Népszava, 1966. június (94. évfolyam, 128–153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek / NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 94. ÉVFOLYAM, 1 44. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1966. JÚNIUS 19. VASÁRNAP A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormánykü­ldöttségeinek­ közös nyilatkozata A Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottságának és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának meghí­vására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­sága első titkárának ve­zetésével 1966. június 13 —17 között baráti látoga­tást tett a Német Demok­ratikus Köztársaságban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldött­sége. A küldöttség a Német Demokratikus Köztársa­ság fővárosában, Berlin­ben, Halle megyében, a görzigi »Karl Marx­« Ter­melőszövetkezetben, Mag­­deburgban, a nehézipar központjában, valamint a Keleti-tenger menti Rostockban megismerke­dett azokkal a kiemelke­dő eredményekkel, ame­lyeket az első német mun­kás-paraszt állam a fenn­állása óta eltelt viszony­lag rövid idő alatt a tár­sadalmi élet minden terü­letén elért. Találkozott a munkásosztály, a paraszt­ság és az értelmiség kép­viselőivel és meggyőző­dött arról, hogy a Német Szocialista Egységpárt po­litikája a Német Demok­ratikus Köztársaság né­pének mély rokonszenvét, támogatását élvezi. A küldöttséget minde­nütt szívélyesen fogadták és mindenütt a Német Demokratikus Köztársa­ság­­lakossága és a ma­gyar nép közti testvéri barátság és összeforrott­­ság szívélyes légkörét él­vezte. A látogatás során a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége eredményes tárgyalásokat folytatott a Német Szo­cialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának és a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának képviselőivel. A tárgyalásokon a Ma­gyar Népköztársaság ré­széről részt vett: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizott­ság titkára, dr. Szabó Zol­tán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, egész­ségügyi miniszter, Mód Péter, a Magyar Népköz­­társaság külügyminiszte­rének első helyettese, Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete a Német De­mokratikus Köztársaság­ban. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Walter Ulbricht, a Né­met Szocialista Egység­párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Német Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsának el­nöke, Willi Stoph, a Né­met Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Német Demok­ratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, dr. Günter Mittag, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titká­ra, Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köztársaság Miniszterta­nácsa elnökének helyette­se, Günter Kohrt állam­titkár, a Német Demok­ratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének első he­lyettese, Wilhelm Meiss­ner, a Német Demokrati­kus Köztársaság rendkí­vüli­en meghatalmazott A Magyar Népköztársa­ság és a Német Demok­ratikus Köztársaság párt­os kormányküldöttsége megállapítja, hogy ko­runkban a történelmi fej­lődés fő irányát a szocia­lista világrendszer és a társadalom szocialista át­alakításáért küzdő impe­rializmusellenes erők ha­tározzák meg. Az elmúlt években a szocialista világrendszer országai — különösen an­nak fő ereje, a Szovjet­unió — további jelentős eredményeket értek el a társadalmi élet minden területén. Erősödött a szó­nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A tárgyalások szívélyes légkörben és testvéri egyetértésben folytak le. Felölelték a szocializmus Magyar Népköztársaság­ban és a Német Demok­ratikus Köztársaságban történő átfogó felépítésé­nek, a két állam és párt barátsága további megszi­lárdításának és együttmű­ködésük elmélyítésének kérdéseit. A küldöttségek megvitatták továbbá a je­lenlegi nemzetközi hely­zet, valamint a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom fontos prob­lémáit. A tárgyalások a két ország pártjainak és kormányainak teljes egyetértéséről tanúskod­tak. cinista államok gazdasági politikai és védelmi ere­je. Ugyanakkor az általá­nos válság elmélyülése a kapitalizmus ellentmon­dásainak éleződéséhez ve­zet. A szocialista világ­­rendszer erejének továb­bi gyarapodása, a szé­gyenletes gyarmati rend­szer széthullása, a kapita­lista országok dolgozói­nak a monopóliumok el­len folytatott megerősödő harca láttán az imperia­lizmus erői — mindenek­előtt az Amerikai Egye­sült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei — fokozzák agresszivitásukat és meg­kísérlik megállítani a tör­ténelmi fejlődés törvény­­szerű menetét. Ennek kö­vetkeztében éleződött a nemzetközi helyzet. Az amerikai imperia­lizmus az állami politika szintjére emelte a más ál­lamok belügyeibe való gátlástalan beavatkozást. E politika brutális meg­nyilvánulása az amerikai imperializmusnak a viet­nami nép ellen folytatott háborúja, amelyet a Né­met Szövetségi Köztársa­ság és kormánya aktívan támogat. A Magyar Nép­­köztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság pártjai, kormányai és népei a legerélyesebben elítélik ezt a barbár ag­ressziót, amely súlyosan veszélyezteti a világ bé­kéjét. Mindkét állam támo­gatja a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front jo­gos és igazságos követe­léseit és javaslatait. A két ország a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal együtt, a szocia­lista nemzetköziség szel­lemében továbbra is test­véri segítséget nyújt Viet­nam népének igazságos harcához. A Magyar Népköztársa­ság és a Német Demok­ratikus Köztársaság nyp­(Folytatás a 2. oldalon) ✓Wsv '■//­­ TWI­ST:') ■y ■ 1800 lakás évente Felavatták az első budapesti házgyárat Szombat délelőtt a Szentendrei úton ünnepé­lyesen felavatták az első budapesti házgyárat. A vendégek — köztük­ F. J. Tyitov budapesti, szovjet nagykövet — meg­tekintették a gyárat, mely­nek minden berendezését a Szovjetunió szállította és szovjet mérnökök, szak­emberek segítségével ma­gyar munkások állították üzembe. A központi üzem­csarnokban dr. Traut­mann Rezső építésügyi miniszter megadta az en­­gedélyt az üzemszerű ter­melés megkezdésére. Az avató ünnepség be­­vezetőjéül Kisvári Jánost az ÉM 43. sz. Építőipari Vállalat igazgatója, mint házigazda, elmondotta: az elmúlt év szeptemberében megkezdett próbagyártás­­ sikerrel befejeződött. A házgyár a mai napig 508 lakást készített el, Budán fokon felépült az első ki­­sérleti ház, és a kelenföl­di lakótelepen már elk­é­szült 180 lakással az első tízemeletes épület, amely­nek minden elemét a bu­dapesti házgyár szállítot­ta, kifogástalan minőség­­ben. Bondor József építés­ügyi miniszterhelyettes, az Építőipari Főigazgatóság vezetője avató beszédében hangsúlyozta: az első bu­dapesti házgyár most érte el tervezett kapacitását, naponta hat, 53 négyzet-­ méter alapterületű, min­­den komforttal ellátott és minden kényelmet bizto­sító lakást gyárt, 1800 új lakást évente. Már épül a második budapesti, továb­bá a győri és a miskolci házgyár is, és még a har­­madik ötéves tervbeli megkezdik a harmadik bu­dapesti házgyár építését! Segítségükkel 1970-től évente 15—16 000 lakás, épül majd a legkorsze­rűbb módszerekkel. A mi­niszterhelyettes a továb­biakban arról beszélt, hogy a házgyárak forra­dalmi változásokat hoz­­nak a főváros lakásprob­lémáinak megoldásában­ és felépülésük jelentős ha­tárköve a magyar lakás­építés iparosításának. Vé­gezetül köszönetet mon­dott mindazoknak, akik részt vettek a házgyár felépítésében. Az ünnepség végén dr. Trautmann Rezső építés­­ügyi miniszter a Munka Érdemrend arany fokoza­tát adta át Sz. Sz. Gorbac­csov szovjet és Kövesdi József magyar szakem­bernek. Tizenketten kap­ták meg a Munka Érdem­rend ezüst és bronz foko­zatát, és harmincan vet­ték át -Az építőipar­ ki­­váló dolgozója- kitünte­tést.­­(vándor).. Az első budapesti házgyár ünnepélyes megnyitása (Jentetics László felvétele) Csütörtökre összehívták az országgyűlést Jóváhagyta a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, rendeletmódosítást és új törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. Az alkotmány 12. paragrafusa (2) be­kezdése alapján 1966. évi június 23-án, csütörtökön 11 órára összehívta az országgyűlést. Az Elnöki Tanács jóváhagyta a pénzügyminisz­ternek az 1965. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa főtit­kárának és az igazságügyminiszternek együttes előter­jesztése alapján új törvényerejű rendelettel módosí­totta a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. sz. törvényerejű rendeletet. Megtárgyalta és elfogadta az egyes büntető rendelkezések módosításá­ról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. De Gaulle holnap Moszkvába érkezik A francia elnök szállása a Kremlben lesz, útjáról a fi Molnyija66 segítségével tudósít a párizsi tv Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója jelenti. De Gaulle hétfő délelőtt 9.30 órakor indul el az orlyi repülőtérről Cara­velle típusú repülőgépén Moszkvába. A köztársasá­gi elnököt Couve de Mur­­ville külügyminiszteren kívül közvetlen munka­társai és a Quai d’Orsay vezető tisztviselői kísérik el útjára. De Gaulle kísé­retében lesz felesége és fia, Philippe de Gaulle sorhajókapitány is. Külön­­repülőgépen 80 francia és Párizsban akkreditált kül­földi újságíró követi a köztársasági elnököt, hogy tanúja legyen a 12 napos utazás eseményeinek. A nagy francia lapok és a televízió munkatársai már az elmúlt napokban végigjárták de Gaulle út­jának egyes állomásait és riportsorozatokban mutat­ták be Moszkvát, Lenin­­grádot, Volgográdot, Kije­­vet, Novoszibirszket. A te­levízió hétfőtől kezdve naponta különműsorban tájékoztatja a francia kö­zönséget de Gaulle útjá­ról, a helyszíni adásokat a szovjet mesterséges hír­adástechnikai bolygó, a Molnyija közvetíti Párizs­ba. A francia közvélemény nagy érdeklődéssel és vá­rakozással tekint a köz­­társasági elnök és a szov­jet vezetők találkozása elé. A franciák zöme örömmel üdvözli a szov­jet—francia kapcsolatok javulását és fejlődését. A francia lapok kiemelik, hogy csupán január elseje óta 28 francia küldöttség járt a Szovjetunióban, és 24 szovjet delegáció láto­gatott Franciaországba. Egy sor területen: a szí­nes televízió kifejlesztésé­ben, az atomenergia békés hasznosításában, az űrku­tatásban és számos ipar­ágban gyümölcsöző mű­szaki-tudományos együtt­működés alakul ki a Szov­jetunió és Franciaország között. De Gaulle moszkvai út­­jától ha nem is látványos döntéseket, de a kapcso­latok további fejlődését várják Franciaországban. A francia közvélemény nagy többsége azonban olyan eseményt lát a fran­cia köztársasági elnök és a szovjet vezetők találko­zásában, amely nemcsak a két ország, hanem álta­lában a Kelet és a Nyu­gat viszonyában is kedve­ző fordulatot hozhat, és elősegíti az európai prob­lémák megoldását. Mint Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti, Moszkva hagyo­mányos barátsággal és ki­tüntető figyelmességgel várja Charles de Gaulle-t, aki jóformán a Szovjet­unió elleni hitlerista tá­madás negyedszázados év­fordulójára érkezik a szov­jet fővárosba. 1944. de­cembere után most má­sodízben lesz de Gaulle tábornok Moszkva vendé­ge. Akkor Tuniszon, Kai­rón, Teheránon, Bakun és Sztálingrádon keresztül kellett ideérkeznie, most néhány órás repülőút vé­geztével ér­jfjeldet a vnu­­kovói kormányrepijáté­.' ren, ahol a Legfelső' Ta-­­nács és a szovjet Korm­ás Vg.' tagjai fogadják. Fellobogózták a Lenin utat, ahol de Gaulle ko­csioszlopa hétfő délután bevonul Moszkvába. A Kremlben készítettek szál­lást a magas rangú fran­cia vendég számára, aki­nek útjáról, tárgyalásairól és beszédeiről mintegy kétszáz újságíró tájékoz­tatja majd a világközvé­leményt. A szovjet kommentárok hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió és Franciaor­szág között sok nemzetkö­zi kérdésben nincsenek tényleges, mélyreható el­lentétek, a két ország kö­zött nincs területi vita és gazdasági vetélkedés. A nézeteltérések nem akadá­lyozták és nem akadá­lyozhatják egyetértésüket és kölcsönös megértésü­ket számos nagy nemzet­közi kérdésben. De Gaulle moszkvai lá­togatásával egyidőben az európai biztonság kérdése került a nemzetközi poli­tika előterébe. Közvetle­nül a látogatást megelő­zően fontos tanácskozások zajlottak le a NATO-ban és a Varsó Szerződésben. .Az ott hozott döntéseknek ”.A Franciaország ismert állásfoglalásainak az alap­ban Moszkvában építő jel­legű tárgyalások folyhat­nak az európai kollektív biztonság megteremtésé­hez vezető lépésekről. A Pravda szombati szá­mában A. Manfred pro­fesszor cikkében megálla­pítja: a történelmi tapasz­talatok arra tanítanak bennünket, hogy Francia­­ország és a Szovjetunió egyetértése az európai bé­ke fenntartásának fontos feltétele. — A francia és a szov­jet nép hagyományos ba­rátsága olyan állandó je­lenség, amellyel feltétle­nül számolni kell— hang­súlyozza a Pravda cikke. Géptávíróa érkezett/ Hajóösszeütközés *— 12 tengerész eltűnt HALIFAX: Shelburne­­től 40 mérföldre délke­letre összeütközött egy li­bériai teherhajó és egy kanadai halászhajó. A szerencsétlenséget a sűrű köd okozta. Az első je­lentések szerint 12 tenge­rész eltűnt. Emberfaló jaguár BOGOTA: Három gyer­meket és egy férfit ölt meg és falt fel egy ja­guár a columbiai El Mag­dalena megyében. Most vadászok üldözik a fene­vadat, amely már hosz­­szabb ideje nagy kárt tett az állatállományban Hatalmas vihar Dél-Belgiumban BRÜSSZEL: Mintegy 15 embert sebesített meg pénteken a Dél-Belgium­­ban tomboló hatalmas vihar. A dühöngő elemek épületeket rongáltak meg, embereket vágtak földhöz és fákat csavartak ki tö­vestül. Nivelles-ben a szél magasba emelte, majd ledobta egy gyár tetejét.

Next