Népszava, 1970. május (98. évfolyam, 101–126. sz.)
1970-05-01 / 101. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! • NÉPSZAVA •__________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA_____________• 98. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ÁRA,20 FORINT 1970. MÁJUS, PÉNTEK MÁJUSI KÖSZÖNTŐ Gáspár Sándor rádió- és televízió beszéde Az alábbiakban közöljük Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának a rádióban és a televízióban csütörtök este elhangzott ünnepi köszöntőjét. Kedves elvtársnők, elvtársak! Tisztelt hallgatóink, nézőink! Munkásünnepünk, május elsejének előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntöm dolgozó népünket Üdvözöljük a gyárak, az üzemek, a bányák, a földek, intézmények és hivattatok dolgozóit Üdvözlünk minden magyar dolgozót aki alkotó munkával hozzájárul történelmi céljaink, nagy feladataink megvalósításához. Nemzetközi ünnepünkön köszöntjük a szocialista országok dolgozóit, külön üdvözöljük a kommunizmust építő szovjet munkásosztályt az egész szovjet népet Köszöntjük a kapitalizmus ellen küzdő munkástestvéreinket a nemzeti felszabadító mozgalmak harcosait a világ összes haladó erőit Testvéri üdvözletünket küldjük és szolidaritásunkat fejezzük ki mindazon népeknek, amelyek fegyverrel küzdenek az imperialista agresszió ellen. Köztük elsősorban a hős vietnami népnek és a haladásért, az agresszió ellen küzdő arab népeknek. Tisztelt elvtársak! . . . A holnapi napon immár 80 esztendeje, hogy az öntudatra ébredt munkásosztály első ízben bontotta ki vörös zászlaját Azok emelték magasra a vörös lobogót akik hittek a munkásosztály történelmi hivatásában és vállalták a harcot egy boldogabb, igazságosabb, emberibb társadalomért. Május elseje a munkásszolidaritás, az osztálycélok megvalósításáért, a munkásosztály hivatásának betöltéséért folytatott harc ünnepe és jelképe. Az első május elseje óta eltelt 80 év megmutatta, merre tart a világ. Az Internacionálé dallamai ma egyre erőteljesebben és szabadabban csendülnek fel mindenütt a földtekén, hirdetve a lenini gondolat diadalát. A proletár internacionalizmus világot átfogó és átformáló eszmévé vált. A marxizmus a leninizmus elméletéből korunk legyőzhetetlen valósága lett. A felszabadult munkásosztály diadalmasan ünnepli ezt a napot. Aki a maga munkájából él, nemigen hisz csodákban, megváltásban. A munkások mindig tudták, sorsukon fordítani csak közös enővel, összefogással, egy akarattal lehet. Hogy a csoda valóban nem segít, és hogy csak az osztály legjobbjaiból kovácsolódott élcsapat vezetésével képes a munkásosztály felszabadulni, emberhez méltó életet megvalósítani, ez ma már bizonyosság. Országok egész sorában győzedelmeskedett a munkások joga és eszméje, milliók sorsa, élete vált emberhez méltóvá. A világ számos részén, a gyárakban, műhelyekben, ültetvényeken és szántóföldeken a dolgozók millióinak szívébe remény költözött, derekuk kiegyenesedett, soraik megszilárdultak. A mai körülmények között különböző országok dolgozói más és más nyelven fejezik ki magukat, más és más módon harcolnak, mégis egyek, mert összefogja őket a közös eszme. Egyre inkább érzik és tudják, hogy a munkások kezében mindig a leghatékonyabb fegyver volt és marad a nemzetközi munkásosztály szolidaritása, egysége. Tisztelt elvtársak! A májusi seregszemle számunkra felkészülés az új feladatok megoldására is. Az elmúlt 25 év eredményei a magyar dolgozók fáradságos, áldozatos munkája révén jöttek létre. Ezek az eredmények is mutatják, hogy érdemes volt dolgozni, van miért lelkesedni. A jövő tennivalóinak megoldásánál az ésszerűbb, az átgondoltabb, a tervszerűbb munka mellett az önzetlen munkáslelkesedésre is építünk. A munkások alkotó tevékenysége nemcsak az ország gyarapodását szolgálja, hanem bizonyítéka annak ie, hogy a dolgozók mélységesen megértik, hogy bár nagyszerű a megtett út, de még sok a tennivaló. A dolgozó emberek számára tartalmas és kulturált életet akarunk teremteni. Célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára. Rendszeresen emelkedő életszínvonalat akarunk biztosítani népünknek. Minden ember számára elérhetővé kívánjuk tenni a kultúra, a művészet kincseit, mindazt, ami boldogulásukhoz, igaz emberi életükhöz szükséges. Ilyen szellemben tekintjük május elsejét az alkotó, a felszabadult munka ünnepének, amelynek jegyében népünk előre tekint. Olyan feladatok várnak ránk, amelyek még szebbé, tartalmasabbá teszik életünket. Terveink reálisak, ezeket munkásosztályunk, dolgozó népünk magáénak vallja. Ez a legfontosabb biztosítéka annak, hogy céljaink megvalósulnak. Kedves elvtársak! Május elseje legyen mindenki számára kellemes, szép, derűs ünnep. Fejezze ki a magyar nép, a magyar munkások harci elszántságát a békéért, a haladásért, a szocializmusért vívott világméretű küzdelemben. Engedjék meg, hogy e nagy ünnepünkön tiszta szívből, meleg szeretettel kívánjak minden magyar dolgozónak sok sikert a munkában, boldogságot, örömet és jó egészséget személyes életében. Éljen május elseje, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe! Stettner Béla: Május elseje Kiosztották az 1970. évi SZOT-díjkat Csütörtök délelőtt a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották a SZOT 1970. évi irodalmi és művészeti díjait. A díjkiosztásnál jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A díjak átadása előtt Vinizlay Gyula, a SZOT titkára beszédében kiemelte: kitüntetett íróink, művészeink, tudósaink személyében olyan alkotókat köszönthetünk, akiknek, tevékenysége szoros szálakkal kapcsolódik kétkezi dolgozók életéhez, akiknek művészi és tudományos eredménye a dolgozók széles körében vált ki elismerést és megbecsülést. — A szakszervezeti mozgalom meggyőződéssel vallja — mondotta —, hogy a szocialista ember formálisában nélkülözhetetlen az irodalom és a művészet, ösztönözzük, segítjük virágzását, mert az igaz művészet felemeli az embert, erősíti szellemét, hatékony eszköze az ember formálásának. Az irodalmi és művészeti nevelés gondjait mi elsősorban a közönség oldaláról vizsgáljuk, de nem közömbös számunkra az irodalom és a művészet belső alkotó folyamatának fejlődése sem. Felemeljük szavunkat a munkásélet ábrázolása, a munkás életérzést tükröző alkotások érdekében. Segítjük a leghaladóbb irodalom és művészet jobb lehetőségeinek kialakítását is. — A SZKOT díjaival kitüntetetteket úgy tekintjük, mint a szocialista művészet megvalósításáért küzdők kiemelkedő képviselőit és az igényes közönség kialakításáért fáradozó mozgalmunk első számú segítőit, fejezte be beszédét Vinizlay Gyula. Ezután Gáspár Sándor átadta a SZOT-díjakat. A díjak átadása után a SZOT elnöksége fogadást adott a díjazottak tiszteletére. A fogadáson Csáki Maronyák József a díjazottak nevében köszönetet mondott az elismerésért. Az új SZOT-díjasokat lapunk 8—9. oldalán mutatjuk be. (MTI) Losonczi Pál üzenete az indokínai népek képviselőinek tanácskozásához Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a következő üzenetet küldte az indokínai népek képviselőinek tanácskozásához: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép és a magam nevében üdvözlöm és forró testvéri támogatásunkról biztosítom az indokínai népek képviselőinek tanácskozását, az elfogadott, történelmi felelősségtől áthatott közös nyilatkozatot. Mélységesen elítéljük az amerikai imperializmusnak a vietnami agresszió kiszélesítésére irányuló újabb manővereit, Kambodzsa ellen intézett alattomos támadását, amely nyílt kihívást jelent az indokínai népekkel, Délkelet-Ázsia és a világ békéjével szemben. Teljes szolidaritásunkról biztosítom az amerikai imperializmus és csatlósai ellen hősiesen harcoló indokínai népeket. Szilárd meggyőződésünk, hogy a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép antiimperialista összefogása, közös harca — a testvéri szocialista és más baráti országok, a világ békeszerető erőinek támogatásával — győzedelmeskedni fog. Kivívják nemzeti jogaikat és megteremtik a békét, a függetlenséget és semlegességet az indokínai térség országai számára, az 1954. és 1962. évi genfi egyezmények szellemében. Több millió francia dolgozó harci napja A jelszó: harc az elnyomó törvény ellen Több millió francia vett részt azon a harci napon, amelyet szerdán tartottak egész Franciaországban 11 párt, szakszervezeti egyesülés és társadalmi szervezet felhívására. A harci nap során sztrájkokat, tüntetéseket, nagygyűléseket rendeztek, aláírásokat gyűjtöttek, és a dolgozók küldöttségei felkeresték a hatósági szerveket. Ezeket a megmozdulásokat ahhoz a parlamenti vitához időzítették, amely szerdán kezdődött egy büntetőjogi törvényjavaslatról. A kormány által kidolgozott kollektív büntetés törvényjavaslata fenyegeti minden állampolgár, minden szövetség, minden szakszervezet, minden politikai párt szabadságát. Ez a törvényjavaslat feljogosítja a kormányt, hogy provokátorok segítségével azt ítéljen el, akit akar, és amikor akar. A francia nemzetgyűlés a csütörtök reggeli órákig elhúzódó ülése végén — mint várható volt — nagy többséggel, 368 szavazattal 94 ellenében, 11 tartózkodás mellett, elfogadta a kormány által benyújtott törvényjavaslatot „a bűnözés új formáinak elnyomására”. A törvényjavaslat, mely most a szenátus elé kerül, végleges elfogadása esetén súlyosan megbünteti az erőszakosságba torkollott, betiltott tüntetések vagy más rendezvények szervezőit és részvevőit, ha az erőszakosság kezdete után nem adnak utasítást a szétoszlatásra, illetve tudatosan a helyszínen maradnak. A törvény az okozott károk megfizettetését is lehetővé teszi. (Folytatás a 2. oldalon)