Népszava, 1969. október (97. évfolyam, 228–254. szám)
1969-10-18 / 243. szám
A magyar nép támogatása és szolidaritása jelentősen hozzájárul győzelmeink kivívásához A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének sajtótájékoztatója A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány küldöttsége pénteken a delegáció elutazása előtt a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában találkozott a magyar és a külföldi sajtó munkatársaival. A sajtóértekezletet dr. Randé Jenő, a Külügyminisztérium főosztályvezetője nyitotta meg, majd Tran Buu Kiem, a küldöttség vezetője összefoglalta a delegáció benyomásait a Magyarországon látottakról. — A szocialista építőmunka nagy eredményein, az ország szépségén túl a legmegragadóbb élményt számunkra a magyar nép szolidaritása és barátsága jelentette, amellyel szinte minden lépésünkben találkoztunk — mondotta. — Ez a szolidaritás a forrása annak az értékes politikai és gazdasági támogatásnak, amelyet a magyar nép és kormánya nyújt a dél-vietnami nép harcához, jelentősen hozzájárulva e harcban kivívott győzelmeinkhez — hangsúlyozta Tran Buu Kiem, majd az újságírók kérdéseire válaszolt. — Az amerikai betolakodókkal szemben eredményesen megvívott, immár tíz esztendős harc sikerének egyik titka az az egység, amely az egész dél-vietnami népet átfogja — állapította meg. — Ez az egység testesül meg a felszabadító hadseregben, amely részben mint reguláris hadsereg harcol, részben az egész országra kiterjedő gerillaháborút folytat. Ezt húzza alá a bábrezsim csapatainak morális gyengesége, az egyre nagyobb számú dezertálás is. Mindez együttvéve eleve bizonyossá teszi az úgynevezett dezamerikanizálás csődjét, és lehetetlenné teszi azt az elképzelést, hogy az amerikai csapatok kivonása után az agresszorok vietnami vérrel folytassák a háborút. A párizsi tárgyalásokra utalva hangoztatta: a vietnami kérdést nem egyedül a konferencia hivatott megoldani. Ugyanakkor a harctereken is egyre nyilvánvalóbbá válik az agresszorok kudarca. A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány őszintén kívánja a probléma megoldásait, és erre megfelelő alapot nyújt a DNFF tízpontos javaslata. Az amerikaiakon a sor, hogy megmutassák, valóban szándékukban áll a háború megszüntetése. A párizsi konferencia — fűzte hozzá — kétségtelenül hatással van a nemzetközi közvéleményre. Nemcsak népünk harcát tükrözi, hanem alkalmat ad a háború kérdésében elfoglalt álláspontunk kifejtésére is. Az újságírók megkérdezték Tran Buu Kiemet, hogy véleménye szerint a jelenleg Amerikában zajló tüntetések milyen befolyással lehetnek a Nixon-adminisztráció döntéseire. Bár az Egyesült Államok és a hasonló kormányzati rendszerű országok semmibe veszik a közvélemény állásfoglalását, látniuk kell, hogy egyre erősödik az állás politikájukkal szemben. Ezt mutatják a közvéleménykutatás eredményei is. Ha ez az áramlat tovább erősödik, előbbutóbb befolyással lesz a hivatalos amerikai külpolitikára is — állartította meg, és hangsúlyozta, hogy a DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány nagyra értékeli az amerikai közvéleménynek ezeket a megnyilvánulásait. A dél -vietnami belpolitikai helyzetről elmondta, hogy a felszabadítási front kapcsolatokat keres és hoz létre a béke és a demokrácia más híveivel, mindazokkal a politikai irányzatokkal és csoportokkal, amelyek szemben állnak a Thieuc Ky-rezsimmel, és ellenzik az amerikai diktátumok előtti behódolást. Még a koalíciós kormány megalakulása előtt szélesíteni kívánják a demokratikus erők szövetségét A küldöttség magyarországi tárgyalásairól szólva hangsúlyozta, hogy teljes egyetértés alakult ki a magyar vezetőkkel a dél-vietnami helyzet értékelésében és a Nixonkormány magatartásának megítélésében. Azonosak a nézetek abban is, hogy a vietnami kérdés megoldása érdekében szükséges a béke erőinek öszszehangolt akciója. Befejezésül arról szólt, hogy a küldöttség hazánk után több baráti szocialista országba és az úgynevezett harmadik világ néhány országába is ellátogat. Kormányunk megalakulása — mondta — lehetővé tette, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat azokkal az országokkal, amelyek eddig is támogatták igazságos harcunkat és hozzátehetem, hogy több olyan országgal is lehetővé vált a szorosabb együttműködés, amelyek eddig kevésbé értették meg és támogatták küzdelmünket. CTudományos hírmagyarázatunk Az új Szojuz-kísérletek sorok írása idején az új Szojuz-űrhajók közül kettő fejezte be sikeresen küldetését. A mostanini kísérletsorozat bizonyára kevésbé volt „látványos”, mint több más, a legutóbbi időkben lezajlott űrhajózási vállalkozás, mégis a mostani Szojuz-űrhajók útja nem egy vonatkozásában különös figyelmet érdemel. Kísérletről kísérletre egyre inkább kibontakozik előttünk a szovjet űrkutatás koncepciója: emberlakta laboratóriumok, űrállomások létrehozása a Föld körüli térségben, s e berendezések közvetlen népgazdasági felhasználása. A januári Szojuz-kísérletekben az űrállomás összeállításának kezdő műveleteit próbálták ki. Most — az asztronautikai történetében először — három űrhajó végzett hosszan tartó kötelékrepülést. Az efféle koordinált űrrepülő manővereknek nagy szerepe lesz az űrállomások létrehozásakor, de akkor is, amikor a már működő űrállomásokra kell utánpótlást szállítani. A kötelékrepülés feladata megköveteli, hogy az űrhajók nagymértékben manőverképesek legyenek, vagyis pályájukat a szükség szerint gyorsan és pontosan tudják változtatni. A párosan, vagy harmadmagával végzett űrrepülés másutt is fontos szerephez juthat. Mint a megelőző Szojuz-kísérletben láttuk, az űrutasok átszállhatnak járművükből a másik űrhajóba, s így a nagyobb vállalkozásokban — mint például a holdutazásban — mód nyílik arra, hogy az esetleg bajba jutott űrhajók utasait megmentsék. Ami az űrhajók és az űrállomások közvetlen népgazdasági felhasználásait illeti, itt többek között a termésterületek, az erdők, valamint az óceánok olyan megfigyeléseire kell gondolnunk, amelyekre az automatikus mesterséges holdak kevésbé alkalmasak. Nem kell talán kiérnésra, hogy a növényi kártevők pusztításainak idejekorán történt felismerése, tengeri halrajok felfedezése milyen nagy gazdasági jelentőségű. A Szojuz 6. űrhajón végzett kísérlettel mutatkozott be a műszaki tudományok új ága, az űrtechnológia. A világűrben uralkodó körülmények, az úgynevezett űrviszonyok igen sok tekintetben különböznek a Földön megszokottaktól. Súlytalan állapotban, erősen léghíjas térben, általában igen alacsony hőmérsékleten a szerkezeti anyagok másképpen viselkednek, mint a Földön. Ilyenképpen az űrhajón vagy egy idegen égitesten berendezett műhelyben egy sereg gyártási folyamat igen kedvező feltételek között hajtható végre. Ide tartozik a hegesztés is, amellyel az említett űrviszonyok között most végeztek először kísérleteket. Nem kétséges, hogy a hegesztési kísérlet után a közeljövőben további űrtechnológiai vizsgálatokra kerül sor. Belátható időn belül kialakulnak azok a módszerek, amelyekkel az új technológia nemcsak minőségileg múlja felül a földi eljárásokat, hanem gazdaságosság szempontjából is versenyképes lesz velük. Ezen az úton tették meg az első nagy lépést a szovjet kutatók a Szojuz 6. kísérletével. Nagy István György Elutazott hazánkból a Pénteken este elutazott hazánkból a DNFF központi bizottságának és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának küldöttsége. A küldöttség búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a kormány elnökhelyettese, a kormány dél-vietnami küldöttség több tagja, a Külügyminisztérium vezető munkatársai, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Ott volt Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köztársaság és Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. (MTI) A szovjet űrkísérlet-sorozat eseményei (Folytatás az 1. oldalról) ott volt az űrhajó közelében. Elsőnek értek célba az iskolásgyerekek. Nem számított a hideg, a hó, rohantak köszönteni a kozmosz visszatért hőseit. A helikopter pillanatok alatt felvette a meleg ruhába átöltöztetett űrutasokat és repült Karagandába.. A városba érkezésükkor az űrhajósokat a jóbarátok minden etikettet elsöprő forró ölelése várta. A „hogyan’‘-nal kezdődő számtalan kérdésre Sonyin válaszolt a következő szavaikkal: „Igyekeztünk mindent megtenni, véleményemszerint a munkát sikeresen elvégeztük”. Mosolyogva tette hozzá: „Egyszóval, boldogok vagyunk.” Ezután röpsajtóértekezlet következett, amelyen az űrhajósok elmondották, milyennek látták Földünket odafentről. Megismételték a Gagarin óta refrénszerűen visszatérő véleményt: kékes színben úszó bolygónk gyönyörű szép látványt nyújt a világűrből. Elmondották azt is, hogy sokkal jobb többedmagukkal utazni a világűrben. Amikor az ember egyedül száguld a kozmoszban, akkor olykor erőt vesz rajta egy kis szomorkás hangulat. De ha jó barátok vannak mellette, akkor a hangulat is jobb és a munka is könnyebben megy. Közölték, hogy Ausztráliában hatalmas erdőtüzeket, az Arábiai-félszigeten pedig égő olajfáklyákat figyeltek meg. Kubaszov útjuk fő célját érintve elmondotta, hogy valamennyi tervezett villamoshegesztési kísérleteit elvégezte. Sonyintól megkérdezték, voltak-e derűs pillanataik az űrben? Hogyne — felelte a Szojuz 6. parancsnoka. — A kozmoszban Valerij Kubaszov sokoldalútehetsége olyan szépen kivirágzott, hogy egyszer csak fogta magát és — jóllehet erről az oldaláról azelőtt nem ismertük — énekelni kezdett, szöget változtatja meg mindössze 7—8 fokkal, ehhez az üzemanyag 30 százaléka használódik el. Ha az űrhajókat nagymennyiségű üzemanyaggal bocsátanák fel, ez megnövelné súlyukat. Ilyenformán még nagyobb teljesítményű hordozórakétákra volna szükség. A manőverezés problémájának megoldása tehát összefügg egy másik problémával: az űrhajók öszszekapcsolásával. Az öszszekapcsolás ugyanis lehetővé teszi, hogy közvetlenül űrpályán szereljenek az űrhajóhoz üzemanyag-tartályként szereplő más űrhajóikat. A manőverezés és az összekapcsolás a kozmoszban nagy gyakorlatot és hozzáértést, jó elméleti és gyakorlati felkészültséget követel meg az űrhajóspilótától. Segítségére vannak az elektronikus számítógépekkel ellátott irányítórendszerek, amelyek meghatározzák a sebesség változtatásához szükséges impulzus nagyságát és irányát. Rendelkezésére állnak a földi űrhajókísérő megfigyelő állomásokról kapott adatok is. Kozmikus pályán az első manőverezést az 1963. november 1-én felbocsátott Polrot 1. elnevezésű kozmikus készülék végezte. Az automatikus öszszekapcsolódás feladatát elsőnek a Szovjetunióban oldották meg, először a kozmosz-csoporthoz tartozó, ember nélküli szputnyikok segítségével, később kézi irányítóberendezés révén 1969 januárban a Szojuz 4. és a Szojuz 5. űrhajók repülése során. (TASZSZ) Fontos mei megfigy Oleg Gazenko, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a kozmikus egészségügy neves kutatójának véleménye szerint a levegő oxigénhiányát széndioxid adagolásával ki lehet egyenlíteni. A szakértők megfigyelték, hogy a hermetikusan zárt fülkében tartózkodó embereiknél fellépnek a hegyi betegség tünetei, amikor a levegő oxigéntartalma — annak nyomásában kifejezve — 75 —85 higanymilliméterre csökken. De abban a pillanatban, amikor a fülke mesterséges légkörébe egy kis mennyiségű széndioxidot adagoltak, a hegyi betegség tünetei megszűntek, illetve jelentősen csökkentek. A szovjet tudós véleménye szerint a mesterséges atmoszféra oxigénhiányát széndioxid adagolásával ki lehet egyenlíteni. Úgy, hogy annak részaránya ne haladja meg a 4—6 százalékot. A tartós űrrepüléseknél az oxigénnyomás időszakos csökkentése és a széndioxidnyomás egyidejű növelése Gazenko feltételezése szerint megszünteti a hipodinamika és a súlytalanság következtében az emberi szervezetben fellépő és a hegyi betegség tüneteivel járó alkalmazkodóképtelenséget. eurológiai relések Manőverezés a kozmoszban A Nyegyelja című szovjet hetilap megállapítja, hogy a világűrben való manőverezés során a legbonyolultabb probléma a hajtóművek energiaszintjének biztosítása. A manőverezés a hajtóművek tolóerejétől függ, a manőverezés lehetőségeit nagymértékben megszabja az üzemanyagkészlet és üzemanyag minősége. Ez utóbbitól a gázok kiáramlásának sebessége függ. Ha egy űrhajó 200 kilométer magasságban befutott körpályáról 1000 kilométer magasságú pályára tér át — a Szojuz-mintájú szovjet űrhajók képesek erre —, ez az üzemanyagkészletnek körülbelül 15 százalékát emészti fel. Ha a pálya síkjának hajtás- Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának 43. ülésszakáról Moszkvában október 16tól 17-ig megtartották a KGST végrehajtó bizottságának 43. ülésszakát. Az ülésen a KGST tagországainak a végrehajtó bizottságba delegált képviselői vettek részt. Tano Colov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Gerhard Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Damdinyijn Gombozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Piotr Jaroszeivicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Mihail Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnökhelyettese, Frantisek Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. A végrehajtó bizottság ülésszakán a KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében részt vett D. Djokovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja is. Az ülésszakon Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság képviselője, lengyel miniszterelnökhelyettes elnökölt. Megvitatták a végrehajtó bizottság 41. ülésszakának határozata értelmében létrehozott munkacsoportok kibővített munkaterve végrehajtásának menetét. A munkacsoportokat annak idején azzal a céllal alakították meg, hogy kidolgozzák a KGST tagországai közötti együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének komplex, huzamos időre szánt tervezetét. Véleménycserét folytattak e program összeállításának további irányáról. Erről a témáról a következők tartottak beszámolót: Piotr Jaroszewicz, a végrehajtó bizottság elnöke, Nyikolaj Bajbakov, a tervkoordináció kérdéseivel foglalkozó munkacsoport elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjet Állami Tervbizottság elnöke, V. Kirillin, a tudományos műszaki együttműködés kérdéseivel foglalkozó munkacsoport elnöke, a szovjet Minisztertanács elnökhelyettese, a Minisztertanács Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának elnöke, J. Trendota, a valuta- és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport elnöke, a Lengyel Népköztársaság pénzügyminisztere, Biró József a külkereskedelem kérdéseivel foglalkozó munkacsoport elnöke, magyar külkereskedelmi miniszter, M. Zajfryd, a szállítási eszközök fejlesztési kérdéseivel foglalkozó munkacsoport elnöke, a a Lengyel Népköztársaság közlekedésügyi minisztere, N. Faggyejev, a szervezeti és jogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport elnöke, a KGST titkára. Az érdekelt KGST-országok mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésével kapcsolatos problémák kidolgozásával foglalkozó munkacsoport elnöke nevében Sz. Knev bolgár földművelésügyi és élelmiszeripari miniszterhelyettes, a KGST szabványügyi állandó bizottsága elnökének nevében pedig H. Merbach, az NDK szabványügyi bizottságának elnökhelyettese tartott beszámolót A végrehajtó bizottságban részt vevő országok képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, hogyan folyik országaikban a komplex programtervezet kidolgozásához szükséges anyagok előkészítése. A végrehajtó bizottság az említett kérdésekről megfelelő határozatokat fogadott el A Végrehajtó bizottság megvizsgálta az 1971—75. évi gazdasági együttműködés kérdéseivel összefüggésben a KGST-tagországok között folytatott kétoldalú konzultációk első szakaszának eredményeit. A Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a minisztériumok, főhatóságok és különböző gazdasági szervek széles körű bevonásával folytatott kétoldalú konzultációk a tagországok tervező szervei között, lehetővé teszik a tagországok számára a gazdasági együttműködés egész sor fontos kérdésének megoldását, kormányközi gazdasági megállapodások és szerződések, valamint a termelési szakosításról és kooperációról szóló megállapodások és szerződések megkötését, számos fontos nyersanyag és késztermék kölcsönös szállításainak előzetes összehangolását. Egyidejűleg megállapították, hogy egyes lényeges kérdések további kétoldalú konzultációkat és kidolgozást igényelnek. A Végrehajtó Bizottság javasolta a KGST tagországainak, a kétoldalú konzultációk második szakaszát oly módon bonyolítsák le, hogy a KGST XXIII. (rendkívüli) ülésszakának határozatában kitűzött határidőre biztosíthassák az 1971—75. évi tervek végleges koordinálását. A Végrehajtó Bizottság meghallgatta a KGST vegyipari állandó bizottságának beszámolóját, amelyet G. Wischofsky, a bizottság elnöke, az NDK vegyipari minisztere terjesztett elő. A beszámoló tartalmazza azoknak a vizsgálatoknak az előzetes eredményeit, amelyeket a KGST-országok az 1970 utáni időszak igényeinek szem előtt tartásával a vegyipari és cellulóz-papíripari fejlesztésben való együttműködés egyes kiemelt problémáinak tisztázására végeztek, azon problémák tisztázására, amelyek meghatározzák a vegyipari és cellulóz-papíripari termelés progresszív struktúrájának fejlődését, és elősegítik a KGST-tagországok fő népgazdasági ágazatainak kemizálását. A Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a vegyipari és cellulóz-papíripari termékek 1971— 75. évekre tervezett termelési növekedésének, az áruválaszték szüntelen bővülésének és minőségi javulásának körülményei között még nagyobb jelentőségre tesz szert az érdekelt országok elmélyültebb együttműködése a termelési szakosítás és kooperáció területén, az optimális kapacitások tervezésében és építésében, a progresszív technológia kidolgozásában és a szükséges kutatások elvégzésében, a nagy termelékenységű berendezésekkel való ellátottság biztosításában, valamint a nyersanyag- és segédanyag-ellátás komplex biztosítása területén. A KGST vegyipari állandó bizottsága a felsorolt problémák kidolgozása folyamán egész sor konkrét javaslatot fogallmazott meg a vegyipari és cellulóz-papíripari fejlesztés fontos kérdéseinek megoldását szolgáló együttműködés kiterjesztésével kapcsolatban egyebek között az egyes vegyipari ágak nyersanyagbázisának az érdekelt országok közös erőfeszítéseivel való fejlesztésének kérdéseivel öszszefüggésben, valamint az 1971—75. évi tudományos, műszaki és termelési együttműködés fejlesztésének kérdéseivel kapcsolatban. Megállapítást nyert, hogy a tagországok az említett időszakra szóló terveik öszszehangolásáról folytatott kétoldalú tárgyalásaik során felhasználják ezeket a javaslatokat. A végrehajtó bizottság jóváhagyta az 1970 utáni időszak vegyipari és cellulóz-papíripari együttműködésének fejlesztésével összefüggő alapvető problémák kidolgozására a KGST vegyipari állandó bizottsága által végzett tevékenységet és megbízta a bizottságot e munka folytatásával. A Végrehajtó Bizottság ülésszaka a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. (MTI) Újabb küldöttségek érkezése A VII. szakszervezeti világkongresszusra október 17-én újabb vendégek érkeztek. Többek között Sierra Leone-ból, Guineából, Chiléből, Irakból, Martiniqueból, Brazíliából, Uruguayból és Írországból érkeztek a kül d NÉPSZAVA* 519. október