásokra is rea­gál. (Összevetésül: a Föld mágneses térerőssége az Egyenlítőn 30 ezer gamma, a pólusokon pedig 50 ezer gam­ma.) A most közzétett jelen­tések szerint az érzékeny műszer a Venushoz legköze­lebb levő ponton nem ész­lelt jelentős emelkedést a bolygóközi tér átlagos mág­neses térerősségében. Ez az eredmény arra utal, hogy bolygótársunknak nincs szá­mottevő mágneses tere, leg­alább is abban a távolság­ban, ameddig az amerikai Venus-szonda megközelítette. Más elméleti számítások út­ján viszont arra következtet­nek — ezeket a számításo­kat a közvetlen vizsgálatok még nem erősítették meg —, hogy a Venus felületének m­ágnessége eléri a földmág­­nesség 5—10 százalékát. Ugyanakkor a Jupiter sarkí­ NUKLEÁRIS MHD-GENERÁTOROK Szerte a világon a kutató­­intézetek tucatjaiban vizsgál­ják az új energiatermelő módszerek kifejlesztésének lehetőségeit. Az egyik leg­többet ígérő ilyen módszer a magneto­hidrodinamikus (MHD)­generátorok kifejlesz­tése. Ezek a generátorok közvetlenül hőből gerjeszte­nek villamosságot, méghozzá oly módon, hogy plazmát, magas hőmérsékletű ionizált gázt vezetnek át nagy sebes­séggel erős mágneses téren Újabban felvetődött az az el­képzelés, hogy az MHD-ge­nerátorok működéséhez szükséges forró gázt nukleá­ris reaktorokkal állítanák elő, vagyis kombinált nuk­leáris MHD-generátorokat szerkesztenének. A reaktort gázzal hűtenék, feltehetően héliummal, h­a mintegy 1600 C fokra felh­evült, erősen ionizált gázt vezetnék az MN­D-generátorba. Jelenleg még sok technikai nehézsé­get okoz a magas hőmér­sékletű gáz előállítása és ionizálása, továbbá olyan anyagok létrehozása, ame­lyek elviselik a magas üze­mi hőmérsékletet — így a szakértők szerint az első nukleáris MHD-generátorok csak 1980 táján készülhetnek el. Ezen a módon azonban óriási, akár 500 ezer kilowat­­tos erőműveket is építhetné­nek, s az erőművek hatásfo­ka elérhetné a 47 százalékot, vagyis lényegesen gazdasá­gosabbak lennének a mai legkorszerűbb erőműveknél. A SZÜRKE BALNÁK RENESZÁNSZA A tervszerűtlen rablógaz­dálkodás száz esztendő alatt csaknem teljesen ki­pusztítot­ta az Észak-Amerika csen­des-óceáni partjai előtti vi­zekben élő szürke bálnákat. Megbízható adatok szerint 1840-ben még mintegy 25 ezer szürke bálna élt ezen a vi­déken, 1938-ra pedig számuk kétszázra csökkent. A­ ható­ságok ekkor szigorú halásza­ti tilalmat vezettek be, s en­nek ereményeképpen a leg­újabb jelentések szerint az elmúlt 24 esztendő alatt a szürke bálnák száma hat­ezerre nőtt. ****** »*#*»###*****##*#*#4 TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA-TUDOMÁNY-TI Hidraulikus ércfejtés Szovjet tudósok leg­újabb kísérleteik ered­ményeként megállapítot­ták, hogy a vízágyúk — nagy energiájú vízsuga­rak — segítségével nem­csak a széntelepek, ha­nem a vasérc-, bauxit- és más ásványtelepek is gazdaságosan és előnyö­sen kitermelhetők. A hid­raulikus fejtést a közeljö­vőben a közép-uráli bá­nyákban széles körben el­terjesztik. A belchatovi barnaszénkincs Lengyelországban, a lodzi járásban fekvő Belchatov városka köze­lében szénhidrogénkuta­­tás közben a világ egyik legnagyobb szénlelőhe­lyére bukkantak, 120 mé­teres mélységben. A geo­lógusok becslése szerint mintegy kétmilliárd ton­nányi barnaszén fekszik itt a föld mélyében, s az évi termelés elérheti majd az 50 millió tonnát. A belb­atovi szénkenes­­csel a tervek szerint egy vagy két, egyenként 3000 megawattos erőművet működtetnek majd. Stevit, hőszigetelő üveg Stevit elnevezéssel a Szovjetunióban újfajta üveg gyártását kezdték meg. A Stevit-lapok két üveglapból állnak, közöt­tük különleges ragasztó­val rögzített, orientált üvegszál-réteggel. Az üvegszál-réteg vastagsá­ga az üveg kívánt minő­ségének megfelelően 1 és 4 mm között változtatha­tó. A Stevit-lapok kitűnő hangszigetelők, a rájuk eső infravörös sugárzás 96 százalékát elnyelik, s hőszigetelő képességük a közönséges üveg 6—10- szerese. Az egyenletes, diffúz fényt átbocsátó Stevit-lapokat főként épí­tészeti célokra használ­ják; akár egy-, akár két­rétegű ablakok kialakít­hatók belőlük; előállítá­suk olcsó és egyszerű. Vas salakból A krakkói bányászati akadémia kutatói új el­járást dolgoztak ki a ko­hósalak hidraulikus gra­­nulálására és szétválasztá­sára. Az új eljárás során a forró kohósalak fém­összetevői — 6—7 száza­lék tiszta vas — a tar­tály alján gyűlnek össze és újra kohósíthatók, a granulált salak pedig ce­mentgyártásra használha­tó fel. Folyamatos mű­­­anyag gyártás A kirovakáni vegyi kombinátban elsőként a világon sikerült folyama­tos gyártási eljárást ki­fejleszteni a melamin (műanyag kiindulási anyag) előállítására. Az örmény szakemberek ál­tal kidolgozott új techno­lógia 20 százalékkal csök­kenti a gyártás munka­igényességét és lehetővé teszi az üzem teljes auto­matizálását. VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! PVC-lemez mélyhúzására, poliamid és más, hőre lágyuló műanyagok fröccsöntésére (90 g-ig) megrendelést rövid határidőre vállalunk A munkát meggyorsítja, ha a megrendelő szerszámot biztosít HUNGÁRIA KTSZ Bpest. I. Váralja u. 16. Tel.: 153—001. 352—197 1963. február 17.

Next