Népszava, 1971. június (99. évfolyam, 127–152. sz.)
1971-06-13 / 138. szám
4 Mikor érvényes a garancialevél A tartós fogyasztási cikkek forgalma az utóbbi tíz esztendőben 5—20- szorosára nőtt. A szervizek nehezen birkóznak a nagy tömegű áru karbantartásával, javításával, mert az ügyfelek is megsok-sok vitára, felesleges bosszúságra ad okot, ha a boltokban a garancialevelet hibásan töltik ki. A szabálytalanul kitöltött garanciajegy ugyanis érvénytelen. Mindez legtöbbször csak akkor derül ki, amikor a készülék elromlik és az ügyfél a garanciális javítást kéri. Az is gyakori, hogy a vásárló vadonatúj készülékéhez régi garancialevelet kap. Ezerkilencszázhatvankilenc márciusában jelent meg ugyanis az új garanciarendelet. A gyárak, a kereskedelem raktáraiban több tízezer olyan készülék, gép volt, amelyhez még régi jótállási jegy tartozott, de a vásárlót már az új rendeletnek megfelelő jogok illették meg. Ez a kettősség szintén sok bonyodalmat okozott és vidéken még ma is okoz. Az ügyfelek gyakran szóvá teszik, hogy jogaikról nincsenek kellően rágyakran szóvá teszik a panaszosok — teljes joggal —, hogy a javítások elhúzódnak, s közben a érzik. Különösen, ha garanciális javításról van szó. Mi az oka a sok keserű tapasztalatnak? Erről tájékozódtunk több szervizben és szereztünk tapasztalatot az ügyfelektől,jékoztatva. A Videoton készülékekre például 24 havi garanciát ad a gyár. A jótállási jegyen látható, hogy a második évben csupán vevőszolgálati javítások járnak a tulajdonosoknak, képcsőcsere, készülékcsere már nem. A jótállási füzetekben most öt javítási és öt vevőszolgálati szelvény van. Igen ám, de a vevőnek fogalma sincs arról, melyik mire szolgál. A gyárak szerződést kötöttek a javító vállalatokkal arra, hogy melyik tevékenység minek minősül (a kép-, a hangbeállítás például vevőszolgálat), a vevőt azonban senki nem tájékoztatja. Az új rendelet szerint öt hiba esetén jár a csere. Tehát ha az ügyfél azt látja, hogy mindig csak vevőszolgálati jegyet tépnek le jótállási füzetéből, akkor joggal feltételezheti, hogy becsapják, csak hogy később esetleg ne kelljen kicserélni a készülékét. garanciális idő lejár. Kevesen tudnak arról, ha egy garanciális készülék lényeges, illetve jelentős alkatrészét cserélik, a fentállási idő újra kezdődik, illetve hosszabb lesz a javítás idejével. De mi minősül úgynevezett „lényeges alkatrésznek". A jótállási jegy erre sem ad magyarázatot így sem az ügyfél, sem a szerviz nem tudja, mihez tartsa magát A rendelet azt is előírja, ha egy készülék javítása 15 napnál hosszabb időt vesz igénybe, illetve alkatrészhiány miatt 30 napon belül nem lehet Az ügyfeleket a legtöbb sérelem az alkatrészhiány miatt éri. Úgy érzik, az ablakon dobták ki a pénzüket, ha a nemrégiben vásárolt magnetofont, háztartási robotgépet alkatrészhiány miatt nem tudják használni. A garanciarendelet 9. paragrafusa egyértelműen előírja: „a rendelet mellékletében meghatározott termékek belföldön kereskedelmi forgalomba csak akkor hozhatók, ha a javítószolgáltatás biztosítja a vásárlókkal szemben keletkező jótállási kötelezettségek teljesítését”. A kereskedelemnek ilyen drága műszaki cikkeket csak akkor szabadna megrendelnie, ha meggyőződik és szerződésben rögzíti, hogy a készülékhez szükséges alkatrészek beszerezhetők, megrendelhetők. * Az ügyfelet tulajdonképpen nem érdekli, hogy megjavítani, az ügyfélnek a javítás idejérecserekészülék jár, illetve 30 napon túl ki kell cserélni az árut A gyakorlatban viszont cserekészülék csak ritkán van, a végleges csere pedig sokszor hónapokig is eltart Az ügyfélnek joga van egyébként a javítási időre a Belkereskedelmi Kölcsönzőtől készüléket bérelni, s a bérleti díjat az illető vállalatnak kell fizetnie, a szervizek milyen megállapodásokat, szerződéseket kötnek a gyártóval, vagy a kereskedelemmel. A pénzéért olyan szolgáltatást vár, amely megilleti, ezt azonban nem mindig kapja meg. Ezért van az, hogy az ügyfél és a javító-szerelő munkát végző vállalatok között a viszony még messze nem az igazi. Éppen ezért a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium vezetői nemrégiben országos vizsgálatot indítottak az Országos Kereskedelmi Felügyelőség és az érintett vállalatok,szervizek bevonásával arról: mi a gyakorlat a garanciarendelettel kapcsolatban? A vizsgálat első tapasztalatai azt mutatják, további intézkedésekre lesz szükség a lakosság érdekeinek védelmében. Kovács Ildikó Az ügyfelet tájékoztatni kell A jelentős alkatrészek Válaszra váró kérdések A szakszervezeti társadalmi ellenőrzés Van-e kifli, zsemle, háromforintos tej ? Több száz szakszervezeti társadalmi ellenőr a fővárosi tanács kereskedelmi felügyelőségével közösen nemrégiben azt vizsgálta: van-e mindig a boltokban megfelelő, mennyiségű és választékú pékáru, tej- és tejtermék. Az ellenőrzés során külön nézték, milyen az ellátás az olcsó, háromforintos kenyérből és tejből. (Az olcsó cikkek ellenőrzését egyébként már hoszszú idő óta és rendszeresen végzik.) Ez a legutóbbi vizsgálat több mint 200 boltot érintett, és arra is kitért, hogy az üzletvezetők milyen körültekintéssel rendelik meg az árut, s hogyan teljesíti az ipar a kéréseket. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az ipar nem mindig azt küldi, amit a bolt kér. Megesik például, hogy félliteres 1,80-as polipack tej helyett 2,10- eset szállítanak, és a háromforintos kannatejet sem találják a vevők. Ez sok bosszúságot okoz, mert ha nincs választék, kénytelen a vásárló a drágábbat megvenni. Szinte ugyanez a helyzet a kenyérrel is. A vásárlók jogosan kifogásolják — állapították meg az ellenőrök —, hogy a sütőipar az egykilós háromforintos barna kenyérből kevesebbet süt, mint amennyire igény van. Persze, az is előfordul, hogy az üzletvezetők rendelnek kevesebb árut a kelleténél. A vizsgált üzletek 17 százalékában nem ,volt kifli, zsemle, kenyér az ellenőrzés időpontjában. A hiányosságok főleg a peremkerületi boltokban fordultak elő, ahol az üzletek egymástól távol vannak, tehát nem könnyű a pótlás sem. Az ellenőrzés eredményeiről a társadalmi ellenőrök a kereskedelmi felügyelőséggel közösen tájékoztatták az érintett vállalatok vezetőit, s kérték, hogy intézkedjenek. Rövidesen újabb szúrópróbaszerű vizsgálatot tartanak, hogy meggyőződjenek arról: javult-e a helyzet. (K. L) A Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag-hengerművénc Képünkön: hengeren az alumínium szalag (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele) TAPSZATA Játék a téren Ülnek a Köztársaság téri padon, hárman a pad karfáján, mint a fecskék a dróton, az útra hosszan kinyújtják lábukat, hárman a pad mögött állnak. Egyikük táskarádiót bömböltet, a másik a hasához szorított gitáron próbálja elkapni a zene ritmusát. S ekkor hangzik el a kiáltás: — Srácok, lejjebb a potmétereket! Jön a rendőr! Felkapják a fejüket. A gitáros a pad mellé csúsztatja a hangszert, a rádió elhalkul és leugranak a pad karfájáról. A fiatal rendőrhadnagy közben a padhoz ér. A rádió elhallgat, s hallgatnak a srácok is. Néznek a hadnagyra, aki a gitáros felé int. — Adja csak ide azt a szerszámot! — A gitárt? — Sirós és dühös hang. — A gitáromat? — ismétli. — Miért? A hadnagy a gitárért nyúl. Megkopogtatja az öblös, fényes testet, ujjait végigrántja a húrokon és a zörgő pendülésre a fejét csóválja. — Ez bizony, kiskomám, alaposan lehervadt — mondja szinte szemrehányóan. — De sebaj. — Bal lábát felteszi a pad szélére, feszíteni kezdi a húrokat. Közben megmegpendíti, figyeli, mint válik tisztábban csengővé a hang. — Maga tud játszani? — szólal meg a táskarádiós. A hadnagy mosolyog, ujjait végigfuttatja a gitár nyakán. Halkan, tisztán a „Tavaszi szél vizet áraszt” dallamát játszsza. — Mást nem tud? Valami újabbat? A hadnagy szó nélkül új dallamra vált, frissebb, gyorsabb az ujjak mozgása. A fiúk lába mozogni kezd, fejüket az új ritmusra ingatják. Egyikük halkan, mutáló hangon énekel: „Régi csibészek, nem ismernek engem meg.. — Bolond egy világ — mozog mellettem a padon egy öreg vasutas, de látom, lábának apró rezzenései az ütemet tapogatják. (N. T.) 1971. június . Vámvizsgálat következik Kezdődik az idegenforgalmi csúcsszezon, sokan külföldre utaznak, de nem Mi az útiholmi, mennyi élelmiszert vihet ki az országból a turista? — kérdeztük a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán. Az utasnakjoga van engedély nélkül magával vinni személyes használati tárgyait, amennyiben azok mennyisége nem haladja meg a szükségest — figyelembe véve az utazás célját és időtartamát. Engedélyt kell kérni a Nemzeti Bank illetékes osztályától nemesfém, aranyérme, külföldi fizetőeszköz, értékpapír, biztosítási kötvény, takarékbetétkönyv, 200 forinton felüli bankjegy és az ezer forint együttes értéket meghaladó ajándéktárgyak kiviteléhez. A Növényvédelmi Szolgálat igazolása kell növények és növényjellegű áruk kiviteléhez. Filmeket csak a Művelődésügyi Minisztérium filmfőosztályának, illetve a HULGAROFILM Vállalatnak az engedélyével lehet külföldre vinni. Bulgáriába 50 leva értékig vihetők be ajándéktárgyak vámmentesen. Tilos rózsaolajat, élő galambokat, sportbélyegeket, termelő- vagy kereskedelmi eszközöket, ellenforradalmi tartalmú és pornográf sajtótermékeket bevinni. Csehszlovákiába élelmiszer maximálisan 3 kiló súlyban vihető be. Az ajándéktárgyak értéke nem haladhatja meg a 300 cseh koronát. Tilos bevinni tiszta alkoholt, postabélyeget, kereskedelmi jellegű vagy mennyiségű tárgyakat. A személygépbenki ismeri például az érvényben levő vámren- delkezéseket. Élelmiszerből személyenként legfeljebb három napra elegendő mennyiséget, 250 darab cigarettát, két liter bort, egy liter szeszes italt lehet kivinni, 16 éven aluliakra a szeszes ital és a dohányáru kivitele nem vonatkozik. Magyar állampolgárok 10 és 20 forintos címletekben 200 forintot vihetnek ki engedély nélkül az országból. A vámhatóság tanácsa a hazautazók számára: a külföldön vásárolt vagy ajándékba kapott árukat még a hazaérkezés előtt írják be a kiutazáskor kapott vámáru-nyilatkozatba. Ez meggyorsítja a vámellenőrzést. Tilos behozni tiszta szeszt, ellenséges, a szocialista rend ellen irányuló sajtóterméket, pornográf képeket és folyóiratokat. Milyen fontosabb vámrendelkezések érvényesek a szomszédos országokban. (Csak az általánostól eltérőeket emeljük ki.A kocsival utazók a tartalék üzemanyag után behozatali vámot kötelesek fizetni. Ha a Csehszlovákiában vásárolt vagy ajándékba kapott tárgyak együttes értéke meghaladja a 300 koronát, úgy azok kihozatalához engedélyre van szükség. Jugoszláviába az utas nem vihet be kereskedelmi jellegű árut. Legfeljebb 100 új dinár összegben szabad pénzt bevinni. Lengyelországba 6 kiló élelmiszert lehet vinni. Szeszes italt és dohányárut csak 17 éven felüliek csomagolhatnak poggyászukba. Rádiókészülékeket, sokszorosító gépeket, pornográf termékeket tilos, papagájokat, postagalambokat, kutyákat, macskákat pedig csak az illetékes szervek engedélyével lehet bevinni. A személygépkocsik kötelező biztosítása lengyel területen is érvényes. Az NDK-ba utazók figyelmébe: az útiholmi értékesebb tárgyait be kell vezetni a vámáru-nyilatkozatba, és azokat természetesen haza is kell hozni. A kötelező gépjárműbiztosítás az NDK területére is kiterjed. Ajándékokat a tartózkodás idejétől függően, legfeljebb azonban 100 NDK- márka értékig lehet engedély- és illetékmentesen kihozni. Nem szabad kivinni az NDK-ból a többi között porcelánokat, gépjármű-alkatrészeket, fotóvegyszereket, filmet, ágytollat, többféle gyermekruházati cikket, függönyt, harisnyanadrágot, ágyneműt, lábbelit. Romániába egyéni turisták 2000 lej összértékig vihetnek be vámmentesen ajándékot. A Szovjetunióba a bevitt élelmiszer összsúlya személyenként nem haladhatja meg a 6 kilót, szeszes ital az 1 litert, cigaretta a 250 darabot. A szőrmeárukat nyilvántartásba kell vetetni. A Szovjetunióba bevitt tárgyak szovjet területen el nem adhatók. Gépjármű-biztosítás a Szovjetunióban nem kötelező. Ausztriába nem vihető be vámmentesen olyan élelmiszer, amelyet az utazás után, az ott-tartózkodás alatt akarnak elfogyasztani. Cigarettából 200 darab a megengedett mennyiség, ezenfelül még 100 darabot lehet bevinni, de utána már behozatali illetéket kell fizetni. A határ átlépése után vámkezelésre az utasoknak a magukkal vitt árukat be kell mutatniuk. Vándor Pál Mi az útiholmi Engedélyt kérni Ön hova utazik ? Csákovits — az „aranyember" Csákovits József, a Finommechanikai Vállalat laboratóriumának 54 éves vezetője 1966-ban kezdte bűnös üzelmeit. Akkoriban még üzemi technológus volt a vállalatnál, később, miután mérnöki diplomáját nem mutatta be — nem is volt rá módja, mert a második világháború előtt mindössze három gimnáziumi osztályt végzett, leváltották és a laboratórium vezetésével bízták meg. Ez adta a nagy ötletet Csákovitsnak bűncselekményei elkövetésére. Még mint technológus, anyagigénylési jegyet állított ki a nyugatnémet pusztára, s aláhamisította az üzemvezető nevét. Az anyaggazdálkodási osztály megrendelte a méregdrága pasztát, s ettől kezdve folyamatosan érkeztek az NSZK-ból a szállítmányok, az utolsó ez év január 22-én. Csákovits azonban ezt már nem tudta felhasználni, mert időközben a rendőrség tudomást szerő nyomozók eljutottak egy idős zugaranyműveshez is, aki elmondotta, hogy Csákovits nála színaranyból különböző ékszereket csináltatott. A szakértői vizsgálat közben megállapította, hogy a vállalathoz érkezett 18 és fél kiló és 1 522 000 forint értékű Leitgold-pasztákból az oszcillátoroknál egy grammot sem használt fel Csákovits. A laboratóriumvezető ezek után belátta, hogy A laboratóriumban többi közt oszcillátorokat is készítettek, s ezek keramitlapját Poliersilberg 157 nevű ezüstpasztával tették elektromosan vezetővé. 1966 végén Csákovits egy ipari kiállításon meglátta az NSZK-beli Degussa cég Leitgold— 175 és Leitgold—60 elnevezésű, arannyal dúsított készítményeit. A paszta 67 százalékban színaranyat tartalmaz, drágább az aranynál, grammja 97 forint. tett arról, hogy a laboratóriumvezető az aranypasztát nem az oszcillátorok készítésénél használja fel — a paszta egyébként erre nem is alkalmas —, hanem saját zsebe számára kamatoztatja. Csákovits a főkapitányságra került, ahol tagadta a visszaéléseket. A nyomozás során azonban kiderült, hogy a vállalatnál korábban aranytárgyakat adtak el, s bebizonyosodott az is, hogy voltak, akik Csákovitstól vásároltak színaranyat, nincs értelme a további tagadásnak. Beismerte, hogy évek során a Leitgold-pasztából a laboratóriumban különböző eljárással kiolvasztotta a színaranyat. Vallomása szerint összesen 7 kiló arany birtokába jutott, további 2 kiló színarany a szakszerűtlen kimosás miatt tönkrement. Négy kiló aranyat — mint vallotta — László Ferenc aranyművesnek adott el, akivel együtt kísérletezték ki az arany kivonásának módját. László 1968-ban váratlanul elhunyt. Csákovits a temetésen megismerkedett László vejével, Sarádi Lajossal, az Óra- és Ékszer Vállalat 32 éves fémcsiszolójával, akinek később 3 kiló aranyat adott el. Másfél milliós kárt 25 terhelt László, majd halála után Sarádi, Udvardy Józsefnek, a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat aranyművesének adott el aranyat. Lászlótól Udvardy félkiló aranyat vett meg, egy kilót pedig, ékszernek feldolgozva, visszaadott Lászlónak. Később Saráditól Udvardi 3 kiló aranyat kapott grammonként 57 forintért. De már 77 forintért adta tovább az aranyat Pető István, 41 éves aranyművesnek, aki persze már felárral adta tovább. Egy fogorvos például már 100 forintot fizetett az arany grammjáért. A kör bezárult. Csákovitsot és Udvardyt különösen nagy kárt okozó, a társadalmi tulajdon kárára elkövetett csalás és devizabűntett miatt előzetes letartóztatásba helyezték. De rajtuk kívül még 23 személy ellen indult eljárás devizabűntett és orgazdaság miatt, köztük a Finommechanikai Vállalat három osztályvezetője ellen, hanyag kezelés miatt. Ez tette ugyanis lehetővé, hogy Csákovits, az „aranyember”, a népgazdaságnak több mint másfél milliós kárt okozzon. Balla Ödön A nagy ötlet Hét kiló színarany